A határozat elvi tartalma: A közbeszerzési eljárás alapelvei önmagukban is válhatnak az eljárás jogszerűségének fokmérőivé. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.950/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Esztári Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: dr. Puskás Dóra Hildegard kamarai jogtanácsos Alperesi érdekelt: Közbeszerzési Hatóság Elnöke Az alperesi érdekelt képviselője: dr. Katona Margit és dr. Cseh Tamás Attila jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési eljárás törvényessége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság 107.K.700.127/2019/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 107.K.700.127/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.)
- § alapján közbeszerzési eljárást indított, ajánlati felhívása
- november 20-án jelent meg. Tárgya szerint: építési beruházás, korszerű szarvasmarha telep kialakítása. A beruházás keretében megvalósítandó építési tevékenységek szarvasmarha istálló, trágya tároló, állatkezelő épület voltak. A projekt keretében kialakításra került egy sziget üzemű napelemes kandeláber rendszer, illetve 300×50×50 cm méretű egyedi gyártású itató vályú kialakítása, beépítése. Az ajánlatkérő közölte, hogy a közbeszerzés európai uniós alapokból finanszírozott projekt. Rögzítést nyert, hogy az ajánlatkérő a szerződésben foglalt tartalék keret és áfa nélkül számított teljes ellenszolgáltatás maximum 30%-ának megfelelő előleget biztosít, amennyiben az előlegre a nyertes ajánlattevő igényt tart. [2] Az előleg kifizetése a 322/
- (X.30.) Kormányrendelet
- §
(2)bekezdése alapján több részletben történhet, azonban az első részlete legkésőbb az építési munkaterület átadását követően 15 napon belül kerül kifizetésre. Az előleg számla összege az első és második részszámlában számolható el, ajánlatkérő részszámlázást az alábbiak szerint biztosít. Az
- számú részszámla benyújtásának lehetősége a teljes nettó vállalkozói díj 15%-ának megfelelő összegről az áfa nélküli vállalkozói díj 15%-át elérő megvalósított teljesítés esetén. [3] Az ajánlati felhívás szerint a részvételi határidő
- december
- napja volt. A S. Zrt. (kérelmezett) nettó 933.583.338 forintos ajánlati árral határidőre ajánlatot nyújtott be. Az ajánlatkérő/felperes a
- október 18-i keltezéssel kiállított támogatói okirat szerint a kedvezményezetti támogató döntése alapján 491.739.989 forint összegű vissza nem térítendő támogatásra volt jogosult. Az ajánlatkérő/felperes a kérelmezettel, mint nyertes ajánlattevővel
- január 2-án kötötte meg a szerződést, annak releváns része a vállalkozói díj, melynek mértéke 933.583.338 forint + áfa. Az ajánlatkérő/felperes a beruházás pénzügyi fedezetének 50%-át pályázatból, európai uniós forrásból, 50%-át saját forrásból biztosítja. A megrendelő a Kbt.
- §
(7)bekezdése alapján a jelen szerződésben foglalt teljes nettó vállalkozói díj maximum 30%-ának megfelelő összeg mértékében biztosítja az előleg igénybevételét a vállalkozónak. Az ajánlatkérő/felperes
- május 18-án részteljesítési igazolást állított ki, mely arról rendelkezett, hogy az elvégzett feladat teljesítése alapján nettó 212.518.165 forint összegű részszámla benyújtható. [4] A Közbeszerzési Hatóság Elnöke, mint hivatalbóli kezdeményező (alperesi érdekelt)
- október
- napján benyújtott kezdeményezésében kérte az alperest, hogy elsődlegesen állapítsa meg az ajánlatkérővel szemben a Kbt.
- §
(2)és
(4)bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezések sérelmét, másodlagosan, amennyiben az elsődleges kérelemben megjelöltek megállapíthatóságának feltételei nem állnak fenn, állapítsa meg az ajánlatkérővel és a kérelmezettel szemben a Kbt. 141. §
(6)bekezdésére figyelemmel a Kbt. 141. §
(8)bekezdésében foglaltak megsértését, egyidejűleg kérte, hogy a Döntőbizottság szabjon ki bírságot az ajánlatkérővel és a kérelmezettel szemben a Kbt. 165. §
(6)bekezdés e) pontjára tekintettel. [5] Elsődleges kérelmi elemként előadta, hogy a Kbt. 2. §
(2)és
(4)bekezdésben foglalt alapelvi rendelkezések megsértése valószínűsíthető, figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő nettó 280.075.001 forint összegű, a nettó vállalkozói díj 30%-ának megfelelő összegű előleg rendelkezésre bocsátását vállalta a kérelmezettnek, melyet az alábbiak szerint kellett volna megfizetni. 30% előleg nettó 280.075.001 forint, első rész-számla 15%-os összegben, 15%-os teljesítés 140.037.500 forintban, második rész-számla 35%-os, 50%-os teljesítés esetén nettó 326.754.168 forintban, a hármas számú részszámla 25%-os összegben, 75%-os teljesítés esetén nettó 233.395.834 forintban. Végszámla 25%-ban a százszázalékos teljesítés esetén nettó 233.395.834 forintban. Az alperesi érdekelt rámutatott, hogy a szerződés-tervezet és a szerződés rögzíti, hogy az első részszámla a teljes nettó vállalkozói díj 15%-ának megfelelő összegről kerülhet kiállításra. Ezzel ellentétben a 2018. május 18. napján kelt első részteljesítési számla szerint a kérelmezett 212.518.165 forint összegű részszámla benyújtására vált jogosulttá. [6] Az alperesi érdekelt elsődleges álláspontja szerint a fentiek sértik a Kbt. 2. §
(2)és
(4)bekezdéseiben meghatározott alapelveket, mivel az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. Emellett a közpénzek felhasználásakor a hatékony, felelős gazdálkodás elvét kell szem előtt tartani. Az alperesi érdekelt másodlagos kérelemként adta elő, hogy amennyiben az alperes álláspontja szerint a felek magatartása többlettényállás hiányában nem valósítja meg a kezdeményezésben megjelölt alapelvek megsértését, úgy indítványozta, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a Kbt. 141. §
(8)bekezdésének, az ajánlatkérő és kérelmező általi megsértését, figyelemmel a Kbt. 141. §
(6)bekezdésére, mivel az előre meghatározott szerződéses feltételekről való fentebb részletezettek szerinti eltérés, tartalmilag a közbeszerzési szerződés a felek egyező akaratával történt módosításának minősül. az alperesi érdekelt jogi álláspontja szerint a szerződéses rendelkezések ilyen mértékű módosítása a Kbt. 141. §
(6)bekezdése alapján lényegesnek tekinthető, mivel a módosítás egyrészt a Kbt. 141. §
(6)bekezdés a) pontja szerinti lényeges feltételeket határozott meg, amelyek, ha szerepeltek volna a szerződést megelőző közbeszerzési eljárásban, az előbbiekben részletezett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét, a nyertes ajánlat helyett más ajánlat nyertességét lehetővé tették volna. Az alperesi érdekelt álláspontja szerint a szerződő felek által történő módosítást támasztja alá az is, hogy az ajánlatkérő jóváhagyta a kérelmezett által benyújtott, a részszámla kibocsátással kapcsolatos, a szerződési feltételeket módosító pénzügyi és műszaki ütemtervet. [7] A Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a kezdeményezés egy kérelmi elemet tartalmazott, melyben a hivatalbóli vizsgálatot kért a kezdeményező annak alapján, hogy az ajánlatkérő/a felperes befogadta a kérelmezettől a 15%-os első sorszámú részszámla helyett, a 22,7%-os részszámlát. A teljesítés során ezzel az ajánlatkérő részéről sérült a Kbt. 2. §
(2)és
(4)bekezdése, valamint, a kezdeményező kérte annak megállapítását, hogy amennyiben a Döntőbizottság az elsődleges kérelemnek nem ad helyt, másodlagosan állapítsa meg, hogy a szerződésmódosítással, a szerződő felek mindegyike megsértette a Kbt. 141. §
(8)bekezdését. A Döntőbizottságnak erre vonatkozóan azt kellett megvizsgálnia, hogy ezzel a magatartással az ajánlatkérő vagy a kérelmezett megsértett-e valamely rendelkezést. [8] Az alperes D.368/16/
- számon
- január 14-i keltezéssel hozta meg határozatát, melyben a felperes tekintetében azt állapította meg, hogy a felperes megsértette a Kbt.
- §
(4)bekezdését, az ajánlatkérővel/a felperessel szemben a Döntőbizottság 10.000.000 forint bírságot szabott ki. Az alperes határozata tartalmazta a tényállásban foglaltakat, a hivatalbóli kezdeményező/alperesi érdekelt előadásának indokolását, a felperes, mint ajánlatkérő észrevételét, a kérelmezett észrevételét. A Döntőbizottság döntésének és indokainak alapján a határozat rögzítette, hogy az alperes megállapította az ajánlatkérő és a kérelmezett közötti
- január 2-án létrejött vállalkozási szerződés szerint, a teljesítés során négy darab részszámla benyújtásának lehetősége volt biztosított. Rögzítést nyert, hogy az első részszámlát a teljes nettó vállalkozói díj 15%-ának megfelelő összegről, a kérelmezett 15%-os teljesítése mellett 140.037.500 forint, összegben állíthatta volna ki a kérelmezett, és így fogadhatta volna be az ajánlatkérő. A kérelmezett a
- május 18-án kiállított 22,7%-os teljesítettségről szóló teljesítés igazolás alapján 212.518.165 forintról állította ki az egyes számú részszámlát a korábbiakban rögzített 140.037.500 forint helyett. Az alperes határozata
- oldalán, annak
- pontjában rámutatott, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési szerződés megkötésével nem ér véget azon kötelezettsége, hogy a Kbt. alapelvei érvényesüljenek a továbbiakban is. Az alperesi érdekelt szerint az ajánlatkérő azzal, hogy utóbb megengedte a kérelmezettnek, hogy az előzően rögzített feltételektől eltérő módon bocsáthassa ki első részszámláját, megengedte azt, hogy az első részszámla elszámolása, az előre rögzített feltételektől eltérő módon történjen. Ekként megsértette a Kbt.
- §
(2)és
(4)bekezdéseiben meghatározott alapelveket. Az ekként bekövetkezett szerződés módosítással az ajánlatkérő és a kérelmezett megsértette a Kbt. 141. §
(8)bekezdését. Az alperes a kezdeményező elsődleges kérelmének helyt adott, így a másodlagos kérelem vizsgálatának helye nem volt. Az alperes magas összegű bírság kiszabását tartotta indokoltnak, a közbeszerzés jelentős (933.583.338 forint) összegű értékére is tekintettel. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [9] A felperes keresetében elsődlegesen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. §
(1)bekezdés a) pontja szerint, a Kp. 90. §
(1)bekezdés alapján kizárólag a felülvizsgálattal támadott körben kérte a Kbt. 2. §
(4)bekezdés szerinti jogsértés hiányára tekintettel a határozat megváltoztatását, másodlagosan a határozat felperest marasztaló részében a Kp. 38. §
(1)bekezdés a) pontja, a Kp. 89. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, a Kp. 92. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjának fennállása okán kérte annak megsemmisítését, hatályon kívül helyezését, erre tekintettel az alperest új eljárásra történő kötelezését kérte. Előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem kizárólag a támadott határozat a Kbt. 2. §
(4)bekezdése megsértését megállapító és bírságot kiszabó része ellen irányul. [10] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását, a határozatában foglaltakat fenntartotta. Az alperesi érdekelt ugyancsak kérte a kereset elutasítását azzal, hogy a határozatban megállapított tényállást a felperes nem vitatta. Az elsőfokú ítélet [11] A Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság 107.K.700.127/2019/
- számú,
- június 5-én kelt ítélete szerint a felperes keresete nem megalapozott, ezért azt elutasította. [12] Az alapelvi és a tételes jogi minősítés lehetőségét az elsőfokú bíróság okszerűnek látta. Eszerint a Kbt. és a közbeszerzési szerződésekre háttérjogszabályként alkalmazandó a polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a szerződésmódosítás tekintetében fő szabály szerint írásbeliséget ír elő. Amennyiben a szerződő felek a közbeszerzési szerződést írásban módosítva eltérnek az eredeti szerződéses előírásoktól, abban az esetben ez az eltérés jogilag minősíthető a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó tételes jogi rendelkezései szerint. [13] A jelen per tényállása szerinti esetben azonban a felperes és a nyertes ajánlattevő a közbeszerzési szerződés szerinti pénzügyi feltételektől formális, írásbeli szerződésmódosítás nélkül tértek el a teljesítés során. A perbeli esetben a szerződéstől való eltérés írásba foglalásának elmaradása megalapozhatja a tényállás jogi minősítésének eltérő megítélését, vagyis felvetheti a tételes jogszabályi rendelkezést ki nem merítő tényállás esetében: az alapelvi jogsértés megállapíthatóságának lehetőségét. [14] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a korábbi ítélőtáblai gyakorlatból következően a közbeszerzési eljárásokban többlettényállási elem megvalósulása nélkül is megállapítható alapelvi jogsérelem - ellentétben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapon álló eljárásoktól, amikor az csak a többlettényállás bizonyítottsága esetén állapítható meg. Ezért a tárgyi esetben az alperes a tételes jog sérelmét, az alapelvi norma sérelmét, vagy mindkettőt megállapíthatta volna, ezek közül pedig az alapelvi jogsértés megállapítását választotta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte a Kúriát, hogy a Fővárosi Törvényszék ítéletét helyezze hatályon kívül, és a Fővárosi Törvényszéket utasítsa új eljárás lefolytatására. Másodlagosan kérte a Kúriát, hogy az ítéletnek az alperes D.368/16/
- számú határozatára kiterjedő hatályon kívül helyezése mellett az alperest kötelezze új eljárás lefolytatására. [16] A felperes kérelmét a Kúria befogadta. A befogadásának indokaként a felülvizsgálatot az akkor hatályos Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pontja (a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének vizsgálata) és
- b)pontja (a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége) címén tartotta szükségesnek. A kérelemben kifejtett álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszéknek a tételes jogi jogsértést kellett volna megállapítania, csak ennek sikertelensége esetén, mögöttesen lett volna lehetőség az alapelvi jogsértés megállapítására. Ennek megfelelően állítja, hogy a tételes és az alapelvi jogsértés viszonylatában egy sorrendiség van, azok megállapíthatósága tekintetében ezen sorrendiségre tekintettel kell lenni. [17] A felperes álláspontja szerint a döntéshozónak nincs abban választási lehetősége, hogy a kérelemben előterjesztett, megsértettként megállapítani kért jogszabályi helyek közül tetszőlegesen válasszon, és nincs lehetősége a tételesjogi szabály helyett alapelvi szabályt kiválasztani. Eszerint téves az ítélet azon álláspontja, miszerint az érdemben helytállóságon nem változtat, hogy alapelvi jogsértést vagy tételesjogi jogsértést állapítanak meg adott jogsértés tekintetében. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, nem értékelte azt, mi az egyik és mi a másik megállapítás hatása, miáltal sérültek a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)és
(5)bekezdésének előírásai. Sérült a Kbt. 2. §
(4)bekezdése és a Kbt. 141. §
(8)bekezdése. [18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a felperes felülvizsgálati kérelmében továbbra sem bizonyította, miért ne lehetett volna az alperesnek a hivatalból való kezdeményezésben megjelölt jogsértések közül kizárólag az egyiket vizsgálni. Az alperes szerint az elkövetett jogsértést „leginkább" a Kbt. 2. §
(4)bekezdése határozza meg. [19] Az alperesi érdekelt ugyancsak ellenkérelmet nyújtott be. Eszerint két olyan körülményt is észlelt, amelyek miatt elsődlegesen az alapelvi jogsértés megállapítását kezdeményezte az alperesnél. Egyfelől a jogsértő szerződésmódosítás nem került írásba foglalásra, másfelől a nyertes ajánlattevő részére a szerződésben kikötött feltételekhez képest előrehozottan kifizetett számlaérték a projekt teljes értékéhez képest nem volt jelentős. Ezen két többlettényállási elem figyelembevételével kérte az alperesi érdekelt elsődlegesen az alapelvi jogsértés megállapítását, és csak ennek el nem fogadása esetére kérte másodlagosan a tételes jogi jogsértés megállapítását. Erre tekintettel alperesnek az alapelvi jogsértés megállapíthatósága érdekében a többlettényállás fennállását mindenképpen vizsgálnia kellett. Azzal, hogy alperes az elsődleges kezdeményezési elemnek hely adott, egyúttal állást foglalt a többlettényállás fennállta kérdésében is. Mindez egyúttal a másodlagos kezdeményezési elem elbírálását már szükségtelenné tette. Az alperesi érdekelt álláspontja szerint eljárása nem mond ellent a perben hivatkozott fővárosi ítélőtáblai gyakorlatnak. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [21] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. [22] Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának alapvetően abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a közbeszerzési eljárásban kikötött fizetési feltételektől eltérés jogsértő voltának megállapítása miként minősíthető: tételes jogi rendelkezés megsértése kizárja-e az alapelvi jogsértés megállapítását. [23] A Kbt. 2. §
(2)bek. szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára,
(4)bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. [24] A Kbt. 141. §
(6)bek. szerint a
(2)és
(4)bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha
- a)olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;
- b)a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy
- c)a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki. A
(8)bek. szerint: A szerződés az e §-ban foglalt eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként módosítható. Amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosítás a 137. §
(1)bekezdés a) pontja alapján semmis. [25] A Kbt. alapelvi rendelkezései általános törvényi követelményeket határoznak meg a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője számára. A közbeszerzési eljárás teljes folyamatában jelen vannak, érvényesülésüket az egyes tételes jogi rendelkezések is biztosítják. [26] Az elsőfokú bíróság indokolása szerint az egyes tételes speciális rendelkezésnek kell az általános alapelvi rendelkezéshez igazodnia és nem fordítva. Az alapelvi rendelkezések szerinti jogsértés megállapításától az alperes abban az esetben tekinthet el, ha az a tételes rendelkezésben maradéktalanul leképezhető. Az alapelvek azonban önmagukban is, és a tételes szabályok mellett is válhatnak a jogszerű eljárás fokmérőivé. Ha a közbeszerzési eljárás során tanúsított valamilyen magatartás ugyan a tételes rendelkezéseknek megfelel, de elégtelen arra, hogy valamely alapelvi rendelkezést érvényre juttassa, akkor az alapelvi sérelem megállapítására kerülhet sor. [27] A Kúria eljáró tanácsa egyetért ezzel, vitatva a felperes azon állítását, miszerint alapelvi sérelem önállóan ne valósulhatna meg. Az elsőfokú bíróság helyes indokolása szerint a perbeli esetben a szerződéstől való eltérés írásba foglalásának elmaradása megalapozhatja a tényállás jogi minősítésének eltérő megítélését, vagyis felvetheti a tételes jogszabályi rendelkezést ki nem merítő tényállás esetében az alapelvi jogsértés megállapíthatóságának lehetőségét. [28] A felperes felülvizsgálati kérelmében fölhozott fővárosi ítélőtáblai gyakorlattal kapcsolatban megjegyzendő, hogy az a Kúriát - a Legfelsőbb Bíróság korábbi gyakorlatához hasonlóan - köti. A bírói gyakorlat értelmezését illetően egyébiránt az elsőfokú bíróság véleménye helytálló. [29] Mivel az elsőfokú bíróság határozata ilyen módon, a felperes által fölhozott érvek alapján jogszabályt nem sértett, a Kúria a Kp. 121. §
(2)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [30] A felperes kérte a felülvizsgálati kérelme tárgyaláson történő elbírálását a Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján. A Kormány 40/
- (III. 11.) Korm. rendeletével veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az Országgyűlés megalkotta a koronavírus elleni védekezésről szóló
- évi XII. törvényt. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/
- (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vesz. r.)
- §
(1)bekezdése kimondja, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság tárgyaláson kívül jár el. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 150. §
(2)bekezdése szerint, ha a
- március
- napja és
- június
- közötti időszakban a bíróság értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról, a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el. Az eljárást tárgyaláson kell folytatni, ha a fél vagy az érdekelt a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított 15 napon belül tárgyalás tartása iránti kérelmet terjeszt elő. A veszélyhelyzet a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló
- évi LVII. törvény felhatalmazása alapján kiadott 41/
- (VI. 17.) ME határozat alapján
- június 18-án szűnt meg. Az említett határidőn belüli kérelem benyújtásának hiányában a Vesz.
- §
(2)bekezdése alapján ezért a Kúria ítéletét tárgyaláson kívül hozta meg. [31] A Pp. 81. §
(5)bekezdése szerint a jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel. Az alperes és az alperesi beavatkozó költségjegyzéken perköltséget nem nyújtott be, ezért a Kúriának a felmerült költség viseléséről határoznia nem kellett. [32] A feljegyzett illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontján és 50. §
(1)bekezdésén, továbbá annak viselése a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapul. [33] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116.§ d) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró