Mfv.10073/2020/4 – Kúria

(3)bekezdése volt az irányadó. á A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.X.10.073/2020/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tánczos Rita bíró A felperes: I.rendű felperes neve A felperes képviselője: Dr. Jeky Emese ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Krzyzewszky Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Krzyzewszky Beáta Karolina ügyvéd A per tárgya: jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezménye A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.529/2019/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.264/2018/
3. Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.529/2019/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000,- (harmincezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a 235.600,- (kétszázharmincötezer-hatszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] A tényállás A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a középfokú végzettségű felperes
5. február 4-től területi képviselő munkakörben állt az alperesnél munkaviszonyban. A munkaszerződés szerint a felperes felett a munkáltatói jogokat a vállalat vezérigazgatója, vagy más erre felhatalmazott személy gyakorolta, munkavégzésének helye az alperes ... régiójának teljes területe, valamint a ... telepontok voltak. Az alperesi cég területi, ún. régiós felosztás szerint működött, amelyen belül a felperes a ... régióhoz tartozott. Az alperes cégkivonata több fióktelepet is tartalmazott ... megyében, többek között a ... [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] Telephely is megjelölésre került. A felperes a munkaszerződés szerint munkáját az alperes ... Fióktelepen (ún. ... Pont) végezte avval, hogy az egész ország területén eljárhatott, ténylegesen azonban ... és ... megyében az ún. ... Napok munkatársaként dolgozott, amely időszakos, de rendszeres, nem folyamatosan nyitva tartó kitelepült munkavégzést jelentett. 2018-ban tulajdonosváltás következett be, ezt követően az alperes a ... Kft.-vel gazdaságilag összefonódva működött tovább, a két gazdasági társaság ügyvezetése és az egyes osztályok vezetői azonosak lettek. A ... Kft.-vel való együttműködés következtében az alperes vezetősége átszervezésről döntött. Ennek keretében az ún. ... Napokat megszüntették, továbbá a ... Kft. az alperestől az IT és műszaki területről jogfolytonos munkaviszony keretében 41 fő munkavállalót vett át akként, hogy a munkavállalók a munkaviszonyukat az alperesnél közös megegyezéssel megszüntették. Az alperes a
6. november 30-án kelt felmondásával a felperes munkaviszonyát megszüntette. A felmondás indokaként átszervezésre, munkaköre megszűnésére és arra hivatkozott, hogy a felperes a számára felkínált értékesítési és ügyfélkapcsolati munkatárs munkakört nem fogadta el, ezért foglalkoztatására a továbbiakban nem volt lehetőség. Az alperes teljes országos munkavállalói létszáma
7. október 30-án 505 fő,
8. január 31-én 432 fő volt, 15 fő munkaviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezéssel, 14 fő munkaviszonya pedig munkáltatói felmondással vagy a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéssel szűnt meg, 2 munkavállaló nyugdíjba vonult. A perbeli időszakban a ... és ... megyéhez tartozó munkavállalók létszáma együttesen nem érte el a 20 főt (... megye 4 fő, ... megye 11 fő). A ... régióban összesen 10 munkavállaló dolgozott a perbeli időszakban. Az alperes
9. évi statisztikai létszáma 502 fő volt, közülük a perbeli 30 napos időszakon belül összesen 7 munkavállaló munkaviszonya szűnt meg munkáltatói felmondással, vagy a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéssel. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes a módosított keresetében a munkaviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként 2.355.870,- forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a munkáltató megsértette a csoportos létszámleépítés szabályait, mert az ország területét egy területi egységként kellett volna figyelembe venni. Vitatta a létszámleépítésről szóló vezetői döntés meghozatalát és annak tényleges megtörténtét. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság határozata [10] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6.M.264/2018/
10. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte 213.555,- forint perköltség megfizetésére megállapítva, hogy a feljegyzett illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a munka törvénykönyvéről szóló
11. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
12. §

(1)-

(3)bekezdésének felhívásával az adott időszakban megvalósuló munkáltatói felmondásokat, valamint a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezések létszámát vizsgálta. Megállapította, hogy az irányadó beosztás figyelembe vételével a felperes munkavégzésének helye túlnyomórészt az alperes ... megyei telephelye volt, ahol a peres időszakban nem állt munkaviszonyban 20 főnél több munkavállaló. Az ország teljes területének figyelembe vétele esetén sem lenne alkalmazható az Mt. 71. §

(1)bekezdésének c) pontja, mivel 30 napos időszakon belül legalább 30 fő munkavállaló jogviszonya nem került az alperesnél megszüntetésre. E körben utalt arra, hogy a ... Kft.-hez átvett munkavállalók esetében munkáltatói jogutódlás következett be, munkaviszonyuk az új munkáltatónál jogfolytonosnak minősült, ezért a csoportos létszámcsökkentésnél nem voltak [11] [12] [13] [14] figyelembe vehetők. A felmondás indokolását érdemben vizsgálva megállapította, hogy a becsatolt iratok, tanúvallomások és a felek előadása is alátámasztotta, hogy az ún. ... Napok bezárásra kerültek, ezért a felmondás indokának valóságát az alperes bizonyította. Kifejtette, hogy az alperesnél az értékesítési rendszer továbbra is fennmaradt, azonban az átszervezés megvalósítása során a munkafeladatok egy része megszűnt, más feladatokat pedig a megmaradó munkavállalók között osztották szét, amely az átszervezéssel összekötött létszámleépítést valósította meg. A felmondást a munkáltatói jogkör gyakorlója írta alá, így az ezen okból sem tekinthető jogellenesnek. Az alperest munkakör felajánlási kötelezettség nem terhelte, így a felperes számára felajánlott más munkakör a per eldöntése szempontjából nem volt releváns. Alaptalannak ítélte a felperes őt érintő létszámleépítésről született írásba foglalt vezetői döntést hiányoló érvelését, mivel ennek munkajogi szempontból a felmondás jogellenességének vizsgálata körében nem volt jelentősége. A felperes fellebbezése folytán eljárt Pécsi Törvényszék az 1.Mf.20.529/2019/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályozás céljának kiemelésével rámutatott arra, hogy az Mt. 71. §

(3)bekezdése egyértelműen telephelyenként rendeli megállapítani azt a munkavállalói létszámot, amelynek során a szigorúbb szabályok alkalmazására kell sort keríteni. Álláspontja szerint a felperes tévesen hivatkozott a Kollektív Szerződés

1. §-ára, mivel az csupán az üzemi tanács választhatósága esetében tekinti a munkáltató egészét önálló telephelynek, ezt a szabályozást nem lehet kiterjesztően értelmezni. Utalt arra, hogy a társasági formában működő munkáltatók székhelyének és telephelyének fogalmi meghatározását nem az Mt., hanem a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) tartalmazza. A cég székhelye a központi ügyintézés helye, a cég telephelye pedig a tevékenységek gyakorlásának azon helye, amely a cég céghelyétől eltérő helyen található. Az alperes cégkivonata szerint több, a cégnyilvántartásba is bejegyzett telephellyel rendelkezett, így a csoportos létszámcsökkentés szempontjából az egy megyében lévő telephelyek vonatkozásában kell vizsgálni, hogy e szabályok alkalmazhatósági feltételei megvalósultak-e. Az irányadó tényállás szerint az alperes ... megyei munkavállalói létszáma 4 fő volt, így a csoportos létszámcsökkentés szabályait nem kellett alkalmazni. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály nem írja elő, hogy a munkáltatónak a létszámcsökkentésre vonatkozó döntését írásba kell foglalnia, vagy erről alakszerű határozatot hoznia (Mt.
3. §). A csoportos létszámcsökkentés esetén eltérő szabály érvényesül az Mt.
4. §

(1)bekezdése alapján, ez a rendelkezés azonban a minimum létszám hiányában nem volt alkalmazható. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével egyezően megállapította, hogy az adott esetben a létszámcsökkentés és az átszervezés megvalósult. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kereseti kérelemnek megfelelő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság az ítélet meghozatala során az Mt. 71. §

(3)bekezdését tévesen alkalmazta, amikor azt állapította meg, hogy az alperes munkáltatónak több telephelye volt, ezért a csoportos létszámcsökkentés Mt. 73.§

(1)bekezdése nem alkalmazható. Az alperes a munkaviszonyát az Mt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjának megszegésével szüntette meg, amikor a csoportos létszámleépítésre vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. A felperes munkaviszonyának megszüntetésekor az alperesnek 300 főt meghaladó munkavállalója volt és 30 főt meghaladó munkavállaló munkaviszonyát szüntette meg az Mt. 75. §

(1)bekezdésének megsértésével, amikor a felmondás közlését megelőzően 30 nappal írásban nem tájékoztatta a munkavállalókat. [16] A felmondás az Mt. 66. §

(2)bekezdésébe is ütközött, mert a per során az alperes nem bizonyította az indokolást megalapozó írásba foglalt vezetői döntést. [15] [17] [18] [19] [20] [21] Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokból téves következtetést vont le, a becsatolt bizonyítékok közül a munkaszerződésben írtakat, valamint a munkaszerződés 2016. február 15-i módosítását figyelmen kívül hagyta. Tévesen értelmezte a munkáltatói jogutódlás fogalmát, mert a ... Kft. és az ... Zrt. között jogutódlás nem következett be és nem bizonyított az Mt. 36.§

(1)bekezdésében foglalt, a munkáltató személyében bekövetkező változás megvalósulása sem. Az érintett munkavállalók az alperesnél fennállt munkaviszonyukat megszüntették és új munkaszerződést kötöttek a ... Kft-vel, amely azonban a két munkáltató megegyezése hiányában nem minősült áthelyezésnek. Esetükben a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésre került sor, így a csoportos létszámleépítés körében figyelembe veendők. Az elsőfokú bíróságnak abban kellett állást foglalni, hogy az alperes egységes munkáltató volt-e a felmondás időpontjában, avagy régiós felosztásban működött. A felperes álláspontja szerint a becsatolt munkaszerződés, Kollektív Szerződés és ... tanúvallomása is egyértelműen alátámasztotta, hogy az ... Zrt.-ben régiós felosztás

1. óta nem volt, ezért az alperesi céget a csoportos létszámleépítés szempontjából egységes munkáltatónak kellett tekinteni. A munkavállalók - 502 fő - létszámára és a 30 főt meghaladó munkaviszony megszüntetésre figyelemmel alkalmazni kellett volna a csoportos létszámleépítés szabályait. A jogerős ítélet teljesen más jogi érveléssel utasította el a felperes keresetét. Megállapította, hogy az alperes munkajogi szempontból nem minősül egy működési egységnek, amely megállapítás téves és jogellenes. Munkajogi szempontból a cégjogi telephelyekre való tagozódásnak nincs jelentősége és a perben az alperes egyébként is régiós működésre hivatkozott, amelyet azonban a perben becsatolt iratok és ... tanúvallomása cáfolt. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet „helybenhagyását" és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felperes alaptalanul kifogásolta az Mt.
2. §

(3)bekezdésének megsértését. A telephely meghatározását a jogszabály külön nem tartalmazza, így az elsődlegesen a cégnyilvántartás szerinti telephelyként értelmezhető. Az alperes a felmondás időpontjában 48 telephellyel rendelkezett. A cégnyilvántartás szerinti telephelyek közül a felperes a siklósi telephelyhez tartozott, vagyis munkavégzésének fő területe ... megye volt. A munka törvénykönyvének rendelkezése szerint az azonos megyében található telephelyeket egybe kell számítani és ekként kell figyelembe venni a létszámot a csoportos létszámleépítés rendelkezéseinek alkalmazása során. A felperes érvelésével szemben az Mt. 66. §

(2)bekezdése nem írja elő, hogy a munkáltató működésével összefüggő okról írásbeli dokumentum készüljön, csupán azt, hogy annak indoka valós legyen. Az, hogy egy szervezeten belül a döntéshozatalnak mi a folyamata és formája a munkajogi per keretein kívül esik. Vitatta a felperes ... tanúvallomásával kapcsolatos érvelését, továbbá a 41 fő átvett munkavállaló munkáltatói jogutódlás körében előadott álláspontját is. A Kúria döntése és annak jogi indokai A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályozás mellőzését, továbbá a munkaviszonya megszüntetésének alapjául szolgáló vezetői döntés hiányát sérelmezte. [24] Az Mt. csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó 70-76.§-ai a munkavállalók védelmét szolgálják annak szabályozásával, hogy nagyobb volumenű munkaviszony megszüntetés esetében előzetes értesítési kötelezettséget írnak elő a munkáltató számára az érintett munkavállalók és az állami foglalkoztatási szerv irányában abból a célból, hogy az érintettek nyilvántartásba vétele, elhelyezkedésük elősegítése ne okozzon fennakadást. A jogszabály tételesen meghatározza, hogy a csoportos létszámcsökkentés szabályainak alkalmazásában mely munkaviszony megszüntetési jogcímek relevánsak (Mt. 73.§

(4)és

(5)bekezdés) és előírja azt az időtartamot is - 30 nap [22] [23] [25] [26] [27] [28] [29] amelynek tartama alatt vizsgálni kell az érintett munkavállalók létszámát. A szabályozás azonban megkülönbözteti az egységesen működő és a telephellyel rendelkező munkáltatókat. Az előbbire az Mt. 71.§

(1)bekezdése, míg az utóbbira az Mt. 71.§

(3)bekezdése az irányadó. A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan állapította meg, hogy a perbeli esetben az alperes gazdasági társaság a felmondás időpontjában több bejegyzett telephellyel rendelkezett, így a csoportos létszámcsökkentés létszám meghatározása során az Mt. 71. §

(3)bekezdése volt az irányadó. A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy munkáját túlnyomórészt ... megyében végezte, amely telephely munkavállalói létszáma - 4 fő - nem érte el a jogszabályban meghatározott minimális mértéket, így a munkaviszony megszüntetésére irányadó speciális rendelkezések mellőzése nem volt jogszabálysértő. A felperes alaptalanul hivatkozott a munkáltató régiós beosztásának figyelembe vételére, mert az eljáró bíróságok a keresetet a megyei összesített létszámadatokra figyelemmel utasították el. Az Mt. szabályai a régiós létszámra nem, csupán országos, avagy megyei munkavállalói létszámra tartalmaznak rendelkezést. A fentiekből következően a további 41 fő munkaviszonya megszüntetésének nem volt jelentősége, minthogy a perbeli esetben kizárólag a ... megyei munkaviszony megszüntetések száma volt releváns. Az Mt. 66.§

(2)bekezdése szerint a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése indokául szolgálhat a munkáltató működésével összefüggő ok. Az ennek alapjául szolgáló munkáltatói döntésre a jogszabály nem ír elő alakszerűséget, egyéb kötelező erejű munkajogi szabály megsértésére a felperes nem hivatkozott, így az írásba foglalás hiánya nem valósított meg jogszabálysértést. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A felperes pervesztes lett, ezért a Pp.

1. és
2. §-ai alapján köteles az alperes perköltségének megfizetésére. [31] A felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult, ezért a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli a Pp.
3. §

(6)bekezdése szerint. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. [30] ,

1. szeptember
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő