A határozat elvi tartalma: A munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozatot tevő munkáltatónak kellett volna bizonyítani. á A Kúria mint felülvizsgálati bíróság közbenső ítélete Az ügy száma: Mfv.X.10.075/2020/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke . Tánczos Rita előadó bíró é dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Mayer M. Balázs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mayer M. Balázs ügyvéd; ... Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Krivik Gábor ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Kecskeméti Törvényszék 6.Mf.21.670/2019/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.181/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 6.Mf.21.670/2019/
- számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) Ft és 8100 (nyolcezer-száz) Ft áfa felülvizsgálati eljárási költséget, valamint külön felhívásra a Magyar Államnak 860.000 (nyolcszázhatvanezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A tényállás A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 1978 óta állt munkaviszonyban az alperessel előbb művezető, majd 2007 decemberétől mérnökségvezető munkakörben. Munkáját kötetlen munkarendben látta el. Nagyobb részben délelőtt 10 óra körül érkezett munkahelyére, ahol sokszor késő estig, éjszakáig dolgozott. A többi munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő reggel 7 órakor eligazítással kezdődött, ennek során közölték a munkavállalókkal az aznap ellátandó feladatokat, kiosztották a szolgálati gépjárműveket és elhangzottak a napi munkavégzéshez kapcsolódó tájékoztatások. Ezen részt vettek az adott mérnökségen dolgozó művezetők, a brigádok [2] [3] [4] [5] [6] [7] tagjai és alkalmanként a műszaki adminisztrátor is. A felperes ezeken a reggeli eligazításokon ritkán jelent meg, távolléte azonban nem okozott fennakadást a mérnökség feladatai ellátásában. ... üzemeltetési és fenntartási osztályvezető, valamint dr. ... megyei igazgató szóban több esetben jelezte a felperesnek, hogy indokolt lenne a reggel 7 órai munkakezdéskor a munkavégzési helyen megjelennie és az eligazításon részt vennie. A felperes, mint a ... mérnökség vezetője tudomással bírt arról, hogy a mérnökség területen a ... utcában van egy ingatlan, amely lakattal lezárt kerítéssel van körbekerítve és melynek kulcsát a mérnökség központjában bárki által elérhető helyen tárolják. Az ingatlanon egy lezáratlan bódé is volt, melyben különböző ingóságokat tároltak. A felperes a
- november 9-én, a
- évi átadó-átvevő készletleltár ellenőrzésekor készített ellenőrző listán úgy nyilatkozott, hogy a mérnökségen nincsenek készletek a külső telepen. Az alperes
- március 17-én kelt intézkedésével felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A munkaviszony megszüntetésére a felperes munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása okán került sor. Abban utalt arra, hogy a megyei igazgató által elrendelt ellenőrzés során a ... utcai ingatlanon álló lezáratlan bódéban 174 tételből álló részben használt, részben használatlan, a ... tulajdonát képező tárgyakat találtak, melyek nem szerepeltek az eszköz, illetve készletnyilvántartásban. Az ellenőrzés során meghallgatott munkatársak tudtak arról, hogy a bódéban bizonyos eszközöket, anyagokat tárolnak. A felperes akként nyilatkozott, hogy a helyszínt ismerte, de nem volt tudomása arról, hogy a bódéban mik kerültek elhelyezésre. A munkáltató a felperes terhére rótta, hogy elmulasztotta ellenőrizni a munkáltató rendelkezése alatt álló ... utcai ingatlan használatát és ez tette lehetővé, hogy az ingatlanon lévő bódéban a ... tulajdonában álló eszközöket tároljanak úgy, hogy az anyagok nem szerepelnek a készletnyilvántartásban. E magatartásával megsértette a Készletkezelési Szabályzat V. Fejet „készletkezeléssel kapcsolatos felelősségek, hatáskörök" cím alatt a mérnökségvezető felelősségét, feladatait tartalmazó rendelkezéseket. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes a helyszíni munkavégzést rendszerint nem ellenőrizte, a reggeli feladatkiosztáson, eligazításon vezetője többszöri szóbeli utasítása ellenére nem volt jelen, azt mást munkatárssal végeztette el, sértve ezzel az SZMSZ-ben előírt kötelezettségét. Ezen mulasztásai összességében vezettek arra, hogy a munkaviszonya felmondással megszüntetésre került. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes keresetében azt állította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg munkaviszonyát, erre figyelemmel 6.000.050,- forint kártérítés és késedelmi kamata, felmondási időre járó távolléti díj és végkielégítés címén 2.000.000,- forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állítása szerint a felmondás indokolása nem valós és okszerű, az adott esetben a leltárfelelősség szabályai nem voltak alkalmazhatók. Vitatta, hogy a ... utcai ingatlant nem ellenőrizte és ezáltal megszegte a készletkezeléssel kapcsolatos kötelezettségét. Előadta, hogy a bódéban talált ingóságok nem szerepeltek az eszköz, illetve készletnyilvántartásban, azok hollétéről nem volt tudomása. A felmondásban hivatkozott SZMSZ szabályok a vezetői kötelezettség körében általános megfogalmazásokat tartalmaznak, és nem jelölte meg a munkáltató, hogy milyen kötelezettségszegést rótt e körben a terhére. A felmondás oka nem felelt meg a világosság követelményének. Vitatta azt is, hogy kötetlen munkarendben történő alkalmazása ellenére a reggeli munkakezdéskor meg kellett volna rendszeresen jelennie. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes költségekben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a felperes a vezetői ellenőrzési kötelezettségét elmulasztotta, egyéb vezetői feladatait nem az elvárható módon teljesítette és ezen magatartások összessége vezetett a munkaviszonya megszüntetéséhez. Állítása szerint a felmondásban megjelölt indokok valósak és okszerűek voltak. Bár nem volt leltárfelelős, kötelezettségébe tartozott helytállni azért, hogy a munkáltató vagyontárgyai megfelelően legyenek nyilvántartva. Ellenkérelmében utalt a felperes korábban, a felmondásban nem szereplő kötelezettségszegéseire is. Érvelése szerint mulasztása súlyosabbnak minősül amiatt is, hogy 1978 óta dolgozott a ... mérnökségen, annak működését jól ismerte, ennek ellenére követte el a hibákat. Az első- és másodfokú bíróság határozata A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.181/2017/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 127.000,- forint perköltséget azzal, hogy az 516.000,- forint eljárási illetéket és 4343,- forint költséget az állam viseli. Megállapította, hogy a felmondásban az alperes három okot jelölt meg a munkaviszony megszüntetése indokaként. A ... utcai ingatlan használatával összefüggésben elkövetett mulasztás vonatkozásában arra a következtetésre jutott, hogy a felperes, mint mérnökségvezető leltárfelelősnek minősült, emiatt felelős a készletek megőrzéséért, a vagyonvédelemért, a folyamatos és naprakész nyilvántartásért, a készletezési előírások betartásáért, a raktározás rendjének betartásáért. Megállapította, hogy a felperes a mérnökség eszközeit az előírások szerinti módon a leltárra 2016 novemberében nem készítette elő, a leltárral való előkészítés teljeskörűségéről a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatot tett, illetve elmulasztotta ellenőrizni a ... utcai ingatlan használatát, amely lehetővé tette, hogy ott olyan eszközöket tároljanak, amelyek a készletnyilvántartásban nem szerepelnek. Erre tekintettel ezen felmondási indokot okszerűnek találta. Nem találta valósnak az elsőfokú bíróság a felmondás azzal kapcsolatos indokát, hogy a felperes a [9] helyszíni munkavégzést rendszerint nem ellenőrizte, figyelemmel arra, hogy a munkáltatónál avonatkozásban nem volt egyértelmű szabályozás, hogy e tevékenységét milyen gyakorisággal kellett volna ellátnia. [10] Valósnak és okszerűnek találta az elsőfokú bíróság a felperes terhére rótt azon kötelezettségszegést, hogy a reggeli eligazításokon többnyire nem volt jelen, bár erre szóban vezetői felhívást is kapott. Megállapítása szerint a kötetlen munkarendje ellenére is köteles lett volna eleget tenni azon szóbeli munkáltatói elvárásnak, hogy ezeken az eligazításokon jelen kell lennie. Mindezek alapján a három felmondási ok közül kettő ok valósága és bizonyítottsága alapján jogszerűnek találta az alperes intézkedését. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt Kecskeméti Törvényszék 6.Mf.21.670/2019/
- számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes
- március
- napján kelt, a munkaviszonyt felmondással megszüntető intézkedése jogellenes, egyben mellőzte a felperes kötelezését az alperes részére perköltség megfizetésére, valamint annak megállapítását, hogy a le nem rótt eljárási illetéket és előlegezett költséget az állam viseli. Erre tekintettel az iratokat az elsőfokú bíróságnak azzal küldte meg, hogy a követelés összegszerűségére folytassa le a tárgyalást, s a másodfokú eljárási költséget 127.000,- forintban, míg a le nem rótt fellebbezési illetéket 688.000,- forintban állapította meg. Kifejtette, hogy a felperes kötetlen munkarendben állt az alperesnél alkalmazásban, és a mérnökségen bevett szokásnak, a munkáltató által hosszabb időn keresztül eltűrt gyakorlatnak minősült, hogy a felperes a reggel 7 órakor megtartott eligazításon nem volt jelen. Távolmaradásával kapcsolatban sem szóbeli, sem írásbeli utasítás nem történt, annak eljárási rendjét a munkáltatói szabályzat nem rendezte és a kialakított gyakorlat a mindennapos munkavégzés során nem jelentett fennakadást. [12] A második, az elsőfokú bíróság által a felperes terhére értékelt felmondási indok vonatkozásában kifejtette, hogy a ... utcai ingatlan és bódé létezése a mérnökség minden dolgozója számára ismert volt, a lakat kulcsához bárki hozzáférhetett. Tudott volt az is, hogy időnként rendszertelenül anyagokat vittek vagy onnan azokat hoztak el munkavállalók. Nem merült fel arra adat, hogy onnan jogellenes haszonszerzési célzattal bárki oly módon hozott volna el tárgyakat, hogy azzal sértette volna a munkáltató érdekeit. A felperes felelősséggel tartozott a vagyongazdálkodásért és a [8] készletgazdálkodásért és a készletek egy kisebb részének ily módon történő tárolása nyilvánvalóan szabálytalan, azonban amennyiben a felperesnek erről a gyakorlatról és szokásról tudnia kellett, úgy tudnia kellett a felperes közvetlen vezetőjének, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának is. Ebből következik, hogy ezt a gyakorlatot a munkáltató is eltűrte, azt maga sem tartotta jelentős mértékű szabálytalanságnak. Mindezekre tekintettel a felmondásban közölt ezen két indok az elkövetett mulasztás súlyára tekintettel okszerűen nem eredményezhette a felperes munkaviszonya megszüntetését, ezért arra jogellenesen került sor. [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem A jogerős közbenső ítéletet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét „hatályában tartsa fenn", annak ténybeli és jogi indokai alapján. Álláspontja szerint a jogerős közbenső ítélet sérti a Polgári Perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, 220. §
(1)bekezdését és 221. §
(1)bekezdését, valamint a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(1)és
(2)bekezdését, 52. §
(1)bekezdését, továbbá az Mt. 96. §
(1)és
(2)bekezdését. Érvelése szerint a másodfokú bíróság iratellenesen állapította meg közbenső ítéletében az egyes tényállási elemeket, sértve ezzel a Pp. 206. §
(1)bekezdését. Iratellenes megállapítás, hogy sem szóban, sem írásban nem utasították a felperest a reggeli munkakezdéseken történő megjelenési kötelezettségére. Ezzel ellentétben a munkáltató több esetben felszólította a felperest, hogy azokon vegyen részt, amit alátámaszt ... és dr. ... tanúvallomása is. Elismerte, hogy valóban voltak tanúvallomások, miszerint a felperes reggeli eligazítástól történő távolmaradása nem okozott fennakadást a munkafolyamatokban, de volt olyan vélemény is, mely szerint jobb lett volna, ha jelen lett volna. Ennek megfelelően érvelése szerint a tanúvallomásokat az elsőfokú bíróság mérlegelte helyesen, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a reggeli eligazításokon a munkáltatói utasítások ellenére nem vett részt a felperes. Jogsértőnek tartotta a közbenső ítéletet arra figyelemmel is, hogy a törvényszék döntése indokolásában nem tért ki arra, hogy bár a felperes kötetlen munkarendben dolgozott, a munkáltatói utasításokat figyelmen kívül hagyva nem vett részt az eligazításokon. Ezen utasítását nem kellett szabályzatban vagy írásban rögzítenie, ilyen jogszabályi kötelezettsége a munkáltatónak nem volt. A felperes leltár- és készletgazdálkodási felelőssége tekintetében kifejtette, hogy indokolatlanul jutott a másodfokú bíróság arra az álláspontra, hogy a ... utcai ingatlan létéről és használatáról a munkáltatói jogkor gyakorlójának és a megyeszékhelyen található központi munkáltatói vezetésnek is tudomása volt. A felperesnek kötelezettsége volt felelni azért, hogy az irányítása alatt álló egység területéről semmilyen eszköz, anyag ne kerülhessen ki, felügyelni a vagyonbiztonságot. Ugyancsak kötelezettsége volt az irányítása alatt álló egységeknek a leltárra történő előkészítése. A felperes e kötelezettségének nem tett eleget, így ezen felmondási ok is okszerű volt. A felülvizsgálati érvelés szerint a jogerős közbenső ítélet sérti a Pp. 221. §
(1)bekezdését is, mivel nem jelölte meg az ítélet azon jogszabályhelyeket, amelyek azt támasztották volna alá, hogy a munkáltatónak az utasítását írásba kellett volna adni. Érdemi jogsértésként utalt az alperes az Mt. 6. §
(1)és
(2)bekezdésének, 52. §
(1)bekezdése c) pontjának, illetve 96. §
(1)és
(2)bekezdésének megsértésére is, továbbá hivatkozott a Kúria Mfv.II.10.086/
- számon hozott határozatára, mely szerint a kötetlen munkarend sem jelenthet teljes kötetlenséget arra tekintettel, hogy a munkavállaló feladatainak egy részét, azok sajátos jellegénél fogva kizárólag meghatározott időpontban teljesítheti. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős közbenső ítéletet - mivel az megfelel a jogszabály rendelkezéseinek - hatályában tartsa fenn és marasztalja az alperest a felülvizsgálati eljárás költségében. [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] A Kúria döntése és annak jogi indokai Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. A másodfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az indítványozott körben a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, az érdemi döntés alapját képező tényállást helyesen állapította meg, és a fellebbezés elbírálása során azt tekintette irányadónak. Megállapította, azonban. hogy a felperes reggeli eligazításokon való megjelenése hiányával, illetve a leltárszabályzat, továbbá a készletgazdálkodási szabályzat megsértésével kapcsolatos felmondási indok tekintetében az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen értékelte. Arra a következtetésre jutott, hogy ezen indokok alapján okszerűen nem lehetett megszüntetni felmondással a felperes munkaviszonyát. Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy ezen felmondási indokok tekintetében a másodfokú bíróság döntése sérti a Pp.
- §-a
(1)bekezdését a bizonyítékok helytelen értékelésére figyelemmel. A Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadása és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (Kfv.V.35.474/2011., BH 2012.179.) a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegélése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. Az erre alapított felülvizsgálati kérelem, csak akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat, azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte, és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. A Kúria álláspontja szerint a jogerős közbenső ítélet ilyen jellegű eljárási fogyatékosságban nem szenved. A munkáltató kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság helytelenül értékelte ..., továbbá dr. ... tanúvallomását, amikor arra a következtetésre jutott, hogy nem jelezték és elvárásként sem fogalmazták meg azt az álláspontot, hogy a felperes a reggeli eligazításokon személyesen legyen jelen. A munkáltató állításával szemben ... tanúként a következő nyilatkozatot tette: „Az én gyakorlatom, amikor én ilyen beosztásban dolgoztam, mint a felperes az volt, hogy... ¾ 7-re ott voltam. Úgy gondoltam, hogy ez célszerű is és jó is." „Erre kifejezett utasítás nincs." (15. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 5. oldal utolsó előtti bekezdés). Dr. ... akként nyilatkozott, hogy „Az, hogy a reggeli ellenőrzéseken való megjelenés elvárásra került a felperestől, írásban rögzítve nem lett, csak azt rögzítettük írásban, hogy az ellenőrzési kötelezettségének tegyen eleget." (27. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 3. oldal vége eleje, 4. oldal eleje) Mindezekből kitűnően kellő alappal jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes nem kapott utasítást arra, hogy a reggel 7 órai eligazításra kötetlen munkarendben történő foglalkoztatása ellenére jelenjen meg, azon vegyen részt. Az Mt. 96. §
(2)bekezdése lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy a munkáltató a munkaidőbeosztás jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedje. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatai egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Mfv.II.10.086/2016 - EBH2016.M.
- számon közzétett elvi határozatában a Kúria kifejtette, hogy ilyen kötetlen munkarend megállapítására a munkakör sajátos jellegére a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel kerülhet sor. Ez azt feltételezi, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható és ezt az időtartamot a munkáltatói igénytől, illetve az Mt. korlátozást [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] tartalmazó szabályaitól függetlenül maga a munkavállaló oszthatja be. Ennek megfelelően tévesen hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a másodfokú bíróság döntése az e körben kialakított bírói gyakorlattal ellentétes. A felperes az alperesnél kötetlen munkarendben állt alkalmazásban és a hosszú időszak során kialakított gyakorlat szerint munkavégzését a reggel 7 órakor megtartott eligazítást követően kezdte meg. Amennyiben a munkáltató elvárása az volt, hogy a felperes kötetlen munkarendje ellenére köteles megjelenni ezeken az eligazításokon, akkor egyértelműen a tudomására kellett volna hozni, hogy ez a munkáltató elvárása és utasítani kellett volna arra, hogy a korábbi gyakorlattal szakítva a továbbiakban ezeken jelenjen meg. Az egyértelmű munkáltatói szándéknak nem felelt meg a közvetlen vezető egy-egy megjegyzése, utalása. Amennyiben a munkáltató változtatni akar a korábban kialakított és elfogadott gyakorlaton, azt egyértelműen a munkavállaló tudomására kell hozni, amennyiben ezt elmulasztja, annak betartásának elmaradása nem értékelhető a munkavállaló terhére. Ennek megfelelően az alperes állításától eltérően a jogerős ítélet nem sértette a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabályhelyeket (Mt.
- §
(1)és
(2)bekezdés, 52. §
(1)bekezdés c) pont és 96. §
(1)és
(2)bekezdés). A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint okszerűtlen a másodfokú bíróságnak a felperes leltár- és készletgazdálkodási kötelezettsége körében kifejtett álláspontja is. A munkáltató e körben azt rótta a felperes terhére, hogy elmulasztotta a leltár- és készletgazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési és nyilatkozati kötelezettségét. E kötelezettségszegésről ... akként nyilatkozott, hogy a felperes mulasztása abban állt, hogy észre kellett volna vennie, hogy a telephelyről a bódéban fellelt anyagok kikerültek, ilyen eszközök kimentek (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). Az alperes ezzel kapcsolatban nem igazolta, hogy a felperest e körben milyen konkrét ellenőrzési kötelezettség terhelte és hogyan kellett annak eleget tennie, különös tekintettel arra, hogy kötetlen munkarendben került sor foglalkoztatására, és nem kívánta meg tőle a munkáltató a többi munkavállaló telephelyen történő tartózkodásával egyidejű munkavégzést. A felperes terhére rótták a felmondásban azt is, hogy a leltárszabályzatba ütköző módon nyilatkozott a 2016 novemberében tartott leltár során arról, hogy a mérnökség eszközei leltározásra megfelelő módon előkészítésre kerültek és az teljes körű volt. A 2017 februárjában megtartott ellenőrzés során a ... utcai ingatlanon álló bódéban cikkszámmal ellátott és ellátatlan ingóságok, új és használt, de még használható, illetve selejtes tárgyak kerültek elő. ... tanúként akként nyilatkozott, hogy nem tud arról, hogy a 174 tétel 2016 novemberében is a bódéban volt-e vagy sem (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal első bekezdés). Ezzel ellentétben a felperes azt adta elő, hogy az adott időszakban tartott ellenőrzése során a bódéban ilyen eszközöket nem látott, csupán a munkavállalók személyes tárgyai voltak ott. Az alperes a felperes állításával szemben kétséget kizáróan nem bizonyította azt, hogy ilyen tárgyak a leltározás előtt is a bódéban voltak, így nem nyert igazolást a felmondás azon megállapítása sem, hogy a felperes megszegte a leltárszabályzat felmondásban megjelölt pontjait. Az Mt.
- §
(2)bekezdése szerint a munkaviszony megszüntetése okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető nyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozatot tevő bizonyítja. A felperes
- december 1-től állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában. Amennyiben valamely szabályzatot meg is szegte a felperes, a munkáltató által közölt felmondás okszerű indoka az előbbiekben kifejtettek szerint ebben az esetben sem volt. A másodfokú bíróság így jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes törvénybe ütköző módon szüntette meg a felperes munkaviszonyát, így a Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria a pervesztes alperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes felülvizsgálati eljárási költsége, illetve a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [37] ,
- szeptember
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő