A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.I.10.946/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kökény Gabriella ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Fülöpné dr. Fazekas Krisztina ügyvéd által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál 8.M.1286/
- szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.258/2007/
- számú rész- és közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő v é g z é s t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.258/2007/
- számú rész- és közbenső ítéletének a rendkívüli felmondás jogellenességét megállapító rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja; ezt meghaladóan nem érinti. A felek felülvizsgálati eljárási költségét egyenként /tízezer/ forintban, a felülvizsgálati eljárás illetékét /ötvenhatezer-egyszáz/ forintban állapítja meg. 10.000 56.100 I n d o k o l á s : A Miskolci Munkaügyi Bíróság 8.M.1286/2005/
- számú ítéletével elutasította a felperesnek a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti keresetét. Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes kútkezelő munkakörben dolgozott az alperes által a S. H. Rt.-vel kötött franchise szerződéssel üzemeltetett, az M3-as autópálya egyik pihenőjében működő üzemanyagtöltő állomáson.
- május 8-án a felperes egy másik kútkezelővel és két shop-eladóval dolgozott, amikor reggel a felperes és egy vevő között szóváltás alakult ki. A vevő kénytelen volt egyedül tankolni, a felperesnél akart fizetni, aki megkérdezte, melyik kútnál tankolt. A vevő válaszára, miszerint övé az egyetlen kocsi a kútnál, a felperes úgy reagált, hogy nem látja és nem is keresi meg. A vevő végül feldúltan távozott, de másnap felhívta a S. H. vevőszolgálatát, majd az alperest, és panaszt tett a kiszolgálás elmulasztása miatt. Az alperes ezt követően a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezte, figyelemmel a felperessel közölt korábbi szóbeli figyelmeztetésére is, amelyre hasonló eset miatt került sor. A felperes a megállapodást nem írta alá, keresőképtelen állományba került. Az alperes az ügyben vizsgálatot folytatott, a vevő
- május 24-én tett írásbeli nyilatkozatot, amelyben a felperes "lekezelő, flegma hangnemét" először panaszolta. Az alperes
- június 2-án rendkívüli felmondással élt, amelynek indokolása szerint a felperes nem tett eleget a munkaköri kötelezettségének, mert egy "visszatérő ügyfél"
- május 8-án a kútoszlopnál senkit sem talált, egyedül tankolt. A felperes ezzel súlyosan megszegte a munkaszerződése
- pontját. A további indokolás szerint megszegte a munkaköri leírás etikai követelményét is a vásárlóval történő udvarias, barátságos bánásmód tekintetében, ami alkalmat adott a munkáltató és a munkahely helytelen megítélésére, a jó hírnév rontására. Nem tett eleget a munkaszerződésében meghatározott alapvető kötelezettségének a vevőkkel való megfelelő kapcsolat tartásában. A rendkívüli felmondás indokolása hivatkozott a
- június 7-én történt esetre is, amikor a felperes a S. H. Rt. képviselője ellenőrzése során nem tartózkodott a kútnál, így kötbérrel sújtották az alperest. A munkaügyi bíróság a vevő kiszolgálásának elmulasztására vonatkozó rendkívüli felmondási indokot az Mt.
- §
(4)bekezdése alapján elkésettnek minősítette. A felperes kifogásolt hangneme tekintetében bizonyítottnak találta a lényeges kötelezettségszegés szándékos megszegését, ezért a rendkívüli felmondást megalapozottnak ítélte. A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg a tényállást, mivel a rendkívüli felmondás indokolásában kizárólag a tankolás elmulasztásának ténye szerepel, az etikai követelmények megsértése pedig ehhez kapcsolva került megjelölésre, de azt az indokot alperes nem is bizonyította. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.258/2007/
- számú rész- és közbenső ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, megállapította a
- június 2-án kelt alperesi rendkívüli felmondás jogellenességét; egyebekben a perköltségre és az illetékre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot - a jogellenesség anyagi jogkövetkezményei tárgyában - a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság helytállónak találta a felperes fellebbezését, mely szerint a rendkívüli felmondásban a nem megfelelő hangnem mint indok nem szerepelt. Megítélése szerint az etikai követelmények megszegésére vonatkozó indokolásbeli utalást - a követelményekben konkrétan megfogalmazottakra tekintettel nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, hogy ez a fizetéskor használt felperesi bántó, udvariatlan hangnemre is vonatkozna. Minthogy a kiszolgálás elmulasztása miatti rendkívüli felmondási indok elkésett, a másodfokú bíróság szerint a jognyilatkozat jogellenes. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdését megszegve tévesen állapította meg a tényállást, a rendkívüli felmondást helytelenül értelmezte, amit az is bizonyít, hogy a keresetében a felperes maga is több felmondási indok tekintetében támadta az alperesi jognyilatkozatot, és azt az első fokú eljárás során mindvégig így értelmezte, ezzel ellentétesen csupán a fellebbezésében nyilatkozott. Ezért a jogerős ítélet a Pp. 235. §
(1)bekezdésébe is ütközött. A rendkívüli felmondás több indokot tartalmazott, az udvariatlan hangnemre vonatkozó indokot a perben egyértelműen bizonyította. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott a rendkívüli felmondás indokolásának a másodfokú bíróság általi téves értelmezésére, ebben a tekintetben az elsőfokú bíróság álláspontja helytálló. A rendkívüli felmondás azon hivatkozása, miszerint a felperes "megszegte a munkaköri leírás etikai követelményét is a vásárlóval a barátságos, udvarias bánásmód tekintetében", tartalmát tekintve elkülönül a vevő kiszolgálásának elmulasztására vonatkozó indoktól, ezért a rendkívüli felmondás külön indokaként önállóan értelmezendő és vizsgálandó. Nincs akadálya annak, hogy a rendkívüli felmondásban a munkáltató több indokra is hivatkozzon. Amennyiben ezek közül egy vagy több valótlannak, illetve valamely más oknál fogva jogellenesnek bizonyul, a megmaradt rendkívüli felmondási indok tekintetében értékelendő, hogy egymagában megfelel-e az Mt. 96. §
(1)bekezdés a) pontjában előírt feltételeknek. A másodfokú bíróság az indokolás téves értelmezése folytán nem vizsgálta a rendkívüli felmondásnak a vevővel szembeni udvariatlan, nem megfelelő hangnem használatával kapcsolatos indokát, a rendkívüli felmondás jogellenességére levont következtetése ezért törvénysértő [Pp. 206. §
(1)bekezdés, 96. §
(1)bekezdés a) pont]. A megismételt eljárásban a vevővel szemben tanúsított bántó, udvariatlan hangnemmel kapcsolatos indokra vonatkozó felperesi fellebbezés alapján kell a másodfokú bíróságnak vizsgálnia az elsőfokú ítéletet. Ennek során önmagában nincs jelentősége a munkaköri leírás etikai követelményeiben felsorolt - jellegét tekintve példálózó jellegű - pozitív magatartási előírásoknak, mivel valamely lakossági szolgáltatás teljesítését végző munkavállalóval szemben - külön munkaköri leírási kitétel nélkül is - alapvető munkaköri elvárás a vevővel szembeni udvarias magatartás tanúsítása. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(4)bekezdése alapján a jogerős rész- és közbenső ítéletnek a rendkívüli felmondás jogellenességét megállapító rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot (a fellebbezés elbírálása érdekében) új eljárásra és új határozat hozatalára utasította; ezt meghaladóan nem érintette. A Pp. 275. §
(5)bekezdése alapján a felek felülvizsgálati eljárási költségét és a felülvizsgálati eljárás illetékét csupán megállapította azzal, hogy annak viselése felől az új határozatot hozó bíróság dönt. Budapest,
- május
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. előadó bíró, Dr. Zanathy János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő