Mfv.I.10.746/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kovács Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Megyeri Szilvia ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál 8.M.14/
- szám alatt megindított és másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.813/2007/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.813/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt nap alatt 23.000 /huszonháromezer/ felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. forint I n d o k o l á s : A felperes módosított keresetében a jogerős ítélettel megállapított jogellenes munkaviszony megszüntetéssel összefüggésben bekövetkezett 2.213.911 forint kára megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes viszontkeresetében 477.600 forint és kamata megfizetését igényelte amiatt, mert a felperes a jogellenesség alapján korábban megítélt marasztalási összeget azonnali beszedési megbízás útján bruttó összegben vonta le az alperestől, így a levonandó járulékokat, valamint személyi jövedelemadó előleget az alperesnek kellett megfizetnie. A Szegedi Munkaügyi Bíróság 8.M.14/2007/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, az alperes viszontkeresete alapján kötelezte a felperest a követelt összeg és kamatai megfizetésére. A munkaügyi bíróság az U. Biztosító Zrt.-vel kötött felperesi életbiztosítási összegnek a biztosítási díj nem fizetése alapján történt leszállítása miatt érvényesített kártérítési igényt idő előttinek minősítette, mivel a felperes egyébként sem juthat hozzá a biztosítási összeghez a biztosítás
- december 31-i lejártáig. Nem talált továbbá közvetlen okozati kapcsolatot a díj nemfizetése és a munkaviszony jogellenes megszüntetése között. A felperes további 70.000 forint szabadalmi ügyvivői díj megfizetésére is igényt tartott arra hivatkozással, hogy a szemészeti találmányára benyújtott szabadalmát az alperes jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt nem tudta fenntartani, ezért az ügyvivői díj szükségtelen kifizetésével kár érte. A munkaügyi bíróság ezt az igényt bizonyítottság hiányában utasította el, amint ugyanezen indokkal alaptalannak találta a személyi jövedelemadó előleg iránti követelést is. Megállapította ugyanakkor az alperesi viszontkereset megalapozottságát, kiemelve, hogy a kifizetéskor hatályos adójogszabályok alapján kellett volna a járulékokat és az előleget levonni, a felperes viszont a bruttó munkabért emeltette le, ezért jogalap nélkül gazdagodott. A felperes fellebbezése alapján eljárt Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.813/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva az alperes viszontkeresetét elutasította. A másodfokú bíróság egyetértett az okozati összefüggés bizonyítottsága hiányára vonatkozó elsőfokú ítéleti következtetéssel. Hangsúlyozta, hogy a felperes kőművesként a szakmájában minden további nélkül elhelyezkedhetett volna, munkanélküli járadékot sem igényelt, mindezeknek nem volt akadálya, ilyet legalábbis nem bizonyított. Utalt még arra is, hogy az alperesnél minimálbérrel foglalkoztatott felperesnek a munkaviszonya alatt is olyan fizetési kötelezettségei voltak, amelyeket csak minimálbérből már akkor sem finanszírozhatott. A másodfokú bíróság a viszontkeresetet amiatt ítélte alaptalannak, mivel a felvett összeg után a munkaviszony megszűnésére tekintettel már a felperest terhelte a személyi jövedelemadó befizetésének kötelezettsége. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatásával" a keresete szerint alperest marasztaló ítélet hozatalát kérte. Jogszabálysértésként az Mt.
- §
(6)bekezdésének megsértésére, a tényállás téves megállapítására hivatkozott. Előadta, hogy a biztosító a 2.780.282 forint biztosítási összeget azért szállította le 916.491 forintra, mivel a
- június 30-áig esedékes díjat nem tudta megfizetni, az alperes a per során semmiféle együttműködést nem tanúsított, a per elhúzódása miatt minden tartalékát felélte. Azzal is érvelt, hogy az alperes a jogerős ítélet után sem teljesített önként, és csak
- december 21-én jutott a marasztalási összegekhez. Sérelmesnek tartotta a másodfokú ítélet megállapítását a minimálbérrel történt alkalmazásról, ugyanis az akkori 53.000 forintos minimálbérrel ellentétben havi 55.000 forintot keresett. Vitatta az okozati összefüggés bizonyítottságának hiányát a szabadalmi ügyvivői díj tekintetében is, mivel a bizonyítékait az eljárt bíróságok nem értékelték. Az egyösszegű kifizetést terhelő személyi jövedelemelőleg fizetési kötelezettsége tekintetében arra hivatkozott, hogy a minimálbér havi fizetése esetén ilyen kötelezettsége nem keletkezett volna, továbbá az alperes késedelmes teljesítésével áll összefüggésben, hogy időközben megemelték a járulékokat. A felperes személyesen írt további beadványában egyéb érvekkel kiegészítette a jogi képviselője által benyújtott felülvizsgálati kérelmet. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A 280.120 forint személyi jövedelemadó előleggel kapcsolatos kártérítési kereset tekintetében a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.813/2007/6/I. számú végzésével a Szegedi Munkaügyi Bíróság 8.M.14/2007/7. számú ítéletének ezen kereseti igényt elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a Pp. 157. § a) pontja alapján, figyelemmel a 130. §
(1)bekezdés
- f)pontjára, a pert megszüntette. Az indokolás szerint a felperes a jogellenes megszüntetés miatt korábban megállapított marasztalási összeget azonnali beszedési megbízással bruttó összegben leemeltette az alperes számlájáról, és a perben semmivel sem igazolta a személyi jövedelemadó (előleg) és a kötelező járulékok megfizetését, így ebben a körben bizonyított kára nem keletkezett. Az adott felperesi követelés a jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletnek már nem képezte tárgyát, a pert megszüntető jogerős végzésre a felperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott. A Pp. 73/A. §
- a)pontja értelmében a jogi képviselet a felülvizsgálati eljárásban kötelező, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet vizsgálhatta, a felperes által személyesen előterjesztett kiegészítést figyelmen kívül hagyta. Az Mt. 100. §
(6)bekezdése előírja, hogy a munkaviszony munkáltató által történt jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló felmerült kárát. Az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a kár bekövetkezése, valamint a jogellenes megszüntetéssel való okozati összefüggésben történt keletkezése tekintetében a bizonyítás a munkavállalót terheli. Az adott esetben az eljárt bíróságok a perbeli bizonyítékok okszerű és életszerű mérlegelésével törvénysértés nélkül állapították meg a bizonyítottság hiányát [Pp. 206. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, Pp. 270. §
(2)bekezdés, BH 2002.29.; BH 1999.44.]. Egymagában abból, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, nem következik, hogy a jogellenesség miatt indult perben hozott jogerős ítéletig eltelt időszakban felmerült valamely munkavállalói kiadás az Mt. 100. §
(6)bekezdése alapján kárként érvényesíthető lenne. Az első- és a másodfokú bíróság jogszabályi alap nélkül hivatkozott arra, hogy a felperest a jogerős ítélet meghozataláig kárenyhítési kötelezettség terhelte. Ugyanakkor azonban az okozati összefüggés felperest terhelő bizonyítására tekintettel nem volt törvénysértő a terhére történő értékelése annak az alperes által a perben bizonyított ténynek, hogy a felperes szakmájában (kőműves) a perbeli időben tömeges és állandó volt a munkaerő igény. Így nem jogszabálysértő az a jogerős ítéleti következtetés, miszerint a felperes nem bizonyította a per tárgyát képező károk tekintetében, hogy a kárt előidéző jövedelemhiány a jogellenes megszüntetéssel állt okozati összefüggésben. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét az ügyben irányadó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- május
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. előadó bíró, Dr. Zanathy János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő