Fkf.26/2020/13 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés és a

(2)bekezdés c/, d/, i/ és j/ pontja szerint. [2]ért 15 év szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetést fiatalkorúak börtönében rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés ⅔ részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Beszámította a szabadságvesztésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett a bűnjelek jogi sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. [3] Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést enyhítés érdekében. [4] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.70/2020/1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezést alaptalannak tartotta. Megállapította, hogy a fellebbezés tartalmára figyelemmel a másodfokú felülbírálat a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján korlátozott. Rámutatott, hogy a bizonyítási eljárás lefolytatása során a törvényszék eljárási hibát nem vétett. A megállapított tényállásból okszerű következtetést vont a vádlott bűnösségére. Az első fokon megállapított minősítő körülményekkel is egyetértett, de álláspontja szerint azokat ki kell egészíteni az előre kiterveltséggel. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a vádlott eltervezte a cselekmény végrehajtásának módját és helyszínét, előre biztosította az elkövetés eszközét, majd az elhatározás után bizonyos - rövid - idő elteltével jórészt a terv szerint végrehajtotta a cselekményt. Az ügyész kifejtette, hogy a törvényszék által megállapított joghátrány kellőképpen szigorú és megfelelően igazodik a cselekmény társadalomra veszélyességéhez. Enyhítését nem tartotta indokoltnak. [5] [6] [7] [8] [9] [10] Az ítélet egyéb rendelkezéseivel is egyetértett, ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét csak annyiban változtassa meg, hogy az emberölés előre kitervelten elkövetettként is minősül. Egyebekben hagyja helyben. [11] A vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában kérte a minősítés megváltoztatására irányuló ügyészi indítvány elutasítását és a védencével szemben kiszabott szabadságvesztés jelentős enyhítését. [12] Érvelése szerint a terheltről készített igazságügyi gyermekpszichiáter- és pszichológusszakértői vélemény tartalmazza, miszerint a vádlott tekintetében az autizmus spektrumzavar, mint veleszületett központi idegrendszeri fejlődési eltérés állapítható meg, amely jelenleg gyógyíthatatlan, és végig kíséri a vádlottat egész élete során, ami egyrészt genetikailag meghatározott, viszont a környezeti hatások, a nevelés negatív szerepe nem kizárható. A vallomása változtatgatásában is édesapja irányította, holott a nyomozás kezdeti szakaszában a bűnösségét elismerte, illetve a cselekménye részleteit feltárta. [13] A környezet-tanulmány leírja, hogy milyen nehéz szociális körülmények közepette nőtt fel a vádlott, aki sodorható, befolyásolható. Érzelmi, indulatkezelési, kontrollbeli hiányosságai vannak, továbbá pszichológiai, pszichiátriai kezelést igényel. [14] Az elsőfokú bíróság is felsorolta enyhítő körülményként a vádlott beszédhibáját, dadogását, amely a stressz állapotában képtelenné teszi, hogy megértesse magát. Emiatt őt a korosztálya részéről rengeteg bántás, sértés, megaláztatás érte, mind az általános-, mind a középiskolában. Képtelen volt akaratát érvényesíteni a közösségben, mindig alárendelt, kiszolgáltatott helyzetben volt. [15] A védő szerint a fent írtak együttesen vezettek oda, hogy abban az adott szituációban (a bűncselekmény elkövetésekor) átszakadt a morális gát, és a vádlott hirtelen felindulásból, kontrollvesztetten, indulatból ölt. Szóba sem jöhet ilyen esetben az előre megfontolt szándék. [16] Mindezekre figyelemmel a terhelt vonatkozásában nyomatékos enyhítő körülményként indokolt értékelni a pszichés betegségét és a vele szemben alkalmazott szabadságvesztés büntetés tartamát mérsékelni szükséges. [17] Az ítélőtábla nyilvános (majd zárt) ülésén részt vevő védő a fellebbezésében írtakat a perbeszédében fenntartotta. Rámutatott, hogy a bizonyítási eljárás nagyon részletes volt, melynek során az elsőfokú bíróság felderítette azokat a személyi körülményeket is, amelyek alapul szolgálnak az enyhítés iránti kérelemnek. [18] A törvényszék a feltárt enyhítő szempontokra figyelemmel 3 hónap és 15 év között mozoghatott volna a büntetéskiszabás terén, mégis a törvény teljes szigorával sújtott le. A büntetési tétel felső határát elérő mértékű szabadságvesztés eltúlzott egy alig 16 éves, korábban még bíróság előtt nem állt fiatalkorúval szemben, aki eddig is számos hátrányát szenvedte el a beszédzavara és pszichés terheltsége miatt. [19] A védő álláspontja szerint a sértett kislánnyal való érzelmi kapcsolat, a sértődöttség és féltékenység motívuma, a helyszínen talált eszközök használata, az indulati állapotban való rögtönös cselekvés mind azon ügyészi törekvés ellen hatnak, hogy a másodfokú bíróság állapítsa meg az előre kiterveltség minősítő körülményét is. Ezért kérte a másodfokú ügyészi átiratban indítványozott minősítés változtatás mellőzését. [20] A jogi képviselő kifejtette, hogy enyhítésre ad alapot a terhelt beismerő vallomása, amit első kihallgatása, majd a helyszíni kihallgatás során tett. [21] Kérte a szabadságvesztés büntetés enyhítését. [22] Az ügyész fenntartotta az átiratában foglalt indítványait. alaptalannak tartotta a védő azon hivatkozását, miszerint a vádlott a negatív környezeti benyomások, illetve a pszichés terheltsége folytán nem tudott felül kerekedni a sérelmein és ennek hatására követte el az indulati cselekményt. A „ne ölj!" parancs a legalapvetőbb törvény, amit mindenki megért a neveltetésétől függetlenül. A sértett gyermek nem tehetett a vádlottat ért lelki megpróbáltatásokról, sőt ő elfogadta a vádlottat, és barátkozott vele. [23] A védelem enyhítésre irányuló fellebbezése alaptalan, mert négyszeresen minősülő emberölés esetén - arra is figyelemmel, hogy az előre kiterveltség ugyancsak megállapítható - felnőtt korú terhelttel szemben a bírói gyakorlat szerint általában ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést szoktak kiszabni. A 16 éves elkövetővel szemben is indokolt a törvény teljes szigorának alkalmazása. [24] Az ügyész rámutatott, hogy az előre kiterveltség megállapításának nem feltétele, hogy sok idő teljen el az elhatározás és a kivitelezés között. A terhelt saját vallomása szerint a kötél felvételekor eldöntötte, hogy végez a sértettel. Ennek érdekében becsapta azzal, hogy bűvésztrükköt mutat neki, így ellenállás nélkül meg tudta kötözni a védekezés letörése végett. Kitartó szándék vezérelte, amikor a sértett fejét vízbe nyomta, majd kővel szétzúzta, végül a nyakára hínárt tekert és vízbe dobta. [25] Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a minősítést és a jogi indokolást egészítse ki és a kiszabott büntetést hagyja helyben. [26] A vádlott megbánásának adott hangot és bocsánatot kért kk. sértett hozzátartozóitól. Elmondta, hogy ha lehetne, meg nem történté tenné a cselekményét és soha többet nem akar bántani senkit. Csatlakozott a védője kérelméhez. [27] A védelmi fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. [28] A Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a fellebbezéssel érintett ítéletet teljeskörűen, az azt megelőző eljárással együtt bírálja felül. A felülbírálat során vizsgálja az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [29] Abban az esetben azonban, ha a Be. 583.§

(3)bekezdés a/ pontja szerint a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen irányul, a másodfokú bíróság a Be. 590.§

(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül, és a Be. 591.§

(2)bekezdés a/ pontjára figyelemmel nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, továbbá a határozatát is az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [30] A törvényszék ítéletével szemben a Be. 583.§

(3)bekezdés a/ pontjára figyelemmel a vádlott és védő kizárólag a kiszabott büntetés mértéke miatt, annak enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálatát a Be. 590.§

(3)bekezdésében meghatározott keretek között, korlátozottan végezte el. [31] A felülbírálat során a táblabíróság megvizsgálta az elsőfokú bíróság eljárását, valamint a törvényszék bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését. Azt állapította meg, hogy a törvényszék a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatta le a büntetőeljárást, és nem vétett olyan eljárásjogi szabálysértést, mulasztást, amely az érdemi felülbírálat akadályát jelentette volna. [32] A törvényszék a 2019. május 23. napján érkezett ügyben a Be. 499.§

(2)bekezdésében megjelölt törvényes határidőn belül - figyelemmel a soronkívüliség követelményére - a legközelebbi határnapra; 2019. június 11-re kitűzte az előkészítő ülést. [33] Az előkészítő ülés alkalmával a bíróság a nyilvánosságot kizárta a Be. 436.§

(4)bekezdés a/ és c/ pontjába írott okokból, majd a terhelti jogokról és kötelezettségekről történt teljes körű tájékoztatást követően kihallgatta a vádlottat. [34] A terhelt az ölésben való bűnösségét elismerte, de a vádiratban foglalt történeti tényállástól részben eltért, annak tartalmát teljesen nem fogadta el és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. Ezért az elsőfokú bíróság tárgyalás tartását rendelte el és a bizonyítási indítványok előterjesztését követően Be. 509.§

(1)bekezdés szerint nyomban kitűzte a határnapot

1. szeptember
2. napjára. [35] Elrendelte a vádlott igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálatát is, melynek elvégzésére szakértői intézetet, azon belül igazságügyi gyermek- és ifjúsági pszichiáter szakértőt jelölt ki. [36] Az első tárgyalási napon kihallgatta a vádlottat, tanúként a törvényes képviselőket, a sértett szüleit, majd meghallgatta az igazságügyi orvos-szakértőket és ismertette vegyész- és pszichiáter szakértői véleményeket, felolvasni indítványozott tanúvallomásokat, egyéb releváns nyomozati iratokat. Genetikai szakértői vizsgálatot rendelt el a sértett biológiai mintáiból a vádlott DNS profiljának azonosítása végett és elnapolta a tárgyalást
3. november
4. napjára. [37] A következő tárgyaláson a terhelt jelenlétét telekommunikációs eszköz használatával biztosította a törvényszék. Ismertette a tanács elnöke az elkészült gyermekpszichiáter- és pszichológus szakértői véleményt, melyre a jogosultak észrevételt nem tettek és kitűzte a következő határnapot. [38] A távmaghallgatás útján
5. február
6. napján megtartott tárgyalási napon ismertette a bíróság a genetikai szakértői véleményt, mely érdemi eredményt nem hozott. Ismét kihallgatta a vádlottat a vallomásai között felmerült ellentmondásokra, majd az iratok ismertetése után a bizonyítási eljárást befejezte és ügydöntő határozatot hozott. [39] A másodfokú bíróság megítélése szerint a törvényszék által megállapított - és a Be. 591.§

(2)bekezdés a/ pontja alapján a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás mellett - okszerűen került sor a fk. vádlott bűnösségének megállapítására. Az adott tényállás alapján a felmentésére, vagy vele szemben az eljárás megszüntetésére nincsen törvényes lehetőség. [40] A vádlott terhére megállapított bűncselekmény minősítése megfelel az anyagi jog szabályainak, a megnevezése helyes, a hozzá fűzött jogi indokolás kiegészítést nem igényel. [41] Az emberölés aljas indokból elkövetett, mivel a terhelt - saját elmondása szerint - szerelmes volt kk. sértettbe, kíváncsi volt a nemiszervére, ezért a kislány alsó testét lemeztelenítette. [42] A különös kegyetlenséghez nem férhet kétség, hiszen különféle eszközökkel bántalmazta, hosszabb ideig; kezeit összekötözte, vízbe merítette, amelytől a sértett elájult, kővel több alkalommal fejbe ütötte, majd a nyakára is vízinövényt tekert és a vízbe dobta. A sértett testén 40 rendbeli külsérelmi nyomot, sérülést észlelt a szakértő. [43] Fk. vádlott tudta, hogy a sértett csak 8 esztendős. [44] A védekezésre képtelen állapotot a vádlott maga idézte elő a kezek megkötözésével. A vádlott 170 cm és 70 kg tömegű (pszichiáter-szakértői vélemény), míg a sértett csupán 126 cm volt. Nem tudott tehát az ellen védekezni, hogy a vádlott a patakba becipelje és a fejét legalább 30 másodpercre a víz alá nyomja. Ezt követően már semmilyen ellenállásra nem volt képes. [45] Az ügyész által megállapítani indítványozott minősítő körülmény; az előre kiterveltség azonban nem áll fenn a táblabíróság megítélése szerint. Egyébként ez a vád tárgyát sem képezte, bizonyítás ilyen irányban nem volt és a - felülbírálat alá nem eső - tényállásban sem kerültek rögzítésre olyan adatok, amelyek alapján lehetőség volna az előre kiterveltség kimondására. [46] A Kúria 3/

1. számú Büntető jogegységi határozatának II/
2. pontja értelmében az emberölés előre kitervelten történő elkövetése feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja, a végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felmérje és a lényeges előkészületi, elkövetési és az elkövetés utáni mozzanatokat figyelembe vegye. A véghezvitel módjából és/vagy az elkövetést követően tanúsított magatartásból visszamenőleg is következtetés vonható az előre kiterveltségre. [47] Az ítéleti tényállás szerint a vádlott találkozót, játékot beszélt meg előre a sértettel, majd piknikezni hívta a sértettet a malomhoz. Üdítőitalt vitt magával, amit el is fogyasztottak. A malomnál a terhelt tabletjén buszos játékot játszottak és beszélgettek. Ezen tények alapján fk. vádlott nem tervezte kk. sértett megölését, sőt a bántalmazását sem. [48] Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi. Ez az ölési cselekmény részleteinek átgondolását, viszonylag hosszabb időn át történő fontolgatását, a cselekmény elkövetési szakaszainak megfelelő mozzanatok mérlegelését jelenti. Általában nem lehet szó előre kitervelt elkövetésről, ha az elhatározást rövid időn belül követi a véghezvitel megkezdése. [49] A vádlott játék közben dühödött fel azon, hogy kk. sértett azt mondogatta; nem ő, hanem a fivére másik pajtása, A.A. tetszik neki, „ő lesz a férje". Fk. vádlott tiltakozása ellenére tovább hajtogatta, hogy a másik fiú jobb, ekkor határozta el a terhelt, hogy a sértettet elhallgattatja; megöli. Ehhez ott helyben vette fel a földről a kötelet, amivel a sértett kezét megkötözte. A bántalmazás során nem volt tervszerű a magatartása, hiszen először a vízbe vitte a sértettet, majd annak elájulását látva fejbe vágta többször és megkísérelte a patakban elrejteni, majd haza sietett. [50] Ilyen tények mellett szóba sem jön a Btk.
3. §

(2)bekezdés a/ pontjában írott előre kitervelten való elkövetés megállapítása. Ezzel szemben osztható a védelem azon álláspontja, hogy a fk. vádlott által megvalósított ölés rögtönös, indulati cselekmény volt. [51] A törvényszék a büntetés kiszabása körében felsorolta súlyosító és enyhítő körülményeket, amelyek kisebb korrekciót igényelnek. [52] Nem enyhít a részbeni beismerő vallomás, illetve a terhelt elmeállapota, amely a beszámítási képességét nem befolyásolja. Az időmúlás csupán 2 év, mely súlytalan a bűncselekmény büntetési tételéhez képest. [53] Súlyosít viszont a cselekmény elkövetése során a kitartó szándék. [54] Az ítélőtábla álláspontja szerint e körülményeket figyelembe véve, azokat helyesen értékelve határozta meg a törvényszék az alkalmazott joghátrányt. A terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyesség olyan magas fokú, hogy a legnagyobb tárgyi súlyú, általános közfelháborodást kiváltó, brutális bűncselekményért semmilyen más joghátrány nem alkalmas a Btk. 79.§ában írott büntetési cél; a társadalom védelme megvalósítására, mint a 16 éves elkövetővel szemben a Btk. 109. §

(3)bekezdés a/ pontja szerint alkalmazható büntetési tétel maximumában megállapított szabadságvesztés. [55] Ezért a táblabíróság nem tudott egyetérteni a védelem enyhítésre vonatkozó törekvéseivel. [56] Az elsőfokú bíróság helyesen rendelkezett az ügyben keletkezett és lefoglalt bűnjelek jogi sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről, ám ezek jogszabályi alapjait elmulasztotta megjelölni, amit a táblabíróság az alábbiak szerint pótol: [57] A bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközök (a kötéldarabok) a Btk. 72.§

(1)bekezdés a/ pontja értelmében elkobzás alá esnek. [58] A helyszíni szemle, illetve az orvos-szakértői vizsgálat során rögzített nyomok legfoglalását meg kell szüntetni és azokat meg kell semmisíteni, ha már a bizonyítás érdekében nincsen rájuk szükség a Be. 320.§

(1)bekezdés a/ és d/ pontja alapján. [59] A vádlott, illetőleg a sértett tulajdonát képező ruhaneműk kiadása a Be. 321.§

(1)bekezdése szerint történt, míg a terhelttől lefoglalt és magasabb értékkel bíró eszközöknek a bűnügyi költség fedezetének biztosítására történő visszatartása a Be. 323.§

(1)bekezdésén alapul. [60] A bűnösnek kimondott vádlottat az elsőfokú bíróság a Be. 574.§

(1)bekezdése alapján kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. [61] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, azokat a felülbírálat nem érintette. [62] A másodfokú bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 605.§

(1)bekezdés szerint helybenhagyta. [63] A Btk. 92.§

(1)és

(2)bekezdése alapján beszámította a vádlott által az elsőfokú ítélethirdetéstől a másodfokú határozat meghozatalának napjáig letartóztatásban töltött időt a szabadságvesztés tartamába. [64] Kötelezte a vádlottat a Be. 613.§

(1)bekezdése szerint - figyelemmel a Be. 574.§

(1)bekezdésében írtakra - a másodfokú eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Győr,

1. július
2. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke . Vajda Edit sk. előadó bíró Dr. Németh Balázs sk. bíró Záradék: Ezzel a végzéssel a Veszprémi Törvényszék
3. február
4. napján kelt 10.Fk.343/2019/
5. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. július
7. . Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke