Mfv.I.10.096/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Takácsné dr. Piukovics Márta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Pardavi László ügyvéd által képviselt alperes ellen közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei iránt a Győri Munkaügyi Bíróságnál 4.M.915/
- szám alatt megindított és másodfokon a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.824/2007/
- számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő k ö z b e n s ő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.824/2007/
- számú közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi, a Győri Munkaügyi Bíróság 4.M.915/2006/
- számú ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy a felperes határozatlan idejű érvénytelen kinevezésével létrejött közalkalmazotti jogviszonyának
- június 30-ai alperesi megszüntetése e jogviszony azonnali hatályú felszámolásának minősül. Az érvénytelenség anyagi jogkövetkezményei tekintetében a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. I n d o k o l á s : A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az
- augusztus 16-a óta fennálló közalkalmazotti jogviszonya az egymást követő határozott időre szóló kinevezései jogellenessége miatt határozatlan idejűnek minősült, és ezt a jogviszonyt
- június 30-án az alperes jogellenesen szüntette meg. Kérte az alperes kötelezését a jogellenesség jogkövetkezményei és egyéb járandóságai megfizetésére. A Győri Munkaügyi Bíróság 4.M.915/2006/
- felperes keresetét elutasította. számú ítéletével a Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes
- augusztus 16-ától egy gimnáziumból történt áthelyezéssel került az alpereshez nyelvtanár munkakörbe. A felek egymást követően több határozott idejű kinevezést írtak alá nyelvtanári munkakörben történő munkavégzésre, majd
- július 1-jétől és
- július 1jétől - amikor az alperes főiskolából egyetemmé alakult át - az alperes a felperest
- június 30-áig tartó újabb határozott idejű kinevezéssel tanársegéd munkakörben alkalmazta. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az ily módon történt alkalmazás a Kjt.
- §
(2)bekezdésébe, az Mt. 79. §
(5)bekezdésébe, az Mt.
- §-ába és az MK
- számú állásfoglalásba ütközött, az alperes eljárása rendeltetésellenes volt, ezért az
- augusztus 16-ától létesített jogviszonyt határozott idejűnek kell tekinteni. Az
- évi LXXX. törvény
- §
(2)bekezdése értelmében a tanársegédi kinevezés legfeljebb négy év határozott időre szólhat, a kinevezés egyszer ismételhető, így a felperes
- július 1-jétől, majd
- július 1-jétől fennállt jogviszonya határozott idejűnek minősül. A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a tanársegédi kinevezés azonban semmis volt, mivel az alperes a Kjt.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Mt. 80. §
(1)bekezdését, és az alperes szervezeti és működési szabályzatát megszegve a tanársegédi munkakört pályázat nélkül töltötte be. Minthogy azonban a legutóbbi
- július 1-jei kinevezés szabályos jogorvoslati kioktatást tartalmazott, és a felperes 30 napon belül a keresetét nem nyújtotta be, az Mt.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a perbeli igény érvényesítése elkésett. A felperes fellebbezése alapján eljárt Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.824/2007/
- számú közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes
- augusztus 16-ától fennálló határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát a
- május 17-ei intézkedésével az alperes jogellenesen szüntette meg. Megállapította továbbá, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya a jogerős ítélet kihirdetésekor szűnik meg, és felhívta az elsőfokú bíróságot a felperes anyagi követelései tekintetében az eljárás folytatására. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a felperes határozott idejű kinevezésének semmissége esetén a jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ezt a jogviszonyt a határozott idő lejártára hivatkozással jogellenesen szüntette meg az alperes, ezért a Kjt.
- §-a szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Egyetértett azzal is, hogy az alperes szervezeti és működési szabályzatában előírt pályáztatás hiánya miatt a felperes tanársegédi kinevezései semmisek voltak, nem osztotta azonban az igényérvényesítés, illetve a kereset benyújtása álláspontot. elkésettségére vonatkozó elsőfokú ítéleti Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Érvelése szerint a felperes a tanársegédi kinevezését elfogadta, teljesítette, kifogással nem élt, illetménye magasabb lett, mint a nyelvtanári fizetése volt, továbbá a kinevezésre a felsőoktatásról szóló akkor hatályos
- évi LXXX. törvényt kellett alkalmazni. Arra is hivatkozott, hogy a hatályos SZMSZ ugyan előírta a pályázatot, a szabályzat azonban nem minősül közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabálynak, a felsőoktatási törvény szerint viszont nem volt pályáztatási kötelezettség. Álláspontja szerint az Mt.
- §
(3)bekezdése értelmében az Mt. Harmadik részében írt szabálytól a felperes javára eltérhettek, így a felperes tanársegédi kinevezései nem semmisek. Az alperes az Mt.
- §-ára és
- §-ára utalással elévülési kifogást is előterjesztett, továbbá arra is hivatkozott, hogy a felperes igényérvényesítése rendeltetésellenes, sérti az Mt.
- §-át, továbbá a Kjt.
- §-a alapján előterjesztett követelése is jogellenes. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos. Az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperessel, amely előbb főiskolaként, majd egyetemként működött. A felperest
- július 1-jétől
- június 30-áig terjedő időre főiskolai tanársegéddé, az egyetemmé váláskor,
- július 1-jétől
- június 30-áig terjedő határozott időre egyetemi tanársegéddé nevezték ki. A felperes keresete a határozott idejű jogviszonya
- június 30án történt megszüntetésének jogellenessége, valamint a jogviszony határozatlan idejűvé válása megállapítására irányult, ezért a perben elsődlegesen abban kellett állást foglalni, hogy a
- július 1-én határozott időre történt tanársegédi kinevezés jogszerű volt-e. A Kjt. perbeli időben hatályos
- §-ának
(2)bekezdése szerint a közalkalmazottak tekintetében is alkalmazandó Mt.
- §-a értelmében ha jogszabály, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató döntése alapján meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik, a munkakörre csak olyan munkavállalóval, illetve közalkalmazottal lehet jogviszonyt létesíteni, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy az utóbbi tanársegédi kinevezéskor hatályos szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) pályázat kiírását tette kötelezővé, amikor előírta, miszerint a tanársegédi munkakör pályázat útján tölthető be. Az alperes helytállóan érvelt azzal, hogy az SZMSZ nem minősül munkaviszonyra vonatkozó szabálynak (Kjt.
- §
(1)bekezdés). Ugyanakkor az Mt.
- §-a értelmében pályázat kötelezővé tétele munkáltatói döntésen is alapulhat, ennek a követelménynek felelt meg az adott belső szabályzati előírás, ezért a kötelező pályázati kiírás nélkül történt tanársegédi kinevezés érvénytelen, semmis volt (Mt.
- §
(1)bekezdés). A közalkalmazottak tekintetében az Mt. 13. §
(3)bekezdése nem alkalmazható, ezért az előbbiektől eltérésnek nem volt helye. Mindezekből következően a felperes közalkalmazotti jogviszonya határozatlan idejűnek minősült (Kjt. 21. §
(1)bekezdés); a
- július 1-jétől történt tanársegédi kinevezés semmissége miatt azonban a keresetet nem a Kjt.
- §-a alapján, hanem a Kjt.
- §-a alapján alkalmazandó Mt.
- §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazásával kell elbírálni. Ebből következően a
- június 30ai munkáltatói intézkedés a jogviszony megszüntetéséről az érvénytelen kinevezésből eredő jogviszony azonnal hatályú felszámolásának minősült. Az Mt.
- §
(2)bekezdése előírja, hogy a munkáltató hibájából eredő érvénytelenség esetén a munkáltatói rendes felmondás közalkalmazottak tekintetében a felmentés - jogkövetkezményét kell megfelelően alkalmazni. Ennek során az alperesnél 1991-től folyamatosan fennállt jogviszonyt kell megfelelően alapul venni. A
(3)bekezdés az érvénytelenséggel összefüggésben előállt bizonyított kár megtérítéséről rendelkezik. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság közbenső ítéletével a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes határozatlan idejű érvénytelen kinevezésével létrejött közalkalmazotti jogviszonyának
- június 30-ai alperesi megszüntetése e jogviszony azonnali hatályú felszámolásának minősül. Az érvénytelenség anyagi jogkövetkezményei tekintetében a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Budapest,
- május
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. előadó bíró, Dr. Zanathy János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő