← Magyarország

Kfv.39278/2007/6 – Kúria

Kfv.II.39.278/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Korcsmáros Attila ügyvéd által képviselt H. S.-né felperesnek a Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

  1. május
  2. napján kelt 14.K.20.082/2007/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 14.K.20.082/2007/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 26.400./azaz huszonhatezer-négyszáz/ felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes
  6. évben az A. Rt-től kombájnt vásárolt, amely kapcsán az eladóval szemben kellékszavatossági igény érvényesítése iránt pert kezdeményezett. A perben a 3.700.000.- Ft kereseti kérelmét 2.796.800.- Ft-ra szállította le, és a bizonyítási eljárás eredményeként a városi bíróság az
  7. július
  8. napján kelt
  9. számú ítéletében az alperest 2.796.800.Ft és kamatai megfizetésére, a felperest a kombájn átadására kötelezte, továbbá kötelezte az alperest, hogy a 2.796.800.- Ft pertárgyérték után fizessen meg az államnak 167.810 Ft illetéket, a felperes pedig azon keresetrész után, amelytől elállt és amelynek értéke 903.200.Ft, fizessen meg az államnak 54.190.- Ft illetéket. A fellebbezés folytán eljárt megyei bíróság az
  10. november
  11. napján kelt
  12. számú ítéletével a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította, mellőzte az alperes illeték- és elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezését azzal, hogy a felperes köteles az eredeti: 3.700.000.- Ft pertárgy érték alapján 222.000.- Ft kereseti illeték, továbbá az alperes elsőfokú, és másodfokú perköltsége megfizetésére, amely utóbbi tartalmazta egyrészt az A. Rt. által már lerótt 167.810.jogorvoslati illetéket, illetve az ügyvédi munkadíjat. Ft A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság az
  13. május
  14. napján kelt Pfv.VII.21.101/1997/
  15. számú ítéletében a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta, a felperest perköltség, továbbá a 3.700.000.- Ft pertárgy érték alapján 222.000.- Ft felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A felperes a megyei bíróság
  16. sorszámú ítéletében megállapított 222.000.- Ft eljárási illetéket, valamint annak 20.008.- Ft késedelmi pótlékát
  17. szeptember
  18. napjáig, a Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapított 222.000.- Ft felülvizsgálati eljárási illetéket
  19. február
  20. napján fizette meg. A felperes által
  21. október hónapban kezdeményezett perújítási eljárásban a városi bíróság a
  22. szeptember
  23. napján kelt
  24. számú ítéletével a megyei bíróság
  25. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a városi bíróság
  26. számú ítéletét hatályában fenntartotta. A városi bíróság a perújított alperest perköltségfizetésre kötelezte, továbbá arra, hogy az államnak eljárási illetéket fizessen meg. A fellebbezés folytán eljárt megyei bíróság a
  27. március
  28. napján kelt
  29. számú ítéletében a városi bíróság ítéletét a teljesítési határidő vonatkozásában hatályon kívül helyezte, egyebekben helybenhagyta. A perújítási eljárás eredményeként a felperes a
  30. május
  31. napján kelt kérelmében a Megyei Illetékhivataltól /továbbiakban: elsőfokú hatóság/ az alapperben, továbbá a felülvizsgálati eljárásban megfizetett 222.000.- Ft illeték + késedelmi pótléka, illetve 222.000.- Ft illeték visszatérítését kérte. Az elsőfokú hatóság megismételt eljárásban a
  32. március
  33. napján kelt 651.833/
  34. számú határozatában a felperes illeték visszatérítésre irányuló kérelmét elutasította. Álláspontja szerint az eljárás tárgya annak megállapítása volt, hogy felperes részére a kérelmében megjelölt illetékek + késedelmi pótlék visszatéríthetőe. Az illetékekről szóló
  35. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./
  36. §-ának /1/ bekezdés i/ pontja alapján elsődlegesen azt kellett tisztáznia, hogy az illetékek beszedésére irányuló bírósági értesítések megküldését, illetve az illetékek megfizetését követően a felperes által fizetendő illeték mértékében változás következette be, figyelemmel a perújítási eljárásokra is. Megkeresésére a városi bíróság
  37. számú végzésében közölte, miszerint „az illetékfizetési kötelezettség a perújítási eljárás alapján nem módosult", ezért nincs olyan helyzet, hogy a felperes a törvényesnél magasabb összegű illetéket fizetett volna meg, amely megalapozhatta volna az illeték visszatérítési kérelme teljesítését. Az elsőfokú hatóság álláspontja szerint az Itv.
  38. §-ának /2/ bekezdése alapján objektív akadálya az illeték visszatérítésének, hogy a megfizetést követő öt éves elévülési idő eltelt. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  39. április
  40. napján kelt 2973/
  41. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását, a megyei bíróság
  42. számú ítélete alapján megfizetett 222.000.- Ft eljárási illeték, 20.008.- Ft késedelmi pótlék és ezen összegek után
  43. szeptember
  44. napjától a törvényes mértékű kamat megtérítését kérte, továbbá a Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján megfizetett 222.000.- Ft felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését, valamint ezen összeg után
  45. február
  46. napjától a törvényes mértékű kamat megtérítését kérte. A felperes vitatta, hogy igénye elévült volna. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban meghozott jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a perújítási eljárást befejező jogerős döntés alapján a megyei bíróság felperest 222.000.Ft illeték megfizetésére kötelező
  47. számú ítélete hatálytalan, a városi bíróság hatályában fenntartott
  48. számú ítélete alapján felperest 54.190.- Ft illetékfizetési kötelezettség terhelte. Téves a közigazgatási hatóság azon álláspontja, hogy a bíróságnak külön utasítást, intézkedést kellett volna tennie annak érdekében, hogy felperes részére az illeték visszafizetés megtörténhessen. A városi bíróság hatályában fenntartott
  49. számú ítélete pontosan rögzítette, hogy a bíróság melyik ítélet melyik rendelkezését helyezte hatályon kívül, illetve tartotta fenn hatályában, ebből következően a túlfizetés vagy a fizetési elmaradás megállapítható volt. Illeték túlfizetés esetén pedig az illetékhivatalnak kell az Itv.
  50. §-ának /1/ bekezdése, illetve
  51. §-ának i/ pontja alapján a visszautalásról rendelkeznie. A felperest a városi bíróság hatályában fenntartott
  52. számú ítélete alapján 54.190.- Ft illetékfizetési kötelezettség terhelte, így a megyei bíróság
  53. számú, 222.000.Ft-os fizetési kötelezettséget is megállapító ítéleti rendelkezésének hatályon kívül helyezésére, illetve e 222.000.- Ft illeték megfizetésére tekintettel a különbözetként jelentkező összeg: 167.810.- Ft illeték visszaigénylésére volt a felperesnek lehetősége. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint miután a felperes illetékfizetési kötelezettségét határidőben nem teljesítette, és ezért késedelmi pótlék megfizetésére volt köteles, a késedelmi pótlék, mint a felperesi mulasztás szankciója vissza nem téríthető. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a városi bíróság perújítási eljárásban meghozott
  54. számú ítélete legfelsőbb bírósági döntést nem érintett, így a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásával kapcsolatosan felmerült
  55. számú ítélet szerint a felperest terhelő, és általa megfizetett 222.000.- Ft illeték visszatérítésének nincsen jogszabályi alapja. Az elsőfokú bíróság ezt követően idézte az Itv.
  56. §-ának /1/-/3/ bekezdéseit és megállapította, hogy az illeték megfizetését követő öt éven belül kerülhet sor az illeték visszatérítésére. A felperes által
  57. szeptember
  58. napján került sor a megyei bíróság
  59. számú ítéletében terhére rótt 222.000.- Ft illeték megfizetésére, a visszafizetés iránti kérelmét pedig az öt éves határidőn túl,
  60. május
  61. napján terjesztette elő, igénye ezért elévült. Az elsőfokú bíróság kifejtette még, hogy az Itv.
  62. §-a szerint az illeték megállapításához, valamint az illeték behajtására való jog elévülésére az adózás rendjéről szóló
  63. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ rendelkezései az irányadók. A jelen ügy tárgya azonban nem illeték megállapítás, és nem illeték behajtása, ebből következően az Art. rendelkezései nem alkalmazhatók. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az illetékhatóságnak és az elsőfokú bíróságnak alkalmaznia kellett volna a Polgári Törvénykönyvről szóló
  64. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./
  65. §-ának /1/ bekezdését,
  66. §-ának /2/ bekezdését is. Az elévülés ugyanis akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A perújítási eljárás alapján
  67. május
  68. napján lett jogerősen pernyertes, ezért az illeték visszafizetését csak ettől az időponttól kérhette. Az elévülés megszakadása, és nyugvása időszakokat is figyelembe kellett volna venni. A perújítási eljárásban meghozott hatályon kívül helyező rendelkezések pedig érintették a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban meghozott ítéletét is. Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló
  69. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  70. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes bírósági eljárási illetéket a kombájnvásárlást követő, folyamatban volt peres eljárásokat követően két ítélet alapján: a megyei bíróság
  71. számú, és a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság
  72. számú ítéletei alapján fizetett. A felperes 222.000.- a megyei bíróság
  73. számú ítéletében Ft illetéket, valamint annak 20.008.- terhére rótt Ft késedelmi pótlékát
  74. szeptember
  75. napjáig fizette meg, illeték visszatérítési kérelmét pedig
  76. május 25-én terjesztette elő. Az illeték törlését és visszatérítését az Itv.
  77. §-a,
  78. §-a szabályozza, az illeték megállapításához, valamint az illeték behajtásához való jog elévüléséről az Itv.
  79. §-a rendelkezik. Arra figyelemmel, hogy a Ptk. polgári jogi követeléseket és azok elévülését szabályozza, és nem az állammal szembeni közigazgatási jogviszonyban felmerült követeléseket és azok elévülését, az illeték visszatérítésére a Ptk. elévülésre vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazása kizárt. Az Itv.
  80. §-ának /1/ bekezdése alapján a meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének jogorvoslati eljáráson, valamint e törvény
  81. § /2/ bekezdésében,
  82. § /2/ bekezdésében,
  83. § /5/ bekezdésében és
  84. § /2/ bekezdésében említett eseteken kívül - csak a
  85. § /1/ bekezdésében megállapított esetekben van helye. Az Itv.
  86. §-ának /1/ bekezdés i/ pontja értelmében azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye: mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes, vagy az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizettették, vagy nagyobb összegben fizették meg. Az Itv.
  87. §-a az illeték megállapításához, valamint az illeték behajtásához való jog elévülését szabályozza, ezért a felperes illeték visszatérítési kérelme alapján indult eljárására nem alkalmazható. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a városi bíróság
  88. számú, /a teljesítési határidőre vonatkozó rendelkezésén kívül/ hatályában fenntartott ítélete folytán felperes illetékfizetési kötelezettségét a városi bíróság
  89. számú ítélete tartalmazta. Helyesen számolta ki továbbá, hogy felperesnek a megyei bíróság
  90. számú, a perújítási eljárásban hatályon kívül helyezett ítélete alapján megfizetett 222.000.- Ft illeték, és a városi bíróság
  91. számú, hatályában fenntartott ítéletében terhére megállapított 54.190.- Ft illeték különbözeti összege: 167.810.Ft többletként megfizetett illeték visszatérítése iránt keletkezhetett igénye. Az illeték visszatérítésének lehetősége azonban korlátozott, arra időbeli határt szab az Itv.
  92. §-ának /2/ bekezdése, amely szerint a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza. A felperes a megyei bíróság
  93. számú ítélete miatt megfizetett illeték + késedelmi pótléka visszatérítését a megfizetését követő öt éven túl kérte, ezért helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az illeték + késedelmi pótléka visszatérítési kérelmét a hatóság jogszabályi lehetőség hiányában jogszerűen utasította el. A felperes a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság
  94. számú ítélete alapján is fizetett 222.000.- Ft illetéket. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy sem a városi bíróság előtt indult alapeljárásban, sem pedig az ugyanezen a bíróságon kezdeményezett, perújítási eljárásban meghozott határozatok egyike sem érintette /helyezte hatályon kívül, változtatta meg/ a Legfelsőbb Bíróság
  95. számú ítéletét, ezért annak rendelkezései, így a felperes illetékfizetésre kötelezése változatlanul hatályban van. A legfelsőbb bírósági ítélet alapján a felperes többlet illetéket nem fizetett meg, azaz nincs olyan illeték összeg, amelyre visszatérítési kérelmet jogszerűen alapíthatott volna. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp.
  96. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Legfelsőbb Bíróságnak határoznia nem kellett. A Legfelsőbb Bíróság a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték mértékéről és viseléséről az Itv.
  97. §-ának /1/ bekezdése,
  98. §ának /1/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
  99. §-ának /2/ bekezdése alapján határozott. Budapest,
  100. június
  101. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Lénártné dr. Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.