A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.I.10.710/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kardos Árpád ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Epresi Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Debrenceni Munkaügyi Bíróságnál 2.M.954/
- szám alatt megindított és másodfokon a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Mf.20.358/2007/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő v é g z é s t : A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Mf.20.358/2007/
- számú ítéletét - a Debreceni Munkaügyi Bíróság 2.M.954/2006/
- számú ítéletére is kiterjedően -hatályon kívül helyezi, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárási költségét egyenként 20.000 /húszezer/ forintban, a felülvizsgálati eljárás illetékét 120.000 /egyszázhúszezer/ forintban állapítja meg. I n d o k o l á s : A Debreceni Munkaügyi Bíróság 2.M.954/2006/
- számú ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben 2.000.000 forint és kamata nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy fulladása és légzésfunkciós károsodása a hosszabb időn át végzett festési munkával függ össze. Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes útburkolat festőként dolgozott az alperesnél, munkaideje egy részében gépjárművek szemlére előkészítésével és festésével is foglalkozott. A munkát szabad térben végezte, az alperes a védőfelszerelést biztosította. A felperes
- áprilisában a három éve tartó fulladásos, köhögéses panaszaival jelentkezett orvosánál, az allergiateszt festékhígítóra allergiás reakciókat mutatott. Az alperes a felperes munkaviszonyát
- június 1-jén árbevétel csökkenésre hivatkozással felmondta. A munkaügyi bíróság által beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény nem talált okozati összefüggést a felperes munkavégzése közben használt anyagok és a légzőszervi megbetegedés között, továbbá az OMFI véleménye sem támasztotta alá a gépjármű festéshez használt anyagok allergizáló hatását, amit a vélemény szerint az is megkérdőjelez, hogy ilyenkor tipikusan azonnali reakció jelentkezik, a felperes pedig ilyennel az orvosát nem kereste fel. A szakértői vélemény utalt ugyan arra, hogy az aszfaltozásnál használt irritatív hatású gőzök, a munkahelyen használt vegyi anyagok ronthatták a felperes állapotát, ezen feltételezés alapján azonban a munkaügyi bíróság nem találta megállapíthatónak az alperes felelősségét arra is tekintettel, hogy a szakvéleményből az állapotrosszabbodás mértéke nem volt megállapítható. A felperes fellebbezése alapján eljárt Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Mf.20.358/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság helytállónak találta az elsőfokú bíróság jogi következtetését. A fellebbezés kapcsán hangsúlyozta, hogy az okozati összefüggés tekintetében a bizonyítás a felperest terhelte [Pp.
- §
(1)bekezdés], a keresetének elutasítása a bizonyítás sikertelenségének következménye. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Kifejtette, hogy a szakértői vélemény nem zárta ki az egészségromlást, hanem a munkahelyi ártalmakat összefüggésbe hozta a betegségével, ezért a részoki összefüggés fennáll. Kiemelte a szakvéleménynek a betegsége miatti 10-20%-os munkaképesség csökkenésére, a munkaköre betöltése alkalmatlanságára vonatkozó megállapítását. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Az eljárt bíróságok bizonyítottság hiányában elutasították a felperes asztmás és fulladásos megbetegedésének a munkavégzéssel való részoki összefüggésére felelősség iránti keresetet. alapozott alperesi kártérítési Az első- és a másodfokú bíróság helytállóan hivatkozott arra, hogy a megbetegedés, illetve az állapotrosszabbodás munkaviszonnyal való összefüggése tekintetében a bizonyítás figyelemmel az orvostudomány adott fejlettségi szintjére, a felperest terhelte [Mt. 174. §
(4)bekezdése]. A munkaviszonnyal való összefüggés bizonyításának az eset egyedi sajátosságaihoz igazodóan kell megtörténnie, és azt kell vizsgálni, hogy meghatározott munkakörülmények között huzamosabb ideig történt munkavégzés esetén a megbetegedés, illetve a természetes kórokú megbetegedésre gyakorolt állapotrosszabbító hatás valószínűsítése milyen mértékű, az összefüggés fennállását megalapozó nagyobb fokú valószínűség megállapítható-e. A részoki összefüggés (közrehatás) mértékének megállapítása a per összes adatai egybevetésével bírói mérlegeléssel lehetséges. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) szakvéleménye kimondta, miszerint a „felperes egészségi állapotát a munkahelyen használt vegyi anyagok kedvezőtlenül befolyásolhatták, mivel ezek között a légutakat izgató hatásúak is találhatók, de ennek mértéke nem állapítható meg". A szakvélemény szerint az „aszfaltozásnál keletkezett gőzök a felperes jelenlegi állapotát nem idézhették elő, de irritatív hatásuk miatt azt ronthatták" (
- sorszámú szakvélemény
- oldal utolsó bekezdés,
- oldal). A szakvélemény ezek szerint a munkahelyi körülményeket illetően, a különböző kémiai kóroki tényezők tekintetében (festékek, aszfaltgőz) az okozati összefüggést nem kizáró következtetésre jutott. A szakvélemény utalt rá, miszerint nincs adat arra vonatkozóan, hogy a felperes által végzett autófestés milyen anyaggal, és milyen körülmények között történt, mert ebben az esetben az izocionátexpozíció szóba jöhet (szakvélemény
- oldal
- bekezdés). Az a körülmény, hogy orvosszakértői szinten nem volt pontosan megállapítható, az állapotrosszabbító hatás mértéke, az alperesi kárfelelősséget nem zárja ki, hanem a közrehatás (részoki összefüggés) mértéke a bizonyítékok mérlegelésével állapítható meg [Pp.
- §
(3)bekezdés]. Az előbbiekből következően a részoki összefüggést kizáró jogerős ítéleti döntés megalapozatlan, különösen arra tekintettel, hogy a
- május 12-én elvégzett allergia teszt a felperesnél festékhígítóra allergiás reakciót mutatott, márpedig a nem vitatott jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes éveken keresztül különböző festési munkákat végzett az alperesnél. A megismételt eljárásban ezért az előbbiekre tekintettel - a felekre háruló bizonyítási teher alapulvételével - a szakvélemény kiegészítésével, szükség szerint felülvélemény beszerzésével vizsgálni kell a részoki összefüggést. Tisztázni szükséges továbbá azt is, hogy a felperesnél miért nem végezték el az ún. Prick tesztet, amelynek hiányában az első- és a másodfokú ítélet alapjául szolgáló orvosszakértői vélemény (
- sorszámú szakértői vélemény
- oldal) elkészült. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §-ának
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Pp. 275. §
(5)bekezdése alapján a felek felülvizsgálati eljárási költségét és a felülvizsgálati eljárás illetékét csupán megállapította, annak viselése felől az új határozatot hozó bíróság dönt. Budapest,
- április
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő