← Magyarország

Pfv.21579/2019/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A keretszerződés a szerződő felek tartós szerződéses jogviszonyára irányadó szabályokat tartalmazza, lényege, hogy az árban meghatározott feltételeket nem kell minden egyes esetben ismételten meghatározni, a keretszerződés az egyes (projekt) szerződések részévé válik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.579/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: … A felperes képviselője: dr. Pink Marianna ügyvéd Az alperesek: … I. rendű … II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Pozsgai Mária ügyvéd I-II. rendű A per tárgya: Kötbér megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 53.Pf.631.887/2019/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 4.P.23.465/2017/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000 (Százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget azzal, hogy amennyiben a felülvizsgálati eljárási költség a II. rendű alperestől behajthatatlan, úgy azt az I. rendű alperes köteles megfizetni a felperesnek. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint fővállalkozó és az I. rendű alperes beltag által képviselt II. rendű alperes mint alvállalkozó között
  4. október
  5. napján vállalkozási keretszerződés jött létre [2] [3] [4] [5] informatikai feladatok ellátására azzal, hogy az egyes konkrét feladatokra egyedi projektszerződéseket kötnek, amelyekben rögzítik az elvégzendő feladatokat, határidőket, díjazást és az egyedi feltételeket. A felek úgy rendelkeztek, hogy a keretszerződés önmagában semmilyen feladat elvégzésére vagy díj fizetésre nem hoz létre jogosultságot, illetve kötelezettséget, arra kizárólag a felek által aláírt projektszerződés teremt jogalapot. A felperes kapcsolati tőkéjének felhasználására tekintettel, know-how-jának védelme érdekében a felek a szerződés
  6. („Lojalitás") pontjában úgy rendelkeztek, hogy a keretszerződés és a projektszerződések hatálya alatt, illetve annak megszűnését követő 12 hónapon belül a II. rendű alperes a projektszerződés szerinti megbízóval, illetve véghasználóval (ügyféllel) sem közvetlenül, sem harmadik személyen keresztül, vagy az érdekeltségébe tartozó vállalkozás bevonásával nem hoz létre a projektszerződés tárgyával azonos szolgáltatást, terméket vagy rendszerelemet. A lojalitási kötelezettség megsértése esetére a II. rendű alperes vállalta, hogy az érintett projektszerződések egy évre vetített átlagos értékének 50%-át, de minimum 5.000.000 forint kötbért megfizet a felperesnek. A keretszerződés - annak
  7. pontja értelmében - határozatlan ideig volt érvényes, csak írásban volt módosítható vagy kiegészíthető, és egy hónapos határidővel a tárgyhó végére, írásban, indokolás nélkül, bármelyik fél részéről felmondható. A felperes kiemelt ügyfele volt a … Kft. (a továbbiakban … Kft), akivel
  8. január és
  9. június között informatikai szolgáltatásokra szerződéses jogviszonyban állt. A felperes és a II. rendű alperes között a keretszerződés alapján több projektszerződés jött létre, amelyek teljesítése során a II. rendű alperes a …
  10. és
  11. emeletén - egyebek mellett - informatikai eszközöket javított, vizuáltechnikai eszközöket költöztetett, tárgyalókat és vezetői szobákat szerelvényezett. A II. rendű alperes
  12. áprilisában szóbeli szerződés alapján a … székház
  13. emeletén audiovizuális eszközök helyreállítását és új eszközök telepítését végezte el 1.164.590 forint vállalkozói díj ellenében, egyúttal a … Kft.-től 101.600 forintért használt audiovizuális eszközöket vásárolt. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [6] [7] [8] A felperes keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
  14. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
  15. §

(1)bekezdése alapján az I. rendű alperes mögöttes felelősségének megállapítása mellett 5.000.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a II. rendű alperest a keretszerződés
  1. pontjában foglalt kikötésre tekintettel. Hangsúlyozta, hogy a lojalitási kikötés az IT-iparágban bevett gyakorlat, az nem tisztességtelen, hiszen a II. rendű alperes a felperes munkája, know-how-ja és eredményei alapján került abba a helyzetbe, hogy a kiemelt ügyfeleket megismerje, a kiszolgálásukhoz szükséges képességeket és tudást megszerezze. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a keretszerződés az utolsó projektszerződés
  2. év végi lezárultával megszűnt, hatályát vesztette, így annak
  3. pontja sem alkalmazható, továbbá, hogy a keretszerződés mint általános szerződési feltétel
  4. pontjában foglalt kikötés tisztességtelen, mivel egyoldalúan, ellenszolgáltatás nélkül állapít meg kötelezettséget. Utaltak a kötbér eltúlzott mértékére és kérték, hogy a bíróság azt az ellenszolgáltatás 1520 %-ra mérsékelje. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a II. rendű alperest 5.000.000 forint és járulékai megfizetésére azzal, hogy amennyiben a követelés a II. rendű alperestől behajthatatlan, azt az I. rendű alperes tartozik azonos módon és mértékben megfizetni a felperesnek. [10] Határozatának indokolása szerint a perbeli keretszerződés az annak alapján létrejövő vállalkozási szerződésekre (projektszerződésekre) alkalmazandó általános szerződési feltételeknek tekinthető. Miután a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a támadott feltételt egyedileg megtárgyalták, a bíróságnak érdemben kellett vizsgálnia a semmisségi kifogást. A Ptk.
  5. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltakra tekintettel álláspontja az volt, hogy a keretszerződés
  1. pontja nem tisztességtelen, mert a szerződés közvetett tárgya olyan bizalmas és közvetlen viszonyt feltételez az alvállalkozó és a megbízó között, amely lehetővé teszi, hogy az alvállalkozó a megbízót a fővállalkozón keresztül megismerve, annak igényeit huzamos ideig kielégítve, vele bizalmi viszonyt alakítson ki, majd ugyanazon feladatokra a fővállalkozót megkerülve, közvetlenül kössön szerződést. A felperes know-how-ja, az általa befektetett munka, pénz és szellemi termék védelme indokolja a versenykorlátozó lojalitási klauzula alkalmazását. Figyelembe vette azt is, hogy a II. rendű alperes jelentős bevételt realizált a felperessel kötött vállalkozási szerződésekből, továbbá, hogy az ilyen kikötés az iparágban bevett gyakorlat, amit az is alátámaszt, hogy a II. rendű alperes is ilyen kikötést alkalmazott a … Kft-vel kötött megállapodásában. [11] Megállapította, hogy a keretszerződés nem szűnt meg attól, hogy egy idő után a felek nem kötöttek újabb projektszerződést, az csak utóbb, a II. rendű alperes
  2. májusi felmondása következtében szűnt meg. A felperes megállapodással és korábbi ügyvezetője vallomásával igazolta, hogy a … Kft.-vel csak
  3. évben szűnt meg a jogviszonyuk, továbbá az F/
  4. számú melléklettel azt is, hogy a II. rendű alperessel pontosan olyan munkára szerződött, mint amiben a II. rendű alperes
  5. áprilisában a … Kft.-vel egyezett meg. Rögzítette, hogy a kötbér kárátalány, ezért a Ptk.
  6. §
(2)bekezdése értelmében a felperesnek nem kellett bizonyítania azt, hogy tényleges kára felmerült. [12] Az elsőfokú bíróság az alperesek kötbér mérséklése iránti kérelmét sem ítélte alaposnak, tekintettel az iparágban általános magas óradíjakra, valamint arra, hogy a II. rendű alperes több mint 23.000.000 forint bevételt realizált a felperessel kötött szerződésből. [13] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. [14] A fellebbezésben foglaltakra tekintettel előre bocsátotta, hogy a
  1. október 1-jei megállapodás - függetlenül attól, hogy általános szerződési feltételeket is tartalmaz - a felperes és a II. rendű alperes között létrejött keretszerződés. Rámutatott, hogy a keretszerződés és az arra tekintettel megkötött projektszerződések egymástól független megállapodások, ezért téves az az alperesi álláspont, hogy az „utolsó" projektszerződés megszűnése a keretszerződés megszűnését vonta volna maga után. E tekintetben utalt a keretszerződés
  2. pontjára, amely szerint az bármelyik fél részéről (csak) írásbeli felmondással szüntethető meg. [15] Tévesnek ítélte az alperesek álláspontját a vonatkozásban, hogy a lojalitási klauzulát nem lehetett alkalmazni. Kiemelte, hogy az alkalmazás tilalmához a keretszerződés
  3. pontjának utolsó bekezdése több konjunktív feltételt támaszt: egyrészt, hogy a keretszerződés és a kapcsolódó projektszerződés legalább 12 hónappal az új szerződés megkötése előtt megszűnjön, továbbá, hogy erre amiatt kerüljön sor, mert a fővállalkozónak a megbízóval fennálló szerződéses jogviszonya megszűnt. E feltételek nem következtek be: egyrészt a keretszerződés nem szűnt meg
  4. áprilisát megelőzően, másrészt a II. rendű alperes felmondási okként nem hivatkozott arra, hogy a fővállalkozónak a megbízóval fennálló szerződéses kapcsolata megszűnt. Emiatt nem volt jelentősége annak, hogy a felperes és a … Kft. közötti jogviszony meddig állt fent. [16] A fellebbezéshez csatolt
  5. szeptember 5-i vállalkozási szerződést - mint új bizonyítékot - a Pp.
  6. §
(1)bekezdése alapján nem vette figyelembe. [17] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával abban, hogy a kötbér kikötésére jogszerűen, ellenérték fejében került sor, és annak mértéke sem eltúlzott, e körben utalt az elsőfokú bíróság indokaira. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen tartalmilag - annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását, harmadlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kötbér mérséklését kérték. [19] Sérelmezték, hogy a felperes keresetének - amelyben az alperesek egyetemleges marasztalását kérte - a bíróság helyt adott úgy, hogy az I. rendű alperes egyetemleges felelősségét megalapozó kötelezettséget (Ptk.
  1. §) sem a kereset alapjául szolgáló keretszerződés, sem jogszabályi rendelkezés nem tartalmazott, ezért a keresetet „érdemi vizsgálat nélkül" már az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania. Hivatkoztak arra, hogy az elsőfokú bíróság e körben a felperest nem oktatta ki, sem keresetváltoztatásra, sem a kereset részbeni elutasítására nem került sor, így az eljárt bíróságok túlterjeszkedtek a kereseti kérelmen, ezzel megsértve a Pp.
  2. §-át. [20] Fenntartották álláspontjukat, hogy a perbeli szerződés olyan általános szerződési feltételnek minősül, ami önállóan nem keletkeztet jogokat és kötelezettségeket, csak az egyes konkrét munkákra vonatkozó projektszerződések kiegészítése, ezért „élő" projektszerződés nélkül nincs „élő" keretszerződés sem. Ebből következően az utolsó projektszerződés
  3. december 31i megszűnésével a felek közötti jogviszony is megszűnt, a keretszerződés önálló felmondására nem volt szükség. [21] Erre tekintettel kifogásolták, és a Ptk.
  4. §
(1)bekezdésébe, illetve a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe ütközőnek találták a másodfokú bíróság megállapítását, miszerint a keretszerződés és a projektszerződések egymástól függetlenek, és a jogerős ítélet a keretszerződéshez önálló jogokat és kötelezettségeket rendelt. [22] Ugyancsak a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe ütközőnek tartották a jogerős ítéletet amiatt, hogy szerintük az eljárt bíróságok nem foglalkoztak azzal az érvelésükkel, miszerint a kereseti kérelemhez F/
  1. számú mellékletként csatolt okirat egyértelműen bizonyította, hogy
  2. február 1-től a felperes és a … Kft. között már nem állt fenn jogviszony. [23]áltozatlanul fenntartották, hogy a keretszerződés
  3. pontja szerinti lojalitási kikötés tisztességtelen „és feltűnően aránytalan", e körben kifogásolva, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag …, a felperes ügyvezetője nyilatkozatát fogadta el ítélete alapjául, nem vette figyelembe a II. rendű alperes és a … Kft. között akkor már több éve fennállt közvetlen és közvetett kapcsolatot, sem … nyilatkozatát. [24] A lojalitási kikötés tisztességtelenségét a Ptk.
  4. §
(1)bekezdésére utalással amiatt látták fennállónak, hogy a támadott feltétel megsértése esetén az érintett projektszerződés egy évre vetített értékének 50 %-át, de minimum 5.000.000 forintot kellett a II. rendű alperesnek fizetnie, amit csak a közte és a végfelhasználó közötti közvetlen projektszerződés alapján elvégzett munka ellenértékére vetítve, annak 50 %-a alapulvételével lehet és kell értelmezni. Ellenkező esetben olyan tevékenység (és értéke) kapcsán kerül alkalmazásra a kötbérszankció, amelynek nincs kapcsolata a végfelhasználónak végzett, a tilalomba ütköző munka díjazásával. [25] A kötbérkikötést azért is tartották tisztességtelennek, mivel „ahhoz semmilyen ellentételezés nem tartozik" figyelemmel arra is, hogy hasonló „konkurencia-védelmi" kikötést csak megfelelő ellenérték fejében lehet tenni. Mindezek alapján tévesnek ítélték a kötbér mérséklésére irányuló kérelmük elutasítását arra tekintettel, hogy az eljárt bíróságok a felperessel fennállt jogviszonyból származó (23.254.748 forint összegű) árbevételhez képest nem tekintették túlzottnak a kötbér mértékét. Érvelésük szerint a kötbér mint kárátalány mértéke ahhoz képest lehet aránytalan, hogy milyen értékű maga a szerződésszegés, e tekintetben pedig a II. rendű alperes által a … Kft-vel kötött szerződésből befolyt 1.164.590 forint bevételt tartották irányadónak. Ehhez képest az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, hogy miért a korábbi időszak árbevételét vette alapul, ezért az e tekintetben az elsőfokú ítéletet annak helyes indokaival helybenhagyó jogerős ítélet sérti a Pp. 221. §
(1)bekezdését. [26] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [28] A Kúria a felülvizsgálat eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet az alperesek által hivatkozott okokból nem jogszabálysértő. [29] Az eljárt bíróságok nem terjeszkedtek túl a kereseti kérelmen. Bár a felperes keresetlevelében részben pontatlanul az alperesek egyetemleges kötelezésére is utalt, konkrét kereseti kérelmében (keresetlevél 4. oldal petitum) kifejezetten az I. rendű alperes mögöttes marasztalását kérte, ezt a keresetlevél 3. oldalán részletesen kifejtette, a vonatkozó jogszabályhelyek [2006. évi Gt. 97. §
(1)bekezdés, 108. §
(3)bekezdés, Ptk. 3:
  1. §, 3:
  2. §
(1)bekezdés] pontos megjelölésével. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet - a Pp. 3. §
(2)bekezdése szerinti tartalmi elbírálás elvének megfelelően - az I. rendű alperes tekintetében kizárólag a mögöttes felelősségre utalással rögzítette (elsőfokú ítélet
  1. oldal második bekezdés), és őt ekként is marasztalta. A másodfokú bíróság jogerős ítéletével ezt az elsőfokú ítéleti rendelkezést hagyta helyben, a fellebbezési eljárási költségek tekintetében ugyancsak az I. rendű alperes mögöttes felelősségének kimondásával. Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet nem sérti a Pp.
  2. §-át. [30] Téves az alperesek hivatkozása a perbeli keretszerződés általános szerződési feltétel jellegét és annak tisztességtelenségét illetően is. Az alperesek ellenkérelmükben (
  3. december 5-én kelt
  4. sorszámú beadvány
  5. oldal) előadott másodlagos védekezésük a perbeli keretszerződés
  6. pontjának tisztességtelen kikötése miatt „annak semmisségének megállapítására" irányult, amelyet erre tekintettel megtámadtak. Ez az ellenkérelmi hivatkozás - az alperesek perbeli pozíciójára is tekintettel - érvénytelenségi kifogásnak minősül, amelyet az alperesek ugyan a megtámadási határidő eltelte után is érvényesíthettek [Ptk.
  7. §
(3)bekezdés második mondata], azonban a Ptk. 209/B. §
(1)bekezdése értelmében csak az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés támadható meg a sérelmet szenvedett fél által (a kikötés semmissége pedig a keretszerződés nem fogyasztói jellege miatt fel sem merülhetett). [31] A perbeli keretszerződés nem általános szerződési feltétel. A következetes bírói gyakorlat a keretszerződés lényegét abban határozza meg, hogy az annak keretei között a felek között létrejött tartós szerződéses jogviszony alapján keletkező egyes szerződéseknél a keretszerződésben meghatározott feltételeket nem kell minden egyes esetben ismételten meghatározni, a keretszerződés az egyes szerződések tartalmává válik (BH2015.283.II.). Ebből adódóan a perbeli keretszerződés az annak
  1. pontjában foglaltakra is figyelemmel - a szerződő felek határozatlan időre szóló szerződéses jogviszonyára irányadó szabályokat tartalmazza, azokat a feltételeket, amelyek külön kikötés nélkül is irányadóak a keretszerződés alapján kötött, a konkrét munkafeladatokat meghatározó projektszerződésekre {Kúria Pfv.VI.21.555/2017/
  2. [16]}, azaz egyfajta háttérszabályokat határoznak meg keretjelleggel (Kúria Pfv.V.20.723/2015/13., hasonlóan: Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.20.619/2009/4.). [32] Az alpereseknek a keretszerződés általános szerződési feltételkénti minőségére vonatkozó hivatkozását a felperes a perben kifejezetten vitatta (
  3. sorszámú előkészítő irat I. pontja), az alperesek a keretszerződés általános szerződési feltétel jellegét pedig csupán állították (
  4. sorszámú jegyzőkönyv
  5. oldal utolsó bekezdés, alperes jogi képviselő nyilatkozata: „… úgy gondolom, hogy az ott írtak általános szerződési feltételként tekinthetők"). A
  6. október 1-i okiratot (F/2.) az I. rendű alperes - a II. rendű alperes képviselőjeként - valamennyi oldalán aláírta. Ehhez képest nem áll rendelkezésre olyan peradat, amely alátámasztaná, hogy a keretszerződés tartalmát a felperes egyoldalúan, az alperesek közreműködése nélkül előre határozta volna meg, és a felek azt egyedileg nem tárgyalták meg [Ptk. 205/A. §
(1)bekezdés]. Erre vonatkozó bizonyíték a per során nem merült fel, ilyen irányú bizonyítási indítványa az alpereseknek - az e körben a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján reájuk háruló bizonyítási teher ellenére - nem volt. Ebből következően a lojalitási kikötés mint általános szerződési feltétel Ptk. 209. §
(1)bekezdése szerinti tisztességtelensége fel sem merülhet. [33] A Kúria kiemeli továbbá, hogy a perbeli feltétel - nem vitatott tartalmára figyelemmel kötbérkikötésnek minősül. A kötbér - jogi természetéből következően - a szerződéses kötelezettség (adott ügyben a lojalitási elvárás) megszegésének szankciója, amivel összefüggésben a szolgáltatásellenszolgálatás aránytalansága nem értelmezhető. Az alperesek felülvizsgálati kérelmében említett „konkurencia-védelmi kikötés" jelleggel összefüggésben pedig csupán megjegyzi, hogy az alperesek az eljárás során tisztességtelen piaci magatartásra, illetve versenyjogi tilalomra (Tpvt.) nem hivatkoztak. [34] Az eljárt bíróságok helytállóan foglaltak állást a lojalitási kikötés alkalmazhatóságát illetően. Téves az alperesek hivatkozása, hogy a keretszerződés az „utolsó" projektszerződés
  1. december 31-i megszűnésével hatályát veszítette. A keretszerződés fentebb írt jellegéből és
  2. pontja első bekezdésének kifejezett rendelkezéséből (határozatlan idejűség) következően annak időbeli hatálya nem függött az egyes projektszerződésektől, megszüntetésének módjáról a felek kifejezetten rendelkeztek a
  3. pont harmadik bekezdésében a rendes felmondási jog, illetve a
  4. pont negyedik bekezdésében az azonnali hatályú felmondási jog kikötésével. Nem vitás peradat továbbá, hogy a keretszerződés csak az alperesek
  5. május 19-én kelt felmondólevele (F/12.) folytán szűnt meg, a rendes felmondási jogra vonatkozó feltétel figyelembevételével
  6. június
  7. napjával. Miután pedig - amint azt a másodfokú bíróság jogerős ítélete
  8. oldal első bekezdésében helyesen kifejtette a lojalitási klauzula alkalmazása kizártságának (keretszerződés
  9. pont utolsó bekezdés) maga a keretszerződés megszüntetése is egyik - konjunktív - feltétele volt, ennek hiányában a
  10. áprilisában, a II. rendű alperes által a … Kft-vel kötött szóbeli szerződés teljesítése időpontjában, a II. rendű alperes a klauzula hatálya alatt állt. Ezért a kötbérigény felperes általi érvényesítésének nem volt akadálya. [35] A kötbér mérséklése tekintetében a bíróságok eleget tettek indokolási kötelezettségüknek, így a jogerős ítélet a Pp.
  11. §
(1)bekezdését ezen okból sem sérti. Bár az alperesek a kötbér mérséklése iránti, harmadlagos felülvizsgálati kérelmükben anyagi jogi jogszabályhely megsértésére nem hivatkoztak, ami miatt e kérelmüket a Kúria érdemben nem vizsgálhatta, mégis megjegyzi: a túlzott mértékű kötbér mérséklésére a Ptk. 247. §
(1)bekezdése csupán lehetőséget ad („mérsékelheti") a bíróságnak. A kötbér mérséklése iránti kérelem vizsgálatánál irányadó szempontokat a következetes bírói gyakorlat már rögzítette azzal, hogy a mérséklés alapfeltétele a kötbér túlzott mértéke, és még ennek fennállta esetén is kivételes lehetőség a bíróság számára annak alkalmazása (BH2017.89.). [36] Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben nem hivatkoztak a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértésére, ezért a Kúria - a felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati jellegére és a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerinti felülvizsgálati keretekre figyelemmel - az eljárt bíróságok bizonyíték értékelési tevékenységét nem vizsgálhatta, és a jogerős ítélet szerinti tényállást a felülvizsgálati eljárásban is irányadónak kellett tekintenie. Erre tekintettel csupán utal arra, hogy a kötbérmérséklés alkalmazhatósága esetén sem kizárólag az alperesek által többször hivatkozott, a … Kft-vel kötött szerződés értékéből kellett volna kiindulni, hanem az IT-szektor sajátosságaiból, valamint a fentebb felsorolt, az adott ügyben figyelembe vehető egyéb körülményekből, azok egyenkénti és összességében történő értékelésével. Megjegyzendő: az alpereseknek az egyes perbeli nyilatkozatok, tanúvallomás és okirat értékelésével kapcsolatos felülvizsgálati érvelését is ezen okból nem vehette a Kúria figyelembe. [37] A kifejtettekre figyelemmel az alperesek harmadlagos felülvizsgálati kérelme is alaptalannak bizonyult, ezért a Kúria a nem jogszabálysértő jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [38] Az alperesek felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért kötelesek - az I. rendű alperes mögöttes felelősséggel - megfizetni a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült, a jogi képviselettel kapcsolatos költségét, amelynek összegét a Kúria a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2), valamint
(5)és
(6)bekezdései alapján állapította meg. [39] Az alperesek a felülvizsgálati eljárás illetékét lerótták, azt pervesztességükre tekintettel viselni tartoznak, ezért arról a Kúriának határoznia nem kellett. [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [41] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. szeptember
  2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.