Bf.210/2020/57 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés III. fordulat,

(4)bekezdés), II. r., III. r. és V. r. vádlottak cselekményét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének (Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulat,

(3)bekezdés) minősíti. I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést fegyházban rendeli végrehajtani. I. r. vádlottal szemben elrendelt kiutasítás büntetést, illetőleg a III. r. vádlottal szemben kiszabott közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi. Az elkobozni rendelt bűnjelek esetében lefoglalások megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.43/2018/3.,4.,5.,6.,7.,8.,9.,

1. tételszám alatt bevételezett és kezelt 1 darab szürke színű iPhone mobiltelefon, 14 darab E-matrica ellenőrző szelvény, 1 darab Nokia 106 mobiltelefon a benne lévő egy darab SIM kártyával, 1 darab Nokia X1 mobiltelefon benne 1 darab SIM kártyával, 1 darab Alcatel típusú mobiltelefon, 1 darab Domino Quick SIM kártya, 1 darab Wayteq navigáció hálózati tápkábellel + 1 darab GPS navigáció és 1 darab piros nyakba akasztó pánton kulcscsomó lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli az I. r. vádlott részére. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.45/2018/62.,83.,
2. tételszámok alatt bevételezett és kezelt 1 darab kézi pumpás permetező, 1 darab horgász kalap, 1 pár kilincs és a Bj.I.46/2018/
3. tételszám alatt bevételezett és kezelt 1 darab Telenor mobiltelefon és SIM kártya,
4. sorszám alatti 1 darab Samsung mobiltelefon és SIM kártya lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli a II. r. vádlott részére. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.45/
5. tételszám alatt bevételezett
6. sorszám alatti egy darab Acer E1-531 laptop,
7. sorszám alatti egy darab gyöngyvászon laptop táska benne két darab összetűzött füzet,
8. sorszám alatti négy doboz Marlboro cigaretta,
9. sorszám alatti hét darab különféle ruhadarab,
10. sorszám alatti egy darab USB Apple töltőzsinór, egy tasak fogvájó, kettő darab befőttes gumi, négy darab textilgumi,
11. sorszám alatti két darab pendrive, egy darab fülhallgató,
12. sorszám alatti tizennégy darab különféle gyógyszer,
13. sorszám alatti egy darab SIM kártya, egy darab elektronikai eszköz,
14. sorszám alatti egy darab volán buszjegy,
15. sorszám alatti egy darab rózsaszín öngyújtó,
16. sorszám alatti egy darab sötét és világoskék paplanhuzat,
17. sorszám alatti egy darab párnahuzat,
18. sorszám alatti egy darab párnahuzat,
19. sorszám alatti öt darab különféle ruházat,
20. sorszám alatti egy darab húsvágó bárd,
21. sorszám alatti egy darab porcelán bögre,
22. sorszám alatti egy doboz bontott Marlboro cigaretta,
23. sorszám alatti egy csomag bontott vajas keksz,
24. sorszám alatti egy doboz Riomare konzerv,
25. sorszám alatti két darab használt mécses,
26. sorszám alatti egy doboz Dove krém,
27. sorszám alatti egy darab zöld Orbit rágógumi doboza,
28. sorszám alatti egy darab piros filctoll,
29. sorszám alatti egy darab toll,
30. sorszám alatti egy darab jegyzettömb,
31. sorszám alatti kettő darab papírtörlő,
32. sorszám alatti egy pár evőpálca,
33. sorszám alatti három pár lábbeli,
34. sorszám alatti három darab különféle ruházat,
35. sorszám alatti tizenegy darab különféle ruházat,
36. sorszám alatt 1 darab fekete filctoll,
37. sorszám alatt 1 darab műanyag villa,
38. sorszám alatt 2 darab különféle szerszámok, 1 darab piros kombináltfogó, 1 darab piros kalapács,
39. sorszám alatti kettő darab öngyújtó,
40. sorszám alatt 3 darab különféle szerszámok, egy csőfogó, egy csípőfogó, egy fésű,
41. sorszám alatti egy darab szürke sapka, egy darab OBI tapétavágó kés,
42. sorszám alatti 2 darab Lux Tools csavarhúzó, egy darab bögre,
43. sorszám alatti egy darab Lonsdale sötétkék pulóver,
44. sorszám alatti három darab Roott edény,
45. sorszám alatti egy darab pohár benne egy darab fogkefe, egy darab fogkrém,
46. sorszám alatti egy darab kék törülköző, egy darab világosbarna kéztörlő, egy darab kék gumis lepedő,
47. sorszám alatti egy pár rózsaszín talpmintás papucs,
48. sorszám alatti hat darab Roott edény,
49. sorszám alatti egy darab Gelert hálózsák, benne egy darab fehér gumis lepedő,
50. sorszám alatti egy darab lila-narancs paplanhuzat, két darab törülköző,
51. sorszám alatti kettő darab Clone feliratú 300 mles flakon,
52. sorszám alatti ötszáznegyven darab parafa korong, - a Bj.I/47/2018/
53. tételszám alatti egy darab iPhone 5 mobiltelefon lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli aIII. r. vádlott részére. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.41/2018/
54. tételszám alatt bevételezett és kezelt 1 darab TIDAL digitális mérlegre vonatkozó rendelkezést mellőzi, míg a Bj.I.41/2018/
55. tételszám alatt bevételezett és kezelt 1 darab fém szűrő lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli a IV. r. terhelt részére. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.45/
56. tételszám alatt bevételezett
57. sorszám alatti egy darab Auchan szatyor, kettő csomag zsebkendő, egy darab Mission textilkabát és a Bj.I.41/2018/
58. tételszám alatt bevételezett 1 darab Samsung CE0168 tablet,
59. sorszám alatti egy darab Alcatel One Touch mobiltelefon és SIM kártya,
60. sorszám alatti 1 darab Alcatel One Touch mobiltelefon és SIM kártya,
61. sorszám alatti 1 darab Samsung mobiltelefon és SIM kártya,
62. sorszám alatti 1 darab SIM kártya tartó plastic kártya tokjában,
63. sorszám alatti 1 darab Sony Vaio fekete laptop táskával, benne egy darab Kingston pendrive lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli azV. r. vádlott részére. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.45/2018/22.,38.,39.,107.,
64. tételszámok alatt bevételezett és kezelt 2 darab Soproni sörös doboz, 2 darab Happy Day üdítős doboz, 2 darab Soproni sörös doboz,
65. sorszám alatti egy doboz Soproni sör, 1 doboz Soproni sör lefoglalását megszünteti és megsemmisítését rendeli el. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzetközi Bűnözés elleni Főosztály VI. Bűnüldözési Osztályán - BNYT/16/1/
66. tételszám alatt bevételezett
67. sorszám alatti, a III. r. vádlottól lefoglalt 400,(négyszáz) forint készpénz, - BNYT/17/1-2/
68. tételszám alatt bevételezett
69. sorszám alatti, a III. r. vádlottól lefoglalt és a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda Állampapír és Pénzforgalmi osztályán 2767-es szám alatt kezelt 220.- (kettőszázhúsz) cseh korona készpénz,
70. sorszám alatti 22,90 euró készpénz, - BNYT/19/1/
71. tételszám alatt bevételezett
72. sorszám alatti, az I. r. vádlottól lefoglalt és a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda Állampapír és Pénzforgalmi osztályán 2767-es szám alatt kezelt 2080,- (kettőezer-nyolcvan) euró készpénz, - BNYT/18/1/
73. tételszám alatt bevételezett
74. sorszám alatti, az V. r. vádlottól lefoglalt 10.500,(tízezer-ötszáz) forint készpénz lefoglalását megszünteti és az egyes vádlottakkal szemben megállapított bűnügyi költség biztosítására visszatartja. Egyebekben az elsőfokú ítélet jelzett részét helybenhagyja. I., II. r., III. r. és V. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja az általuk az elsőfokú ítélet kihirdetésétől
75. szeptember
76. napjáig letartóztatásban töltött időt. A másodfokú eljárásban felmerült 326.863,- (háromszázhuszonhatezer-nyolcszázhatvanhárom) Ft bűnügyi költségből III. r. vádlott köteles 18.000,- Ft bűnügyi költség megfizetésére, míg a fennmaradó 308.863,- (háromszáznyolcezer-nyolcszázhatvanhárom) Ft bűnügyi költség az állam terhén marad. Indokolás [1] A Miskolci Törvényszék a
77. november
78. napján kihirdetett 12.B.3/2018/
79. számú ítéletével bűnösnek mondta ki I. r. vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló
80. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
81. §

(1)bekezdésébe ütköző, figyelemmel a

(2)bekezdés b) pontjára, a 3) bekezdés szerint minősülő és büntetendő társtettesként elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében. II. r., III. r. és V. r. vádlottakat társtettesként elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében (Btk. 178. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b), valamint a törvényszék ... IV. r. vádlottat az ellene Btk. 176. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(3)bekezdés szerint minősülő és büntetendő jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Ezért a törvényszék az I. r. vádlottat 7 év szabadságvesztésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 7 évre Magyarország területéről kiutasításra, II. r. vádlottat 8 év szabadságvesztésre, 8 év közügyektől eltiltásra, III. r. vádlottat 6 év 6 hónap szabadságvesztésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 7 évre Magyarország területéről kiutasításra, V. r. vádlottat - mint többszörös visszaesőt - 9 év 6 hónap szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék a szabadságvesztés büntetés végrehajtását I. r. vádlott tekintetében börtönben, míg II. r., III. r. és V. r. vádlottak vonatkozásában fegyházban rendelte végrehajtani, melyből I. r., II. r. és III. r. vádlottak feltételes szabadságra a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsáthatóak. Kimondta, hogy az V. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A törvényszék I. r., II. r. és III. r. vádlottak esetében a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe a

1. év február hó
2. napjától
3. november
4. napjáig, az V. r. vádlott vonatkozásában a
5. február
6. napjától
7. február
8. napjáig, majd
9. szeptember
10. napjától
11. november
12. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. Kimondta, hogy I. r. és III. r. vádlottak kötelesek az ország területét elhagyni és a kiutasítás tartama alatt nem térhetnek vissza. Rendelkezett az ügyben lefoglalt igen nagyszámú bűnjelek sorsáról, illetőleg I. r. vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült 347.933,- forint, II. r. vádlottat 275.762,- forint, III. r. vádlottat 764.431,- forint, V. r. vádlottat 367.897,- forint bűnügyi költség megfizetésére, valamint kimondta, hogy a fennmaradó 3.890.720,- forint bűnügyi költség az állam terhén marad. [2] A fentiek szerint kihirdetett ítélettel szemben, annak kihirdetését követően azV. r. vádlott és védője téves minősítés, enyhítés érdekében, míg a nyilatkozattételre fenntartott határidőben I. r. vádlott és védője felmentés, másodlagosan enyhítés és a kiutasítás mellőzése végett, II. r. vádlott és védője, valamint III. r. vádlott és védője enyhítésre irányulóan jelentettek be fellebbezést. [3] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség az ítéletet tudomásul vette. [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.180/2018/
13. számú átiratában a fellebbezéseket az I. r. vádlott védőjének, a kiutasítás mellőzése végett bejelentett fellebbezését kivéve nem tartotta alaposnak. Kifejtette, hogy a bűnösség megállapítását is támadó védelmi fellebbezés az ítélet teljeskörű felülbírálatát teszi szükségessé. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le az eljárást, a szükséges bizonyítékokat beszerezte, mérlegelési körébe vonta, értékelési tevékenységéről, indokolási kötelezettségének eleget téve is számot adott. Valamennyi vádlott vonatkozásában megjelölte, hogy a bűnösség megállapítását milyen bizonyítékokra alapította, helytállóan hivatkozott arra, hogy a vádlottak bűncselekmény elkövetését tagadó vagy részben tagadó védekezésével szemben a II., IV., V. r. vádlottaknak a társaikat terhelő nyilatkozata tanúvallomások, titkos adatszerzés során rögzített hanganyagok, szakértői vélemények, közúti járműellenőrzés és tettenérésről készült rendőri jelentések, valamint a helyszíni szemle jegyzőkönyvek alapján a vádlottak által használt távbeszélő készülékek híváslista adatai határozott és egyértelmű terhelő bizonyítékok. Törvényes az I-II-III. és V. r. vádlottak bűnösségére is vont következtetés, az I. r. vádlott védőjének felmentést célzó fellebbezése a tényállás megalapozottságára tekintettel eredményre nem vezethet. Kétséget kizáró módon a kábítószer birtoklása bizonyítható a kábítószer-kereskedelemmel szemben, erre tekintettel az ítélet
14. oldalán a tényállás [29] bekezdéséből mellőzni szükséges a továbbértékesítési céllal kitételt. A vádlottak cselekményének a törvényszék általi jogi minősítése az aggálymentesként elfogadott botanikus és vegyész szakértői véleményekre tekintettel helyesbítésre szorul, mivel az irányadó tényállás szerint az ... alatti telephelyen termesztett kábítószer mennyisége a lábon álló növények, valamint a levágott állapotú ágvégződések, levél, összességében meghaladta a különösen jelentős mennyiség alsó határát, annak 162.9 %-a, a különösen jelentős mennyiségű kábítószerre való elkövetés a kábítószer birtoklása bűntettének súlyosabban büntetendő minősítő körülménye. Így az I. r. vádlott cselekménye a Btk.
15. §

(1)bekezdés I. fordulatában meghatározott és a

(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel, a

(3)bekezdés, míg a II., III., V. r. vádlottak cselekménye a Btk. 178. §

(1)bekezdés I. fordulat,

(2)bekezdés c) pontja szerint minősül. [5] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése is megállapítható a vádlottak terhére a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontjában írtak helyes értelmezésével. A törvényszék indokolatlanul mellőzte a bűnszervezetben való elkövetés megállapítását. Az I-II-III. és V. r. vádlottakkal szemben törvényes büntetések kerültek kiszabásra, melyek a megállapítani indítványozott súlyosabb minősítésre figyelemmel - különösen a többszörös visszaeső V. r. vádlott esetében - inkább enyhék, mint súlyosak. A bűnszervezetben való elkövetésre tekintettel a vádlottakkal szemben 5-25 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, mely alapján a büntetési tétel középmértéke 15 év tartamú szabadságvesztés, a jóval ezalatt maradó tartamú szabadságvesztés büntetések enyhítésére a fellebbviteli főügyészség nem látott lehetőséget. Emellett az V. r. vádlott vonatkozásában további súlyosító körülmény, hogy fogyasztotta is a kábítószert, mely bűncselekmény külön azonban nem minősíthető, mivel beleolvad a súlyosabban minősülő bűncselekménybe. A vietnámi állampolgárságú I. és III. r. vádlott szabadságvesztés büntetésre ítélése és közügyek gyakorlásától eltiltás mellett az elsőfokú bíróság 7-7 évre Magyarország területéről kiutasította. Hivatkozott a fellebbviteli főügyészség a Btk.
2. §

(1)bekezdésére, valamint a Btk. 59. §

(4)bekezdés b) pontjára, mely szerint, akinek a családi élet tiszteletben tartáshoz való joga sérülne, csak 10 évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélése esetén lehet kiutasítani. Mivel az I. r. vádlottal szemben a bíróság nem 10 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztést szabott ki és nem mondta ki, hogy az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyezteti, az I. r. vádlott esetében megállapítható, hogy ... napjától bevándorolt, magyarországi lakóhellyel rendelkezik, két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, nős családi állapotú, így az ő családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne a kiutasítás alkalmazásával. Ezen körülmény azonban a III. r. vádlott esetében nem áll fenn. [6] A fentieket összegezve a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a Debreceni Ítélőtábla a Miskolci Törvényszék fellebbezéssel támadott ítéletét változtassa meg, az I. r. vádlott cselekményét bűnszervezetben és társtettesként elkövetett (Btk. 178. §

(2)bekezdés c) pont,

(3)bekezdés), míg II., III. és V. r. vádlottak cselekményét bűnszervezetben és társtettesként elkövetett (Btk. 178. §

(2)bekezdés c) pontja) különösen jelentős mennyiségű kábítószer birtoklása bűntettének minősítse. Az I. r. vádlott szabadságvesztés büntetését fegyházban rendelje végrehajtani és a vele szemben alkalmazott kiutasítást mellőzze. Állapítsa meg, hogy a Btk. 38. §

(4)bekezdés c) pontjára tekintettel a vádlottak egyike sem bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az ítéletet a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 606. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben, valamint rendelkezzen az elsőfokú ítélet kihirdetése óta I., II., III, és V. r. vádlottak által letartóztatásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésekbe történő beszámításáról. [7] Az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség átiratát a Be. 598. §

(4)bekezdése alapján megküldte az III-III. és V. r. vádlottaknak, valamint védőiknek nyilatkozattételre, emellett az ügynek tanácsülésen való elbírálásáról rendelkezett. Az I-II-III. és V. r. vádlottak törvényben biztosított jogukkal élve kérték az ügy nyilvános ülésen történő elbírálását, emellett dr. ... az I. r. vádlott meghatalmazott védője 14., dr. ... II. r. vádlott meghatalmazott védője 55., dr. ... III. r. vádlott kirendelt védője 15., valamint V. r. vádlott meghatalmazott védője dr. ... 19-III. sorszám alatt érkeztetetten tették meg a főügyészségi átirattal kapcsolatos észrevételeiket. Dr. ... az I. r. vádlott védelmében eljárva indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és I. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést enyhítse, valamint mellőzze a vele szemben alkalmazott kiutasítást, az elsőfokú bíróság ítéletét pedig egyebekben hagyja helyben. A felmentésre vonatkozó indítványát a védő nem tartotta fenn. Az I. r. vádlott védőjének álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával, mindenre kiterjedő részletességgel folytatta le, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta, indokolási kötelezettségének is eleget tett, a rögzített tényállás alapján okszerűen következtetett az I. r. vádlott bűnösségére és a bűncselekmény jogi minősítése is helytálló. Az I. r. vádlott vonatkozásában azonban enyhítő körülményként nagyobb nyomatékkal kell figyelemmel lenni arra, hogy az I. r. vádlott huzamosabb ideig előzetes fogvatartásban volt. A kiutasítással kapcsolatosan a védő megjegyezte - osztva a fellebbviteli főügyészség álláspontját -, hogy az I. r. vádlott családi életének tiszteletben tartásához való joga sérülne, amennyiben a bíróság vele szemben kiutasítást alkalmazna. Ennek igazolására előadta, hogy az I. r. vádlott .... év óta él Magyarországon, bejelentett lakóhellyel, saját ingatlan tulajdonnal rendelkezik. Bejelentett lakóhelye .... Ezen a lakcímén családjával, 2 gyermekével él több, mint 15 éve. Az ingatlan az ingatlannyilvántartási adatok alapján ½ arányban védence, míg ½ arányban házastársa tulajdona. Kisebbik gyermek Magyaroroszágon született, ...-en jár iskolába, nagyobbik gyermeke 3 éves volt, amikor Magyarországra költöztek, ...-en dolgozik a családi vállalkozásban. Az I. r. vádlott házastársa ...-en dolgozik, egy üzletet működtet a ...-i ...-ben. Korábban a ... Kft. - mely gazdasági társaság tagjai voltak és felesége - ügyvezetője volt az I. r. vádlott felesége, mely társaság időközben megszűnt, azonban ugyanazt a kereskedelmi tevékenységet az I. r. vádlott házastársa egy másik gazdasági társaságban a ... Kft-n keresztül végzi. [8] Az elsőfokú ítélet tényállásában rögzített különösen jelentős mennyiség, mint minősítő körülmény tekintetében az I. r. vádlott védő előadta, hogy a nyomozó hatóság az ...-n talált helyiséget három részre - J, K, L - osztotta. A „K” helyiségben 658 tő, az „L” helyiségben 256 tő marihuánát talált, melynek lomblevelei hiányoztak (III. homogén csoport). A „J” helyiségben 253 cserép csonkot, továbbá 126 db felhalmozott, levágott virágzó ágat, melyek szintén a III. homogén csoportba tartoztak. Ebből következik, hogy a 126 levágott virágzó ág az „L” helyiségben talált 256 tő marihuánának a levágott lomblevele. A vegyész szakértői vélemény szerint a 914 tő marihuánából nem számoltak tiszta hatóanyagot, azonban amennyiben a 126 db levágott lomblevelet hozzászámolták, mind a tőszámhoz, mind a tiszta hatóanyag-tartalomhoz, akkor ezt a mennyiséget kétszer értékelték. Amennyiben az elfogadásra került, akkor nem kétséget kizáróan pontos az ítéleti tényállásban meghatározott %-os érték, 162, 9 %. A védelem a fellebbviteli főügyészség által hivatkozottan a bűnszervezettel kapcsolatosan is részletesen kifejtette az álláspontját, mely szerint ezen körülmény megállapítása kapcsán vizsgálni kell, hogy a vádlottak tevékenysége az összehangoltságon túlmenően beilleszthető-e a jelenleg hatályos bűnszervezet fogalmába. A bizonyítási eljárás során nem merült fel olyan bizonyíték, amely az elkövetői kör vertikális szervezettségét, a döntési szintek elkülönítését és a konspiratív működést megalapozta volna. Kétséget kizáró bizonyíték nem merült fel arra sem, hogy az I. r. vádlott állna az élen, ő szervezné meg az alatta lévő személyek tevékenységét és osztaná ki a feladatokat. [9]. ... a II. r. vádlott meghatalmazott védője az elsőfokú ítélet ellen téves minősítés és a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta. Fellebbezésének indokolásaként előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, mivel az első fokon eljárt bíróság a tényállást részben hiányosan állapította meg. Ez a részben hiányos megállapított tartalmaz iratellenes megállapításokat is. A fentiek szerinti tényállás megállapítása okán helytelen jogi következtetésre jutott és minősítette helytelenül a vádlotti cselekvőséget. Mindezeken túlmenően indokolási kötelezettségét sem teljesítette maradéktalanul. A fentiekre tekintettel indítványozta, hogy az ítélőtábla a tényállást az iratok tartalma és ebből levont aggálytalan ténybeli következtetés alapján helyesbítse, illetőleg egészítse ki. Az így helyesbített, illetve kiegészített tényállás alapján bírálja felül az elsőfokú bíróság ítéletét, melynek során állapítsa meg, hogy II. r. vádlott cselekménye helyesen a Btk. 282. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző bűnpártolás vétsége. Erre tekintettel lényegesen enyhítse a kiszabott büntetést. Egyebekben a fellebbviteli főügyészség indítványát a bűnszervezet megállapításra és a minősítésbeli változtatásra is figyelemmel utasítsa el. A II. r. vádlott védője a nevének és személyi adatainak zártan kezelt I. sorszámú tanú vallomását a botanikus szakértői véleménnyel, a III. r. vádlott vallomásával, ...tanú vallomásával, titkos adatszerzés eredményével, illetőleg egyéb bizonyítékokkal való összevetésével kívánta megindokolni az ítélet hiányos és iratellenes voltára való hivatkozását. Emellett a törvényszék nem ad választ arra, hogy miért nem emeli be gondolati láncolatába azokat a titkos adatszerzés során keletkezett anyagokat, illetőleg miért zárja ki azokat, amelyek a II. r. vádlott vallomását támasztják alá. Emellett az ítélet megalapozatlanságának körébe tartozik az is, hogy a bíróság nem ad számot arról, hogy miként jutott arra a következtetésre, hogy a II. r. vádlottnak a körülményekből feltétlenül tudnia kellett a munkálatok céljáról, tehát, hogy célirányosan kábítószer termesztésre törekvő csapat tagja. A védelem álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékokból csupán arra lehet bizonyossággal következtetni, hogy a II. r. vádlott

1. decemberétől tudta, hogy a telepen tevékenység folyik, ezt követően viszont már nem fejt ki olyan tevékenységet, mely a termesztést, betakarítást, értékesítést vagy bármely kábítószerrel kapcsolatos más cselekményt akárcsak valószínűsíthetne is. A cselekmény minősítését illetően a védelem álláspontja szerint a II. r. vádlott cselekvősége a bűnpártolás vétségnek törvényi tényállását meríti ki, mivel teljes bírói bizonyossággal csupán az állapítható meg, hogy a II. r. vádlott - mint ahogy az V. r. vádlott is - csak
2. december hónapban szerzett tudomást arról, hogy a telephelyen milyen tevékenység folyik. Az V. r. vádlott által készített fényképmelléklet, de a botanikai szakértői vélemény szerint is ekkor a növények már önállóan fejlődtek, így a vádlottak terhére csupán tárgyi bűnpártolás állapítható meg. Így a cselekmény minősítésének megváltoztatását követően lényegesen alacsonyabb büntetési tételre tekintettel indokolt és szükséges a kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékének a jelentős enyhítése. Az enyhítés az ítélet belső arányosságának az igen jelentős, vádlottak terhére nem róható időmúlás okán is indokolt és szükséges. A védelem a fellebbviteli főügyészségnek a bűnszervezet megállapítására vonatkozó indítványának az elutasítását kérte. Megítélése szerint sem a vád, sem az elsőfokú ítélet nem tartalmazza az ennek megállapításához szükséges tényállási elemeket és erre vonatkozó bizonyítás sem folyt, így az már a másodfokú eljárásban nem megállapítható. A
3. július
4. napjától hatályos bűnszervezet fogalmához fűzött indokolás egyébként is rámutatott arra, hogy a bűnszervezet kritériumainak meglétét szigorúan kell értelmezni, bizonyítékokkal kell alátámasztani, ezek pedig nem történtek meg az elsőfokú eljárásban. [10] A III. vádlott védelmében eljáró dr. ... ügyvéd
5. sorszám alatti beadványában kifejtette, hogy a Miskolci Törvényszék teljes mértékben helytállóan minősítette a védence által elkövetett bűncselekményt, helyesen járt el, amikor nem állapította meg a bűnszervezetet a vádlottak vonatkozásában, egyébként a megyei főügyészség sem vádolta őket bűnszervezet keretében történő elkövetéssel. A bizonyítási eljárással kapcsolatosan írásbeli indokolással ellátott fellebbezésében kifejtette az álláspontját és meglátása szerint a Miskolci Törvényszék helyes jogi minősítés megállapítását követően csupán a büntetés kiszabása körében tévedett, mikor is nem vette kellő súllyal figyelembe védence vonatkozásában az enyhítő körülményeket, így indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét változtassa meg és a büntetés tartamát az enyhítő körülmények nagy számára tekintettel lényegesen enyhítse. V. r. VV. r. vádlott vonatkozásában eljáró dr. ... ügyvéd 19-III. sorszám alatt érkeztetetten kifejtette, hogy az ítélőtábla rekessze ki a nevét és személyi adatait zártan kezelt I. sorszámú tanú vallomását a bizonyítékok köréből, a tényállást helyesbítse és egészítse ki az ítélet részbeni megalapozatlansága okán a II. és V. r. vádlottak vonatkozásában a marihuánaültetvényről való tudomásszerzés időpontjával. Ennek okán állapítsa meg, hogy az eljárás adataiból nem lehet kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy az ingatlan
6. augusztus
7. napján történő megtekintését követően a II., IV. és V. r. vádlottak közösen döntötték el a vietnámi állampolgárokkal azt, hogy a telephelyen marihuánát termesztenek. Ezen elemet rekessze ki az ítéleti tényállásból és mellőzze a tényállás
8. pontjából azt a megállapítást, mely szerint az II. és V. r. vádlottak is részt vettek volna a pincében folyó szerelési munkálatokban, az izzók felszerelésében, a szellőzés és a fűtés biztosításában, miután erre vonatkozóan semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre, sőt a III. r. vádlott is kifejezetten ennek ellenkezőjét állította azzal, hogy senki se mehetett le a pincébe. Mindezek alapján pedig állapítsa meg az ítélőtábla, hogy az V. r. vádlott vonatkozásában ítéleti bizonyossággal csupán a bűnpártolás vétsége állapítható meg. II. r. v II. r. vádlott az ítélőtáblán
9. augusztus
10. napján érkeztetetten az üggyel kapcsolatos gondolatait, illetőleg utolsó szó jogán tett nyilatkozott, melyben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással kapcsolatosan álláspontja szerint az állapítható meg, hogy a tényállást nem az eljárás során keletkezett iratok tartalma alapján állapította meg. Ebből következően helyes ténybeli következtetést sem vonhatott le az elsőfokú bíróság. A bizonyítékokat egyoldalúan vette figyelembe, az indokolás főbb ténybeli és logikai hibát tartalmaz, szavahihetőségének megkérdőjelezése már önmagában is terhelő bizonyíték lett volna. Amennyiben az ítélet indokolásában ellentmondások vannak, téves és iratellenes hivatkozások, akkor az indokolás nem lehet megalapozott, az elsőfokú eljárásban a bíróság az eljárásban a hibáit újabb hibák bevezetésével igyekezett megoldani. A vádlottak az utolsó szó jogán vagy tagadják a bűnösségüket és felmentésüket kérik, vagy elismerik és megbánást tanúsítva méltányos ítéletet kérnek, azonban a II. r. vádlott mérlegelve helyzetét egyiket sem kérheti, mivel az ő esetében minden ítélet formális, hiszen gyakorlatilag kitöltötte az elsőfokú ítéletben meghatározott idő feltételes részét előzetes körülmények között. A jogtudomány és a bírói döntéshozatal helyes és helytelen, a jó és a rossz pilléreire épülnek, nem létezik olyan ítélet, amely az élete során kialakult morális értékrendjén változtatna, a felrótt cselekmény az ő értékrendjében nem bűncselekmény, azokban az élethelyzetekben, amelyekben számára felrótt cselekmény ideje alatt került, akkor sem cselekedne másképpen, ha tisztában lenne vele, milyen következménye lesz. Ugyanakkor tudja, hogy a cselekmény elkövetésének idején hatályos törvény értelmében megállapítható a bűnössége, talán jogos elvárás egy jogállamban, hogy egy ítélet az eljárás során készült iratok valós tartalma és az abból levont helyes ténybeli következtetés alapján szülessen meg. [13] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.180/2018/
11. számú átiratában I. r. vádlott védőjének
12. május
13. napján és III. r. vádlott védőjének
14. május 18-ai napján kelt fellebbezési beadványaira tekintettel a fellebbviteli főügyészség
15. április
16. napján kelt
17. számú átiratát a vádlottak cselekményének jogi minősítését illetően módosította, illetőleg kiegészítette. Az utóbbi időben olyan iránymutató eseti döntések születtek, melyek lényeges szempontokat rögzítenek a kábítószerrel való kereskedés elkövetési magatartása kapcsán, így hivatkozott a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.127/2019/
18. számú határozatára is. Lényegük, hogy a kábítószerrel kereskedést felölelhet minden olyan elkövetési magatartás, amely azt célozza, hogy a kábítószer kereskedelmi forgalom tárgyává váljon. Az elkövető forgalomba hozatali szándékára, az eset egyéb körülményei mellett a kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet. A forgalomba hozatal a kereskedés megkezdéseként értékelendő, forgalmazással, kereskedéssel összefüggő résztevékenységek megvalósítása. A kábítószer-kereskedelem kísérlete valósul meg arra a kábítószerre, melyet az elkövető megtermel, de a lefoglalás folytán értékesíteni nem tud. A Kúria
19. BK. véleményének II/5/a. pontja értelmében kábítószerrel kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer forgalmazásában. Az I., II., III. és V. r. vádlottak ítéleti tényállásban részletezett kábítószerrel kapcsolatos magatartása kereskedői típusú magatartás. Helyes az ítélet
20. oldal [29] bekezdésében foglalt ténymegállapítás, hogy a vádlottak tovább értékesítési céllal termesztették az ... alatti telephelyen a kábítószert. Védekezésükben nem szerepel, hogy saját fogyasztásra történt a termesztés. Az irányadó tényállás szerint, így a II. r. vádlott anyagi biztonságának megteremtése, haszonszerzés érdekében vette fel a kapcsolatot V. r. vádlottal, majd rajta keresztül az I. r. vádlottal. Az I. r. vádlott jelentős anyagiakat fektetett be a kábítószer termesztésbe, míg a II., III., és V. r. vádlottak személyesen végeztek munkát, biztosították az egyéb feltételeket és kisebb ügyintézési feladatokat láttak el. Együttműködésüknek, hosszabb távú üzleti kapcsolataiknak nem lehetett más a célja, mint a megtermelt kábítószer értékesítése útján való haszonszerzés. Az I., II., III. és V. r. vádlottak a tényállás [15]-[21] bekezdésében részletezett módon összehangoltan működtek. Önmagában a szervezettségük módjából is logikusan következik, hogy összehangolt működésük nem eseti, alkalomszerű bűnelkövetés a felderített bűncselekmény megvalósításának időszakára, hanem hosszabb távra szólt. Nyilvánvaló, hogy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetését tűzték ki célul a bűnszervezet törvényi ismérveit kimerítő tartalommal és együttműködésük folytán a bűncselekmény megvalósulása kísérleti szakig jutott. [14] A fentiekre tekintettel a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy azI. r vádlott terhére rótt bűncselekményt a Btk.
21. §

(1)bekezdés IV. fordulatában meghatározott, de a

(4)bekezdés szerint, II. r., III. r. és V. r. vádlottak terhére rótt bűncselekményt a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatában meghatározott, de a

(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett kísérletének minősítse, melyet társtettesként és bűnszervezetben követtek el. [15] Az ügyben megtartott nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség módosított átiratában foglaltakra tekintettel az érintett vádlottak és védőik nem kérték a nyilvános ülés elnapolását a védelemre történő felkészülés érdekében. [16] Az I. r. vádlott meghatalmazott védője a fellebbezésének irányát módosítva az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítésére és a kiutasítás mellőzése érdekében előterjesztett fellebbezését fenntartotta. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség módosított átiratára tekintettel a bírói gyakorlatra kihatással lévő Fővárosi Ítélőtábla több határozatára (Bf.301/2013/14., Bf.243/2013/14., Bf.385/2016/15., 7.Bf.125/2014/10.), illetőleg az 1/

1. Büntető jogegységi határozatra hivatkozással álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyes következtetést vont le a kábítószer birtoklásának befejezett alakzatának a megállapítására az elsőfokú ítéletben. Ugyanakkor a vádlottak cselekményének szervezettségi szintje a bűnszervezeti szintet nem érte el, arra megalapozott következtetést vonni a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján nem lehet. [17]. ... II. r. vádlott meghatalmazott védője a korábban bejelentett fellebbezést és annak írásban benyújtott indokolását változatlanul fenntartotta. [18] A III. r. vádlott és védője a fellebbviteli főügyészség módosított átiratára való tekintettel is fenntartotta az elsőfokú ítélettel megállapított szabadságvesztés büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezését. Ugyanakkor fenntartotta az álláspontját arra vonatkozóan is, hogy a bűnszervezetben való elkövetés törvényi feltételek megvalósulásának hiányában a vádlottak terhére nem állapítható meg. [19] Az V. r. vádlott és védője mind az elsőfokú perbeszédében, mind a másodfokú, írásban előterjesztett fellebbezésének indokolását változatlanul fenntartotta. I. r. v I. I. r. vádlott írásbeli beadványában a védelem által korábban előadott személyi körülményeit hangsúlyozta. A korábbi személyi körülményeinek a figyelembe vétele mellett kérte a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítését. A II., III. és V. r. vádlottak az utolsó szó jogán nem kívántak nyilatkozni, csatlakoztak a védőik által előadottakhoz. [21] Az ítélőtábla az ügydöntő határozatát A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokra és járványügyi készültségről szóló
2. évi LVIII. törvény
3. §

(7)bekezdése alapján hozta meg tanácsülésen. Ehhez a jogosultak a hozzájárulásukat megadták. [22] Az elsőfokú bíróság határozatával szemben bejelentett fellebbezések - az I. r. vádlott és védője által az I. r. vádlottal szemben alkalmazott kiutasítás büntetés mellőzése érdekében bejelentett fellebbezések kivételével - nem alaposak. [23] Az elsőfokú bíróság a tárgyalást részben még a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (régi büntetőeljárási törvény) alapján folytatta le, azonban a másodfokú felülbírálatra 2018. július 1. napjától hatályos 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 868. §

(1)bekezdésében írt háttérszabály alkalmazásával az új eljárási törvény alapján került sor annak a rögzítése mellett, hogy a Be. 870. §

(1)bekezdése értelmében a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az azt megelőzően a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmények akkor is érvényesek, ha ezt a Be. másképp szabályozza. [24] Az ítélőtábla a bejelentett perorvoslatok folytán a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése alapján eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az ítélet megalapozottságát, illetve az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezését, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki milyen okból fellebbezett (teljes revízió). A másodfokú eljárásban a büntetőeljárási törvény szerint is főszabály a teljes felülbírálat, azonban a törvény a korlátozott fellebbezéshez igazodva megteremti a részleges revíziót is. Jelen esetben a védelmi fellebbezés részben a bűnösség megállapítását is támadta, ezért a korlátozott felülbírálatnak eljárási akadálya volt, ami kötelezően teljes revíziót vont maga után. [25] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le. Nem vétett sem abszolút, sem olyan relatív perjogi hibát, amely az érdemi felülbírálatot kizárja, ilyen eljárási szabálysértésre a fellebbezők sem hivatkoztak. A revízió során a Be. normáival összefüggésben is vizsgálandó volt az eljárási szabályok megtartása, és az esetleges perjogi hibákat már az új törvény rendelkezései szerint kell értékelni. E körben rögzíthető, hogy nem került sor a Be. 608. §

(1)bekezdés a)-f) pontjaiban írt feltétlen, valamint a 609. §

(1)bekezdésében, és

(2)bekezdés a)-e) pontjaiban szabályozott relatív eljárási szabálysértésre. [26] Az elsőfokú bíróság a szükséges és lehetséges mértékben eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének, a tényállás megállapításához kívánt bizonyítást felvette. Kisebb hiányai és részbeni iratellenesség okán (Be. 592. §

(2)bekezdés a), c) pont) viszont a rögzített tényállás kiegészítése és pontosítása szükséges. A nem súlyos részbeni megalapozatlanságot a másodfokú bíróság a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontjában írt jogkörében az elsőfokú bíróság által megvizsgált iratok tartalma és ténybeli következtetés útján a következők szerint egészíti ki, illetőleg helyesbíti a Be. 599. §

(2)bekezdés a) pontjában foglaltakra utalással. - A

1. oldal
2. bekezdésében szereplő I. r. vádlott személyi körülményei kiegészítendőek azzal, hogy az I. r. vádlott ... óta él Magyarországon, ... napjától bevándorolt státuszban Magyarországon lakóhellyel rendelkezik; -
3. oldal
4. bekezdésében ... vádlott rendbelisége helyesen IV. r.; -
5. oldal
6. bekezdésében szereplő V. r. vádlott előéleti adataira vonatkozóan pontosítandó az alábbiak szerint: - A Siófoki Járásbíróság 5.B.175/2015/
7. számú ítéletével, illetve a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.171/2016/6-I. számú határozatával jogerősen kiszabott 1 év fogházbüntetés végrehajtása során nem került sor feltételes szabadságra bocsátásra. - A Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.Beü.21265/2017/
8. számú ítéletével, mely a Fővárosi Törvényszék 22.Beüf.9768/2017/
9. számú határozatával
10. augusztus
11. napján emelkedett jogerőre a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 5.B.779/2014/
12. számú ítéletével, illetve a Fővárosi Törvényszék 27.Bf.13255/2015/
13. számú határozatával jogerősen kiszabott 1 év 2 hónap börtönbüntetést, a Siófoki Járásbíróság 5.B.175/2015/
14. számú ítéletével, illetve a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.171/2016/6-I. számú határozatával jogerősen kiszabott 1 év fogházbüntetést, és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.B.24057/2013/
15. számú ítéletével, illetve a Fővárosi Törvényszék 31.Bf.8699/2016/
16. számú határozatával jogerősen kiszabott 1 év 11 hónap börtönbüntetést összbüntetésbe foglalta. Az összbüntetés tartamát, mint többszörös visszaesővel szemben 2 év 7 hónap 20 nap börtönbüntetésben állapította meg. A megállapított szabadságvesztés kezdő napja
17. február 9., a szabadságvesztés büntetés utolsó napja
18. szeptember
19. - A
20. oldal
21. bekezdésében ... vádlott rendbelisége helyesen IV. r.; - A
22. oldal
23. bekezdésében rögzített .... helyrajzi szám alatti telephely pincéje az alábbi helyiségekből áll: 12,5 méter x 7,35 méter („J” jelű helyiség), 5,5 méter x 3,5 méter („K” jelű helyiség) és 9,8 méter x 7 méter („L” jelű helyiség). [27] A fenti pontosításokra, illetőleg kiegészítésekre a csatolt periratok tartalma, így különösen az I. r. vádlottnak személyes körülményei körében tett nyilatkozatai, az V. r. vádlott vonatkozásában beszerzett erkölcsi bizonyítvány az .... helyrajzi szám alatti telephely pincehelyiségéről készült helyszínrajz megállapításai (nyomozati irat I. kötet
24. oldala) alapján került sor, emellett szükségessé vált nyilvánvaló elírás okán ... vádlott vonatkozásában a rendbeliségre történő utalás pontosítása. Az ítélőtábla kiemeli, hogy a tényállás módosítása a tényállás kiegészítésének helyesbítésének keretei között marad, és nem jelenti eltérő tényállás megállapítását. A korábbi büntetésre, illetőleg helyszíni szemle megállapításaira vonatkozó tények módosítása egyértelműen kiegészítésnek, illetőleg helyesbítésnek minősül, azaz ténybeli kisreformáció, ami ezáltal illeszkedik az elsőfokú ítélet történeti tényállásába érdemben nem változtatva azon múltbéli eseménysort. A fenti módosításokkal, illetőleg pontosításokkal a tényállás teljes mértékben megalapozottá vált a Be.
25. §

(3)bekezdése értelmében a másodfokú ítélkezés alapját képezte. [28] Az elsőfokú bíróság valamennyi releváns tényre alapos bizonyítást folytatott, az ügy helyes eldöntése szempontjából - nem vitásan olykor ellentétes bizonyítási anyag mellett - rendelkezésre álló bizonyítékokat nagyfokú körültekintéssel a logika szabályai szerint értékelte. [29] Az elsőfokú bíróság részletesen vizsgálta az egymásnak részben ellentmondó terhelti vallomásokat a cselekvőségük vonatkozásában, illetőleg az I., II., III., V. r. vádlottak által előterjesztett érdemi védekezéseket összevetette az ügyben lefolytatott személyi és szakértői bizonyítás anyagával titkos adatszerzés során rögzített hanganyagok tartalmával. A vádlottak között meglévő kapcsolatokat kellően igazolták a titkos adatszerzés nyílttá tett telefonbeszélgetései, a vádlottakhoz köthető telefonkészülékek névjegyzékeinek adatai, közúti járműellenőrzésről, igazoltatásról készült rendőri jelentés is. [30] Helytálló ténybeli következtetés alapján vetette el a törvényszék II. r. vádlottnak azon védekezését, mely szerint nem volt tudomása az általa korábban hasznosítani kívánt ... telephelyen folytatott törvénybe ütköző tevékenységről tette ezt a törvényszék a nevét, illetve személyi adatait zártan kezelt

1. számú tanú vallomásának túl titkos adatszerzés telefonbeszélgetéseinek helyes értelmezése, valamint ... tanú vallomására tekintettel, aki a tényállásbeli időben gyakran látta II. r. vádlottat a telepen, aki minden esetben valamiféle munkálatokról számolt be neki, fényképről felismerést követően kétséget kizáróan felismerte a II. r. vádlottat, továbbá egy-egy személyes megjelenésére nyilatkozott az V. r. vádlottat illetően is. A helyszíni szemle jegyzőkönyve rögzítette a pincehelyiséghez vezető utat, mely az ültetvény felfedezésének megakadályozása érdekében riasztóberendezés, reflektorok kerültek felszerelésre, melyeket a II. r. vádlottnak mindenképpen észlelnie kellett. [31] Ugyancsak kifogástalan érvekkel alátámasztottan vetette el a törvényszék aIII. r. vádlottnak a bűncselekmény elkövetésére kényszer, fenyegetés útján való rábírására vonatkozó védekezését is. A helyszíni szemle lefoglalásról készült jegyzőkönyv ennek ellentmondó adatai alapján, mely szerint az általa használt helyiségből nem csak útiokmánya, de vietnámi nyelvű telefonkészüléke is lefoglalásra került, ami lehetővé tette volna a telephelyéről való eltávozását, illetőleg a hatóságok értesítését. [32] A törvényszék logikus gondolatmenet alapján vetette el V. r. vádlottnak az eljárás során előterjesztett felelősséget hárító védekezését is, és az [149] bekezdésében foglalt eljárás során beszerzett terhelő bizonyítékokkal való összevetése során helytállóan állapította meg, hogy a telephely pincehelyiségében folytatott tiltott tevékenységről az V. r. vádlott ugyancsak tudomással bír, ennek aktív résztvevője volt. [33] Megállapítható tehát, hogy az elsőfokú bíróság lényeges perjogi hibát nem vétett, az általa megállapított tényállás a fentebb rögzített pontosításokkal megalapozott, és a bizonyítékok értékelése során is eleget tett indokolási kötelezettségének a Be.
2. §

(3)bekezdés d) pontjában előírt mértékben, ezért az elsőfokú ítélettől eltérő tényállás megállapítására ebből következően a cselekmény enyhébb minősítésére irányuló fellebbezések nem vezethettek eredményre. A Be. 591. §

(1)bekezdésében megfogalmazott elvből következően ugyanis a bizonyítékok eltérő értékelésének tilalma érvényesül. [34] A másodfokú eljárásban a jogosultak nem jelöltek meg olyan új bizonyítékot vagy tényt, mely a másodfokú bizonyítást, vagy eltérő tények megállapítását indokolta volna. A tényálláshoz kötöttség elvi indokát a Be. 167. §

(3)-

(4)bekezdése adja, ami szerint a bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs törvényben meghatározott ereje, a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Ezáltal biztosított a bizonyítékok hitelt érdemlőségének meggyőződés szerinti szabad értékelése és védett mikénti értékelése (Kúria Bhar.III.1201/2018/10.). Mindezen elvek érvényre juttatása garantálja az elsőfokú bíróság ún. ténybírósági jellegét. [35] Az ítélőtábla a törvényszéktől eltérően a tényállásban szereplő kábítószerre elkövetett bűncselekmény vonatkozásában az I., II., III., V. r. vádlottakat érintően megállapíthatónak találta a kábítószer forgalomba hozatali célzatot a lefoglalt kábítószernek a jelentős mennyiséget többszörösen meghaladó mennyisége és a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján. [36] Az irányadónak tekintett tényállás szerint II. r. és V. r. vádlottak azon cselekvőségükkel, hogy a ... által megszerzett, de a II. r. vádlott használatban lévő ...-i ingatlant a vádlott társaikkal közösen cannabis termesztésre használták, az ültetvény kialakításához szükséges felújítási munkálatokat elvégezték, a termesztéshez szükséges további dolgokat beszerezték, ellátták az ott tartózkodó III. r. vádlottat, az ültetvényen V. r. vádlott elfogásakor a szüretelésben besegített. III. r. vádlott a telephelyen a megszerzett növényekre azok termesztéséhez szükséges feltételeket meghatározta, a beszerzett eszközökkel a gondozásukat, így elültetésüket, táplálásukat, vegyszerezésüket, megfelelő klímát, környezetet biztosította, majd a vágásukkal a növények fejlődését elősegítette, a szüretelést megkezdte, a kifejlett növényeket levágta, különválogatta, zsákokba helyezte. I. r. vádlott az ...i ingatlanra nézve megállapodott II. r. és V. r. vádlottakkal, továbbá biztosította, hogy ...ból III. r. vádlott megérkezzen, majd a termesztéshez szükséges eszközök ...ból rendelkezésre álljanak, a beszerzést biztosította és leszervezte, kapcsolatot tartott fenn III. r. és V. r. vádlottakkal az ültetvény működtetése érdekében, biztosította III. r. vádlott tartózkodásához szükséges feltételeket, élelmezését, ruháztatását, ezekhez biztosította az anyagiakat. A törvényszék a bűncselekményt a II., III., V. r. vádlottak tekintetében a Btk. 178. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő termesztéssel, jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének, míg I. r. vádlott cselekményét a Btk. 178. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel a

(3)bekezdés szerint termesztéssel, jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének minősítette. [37] Az elsőfokú bíróság az ítélet [155] bekezdésében kifejtette, hogy a vádlottak a nyomozó hatóság olyan mennyiségű kábítószerrel fogta el, amely mennyiségből a „józan ész” alapján nyilvánvaló volt, hogy nem saját fogyasztásra szánták, de önmagában a kábítószer mennyisége alapján a vádlottak cselekménye nem minősülhet kábítószer-kereskedelemnek, ez önmagában valamely beszerző, előállító magatartást meríti ki, jelen ügyben a termesztést. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az általa értékelt bizonyítékok között olyan nem merült fel, amely a kereskedés szándékát valószínűsítette volna ekként a kábítószer-kereskedelem bármely elkövetési magatartását a vádlottak terhére nem róhatta kétséget kizáróan. [38] Ezzel szemben a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a módosított átiratában kifejtette, hogy az I. r. vádlott terhére a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatában meghatározott, de a

(4)bekezdés szerint, míg a II., III., V. r. vádlottak terhére rótt bűncselekmény a Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulatában meghatározott, de a

(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntett kísérletének minősülhet. Az ítélőtábla a bűncselekmény jogi minősítése kapcsán az alábbiakat tartja szükségesnek kiemelni. A Btk. 176. §

(1)bekezdése kimondja, hogy aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik bűntett miatt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A

(3)bekezdés szerint a büntetés 5 évtől 20 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. A Kúria 1/2007. Büntető Jogegységi határozata a kábítószerre elkövetett bűncselekmények jogi értelmezése kapcsán I/3. pontja szerint természetes egységet csak az azonos törvényi tényálláson belül szabályozott elkövetési magatartások halmozódása teremthet és ennyiben - azaz az azonos törvényi tényállás alá eső elkövetési magatartások viszonylatában összegeződhetnek - a tiszta hatóanyagtartalom alapul vételével a kábítószer mennyiségek. A Kúria 1/2007. Büntető Jogegységi határozata III. részében kifejti, hogy a forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés kísérletének megállapíthatóságához - a BK. 155. számú állásfoglalás II/5/

1. a)részében leírtakra is figyelemmel - a BH2002. 299. számú eseti döntés tartalmaz irányadó szempontokat a gyakorlat számára e bűncselekmények befejezettségének és kísérletének elhatárolását illetően is. A Kúria BK. 155. számú állásfoglalása ma is helytálló tartalmi értelmezést ad a forgalomba hozatal és kereskedés törvényi fogalmára. Időközben azonban több olyan iránymutató döntés is született, mely további lényeges támpontokat szolgáltat a forgalomba hozatal és a kereskedés elkövetési magatartása kapcsán. A BK. 155. számú állásfoglalás II/5/
2. a)pontja szerint kábítószert hoz forgalomba az, aki azt akár ellenérték fejében, akár ingyenesen több személy részére juttatja. Az állásfoglalás ennek kapcsán kifejtette, hogy a forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban, neki adja át a kábítószert, de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy azt a megszerző maga fogyassza el, hanem a végett, hogy másnak, avagy másoknak továbbadja. A Kúria BH2002. 175., BH2002. 299. számú eseti döntéseiben kifejti, hogy a forgalomba hozatal, miként a kereskedés szükségszerűen együtt jár az átadással, de nem szűkíthető le a tényleges átadásra, az utóbbi jogilag akkor valósul meg, amikor az átadás kizárólag azért történik, hogy a kábítószert az átvevő maga fogyassza el. Forgalomba hozatallal - miként a kereskedéssel szükségszerűen együttjáró átadás azonban ezt megelőzően több résztevékenységből tevődhet össze. Magában foglalhatja az eladók és a vevők felkutatását, a megállapodás megkötését, a kábítószer tárolását, az átadás helyszínének előzetes felderítését, a szállító eszközök és kísérő biztosítását, felölhet tehát minden olyan mozzanatot, amely azt célozza, hogy a kábítószer akár további közbeékelődő személyek révén is bekerüljön a kereskedelmi forgalomba. Hasonlóan a kereskedő ténykedéséhez, akinél viszont a forgalomba hozatali magatartás haszonszerzésre irányul. Következésképpen a forgalomba hozatal és a kereskedés elhatárolásának alapja a haszonszerzésre törekedés. Forgalomba hozatalnak minősül a kábítószer több személy részére hozzáférhetőségének biztosítása is, ha az egyetlen személyen keresztül egyszeri átadással történik. A BK. 155. számú állásfoglalásában foglaltak alapján az elkövető forgalomba hozatali szándékára az eset egyéb körülményei mellett az átadott kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet, forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen is történhet. A fenti eseti döntések értelmében a forgalomba hozatal megkezdéseként értékelendő a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósítása. A forgalomba hozatal befejezetté pedig akkor válik, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más vagy mások is hozzá jussanak. Ha a rendelkezésre álló adatok, így például a lefoglalt kábítószer mennyisége alapján nem vonható le következtetés az elkövető forgalomba hozatali szándákára akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú elkövetési magatartással megvalósuló kábítószerrel visszaélés befejezett bűncselekménye állapítható meg a konkrét lefoglalt mennyiség szerinti minősítéssel. [39] Az ítélőtábla utalni kíván továbbá a Kúria 57.BK. véleményének II/5/
3. a)pontjára, melynek értelmében kábítószert hoz forgalomba az is, aki azt akár ellenérték fejében, akár ingyenesen több személy részére juttatja. Kábítószerrel kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer forgalmazásában. [40] Kábítószert hoz forgalomba, aki azt több esetleg meg nem határozható számú személynek juttatja. A forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy szemméllyel áll közvetlen kapcsolatban (neki adja át a kábítószert), de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy azt a megszerző maga fogyassza el, hanem a végett, hogy másnak, vagy másoknak továbbadja. Az elkövetőnek erre a szándékára az eset egyéb körülményei mellett az átadott kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet. Forgalomba hozatal akár ellenérték fejében akár ingyenesen is történhet. A kábítószer kereskedés tágabb körű, mint a kábítószer forgalomba hozatala. Magában foglal bármilyen tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így például a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását. Az elkövető haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában és a cselekménye törvény rendelkezésénél fogva mindig tettesi magatartás. A Kúria 2013. évi 264. számú eseti döntésre szerint a kábítószer forgalomba hozatala a kábítószer átadásán túlmenő több résztevékenységből tevődhet össze például az eladók, a vevők felkutatása, a kábítószer tárolása, csomagolása, szállítása. Ezért a résztevékenységben részvétel nem bűnsegédi, hanem tettesi (társtettesi) elkövetés, ha a tevékenység célja a kábítószer több személy részéről történő hozzáférhetőségének biztosítása. A forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés kísérlete valósul meg arra a kábítószerre is amelyet az elkövető beszerzett, de a lefoglalás folytán értékesíteni nem tudott. [41] Az irányadónak tekintett és aggálytalanként elfogadott botanikus, illetőleg vegyész szakértői vélemények alapján megállapítható, hogy a tényállásbeli pince helyiség „K” és „L” helyiségében 914 tő élő - lábon álló - cannabis növény került feltalálásra, melynek mennyisége meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát (100 tő), de nem éri el a különösen jelentős mennyiséget (1000 tő), annak 91,4 %-a, míg a helyszínen már levágott állapotú, összesen 9552,06 gramm növényi ágvégződés és levél totál THC tartalma mindösszesen 858 gramm, melynek mennyisége meghaladja a jelentős mennyiséget (120 gramm), de nem éri el a különösen jelentős mennyiséget, annak 71,5 %-a. Az ítélőtábla megítélése szerint a lefoglalt kábítószer mennyisége megalapozza az elkövetők forgalomba hozatali szándékát, nevezetesen azt, hogy meg nem határozható számú személynek kívánták eljuttatni, így a forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés kísérletre valósul meg. Így az ítélőtábla I. r. vádlott egészséget veszélyeztető bűncselekményét kábítószerkereskedelem bűntette kísérletének (Btk. 176.

(1)bekezdés III. fordulat,

(3),

(4)bekezdés), míg II. r., III. r. és V. r. vádlottak cselekményét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének (Btk. 176. §

(1)bekezdés III. fordulat,

(3)bekezdés) szerint minősítette. [42] Az elsőfokú bíróság helytálló indokok alapján vetette le a II. és V. r. vádlottak védőinek bűnpártolás megvalósulására tett érvelését ([171] bekezdés). Az ítélőtáblának a bűncselekmény minősítése megváltoztatása kapcsán hozott döntése nem sérti a Be. 595. §

(1)bekezdésében meghatározott súlyosítási tilalom védelmi garanciáját, mivel a vádlottak terhére bejelentett fellebbezés hiánya nem gátolja azt, hogy a másodfokú bíróság a megalapozatlanság kiküszöbölése során az ügyiratok tartalma, vagy ténybeli következtetés eredményeként a tényállást úgy egészítse ki, helyesbítse, ami a bűncselekmény súlyosabb minősítéséhez vezet. A súlyosítási tilalom csupán a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés súlyosítását akadályozza. [43] Az ítélőtábla nem osztotta a fellebbviteli főügyészség átiratában szereplő a vádlottaknak a bűncselekményt bűnszervezetben való elkövetésére vonatkozó álláspontját az alábbiak szerint. A Btk. 459. §

(1)bekezdése

1. pontja adja a bűnszervezet fogalmát. A bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A
2. évi LXVI. törvény
3. §-ával megállapított
4. §

(1)bekezdés

1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, mely módosítást követően adja meg a bűnszervezet fogalmát. Bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A hatályos meghatározás így kiegészül a hierarchia és a konspiráció fogalmi elemeivel, így bűnszervezet akkor állapítható meg, ha a szervezettség a hosszabb időtávon túlmenően a hierarchia jegyeit is mutatja. A hierarchikus szervezeti felépítés azt jelenti, hogy az elkövetők alá-fölé rendeltségi viszonyban vannak, az egyes döntési szintek elkülönülnek egymástól, tehát a szervezeti felépítésnek vertikális jellege van. A hierarchiában lévő személyek együttműködése a feladatok megosztásán alapul. E két tartalmi feltétel együttes megvalósítása minőségi többletet jelent a bűnszövetség szervezettségi szintjéhez képest. Az irányadónak tekintett tényállás alapján az ítélőtábla megítélése szerint az új szabályozás szerint két újabb feltétel az elkövetői kör vertikális szervezettsége, illetve konspiratív működési elemek nem állapíthatóak meg, ezért a bíróság a bűnszervezetben való elkövetést nem találta megállapíthatónak. [44] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket helytállóan feltárta, és a vádlottakkal szemben a büntetési céloknak megfelelő, a büntetés kiszabási elvekkel összhangban álló tettarányos büntetéseket szabott ki, melyek szükségesek, egyben elegendőek és megfelelnek az egyéniesítés elveinek is. A súlyosabb minősítésre tekintettel is a másodfokú bíróságot kötötte a Be.
2. §

(4)bekezdés d) pontjában meghatározott súlyosítási tilalom, mivel a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést. [45] A vádlott terhére szóló fellebbezés hiányában beálló súlyosítási tilalom nem képezi gátját annak sem, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a vádlott hátrányára változtassa meg, vagy mindazon kérdésekben, melyek az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyai lehetnek (671. §). A Btk. 79. §-a szerint ugyanis a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el (egyéni és általános megelőzés). A Btk. 80. §

(1)bekezdése szerint a büntetést e törvényben meghatározott keretek között a céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A büntetés kiszabása során igen hangsúlyos az egyéniesítés, valamint a szankciónak a tett arányához igazodása. A büntetés kiszabása során a büntető jog általános elveire és az alaptörvényből fakadó alkotmányos követelményekre is figyelemmel kell lenni. A büntetéssel történő jogkorlátozásnak meg kell felelnie az arányosságnak, a szükségességnek és az ultima ratio elveinek (1214/B/1990. AB határozat). A közügyektől eltiltás mellékbüntetés, annak mértékét illetően is törvényesen került a vádlottakkal szemben kiszabásra. [46] Az ítélőtábla I. r. vádlott vonatkozásában a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát a Btk. 37. §

(3)bekezdésének ad) alpontja alapján fegyházban állapította meg. Tévedett az elsőfokú bíróság, hogy a vietnámi állampolgárságú I. r. vádlottat 7 évre Magyarország területéről kiutasította. [47] A Btk. 59. §

(1)bekezdésének I. fordulata szerint, azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A Btk. 59. §

(4)bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne csak 10 évi vagy azt meghaladó tartalmú szabadságvesztés ítélésre esetén lehet kiutasítani, feltéve, ha az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyezteti. I. r. vádlott a rendelkezésre álló adatok alapján ... napjától bevándorolt státusszal, érvényes magyarországi lakóhellyel rendelkezik. Nős családi állapotú, két kiskorú gyermek eltartásáról saját háztartásban gondoskodik. Emellett az I. r. vádlottal szemben nem 10 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés került kiszabásra és az elsőfokú bíróság ítéletében azt sem állapította meg, hogy az országban való tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. Így a fentiek szerint a kiutasítással az I. r. vádlottnak a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne. Ezért az ítélőtábla a vele szemben alkalmazott kiutasítást mellőzte. Fenti kritériumok azonban már III. r. vádlott vonatkozásában már nem érvényesülnek, így vele szemben törvényesen került sor kiutasítás büntetés alkalmazására. [48] Az elsőfokú bíróság ítéletnek a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezéseit az ítélőtábla megváltoztatta az alábbi indokok alapján. Elsőként az elkobozni rendelt bűnjelekkel kapcsolatosan szükséges utalni arra, hogy a bűnjelek elkobzása mellet a bűnjel lefoglalásának megszüntetését kimondó rendelkezés nem értelmezhető. [49] A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.43/2018/3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15. szám alatti I. r. vádlottól lefoglalt bűnjelek tekintetében rendelkezés nem történt, melyet az ítélőtábla pótólt. A feltüntetett bűnjelek lefoglalására az eljárás érdekében már nincs szükség, ezért azok lefoglalását az ítélőtábla Be. 320. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján lefoglalását megszüntette és a Be. 321. §

(1)bekezdése alapján kiadni rendelte tulajdonosának az I. r. vádlottnak. A fenti jogszabályi hivatkozás alapján rendelkezett az ítélőtábla a Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.45/2018/62., 83.,

1. tételszámok, illetve Bj.I.46/2018/
2. tételszámú bűnjelek tekintetében. A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.45/2018/89-106., 108-116., 122-123., 132, 138-139., 141., 144-146., 148-149., 151., 153., 157-163., Bj.I.47/2018/
3. tételszám alatti használati tárgyak vonatkozásában az ítélőtábla a lefoglalásukat ugyancsak a Be.
4. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette és a Be. 321. §

(3)bekezdése alapján kiadni rendelte annak, akitől azokat lefoglalták. [50] Az ítélőtábla a Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.41/2018/

1. tételszám alatt bevételezett 1 darab TIDAL digitális mérlegre vonatkozó rendelkezését mellőzte tekintettel arra, hogy arról már korábban a Miskolci Járásbíróság a
2. szeptember
3. napján kelt és szeptember
4. napján jogerőre emelkedett 33.Bny.550/2017/
5. számú végzésével rendelkezett, míg a Bj.41/2018/
6. tételszám alatt bevételezett 1 darab fémszűrő lefoglalását a Be.
7. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján megszüntette és a Be. 324. §

(3)bekezdése alapján kiadni rendelte ... IV. r. terhelt részére. [51] A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.45/2018/124., és Bj.I.41/2018/7., 14., 15., 16., 17., 26. tételszámok alatti használati tárgyak vonatkozásában az ítélőtábla a lefoglalásukat megszüntette a Be. 320. §

(1)bekezdés a) pontja alapján és kiadni rendelte V. r. vádlott részére a Be. 321. §

(3)bekezdése alapján. [52] A Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.I.45/2018/22., 38., 39., 107.,

1. sorszám alatti bűnjelek értéktelenek és arra az eljárás során senki sem tartott igényt, így az ítélőtábla a Be.
2. §

(1)bekezdésének a) pontja alapján lefoglalásukat megszüntette és ugyanezen jogszabályhely

(2)bekezdése alapján megsemmisítésüket rendelte el. [53] A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzetközi Bűnözés elleni Főosztály VI. Bűnüldözési Osztályán bevételezett készpénz összegek tekintetében a könnyebb végrehajthatóság érdekében szükségessé vált a lefoglalással érintettek nevesítése és a BNYT/17/1-2/2017., BNYT/19/1/

1. tételszám alatt bevételezett külföldi fizető eszközök tárolási helyének a feltüntetése, illetőleg pontosítása. [54] Az ítélet egyéb rendelkezései, így az I., II., III. és r. vádlottak feltételes szabadságra bocsáthatóságára, V. r. vádlottnak a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből való kizárására, erőszakos többszörös visszaesői minőségére, a lefoglalt további bűnjelekre vonatkozó rendelkezései, az egyes vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésekbe az általuk előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására, bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezései is a törvénynek minden tekintetben megfelelnek. [55] A fentebb kifejtettek szerint az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett vádlottak tekintetében a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta a rendelkező részben foglaltak szerint, míg egyebekben helybenhagyta azt a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján. [56] Az I., II., III., V. r. vádlottak által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a másodfokú elbírálásig letartóztatásban töltött időt a szabadságvesztésbe a Btk. 92. §

(2)bekezdései alapján beszámította. [57] A másodfokú eljárásban felmerült III. r. vádlott bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezése a Be. 613. §

(1)bekezdésén és 574. §

(1)bekezdésén alapul. [58] A másodfokú eljárásban további 308.863,- forint bűnügyi költség azért merült fel, mert az I. és III. r. vádlottak vietnámi állampolgárok, a magyar nyelvet nem ismerik, így a Be. 576. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján a tolmácsolási díjat az állam viseli. Debrecen,

1. szeptember
2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Lányi Csaba előadó bíró, Dr. Nagy Éva sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 12.B.3/2018/
3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával a fellebbezéssel érintett I. r., II. r., III. r. és V. r. vádlottak vonatkozásában a mai napon jogerős. Debrecen,
4. szeptember
5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke