A határozat elvi tartalma: A szerződésből eredő igény peres eljárásban való érvényesítésének akadályaként értékelhető, ezért az elévülés nyugvásához vezet, ha a formáját és tartalmát tekintve közvetlen végrehajtás alapjául alkalmasnak tűnő közjegyzői okirat közokirati jellegét kizáró hibájára csak a végrehajtás megszüntetése iránti perben derül fény. Megállapítható az általános szerződési feltételek alkalmazásával kidolgozott szerződés létrejötte az alperes részére átadott, általa nem vitásan aláírt, megismerhetővé tett szerződés tekintetében. 1952. III. tv. 206. §
(1), 1959. IV. tv. 205/B. §
(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.209/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. H.T. kamarai jogtanácsos Az alperes: Az alperes képviselője: Leszkoven Ügyvédi Iroda A per tárgya: hitelszerződésből eredő tartozásért vállalt készfizető kezesség teljesítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.018/2019/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Miskolci Törvényszék 19.P.22.289/2017/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000 (ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 3.500.000 (hárommillióötszázezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A SN Kft. (a továbbiakban: adós gazdálkodó szervezet)
- október 13-án bankgarancia és akkreditív nyújtására megbízási keretszerződést, majd
- május 6-án folyószámla hitelszerződést, keretbiztosítéki vagyont terhelő zálogszerződést, keretbiztosítéki ingó, valamint keretbiztosítéki ingatlan jelzálogszerződést kötött a felperessel. Az adós által kötött szerződések további biztosítékául az adós ügyvezetője, tanúmellett házastársa, az [2] [3] [4] [5] [6] [7] alperes is készfizető kezességet vállalt a felperessel
- május 6-án kötött szerződésben, legfeljebb 80.000.000 Ft összeghatárig. A készfizető kezesi szerződés aláírása két ügyleti tanú közreműködésével magánokirati formában, ezen felül - a többi
- május 6-i megállapodással együtt - közjegyzői okiratba foglaltan is megtörtént. Az alperessel kötött kezességi szerződés tartalmazta az alperes kötelezettségvállalását arra, hogy az adós nemteljesítése esetén helyette a felperes felé ő maga teljesít, nyilatkozott továbbá, hogy a szerződést elolvasás és értelmezés után, akaratával megegyezőként írja alá. Az adós
- június 11-ével felszámolás hatálya alá került, felszámolása elrendelésével a felperessel kötött hitelszerződések és bankgarancia alapján 160.217.665 Ft, valamint 20.157 € összegben tartozása esedékessé vált. A felperes követelése az adós elleni felszámolási eljárásban részben, 29.301.291 Ft erejéig megtérült, 24.705.250 Ft pedig leírásra került. A felszámolási eljárást a bíróság az adós jogutód nélküli megszüntetésével a
- január 27én jogerős végzésével befejezte. A felperes
- október 13-án írásban felszólította az alperest az adós lejárt tartozásának megfizetésére. Az alperes a
- október 18-án átvett felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, ezért a felperes
- július 1-jén végrehajtási eljárás lefolytatását kezdeményezte vele szemben. A közjegyzői okirat záradékolásával az alperessel szemben megindult végrehajtási eljárásban a felperes követeléséből 861.063 Ft megtérült. Az alperes
- június 29-én keresettel kérte a vele szemben kezdeményezett végrehajtási eljárás megszüntetését, a végrehajtás alapját képező okirat felolvasásának elmaradása, és így az okirat közjegyzői okirati jellegének hiánya miatt. Az ügyben első fokon eljárt Miskolci Járásbíróság a
- december 7-én kelt P.22.118/2015/
- számú ítéletével a végrehajtást megszüntette, az elsőfokú ítéletet a Miskolci Törvényszék
- március 3-án a 2.Pf.20.129/2016/
- számú ítéletével helybenhagyta. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A
- szeptember 27-én benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel indult, az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes keresetében 79.138.937 Ft megfizetésében kérte az alperes mint kezes marasztalását. Az alperes ellenkérelme - elsődlegesen a követelés elévülésére, másodlagosan a kezességi szerződés létre nem jöttére hivatkozással - a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereset szerint kötelezte az alperest 79.138.937 Ft és járulékai megfizetésére. [9] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [10] A jogerős ítélet indokolása az alperes elévülési kifogását illetően azt tartalmazta, hogy az elsőfokú ítéletnek az elévülés megszakadása körében kifejtett jogi álláspontja - miszerint a fizetési felszólítás
- október 18-i átvételétől számított öt éven belül a felperes a követelés elévülését nem szakította meg, nem volt idetartozó körülményként értékelhető az utóbb megszüntetett végrehajtási eljárást megindító kérelem sem - a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(3)bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban erre vonatkozó fellebbezési támadás hiányában nem volt vizsgálható. Rámutatott ugyanakkor az ítélőtábla, hogy az alperessel szemben jogtalanul, a záradékkal ellátott közjegyzői okirat közokirati jellege nélkül indult és az rPp.
- § a) pontja alapján ez okból utóbb meg is szüntetett végrehajtási eljárásban foganatosított cselekmények a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(3)bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem voltak alkalmasak az elévülés megszakítására. [11] Mindezek azonban nem zárták ki azt, hogy az alperessel szemben kezdeményezett végrehajtási eljárás az elévülés nyugvása körében kerüljön értékelésre. A felperes által elsőként választott igényérvényesítési mód, a közvetlen végrehajtás jogtalanságát egyedül az idézte elő, hogy a közjegyző a később záradékolt közjegyzői okirat felvétele során nem tartotta be a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.) 120. §
(1)bekezdés d) pontjában írt kötelezettségét, az okiratot a felek előtt nem olvasta fel. A hivatkozott mulasztás a közjegyző magatartása körébe tartozott, nem volt számon kérhető a feleken. Az alperes hivatkozásától eltérően nem volt megállapítható az ügyben, hogy a közvetlen végrehajtás lehetőségét kizáró eljárási hiba a felperesnek felróható okból következett volna be, figyelemmel arra is, hogy a hiba a Közjegyzői tv. 120. §
(1)bekezdés d) pontjának megsértésével kiállított közjegyzői okiratból magából nem tűnt ki, az irat formailag és tartalmilag egyaránt jogszerűnek tűnt. A felperes ezért követelése esedékessé válásakor,
- október 18-án alappal feltételezte a közjegyzői okirat birtokában igénye érvényesíthetőségét közvetlen végrehajtás útján. Hangsúlyozta a másodfokú bíróság a bírói gyakorlat (BH
- 151.) alapján, hogy bár nyitva állt a felperes előtt a közjegyzői okirat záradékolása mellett a követelés peres eljárásban való érvényesítése is, a végrehajtási kényszer közvetlen alkalmazásának lehetősége miatt a végrehajtási cselekmény volt célravezetőnek, az elévülés megszakításával járó igényérvényesítési lépésnek tekinthető. Megjegyezte továbbá, hogy a felperes kérelmére a végrehajtás elrendelése, a végrehajtási eljárás négy évet meghaladó időtartama, a felperes követelésének részbeni megtérülése az eljárásban egyaránt azt a látszatot erősítette, hogy a felperes által választott igényérvényesítés jogszerű. [12] A felperes az önhibáján kívüli tévedését abban, hogy követelése közvetlen végrehajtás útján érvényesíthető, a végrehajtást megszüntető jogerős ítélet [rPp.
- §
(1)bekezdés] alapján ismerhette fel; eddig az időpontig a követelés elévülése nyugodott, ettől számított egy éven belül pedig a felperes határidőben fordult bírósághoz a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelme előterjesztésével. [13] A másodfokú bíróság - az elsőfokú ítélet indokaival egyetértve megalapozatlannak találta az alperes arra alapított védekezését is, hogy a felek között nem jött létre a készfizető kezesi szerződés. Rögzítette az ítélőtábla, hogy az rPtk. 205/B. §
(1)bekezdésében írt feltételek teljesültek az ügyben: abból a tényből, hogy az alperes a kezességi szerződést tartalmazó magánokiratot aláírta, következett egyúttal, hogy a felperes a szerződést, az abban foglalt általános szerződési feltételekkel együtt az alperes rendelkezésére bocsátotta; az alperes a szerződést így fogadta el magára nézve kötelezőnek. Ezen túlmenően az a körülmény, hogy az alperes ténylegesen elolvasta-e az általa aláírt megállapodást, a szerződés létrejötte szempontjából nem bírt jelentőséggel. Az alperes nem háríthatta a vele szerződő félre annak következményét, hogy a megállapodást aláírás előtt nem olvasta el. Figyelemmel arra is, hogy nem merült fel adat a perben a szerződés alperes általi elolvasását az aláírás előtt akadályozó körülményre, nem hivatkozhatott megalapozottan az alperes arra, hogy a szerződés aláírása ellenére - azért nem jött létre, mert az abban foglaltakat nem ismerte meg. Utalt a másodfokú bíróság az alperes személyes meghallgatására, amely szerint házastársában bízva írta alá a szerződést, ezért azt nem kívánta elolvasni. beszámolt továbbá arról is, hogy elfoglaltsága miatt sietett a szerződés aláírásakor. A másodfokú bíróság következtetése szerint mindezekre figyelemmel annak következményeit, hogy a megjelölt okok miatt az alperes elolvasás nélkül írta alá a kereset alapjául megjelölt szerződést, az alperes köteles viselni, a feltárt körülmények a perbeli szerződés létrejöttét nem akadályozták meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] Az alperes felülvizsgálati kérelemében - tartalmilag - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. [15] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPp. 3. §
(1)bekezdésébe, 206. §
(1)bekezdésébe, valamint az rPtk. 205/B. §
(1)bekezdésébe, 326. §
(2)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. [16] A kereseti követelés elévülésével kapcsolatban előadta, hogy nem vezetett az elévülés nyugvásához a felperes önhibájának minősülő magatartása. Téves a jogerős ítélet arra vonatkozó megállapítása is, hogy a felperes a közokirat-készítés hibáját nem észlelhette, hiszen a felperes érdekét szolgáló közokirat felvételénél a képviselője jelen volt, a hiányosságot észlelte. Az anyagi jogszabályok téves értékelése sem volt a felperest igénye érvényesítésében akadályozó, menthető oknak tekinthető. az igényérvényesítés elmulasztása körében. Téves és jogszabálysértő ezért az ügyben eljárt bíróságok következtetése arra, hogy a felperes a végrehajtást megszüntető jogerős ítéletből szerzett tudomást az általa választott igényérvényesítési mód abszolút alkalmatlanságáról. Állította, hogy a felperes tudta, az okirat nem közokirat. Hangsúlyozta, hogy a felperes az üzleti élet kiemelkedő alanya, megállapíthatóan közrehatott abban, hogy nem készült a közvetlen végrehajtásra alkalmas közokirat, magatartására ezért irányadó az rPtk. 4. §
(4)bekezdése, 2. §
(2)bekezdése. A felperes önhibájára menthető okként nem hivatkozhat. Utalt a végrehajtás megszüntetése iránt indított perben keresetlevele mellékleteként csatolt nyelvész szakértői véleményre, amely szerint a felperesnek legkésőbb 2015-ben mindenképpen tudomást kellett szereznie a közokirat hiányosságáról. A keresetlevél 2015 júliusi átvételétől számított egy év leteltével, 2016 júliusában eltelt az rPtk. 326. §
(2)bekezdésében írt határidő. A kereseti követelés ezért a bírósághoz fordulásig elévült. [17] Előadta a fentieken túl, hogy a kereset alapjául megjelölt blanketta szerződés létrejötte körében az elsőfokú bíróság helyesen - az rPp. 164. §
(1)bekezdésének, az rPtk. 205/B. §
(1)bekezdésének megfelelően - adott tájékoztatást a bizonyításra szoruló tényekről és a felek bizonyítási kötelezettségéről. Az ügyben eljárt bíróságok ítélkező munkája azonban a bizonyítékok értékelése körében jogszabálysértő, mivel nem alkalmazták a felperessel szemben a bizonyítatlanság következményét. Kifejtette, hogy az rPtk. 205/B. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában a perbeli szerződés nem jött létre, nincs szó a feleket érintő szerződéses kötőerőről, a szerződés kikényszeríthetőségéről. A szerződés létrejöttének hiányában hiányzik a felperes kereshetőségi joga, kizárt az alperes szerződés szerinti marasztalása. Az rPtk. hivatkozott szabálya az általános szerződési feltétel szerződés részévé válásához megköveteli annak megismerhetővé tételét, valamint elfogadását a másik fél részéről. A perben meghallgatott tanúk a tisztázandó körben értékelhetetlen nyilatkozatot tettek, vonatkozó észrevételeit az alperes a fellebbezésében is kifejtette. Megállapítható, hogy az alperesnek nem volt lehetősége a szerződés megismerésére és elolvasására a közjegyző irodájában. A perben sem a közjegyzői okirat felolvasása, sem egyéb okirat megismerése nem nyert bizonyítást. Az alperes tagadásával szemben a felperes nem igazolta a keretszerződés bankfiókban történt aláírását, nem bizonyított az sem, hogy az alperes a szerződéssel kapcsolatban banki ügyintézővel, képviselővel tárgyalt, egyeztetett. Megjegyezte, hogy a fellebbezéséhez csatolt okirattal igazolta, a magánokirat dátuma szerinti napon nem volt a felperes bankfiókjában. A felek a szerződés tartalmát egyedileg nem tárgyalták meg, a szerződéskötés rendhagyó módja, az általános szerződési feltételekkel való szerződéskötés megkövetelte a szerződés megismerésének lehetővé tételét, amelyhez nem elegendő a szerződés aláírásának ténye. A felperes nem bizonyította, hogy előzetesen megismertette az okirat tartalmát az alperessel, az alperesnek nem volt reális lehetősége a perbeli szerződés megismerésére, amelyet a végrehajtás megszüntetése iránti perben hozott ítélet is alátámaszt. Utalt arra, hogy személyes meghallgatása alkalmával a közjegyzői irodában történtekről nyilatkozott, ahol magánokirattal - amelyre a felperes a keresetét alapozta - nem foglalkoztak. A felperes a magánokirat megismerhetővé tételét a közokirat aláírásának napjára tette, állítása azonban bizonyítatlan maradt. [18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében tartalmi hiányosságai miatt elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályban fenntartását kérte. Érdemben egyetértett a jogerős ítélet indokaival. A Kúria döntése és annak jogi indokai A felülvizsgálati ellenkérelemre tekintettel a Kúria elsőként azt rögzíti, hogy nem volt eljárásjogi akadálya a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának az ügyben. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet az alaptalannak ítélt védekezése mindkét elemét illetően, illetve több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozással támadta. A felülvizsgálati kérelem valamennyi támadott rész és hivatkozás tekintetében megfelelt az rPp. 272. §
(2)bekezdése elvárásának, miként azt az 1/
- (II. 15.) PK vélemény értelmezte. A perorvoslati kérelem a későbbiekben érdemben vizsgáltak szerint - az alapjául megjelölt minden egyes jogszabálysértés vonatkozásában rendelkezett a törvényben meghatározott kötelező tartalmi kellékekkel: tartalmazta - a támadott határozat megjelölésén és a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem előadásán túl - a jogszabálysértés szöveges körülírását és azzal összhangban a megsértett konkrét jogszabályhely megjelölését is. [20] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és az ott megjelölt okokból nem találta azt jogszabálysértőnek. [21] A kereseti követelés elévülésének nyugvását illetően a Kúria egyetért az eljárt bíróságok jogi álláspontjával. A közjegyző által ügykörén belül és a megszabott alakban kiállított, az rPp. 195. §ának
(1)bekezdése alá tartozó és a 195. §
(7)bekezdése szerint az ellenbizonyításig valódinak tekintendő, formáját és tartalmát tekintve közvetlen végrehajtás alapjául alkalmasnak tűnő közjegyzői okiratot záradékolták, ennek alapján a végrehajtási eljárás az alperessel szemben megindult és részben eredményre is vezetett. A felperes mindaddig, amíg a végrehajtás megszüntetése iránt indított perben a felvett bizonyítás alapján a közjegyzői okiratot - a jogerős ítéletben értékeltek szerint - a joghatásaitól meg nem fosztották és a végrehajtást jogerősen meg nem szüntették, menthető okból nem érvényesítette a kereseti követelést peres eljárásban az alperessel szemben. A közjegyzői okirat hibáját nyilvánvalóan nem a felperes okozta, hanem a közjegyző, így az rPtk. 2. §
(2)[19] bekezdésére és 4. §
(4)bekezdésére hivatkozás nem foghat helyt, ezt az alperesnek az a véleménye sem alapozhatja meg, mely szerint a közjegyzői okirat elkészítésekor - többek között magával az alperessel együtt - jelen volt felperesi hitelügyintézőknek a közjegyzői okirat hibáját fel kellett volna ismerniük. A végrehajtás megszüntetése iránti pert megindító alperesi keresetlevél és az abban foglaltak alátámasztására csatolt szakértői vélemény pedig - a releváns körülmény vitás jellege miatt - önmagában nem vezethetett az rPtk. 326. §
(2)bekezdésének alkalmazását megalapozó menthető ok megszűnéséhez. A közjegyzői okirat perben feltárt hibája vitatásának lehetősége, egyúttal a közvetlen végrehajtáson kívüli igényérvényesítésnek az rPtk. 326. §
(2)bekezdése szerinti értelemben vett akadálya a felperes számára azzal szűnt meg, hogy a kérdést a bíróság a végrehajtás megszüntetése iránti perben jogerős ítéletével elbírálta. [22] A felülvizsgálati kérelem a kezességi szerződés létrejöttét illetően a bizonyítékok jogszabálysértő mérlegelése miatt, az rPp. 206. §
(1)bekezdésének megsértésére hivatkozással állította a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegét. Emellett az alperes az rPp. további rendelkezéseinek és az rPtk. 205/B. §
(1)bekezdésének megsértésére hivatkozott, alapvetően a bizonyítékok általa hibásnak tartott értékelésén keresztül. [23] A felülvizsgálati eljárásban azonban - a felülvizsgálati kérelem rendkívüli perorvoslat jellegéből következően - nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és felülmérlegelésének (BH2013.119., BH2002.29.). A jogerős ítélet akkor tekinthető megalapozatlannak a tényállás megállapítása körében és bírálható felül jogszabálysértés miatt az rPp. 206. §-a alapján, ha a tényállás iratellenes, a bizonyítékok mérlegelésének eredménye okszerűtlen. A bizonyítékok mérlegelése abban az esetben tekinthető okszerűtlennek, ha az adott bizonyítékokból kizárt volt a másodfokú bíróság által elfogadott következtetés. Amennyiben a beszerzett bizonyítékok értékelésének eredményeként lehetséges volt, vagyis nem volt kizárt az adott tényállás megállapítása a logika szabályai szerint, az ítéleti tényállás nem bírálható felül, akkor sem, ha a felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság a bizonyítékok egybevetésével más ténybeli következtetésre jutna. A felülmérlegelés tilalmát áttörni engedő hiba, nyilvánvalóan okszerűtlen következtetés pedig akkor állapítható meg, amennyiben a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülbírált ítélettől eltérő következtetésre lehetne jutni (BH2013.119., BH2006.403). [24] A felülvizsgálni kért ítéletnek a lefolytatott bizonyítási eljárás, a csatolt okiratok és a meghallgatott tanúk vallomásának, ezen felül az alperes személyes előadásának értékelése körében nem volt a felülmérlegelés tilalmát áttörni engedő hibája: sem iratellenesség, sem logikai ellentmondás, sem pedig nyilvánvalóan okszerűtlen következtetés. Az ügyben eljárt bíróságok a szükséges körben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményének egybevetésével, jogszabálysértés nélkül következtettek a felek közti szerződés általános szerződési feltételek alkalmazásával megvalósult létrejöttére is. [25] A felülvizsgálati kérelemre tekintettel rögzíti a Kúria, hogy a szerződési feltételek egyedi megtárgyaltsága az rPtk. 205/A. §
(1)
(3)bekezdése értelmében az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából bír jelentőséggel. Ahhoz, hogy valamely szerződési feltétel általános szerződési feltételnek minősüljön, az szükséges, hogy az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározza; szükséges ezen felül, hogy az így meghatározott feltételeket a felek egyedileg nem tárgyalták meg. Ahhoz ugyanakkor, hogy az így kidolgozott általános szerződési feltételek részévé váljanak a felek szerződésének, a szerződési feltételek tartalma megismerésének lehetővé tételét, továbbá kifejezett vagy ráutaló magatartással való elfogadásukat követeli meg a másik fél részéről az rPtk. 205/B. § jelen ügyben releváns
(1)bekezdése. [26] Kétségtelen tény, hogy a kereset alapjául megjelölt kezességi keretszerződésnek nevezett megállapodást a szerződő felek mindegyike aláírta. A szerződéssel készfizető kezességet vállaló alperes - általa sem vitatottan - az irat valamennyi oldalát ellátta aláírásával, magát a szerződést kezesként így írta alá a megállapodás szövegét követően. A perben a szükséges körben felvett bizonyítás eredménye, az ügyletkötéskor a felperes nevében eljárt képviselő, valamint az okiratot aláíró ügyleti tanúk vallomása, a fellebbezéshez mellékelt okirat mellett sem zárta ki a logika szabályai szerint a jogerős ítélet alapjául elfogadott tényállás megállapítását. Önmagában az, hogy a felperes részéről az ügyletkötés során eljárt alkalmazottak a perbeli szerződés aláírásának konkrét körülményeire nem tudtak visszaemlékezni a szerződéskötést közel tíz évvel követő meghallgatásuk alkalmával, nem vezethetett a tanúvallomások teljes mellőzéséhez és félretételéhez a perben. Értékelhető volt a jogvita elbírálásához a tanúvallomások határozott és egyértelmű tartalma a felperes korabeli szerződéskötési gyakorlatáról, ami kiterjedt a jogügyletek előkészítésére, a kezességi keretszerződésre, a magánokiratba foglalt szerződés bankfiókban való megkötésére ügyleti tanúk alkalmazása esetén, majd a szerződés ezt követő közjegyzői okiratba foglalására. A perbeli szerződést a felperes nevében aláíró egyik képviselő, F.Á., valamint H.L. és dr. Zs.A.A., akik a felperes alkalmazottjaiként a 2008. május 6-i megállapodás aláírásának ügyleti tanúi voltak, lényegében egybehangzóan számoltak be arról, hogy ügyleti tanúk szerepe mellett a szerződés magánokirati formában a bankban kerülhetett aláírásra, és azt követte a megállapodás közjegyzői okiratba foglalása a közjegyző előtt. A fellebbezéshez mellékelt kimutatás - tartalmánál fogva, amelyet maga az alperes is csupán a kérdéses nap délelőttjére vonatkoztatott - nem rontotta le az elsőfokú eljárásban felvett bizonyítás eredményét; az alperes előadásával ellentétben nem zárta ki a perbeli megállapodás bankfiókban történt aláírását a felek részéről. Mindebből következően az ügyben eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül következtettek arra, hogy az alperes számára biztosított volt az általános szerződési feltételekkel kidolgozott kezesi szerződés tartalmának megismerése, a részére átadott, tehát fizikailag az alperes rendelkezésére állt irat - nem vitásan megtörtént aláírását megelőzően. Az általános szerződési feltételeket kidolgozó félként nem volt a felpereshez telepített kötelezettség elmulasztásaként [rPtk. 205/B. §
(1)bekezdés], ezáltal a bizonyítás sikertelensége következményeként [rPp. 3. §
(3)bekezdés, 164. §
(1)bekezdés] a felperes oldalán értékelhető, hogy az alperes anélkül, hogy a megállapodás megismerésében rajta kívül álló tényező gátolta volna, nem élt a szerződés elolvasásának lehetőségével. Az alperes mulasztása az rPtk. 4. §
(4)bekezdése alapján az ő terhére esett. [28] A kifejtettek értelmében a Kúria az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. [27] Záró rész [29] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján az alperes köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárási költségét, valamint az illetékfeljegyzési jogra tekintettel le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése, továbbá az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdése, 74. §
(3)bekezdése és a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése szerint. A jogtanácsosi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett jogi képviselet mérlegelésével az rPp. 67. §
(2)bekezdése szerint irányadó, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdése alapján határozta meg. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- . Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: