… Törvényszék ... szám A … Törvényszék dr. … (...) ügyvéd által képviselt … (...) felperesnek - dr. … (...) ügyvéd által képviselt … (...) alperes ellen sérelemdíj iránt indult perében meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül (hatszáznyolcvanháromezer-kettőszázötven) Ft elsőfokú perköltséget. fizessen meg 683.250.- Kötelezi a felperest, hogy az államnak - külön felhívására - fizessen meg 300.000.- (háromszázezer) Ft le nem rótt elsőfokú illetéket. Kötelezi a felperest, hogy a … Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására fizessen meg 6.740.- (hatezer-hétszáznegyven) Ft állam által előlegezett elsőfokú perköltséget. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet elektronikus úton az E-ügyintézési törvényben meghatározott módon, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által rendszeresített űrlapon kell a … Törvényszéken benyújtani a … Ítélőtáblához címzetten. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság a peres felek nyilatkozatai, a beszerzett iratok és a meghallgatott tanúk előadása alapján az alábbi tényállást állapította meg. A felperes 2014-től függetlenként … város polgármestere volt egy 8 fős képviselő-testülettel. Ez a képviselő-testület
- április 26-án tartott ülésén feloszlatta magát, ezért …-n időközi önkormányzati választásokat írtak ki
- augusztus 26-ára, ahol nem a felperest, hanem a FIDESZ-KDNP jelöltjét választották polgármesterré. A felperes 106 szavazattal kapott kevesebb szavazatot. A következő választáson sem szerepelt eredményesen. [3]
- júniusában megjelent a …-i Tükör időszakos kiadvány, melyet
- június 8-a és 13-a között - még a kampányidőszak kezdete előtt - …-n és a környékbeli településeken szórólapként terjesztettek, azokat az ingatlanokba dobták be. A kiadvány felelős kiadója … volt. A kiadmány több cikket tartalmazott, így a „… megmérgezte a helyi közéletet és lesötétezte a ...iakat" című cikket, mely az alábbi alcímeket tartalmazza.
- Folyamatos szembenállás a kormányzattal („függetlensége" ellenére)
- Munkatársaival való viszony
- Pökhendi stílusa
- Pályázatok
- Gazdaság
- Rendezvények, kulturális élet [4]
- Egyéb A következő cikk „Lemondott minden képviselő a városban!" címmel jelent meg. Ebben dr. …, …, …, …, … és … nyilatkozata található. A kiadványban „… ... mehet végre a levesbe!" című cikk szerepelt még. Tartalmazott továbbá egy nyilatkozatot, mely …-n
- április 26-án kelt, aláírói …, dr. …, …, …, dr. …, …, … és …. A kiadvány a ...i önkormányzat képviselő-testülete tagjainak egyetértésével készült, annak tartalmát is közösen beszélték meg. Felelős kiadóként azért … szerepel rajta, mert mint a helyi FIDESZ elnöke teljes mértékben az ügy mellé állt. A felperes
- február 16-án a Facebook-on a következő nyílt levelet tette közzé ... házelnöknek címezve. „Nyílt levél ... ...nak Tisztelt ... Úr! A tisztelet egyrészt a pozíciónak szól, másrészt az azt betöltő személynek szólhatna. Ön ...i megnyilatkozásával nem érdemelte ki egyetlen demokrata tiszteletét sem. Megválasztott, független ... megyei polgármesterként a leghatározottabban vissza kell utasítanom azt a nyomásgyakorlást, amit Ön a demokratikus választás előtt megengedett magának, annak ellenére, hogy ez törvénytelen, demokráciaellenes és hazafiatlan. Nem az a cél, hogy a legjobb nyerjen tisztességes versenyben? Az a cél, hogy a FIDESZ jelöltje? Ha nem nyer, nem lesz pénz ...nak? Talán ezért nem volt eddig sem? Beismerte, hogy bármennyire jól dolgozott is … Önök ellehetetlenítették? Most újra ezt ígérik? Ha ez igaz, akkor Önök tevőlegesen hozzájárulnak ennek az embernek a felőrléséhez, ellehetetlenítéséhez, végső soron ahhoz, hogy most új választásra kerüljön sor. Levonhatták volna a tanulságot, de nem tették. Más országban az ilyen mondatok bűncselekményeknek számítanak, nálunk meghallgatjuk tétlenül évek óta. Mint ... megyei független polgármester tiltakozom ez ellen. A mi városunk … példa arra, hogy egy párt emberei, az Önök képviselői, tudnak együtt működni egy FIDESZ-en kívülivel. A párttagok tehát még normálisak ebben az országban, nekik a saját városuk jövője a fontos. Ezen gondolkozó városokból, falvakból áll össze az ország. Miért nem képesek ezt vezetőként felfogni? [5] [6] [7] [8] [9] [10] ... Úr! Kövesse meg a ...iakat a hatalommal való visszaélése miatt, kövesse meg a magyar demokratákat és legközelebb számoljon legalább 1990-ig, mielőtt kinyitja a száját. ...ban pedig győzzön a legalkalmasabb jelölt, és azután mindenki segítse őt a város felvirágoztatásában!" … Város Önkormányzat Képviselő-testületének
- április 21-i rendkívüli üléséről készült jegyzőkönyv szerint
- napirendi pontként tárgyalta a képviselő-testület a …-i Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetői igazgatói álláshelyére beérkezett pályázatok elbírálásával kapcsolatos javaslatot … polgármester előterjesztésében. A jegyzőkönyv szerint a
- napirendi pont tárgyalása zárt ülésen történik, mely zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. Az április 21-i rendkívüli ülés jegyzőkönyve a zárt ülés után a következőket tartalmazza. „…: ismerteti a szavazás eredményét és mivel azzal nem ért egyet, élni fog vétójogával." A ... magazin 2006.október 11-17.V. évfolyam 41.lapszámának
- oldalán a felperes a következő nyilatkozatot tette: „Negyvenegy százalékot értem el. Azzal van bajom, hogy nem tisztességes küzdelemben veszítettem. ...n középkor van, Magyarországnak nincs még egy ilyen vidéke, ahol ekkora sötétség uralkodik." … Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
- április 27-i rendkívüli üléséről készült jegyzőkönyv szerint a képviselő-testület két napirendi pontot tárgyalt, az
- a …-i Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói állására beérkezett pályázatok elbírálása/újratárgyalása volt, míg a
- javaslat pályázatok benyújtása. Az
- napirendi pontot zárt ülésen tárgyalták, melyről külön jegyzőkönyv készült. A
- napirendi ponttal kapcsolatban a jegyzőkönyv a következő megállapítást tartalmazza „…: az 5 benyújtandó pályázattal kapcsolatban szintén élt vétójogával. A két legsürgősebb beadási határidővel rendelkező pályázatot támogatja." A … Járásbíróság 4.B.35/2017/12/II. számú
- szeptember
- napján meghozott ítéletében …-t rágalmazás vétségében bűnösnek találta, ezért 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, 1 napi tételét összegét 1.500.- Ft-ban határozva meg. A … Törvényszék a 4.Bf.197/2017/
- számú
- január 3án kelt végzésében ezen járásbírósági ítéletet helybenhagyta. A … Járásbíróság a 19.B.324/2017/
- számú ítéletében …-t bűnösnek találta rágalmazás vétségében, ezért megrovásban részesítette a
- május 3-án kelt ítéletében, mely ítélet
- május
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben sérelemdíj megállapítása iránt. A felperes az írásban benyújtott kereseti kérelmét a perfelvételi tárgyaláson akként módosította és pontosította, hogy személyiségi jogai közül a jóhírnév megsértésének a megállapítását kérte a …-i Tükörben „… megmérgezte a helyi közéletet és lesötétezte a ...iakat" című cikkben megfogalmazott következő mondatokra alapítottan: „
- Megmérgezte a helyi közéletet, lesötétezte a ...iakat, megsértett számtalan lokálpatriótát és ez még nem minden.
- Beavatkozott a ...i időközi választásba ... szavainak a kiforgatásával.
- Az általa felvett vagy felvetetett munkavállalók döntő zöme politikailag egyértelműen ellenzéki, nem számít a szakértelem.
- Megalázott több intézményvezetőt, perben áll több köztiszteletben álló személlyel, de megsértette a gazdasági, társadalmi élet több fontos szereplőjét is.
- Mikor a képviselő-testület nem szavazta meg jelöltjét a városgazdálkodás élére, megvétózta a pályázatok beadását." A felperes a keresetét a Ptk. 2:45.§.
(2)bekezdése szerinti jóhírnév megsértésére alapította. Mindezekre tekintettel kérte a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés a.) pontja szerint megállapítani, hogy az alperes a jóhírnév megsértése útján megsértette a személyiségi jogait, ezért a bíróság kötelezze az alperest a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés c.) pontja alapján arra, hogy adjon megfelelő elégtételt oly módon, hogy a jogsértő cikk megjelenésével azonos módon a ...i Tükör időszaki kiadványban jelentesse meg, a kiadvánnyal beszórt teljes területen postázza a saját költségén az alábbi szöveget: „… a …-i Tükör időszakos kiadvány felelős kiadója a kiadvány júniusi számában a „… megmérgezte a helyi közéletet és lesötétezte a ...iakat" című cikkben a kiadványban közölt tényállításokkal megsértettem … személyiségi jogait, amelyért bocsánatot kérek tőle." Kérte továbbá a felperes az alperesnek 5 millió Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezését és ezen összeg után
- május
- napjától törvényes mértékű kamat megállapítását, valamint perköltsége megtérítését is. A felperes a keresetében hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint a …-i Tükör időszaki kiadvány júniusi száma egyetlen témával foglalkozik, mégpedig az ő személyével és a polgármesteri tisztségre való alkalmatlanságával. Az abban megjelent cikkeknek egyetlen célja volt, hogy minél rosszabb színben tüntessék fel őt annak igazolására, hogy mennyire alkalmatlan a polgármesteri tisztség betöltésére. A cikkekben megjelölt belső tulajdonságaira, jellemző hibáira és jogsértő cselekedetire vonatkozó állításokat azonban semmivel nem igazolták, ezért az időszakos kiadvány egyetlen funkciója a választók befolyásolása volt, melyhez eszközként a felperes jóhírnevének a megsértésére alkalmas tényállításokat és kijelentéseket alkalmazott. Ezen állítások továbbá a felperes belső tulajdonságaival és a társadalomban betöltött szerepével kapcsolatosak, de nem kapcsolódtak a közügyekhez és nem a közügyek ellátásával összefüggő véleményt vagy kritikát fogalmaztak meg. Ennek hiányában pedig ezen állításokkal szemben a közügyek szereplőjét is megilleti a személyiségi jog védelme. A cikk azon mondatával kapcsolatban, hogy „Megmérgezte a helyi közéletet, lesötétezte a ...iakat, megsértett számtalan lokálpatriótát és ez még nem minden!" a felperes kifejtette, hogy ez a megállapítás nyilvánvalóan azt sugallja - alaptalanul -, hogy aki lenézi, sötétnek, műveletlennek, maga alatt állónak tartja az őt megválasztó lakosokat, súlyos jellembeli hibával küzd, amely alkalmatlanná teszi őt ezen lakosok képviseletére és egyébként minden felelősségteljes tisztség betöltésére. Mindez egy olyan tényállási elemeket is tartalmazó vélemény, mely indokolatlanul bántó és sértő, és csak akkor lenne elfogadható, ha annak konkrét ténybeli alapja lenne. A felperes nem sötétezte le a ...iakat, mert nem a …-iak szellemi képességeire, hanem a vidéken uralkodó közállapotokra utalt. Csak a körülményeket minősítette középkorinak és „sötét"-nek, ami a felvilágosodás óta a középkor jelzője. A „Beavatkozott a ...i időközi választásba ... szavainak a kiforgatásával." mondatot a felperes szintén alaptalan kijelentésnek tartja, amely megítélése szerint azt sugallja, hogy ő nem megengedett módszereket alkalmaz, ami szintén alkalmatlanná teszi őt a tisztség betöltésére. Ez olyan súlyos állítás, ami választási csalás kísérletét sugallja, amely alapvető befolyással van az illető megítélésére. Utalt arra is, hogy ennek a nyílt levélnek a tartalmát a címzett sérelmezhette volna. Azon mondattal kapcsolatban, hogy „Az általa felvett vagy felvetetett munkavállalók döntő zöme politikailag egyértelműen ellenzéki, nem számít a szakértelem." a felperes előadta, hogy ez szintén nem fedi a valóságot és arra utal, hogy a felperes a felelős tisztségét arra használja, hogy abból politikai tőkét kovácsoljon magának. Tevékenységét a saját érdekében politikai és nem szakmai alapon különböztetve látja el, ezért ebből is az a következtetés vonható le, hogy nem alkalmas a polgármesteri tisztség betöltésére. Továbbá ez olyan tényállítás, melynek valósságtartalmát az alperesnek kell bizonyítani. A „Megalázott több intézményvezetőt, perben áll több tiszteletben álló személlyel, de megsértette a gazdasági, társadalmi élet több fontos szereplőjét is." megállapítással kapcsolatban a felperes rögzítette, hogy nem felel meg a valóságnak, nem alázott meg egyetlen kollégát sem, nem áll perben köztiszteletben álló személyekkel és nem sértette meg a gazdasági, társadalmi élet szereplőit. Ez a megállapítás is csak a negatív társadalmi megítélésére alkalmas. Az alperes által hivatkozott eljárásoknak semmi közük a felperes által betöltött tisztséghez. [11] A cikk azon mondatával kapcsolatban, hogy „Mikor a képviselő-testület nem szavazta meg jelöltjét a városgazdálkodás élére, megvétózta a pályázatok beadását." a felperes úgyszintén arra hivatkozott, hogy ez a megállapítás is arra alkalmas, hogy azt az érzést sugallja, hogy a polgármesteri feladatait, a saját érdekeit előtérbe helyezve látta el és jogszabálysértő módon állított meg olyan pályázatokat, amelyek egyébként a város érdekeit szolgálták volna. Amennyiben ez igaz lenne, ebből is az a következtetés lenne levonható, hogy a város polgárait semmibe véve tevékenykedik, ez pedig alkalmas a felelős tisztséget betöltő személyről kialakult kép befolyásolására. Ez az állítás sem felel meg a valóságnak, a vétójogával a város érdekében élt. A sérelemdíjjal és annak mértékével kapcsolatban hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint amennyiben nem kerül sor ezen kiadvány terjesztésére és abban a módszeres lejáratására, úgy az ismételt megválasztása semmiféle akadályba nem ütközött volna. A kiadvány azonban, amely gyakorlatilag szóróanyagként a választásban részt vevő szinte valamennyi szavazópolgárhoz eljutott, azt eredményezte, hogy a választók szándéka megváltozott és így a másik jelöltre szavaztak vagy nem is mentek el szavazni. Álláspontja szerint ezen kiadvány hatására a megítélése az elmúlt időszakban annyira megváltozott, hogy ennek eredményeként az elmúlt választáson olyan mértékben kikapott, hogy ilyen vereséget még ismeretlenként sem szenvedett volna el. Miután az előző négy évben polgármesteri tisztségének ellátása mellett más tevékenységet nem végzett, az innen kapott fizetése jelentette a megélhetését. Ezen tisztsége megszűnése óta nem talált megfelelő munkát, ami miatt komoly megélhetési nehézségei támadtak. Nem elhanyagolható az a körülmény, hogy a környéken, beleértve ...ot is, nem akarnak együtt dolgozni egy olyan emberrel, akiről azt terjesztették, hogy megmérgezi a közéletet és lesötétezi a helyieket. Ezért a sérelemdíj nagysága köthető a polgármesteri illetménye összegéhez, mert ez fejezi ki a legjobban azt a jogsérelmet, amit az alperes okozott a nyilvánvalóan lejárató „megelőző" kampánnyal. Ezen túl a sérelemdíj mértékét az eset összes körülményeinek a figyelembevételével határozta meg, különös tekintettel a jogsértés súlyára és a jogsértésnek a rá és a környezetére gyakorolt hatására. Mivel álláspontja szerint a felperes személyiségi joga, jóhírneve sérült, az ezzel kapcsolatos sérelemdíj mértéke nem attól függ, hogy azt hány tényállításra alapozza, hanem önmagában a személyiség jog sérülése jelenti a sérelemdíj alapját. Az alperes az érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a felperes keresete úgy jogalapjában, mint összegszerűségében alaptalan. Vitatta a felperes azon állítását, hogy a …-i Tükör kiadványnak az lett volna az egyetlen célja, hogy a felperest rossz színben tüntettesse fel. Az időszaki kiadvány ugyanis azért jelent meg, hogy … lakosságát tájékoztassa a … Város Önkormányzat Képviselő-testületének a felosztásáról és annak az okairól, tekintettel arra, hogy ez a szokatlannak tekinthető önfelosztás nyilvánvalóan helyi, de országos szinten is magyarázatra szorult. Így a „Lemondott minden képviselő a városban" című cikkben a képviselő-testület tagjai önállóan és egyénenként fogalmazták meg a lemondással kapcsolatos gondolataikat, továbbá a kiadvány tartalmazott egy „Nyilatkozat" megnevezésű írást is, melyben valamennyi lemondott képviselő-testületi tag a munkájával kapcsolatos hitvallását, az elmúlt időszakkal kapcsolatos frusztrációikat, csalódásaikat, valamint a jövőre vonatkozó elvárásaikat fogalmazták meg a ...i lakosok felé. Mivel a képviselők lemondásának egyik és általuk nyíltan vállalt indoka az volt, hogy a felperessel nem tudtak hatékonyan együttműködni, így az általuk előadottak értelemszerűen tartalmaznak a felperes közéleti tevékenységével kapcsolatos kritikai észrevételeket, tényelőadásokat is, melyeket azonban a felperesnek, mint a közélet szereplőjének tűrnie kell. Hivatkozott arra az alperes, hogy a felperes állításával szemben az általa sérelmezett kijelentések kivétel nélkül mind a felperes közéleti szereplésére, azaz a polgármesteri tisztségével összefüggő tevékenységére, munkásságára, magatartására vonatkoznak. Mivel a …-i Tükörben megjelent és a felperes által sérelmezett kijelentések a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlásának a körébe tartoznak, álláspontja szerint a jóhírnév sértés megvalósulásának megítélése attól függ, hogy a felperes által sérelmezett egyes előadások vélemény-nyilvánításnak vagy tényállításnak minősülnek. Mivel a tények valóssága bizonyítást nyerhet, míg a vélemény-nyilvánítások bizonyíthatóságáról vagy azok igazságtartalmáról nem lehet beszélni, ezért mivel az értékítélet bizonyítását nem lehet megkívánni, így az önmagában élvezi a véleményszabadság oltalmát. A vélemény-nyilvánítás csak akkor eredményezi a jóhírnév sérelmét, ha minden ténybeli alapot nélkülözve tartalmaz elmarasztaló értékítéletet vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, lealázó. A közszereplőkről alkotott kedvezőtlen vélemény-nyilvánítás önmagában akkor sem alapoz meg személyiségi védelmet, ha túlzó vagy fokozott érzelmeket tükröz, mivel ezt a közszereplőknek tűrniük kell, el kell viselniük a személyüket kedvezőtlen színben feltüntető és tevékenységüket negatív módon értékelő véleményt, kritikát is. Azon mondattal kapcsolatban, hogy „Megmérgezte a helyi közéletet, lesötétezte a ...iakat, megsértett számtalan lokálpatriótát és ez még nem minden!" az alperes előadta, hogy a „megmérgezte a helyi közéletet" kijelentés nyilvánvalóan nem tényállítás, hanem olyan vélemény-nyilvánításnak minősül, amely a felperes közéleti tevékenységével kapcsolatos és nem indokolatlanul bántó, sértő vagy lealázó, ezért a felperes személyiségi jogát nem sértette. A „lesötétezte a ...iakat" kijelentés tényállításnak minősül, mellyel kapcsolatban utalt ... magazin
- október 11-
- V. évfolyama
- lapszámának
- oldalán található felperes által tett nyilatkozatra, mely akként hangzik, hogy „Magyarországnak nincs még egy ilyen vidéke, ahol ekkora sötétség uralkodik." Mivel ezen tényállítás valótlansága nem állapítható meg, így a felperes jóhírnevét sem sértheti. A „megsértett számtalan lokálpatriótát" kijelentés az alperes álláspontja szerint ugyancsak tényállításnak minősül, mely tény valósságtartalmának alátámasztására több tanú meghallgatását kérte. Azon mondattal kapcsolatban, hogy „Beavatkozott a ...i időközi választásba ... szavainak kiforgatásával." az alperes előadta, hogy ez vélemény-nyilvánításnak minősül. Amennyiben azonban tényállításnak kellene tekinteni, ezzel kapcsolatban hivatkozott a
- február 16-án a felperes által a Facebook-on közzétett nyílt levél tartalmára. Álláspontja szerint a felperes ezen nyílt levélben azt a nyilatkozatot tulajdonította ...nak, hogy ha nem … lesz … Város polgármestere, akkor … nem fog pénzt kapni, mely kijelentés ... szavai kiforgatásának minősül. Azon mondat, hogy „Az általa felvett vagy felvetetett munkavállalók döntő zöme politikailag egyértelműen ellenzéki, nem számít a szakértelem." az alperes álláspontja szerint ugyancsak vélemény-nyilvánításnak minősül, így nem sértheti a felperes személyiségi jogait. Utalt azonban arra, hogy a fenti kijelentés nem is nélkülöz minden ténybeli alapot, ugyanis a felperes által felvett vagy felvetetett személyek politikailag ellenzéki személyek hírében állnak, mely tényre vonatkozóan az általa meghallgatni kért tanúk vallomást tudnak tenni. A cikk azonban mondatával kapcsolatban, hogy „Megalázott több intézményvezetőt, perben áll több köztiszteletben álló személlyel, de megsértette a gazdasági, társadalmi élet fontos szereplőjét is." az alperes nem vitatta, hogy ez tényállításnak minősül, azonban annak valósságtartalma megállapítható, ezért nem sérti a felperes személyiségi jogait. Ennek alátámasztására több tanú meghallgatását indítványozta. Végül azon sérelmezett mondattal kapcsolatban, hogy „Mikor a képviselő-testület nem szavazta meg jelöltjét a városgazdálkodás élére, megvétózta a pályázatok beadását." az alperes előadta, hogy ezen tényállítás valósságtartalma szintén igazolható a … Város Önkormányzat képviselő-testületének
- április 21-i és április 27-i rendkívüli üléséről készült jegyzőkönyv tartalmával, melyeket csatolt az ellenkérelméhez. Az összegszerűséggel kapcsolatban előadta, hogy a felperes sérelemdíj címén burkoltan vagyoni kártérítést, elmaradt haszon megfizetését kéri az alperestől, mivel - bár azt számszakilag így nem vezette le - annak összege a polgármesteri illetmény 1 éves mértékének figyelembevételével került [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] meghatározásra. Ilyen célt a sérelemdíj pedig nem szolgálhat, annak mértékét az eset összes körülményeire, a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, valamint a jogsértésének a sértettre és a környezetre gyakorolt hatására tekintettel kell megállapítani. Vitatta a felperes azon állítását is, hogy a …-i Tükör kiadványnak egyetlen célja a polgármester lejáratása lett volna és ennek eredményeként vesztette el a felperes a választásokat. Álláspontja szerint a 106 szavazat különbség kétszer annyi, mint amennyi a helyi viszonyok között az ezt megelőző időszakban jellemző volt. A korábbi polgármester, … ugyanis annak idején 60 szavazattal nyert, míg a felperes 2014-ben 50 szavazattal kapott többet. Hivatkozott arra is, hogy miután a választáshoz legközelebb eső időpontban történt események és információk a legalkalmasabbak a választópolgárok befolyásolására, így a kiadványnak a kampányidőszak kezdete előtti kiszórása súlyosító körülményként nem vehető figyelembe akként, hogy az választásokra érdemi hatást gyakorolt volna. A kiadvány terjesztését követő kampányidőszak éppen a választási akarat befolyásolását célozta, ezért minél távolabb esik egy esemény a választás napjától, annál kevésbé alkalmas a választói viselkedés alakítására. Ezért a választásnak a felperesre nézve kedvezőtlen eredményét kizárólag a …-i Tükörben foglaltakkal indokolni életszerűtlen és rosszhiszemű állítás. Továbbá egy közszereplőnek azt is tudomásul kell vennie, hogy a helyi közügyek gyakorlásával kapcsolatos tevékenysége, a választások alkalmával fokozottan kerül a figyelem középpontjába és a politikai ellenfelei kritikai észrevételeket juttathatnak a lakosság tudomására, melyek amennyiben tényállításait tekintve a valóságnak megfelelnek vagy a szabad vélemény-nyilvánítás védelmét élvezik, személyiségi jogi igény alapjául nem szolgálhatnak. A törvényszék a jogvita elbírálásánál a következő jogszabályokat alkalmazta. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2:
- §
(1)bekezdése a személyiségi jogok általános védelme körében kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse és hogy abban őt senki ne gátolja. A
(2)bekezdés alapján az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat, mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. A Ptk. a 2:
- §-ában sorolja fel a nevesített személyiségi jogok között a d.) pontban, a becsület és jóhírnév megsértését. A Ptk. a 2:
- §-ában külön szabályokat tartalmaz a közéleti szereplő személyiségi jogának védelmével kapcsolatban, így az
(1)bekezdésben kimondja, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A
(2)bekezdés szerint a közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. A
(3)bekezdés alapján nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat. A Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és személyt sértő valótlan tényt állít vagy híresztel vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A személyiségi jogaiban megsértett személyek a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés a.) pontja szerint felróhatóságtól független szankcióként kérhetik a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását a c.) pont értelmében azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. A Ptk. 2:52. §
(1)bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. [19] [20] [21] A
(2)bekezdés alapján a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkezésének bizonyítása nem szükséges. A
(3)bekezdés értelmében a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és a környezetre gyakorolt hatására - tekintettel egyösszegben határozza meg. A bíróság lefolytatta az alperes által bejelentett tanúk meghallgatását. Az alperes tanúbizonyítást az olyan felperes által megjelölt sérelmekkel kapcsolatban jelentett be, amelyek álláspontja szerint is tényállításnak tekintendők. Így azon cikkben szereplő mondattal kapcsolatban, hogy „megsértett számtalan lokálpatriótát" az alperes dr. …, …, … és … tanúkénti meghallgatását kérte. Dr. … tanú elmondta, hogy
- óta alapítója és vezetője a …-i múzeumnak, mely múzeum bezárását helyezte a felperes kilátásba 2014-ben történt megválasztását követően. Előadta továbbá, hogy
- augusztusában „kikaptam a felperestől" a … megemlékezés kapcsán. Ezt megelőzően
- novemberében pedig a felperes többször megjegyezte, hogy a múzeumból több száz kép hiányzik, mely megjegyzése nem nyert bizonyítást. 2018-ban a tanú előadása szerint a felperes olyan nyilatkozatot tett feléje, hogy „ő abban bízott, hogy úgyis szívinfarktust kapok a stílusától." A felperes megnyilvánulásait úgy élte meg, hogy becsmérli a munkáját. A tanú egyébként a …-i Tükör szórólapot nem látta, annak tartalmát nem ismerte. … tanú nyilatkozatában előadta, hogy a felperes polgármestersége idején … Város rendőrkapitánya volt.
- január 4-ig a felperessel perben állt, mely per kapcsán első-, másodfokú ítélet is született. A perre azért került sor, mert a felperes azzal vádolta a tanút, hogy bizonyos személyekkel kapcsolatban korrupt módon járt el. A tanú az első-, másodfokú ítéletet csatolta a peranyaghoz. Előadta továbbá, hogy mint rendőrkapitányhoz több ember ment annak idején panaszkodni a felperes munkavállalói vagy vele egyéb jogviszonyban álló emberek közül, hogy velük is hasonló stílusban viselkedett a felperes. Nyilatkozott arról, hogy tudomása van olyan esetről, amikor a képviselő-testületi ülésen egy személyt a felperes nagy nyilvánosság előtt, a képviselő-testület és a kamerák előtt bűncselekmény elkövetésével vádolta. … tanúnyilatkozatában előadta, hogy a …-i Tükör kampányanyag tartalmát már a kiadása előtt ismerte, az közös munka eredménye volt. Bár a cikkeket nem ő írta, azok tartalmával egyetértett, azokban semmi kivetnivalót nem talált. A felperes és a közte lévő munkakapcsolat nem volt kielégítő, melynek okát egyértelműen a felperes személyiségében látta. Azt követően, hogy a felperes országgyűlési képviselő választáson is indulni kívánt, ahol a tanú öccse volt az ellenfele, Facebook-on a tanú öccsét, családját és a tanút is sértő megjegyzésekkel illette. Ezeket a megjegyzéseket a felperes a tanú családjának az anyagi-vagyoni helyzetére, a támogatásokkal kapcsolatos eseményekre élezte ki. …, aki az … Magyarország Kft. ...i leányvállalatának vezetője elmondta, hogy a leányvállalat bővítésével összefüggő eljárás során került kapcsolatba a felperessel, aki az e témában általa összehívott egyeztető tárgyaláson tett olyan kijelentést, hogy „egy nagy beruházásnál számolni kell ilyen többletköltségekkel", illetve, hogy „…-n van élet az … után is". A tárgyaláson elhangzottakat úgy értékelte, hogy azoknak nem volt pozitív kicsengése, azonban azt nem a személye elleni támadásként élte meg, hanem a problémával kapcsolatos ellenvélemény kifejtéseként, mivel ő, mint cégvezető, nem engedhette meg magának azt, hogy bármin is megsértődjön. A felperes által sérelmezett azon mondattal kapcsolatban, hogy „Az általa felvett vagy felvetetett munkavállalók döntő zöme politikailag egyértelműen ellenzéki, nem számít a szakértelem." az alperes indítványozta dr. …, …, … és … tanúkénti meghallgatását, azon állításának alátámasztására, hogy …, …, …, … és … politikailag ellenzékinek minősülnek. [22] Dr. … tanú 2002-től volt a képviselő-testület tagja …-n, a felperes polgármesterségének ideje alatt is. A felperes és közte a kezdeti időt leszámítva nem volt harmonikus munkakapcsolat. A tanú álláspontja szerint az igazi törés
- tavaszán történt a Városgazdálkodási Kft. vezetőjének megválasztása kapcsán. Előadta, hogy miután kiderült, hogy nem a felperes által preferált személy kapja meg a vezetői posztot, a felperes már leadási határidő előtt álló néhány nagyon jelentős pályázatot nem volt hajlandó aláírni. Előadta továbbá, hogy 2014-et követően az addigi jó hangulatú polgármesteri hivatalból a munkakörülmények, a hivatali hangulat miatt többen elhagyták a munkahelyüket és helyükre az általa kiválasztott dolgozókat alkalmazta a polgármester, azokat, akik őt annak idején a választások kapcsán segítették. Állítása szerint ezek a személyi változások feszültséget váltottak ki a polgármesteri hivatalban, mert a szakmaiság oldaláról kétségek merültek fel. Nyilatkozott arról is, hogy fültanúja volt olyan eseményeknek, amikor a felperes megalázó módon beszélt és viselkedett emberekkel. A megalázó mód az adott személy korára, képességére bántó, sértő módon történő utalást jelent. Előadta, hogy közte és a felperes között 2017-ben személyes konfliktus is kialakult, amikor a felperes is országgyűlési képviselőjelölt kívánt lenni. Ettől kezdve a felperes a tanúval és a családjával kapcsolatban a médiában és egyéb fórumokon pejoratív értelmű nyilatkozatokat tett, pl. a tanút „…"-nak nevezte, a testvéréről, aki komoly betegséggel küzd, a közösségi médiában azt terjesztette, hogy csak kamubeteg, a családját azzal vádolta, hogy lopnak, csalnak, hazudnak. A tanú ismerte és olvasta a …-i Tükör című időszakos kiadványt, mely megjelenésének segítője és támogatója volt. A cikkek megírásában nem működött közre, de gondolatai megtalálhatók benne. … tanúként előadta, hogy nem csak azt élte meg, mint a képviselő-testület tagja, hogy a felperes hogyan viselkedett az intézményvezetőkkel és hogyan alázott meg másokat, hanem a felperes a tanút is alkalmatlannak minősítette a képviselői feladatok ellátására, éppúgy, mint intézményvezetőnek. Az alperes részéről megjelölt és általa ismert személyekkel kapcsolatban előadta, hogy … az akkori jegyző, jó kapcsolatban állt a felperessel, míg … alpolgármester és a felperes közötti jó kapcsolat, mintegy 2-3 év után megromlott. …-t tudomása szerint a felperes kérte fel a feladatok ellátására, míg … és a felperes közötti viszonyról nem tudott nyilatkozni. … tanú, aki a felperes polgármestersége idején képviselő volt, az alperes által megjelölt személyekkel kapcsolatban előadta, hogy tudomása szerint a felperes és nevezett személyek között a választások idején volt jó kapcsolat. … tanú 2014-től volt a ...i képviselő-testület tagja alpolgármester. Előadta, hogy közte és a felperes között csupán rövid ideig volt megfelelő munkakapcsolat, 2015-ben a felperes őt egy külföldi küldöttség előtt nyilvánosan megalázta, úgy nyilatkozott, hogy „szégyelli, hogy ilyen alpolgármestere van, mint én". Többször tett olyan megjegyzést is rá, hogy ő „csak egy tanár". 2016-ban, amikor a képviselő-testület nem azt a vezetőt választotta volna meg, akit a felperes szeretett volna, három hétig nem beszélt a tanúval, majd egy hivatalos rendezvényen mindenki előtt kiabálni kezdett vele, hogy mit keres ő ott, nem engedte meg neki, hogy ott legyen. Amikor 2018ban, a kampány időszakában a felperes egyik képviselőjelöltje a tanút az interneten leromázta, ettől a cselekedettől a felperes nem határolódott el, azt maga is jó viccnek tartotta. Az alperes által megjelölt személyekkel kapcsolatban a tanú szakmai kételyeit arra alapozta, hogy
- augusztus 13-án az ő polgármesteri kinevezését követően közülük ketten betegállományba mentek, majd annak leteltét követően a felmentésüket kérték, a jegyzőt maga mentette fel, miután nem találta alkalmasnak a jegyzői feladatok ellátására, egy személy hosszabb betegállomány után szintén távozott az önkormányzattól. Előadta még, hogy tanúja volt több esetben annak, hogy a felperes más személyeket megsértett, így dr. … helyi vállalkozót, …-ot, …-öt, de többször előfordult, hogy a felperes irodájából, főleg a hölgyek kisírt szemmel jöttek ki. Az alperes a felperes által sérelmezett azon mondattal kapcsolatban, hogy „megalázott több intézményvezetőt, perben áll több köztiszteletben álló személlyel, de megsértette a gazdasági, [23] [24] társadalmi élet több fontos szereplőjét is" kérte a továbbiakban még …, …, dr. …, … és … tanúkénti meghallgatását. … tanú előadta, hogy mint vállalkozó került hivatalos kapcsolatba a felperessel. A köztük korábbiakban jónak mondható kapcsolat 2015-ben egy konkrét esemény kapcsán változott meg, amikor is ő, mint vállalkozó a polgármester kampányidőszakban tett őt érintő ígéretére kívánta emlékeztetni a felperest. Ennek kapcsán a felperes vele testületi ülésen minősíthetetlen hangnemben beszélt, szidalmazta, valamint meghazudtolta őt. Ezt követően megrágalmazta azzal, hogy szemetet rakott le olyan helyen, ahová ezt nem lehetett volna. A tanú feljelentése alapján indult eljárásban a felperest elmarasztaló jogerős ítélet született. A tanú fültanúja volt annak, hogy több köztiszteletben álló képviselő-testületi taggal is minősíthetetlen hangnemben beszélt a felperes. Előadta még, hogy a …-i Tükör című kiadványt nem olvasta, a választásokon így nem a cikk hatására nem szavazott a felperesre. … tanú ugyancsak vállalkozási munkájával összefüggően került kapcsolatba a felperessel. Előadta, hogy az általa szervezendő rendezvénnyel kapcsolatban teljesen más írásbeli megállapodást kapott, mint amiben szóban megegyeztek. Ennek kapcsán próbálta a felperessel a kapcsolatot felvenni, aki első alkalommal a feleségét, majd második alkalommal őt magát megsértette, mások jelenlétében alpári módon kiabált vele. Dr. …
- január
- és november
- között volt … Város Jegyzője. Munkaviszonyát lemondással szüntette meg, melyre azért került sor, mert a polgármesterrel nem tudott közösen dolgozni. Ennek oka az volt, hogy a polgármester indokolatlanul, szükségtelenül beleavatkozott a munkakörébe. Vele kapcsolatban több internetes fórumon olyan kijelentést tett, hogy szándékosan kárt okozott az önkormányzatnak olyan tevékenységével, melyet kifejezetten a polgármester utasítására tett meg. …, a felperes polgármesterségének ideje alatt a művelődési központ igazgatója volt, illetve igazgatóhelyettesként működött tovább saját döntése alapján. A munkaviszony megszüntetése elsősorban az akkori intézményvezető és közte lévő rossz kapcsolat miatt történt, de közrehatott ebben az is, hogy a felperessel sem állt jó kapcsolatban, mivel a felperes szakmailag megkérdőjelezte a tevékenységüket, erkölcsileg elítélte a pályázataikat. Tudomása szerint hasonló okokból a további két szakmai munkatárs is elhagyta az intézményt. … tanú a felperes polgármestersége idején a polgármesteri hivatal gazdasági vezetője, majd aljegyző volt. A jogviszonyát azért szüntette meg, mert a polgármester és közte költségvetési kérdésekben nézeteltérés volt, ezért a polgármester azt javasolta neki, hogy jöjjön el a hivatalból 40 év munkaviszony után, mely őt megviselte. A törvényszék a döntése meghozatalánál a felek nyilatkozatán és a becsatolt okirati bizonyítékokon túl értékelte az előzőekben ismertetett tanúnyilatkozatokat is az idézett jogszabályok keretei között. Szellemiségében még a mai napig is alkalmazandó a bírói gyakorlatban a ... Pk.
- számú állásfoglalásának II. és III. pontjaiban megfogalmazott elvárás, melyet eredetileg a ... a sajtóhelyreigazítási eljárásokra nézve dolgozott ki. Ezek szerint a kifogásolt közleményeket a maguk egészében kell értékelni, nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk alapján. A közlemény egyes részeit összefüggéseikben kell értékelni és ezen értékelésnél figyelemmel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személy megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot jogsértés megállapítására, míg a vélemény-nyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a politikai vita önmagában ugyancsak nem lehet személyiségi jog megsértés megállapításának az alapja. Következetes továbbá a gyakorlat abban is, hogy a közéleti szereplők az átlagosnál jobban kötelesek tűrni a tevékenységükkel, személyükkel kapcsolatos kritikákat. Az ... 36/
- (VI. 24.) AB. számú határozata egyértelműen rögzíti, hogy a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmától függetlenül védi. A szabad vélemény-nyilvánítás lehetősége alkotmányos védelmet élvez. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek. A fokozott [25] [26] alkotmányos védelem különösen megilleti az olyan értékítéleteket, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények összeütközésével kapcsolatosak még akkor is, ha azok esetleg túlzók és felfokozottak. A törvényszék ezen elvek mentén először azt vizsgálta, hogy a felperes állításának megfelelően a …-i Tükör megjelenése önmagában alkalmas volt-e arra, hogy a felperes ennek tartalma miatt a választásokat elveszítse, illetve az időszakos kiadvány megjelenése kizárólag azt a célt szolgálta-e, hogy a felperes személyét lejárassa. A törvényszék álláspontja szerint a per egyetlen adatából sem lehet következtetést levonni arra, hogy a felperes miért veszítette el a választásokat, illetve, hogy a …-i Tükör időszaki kiadvány megjelenése volt a kizárólagos oka vagy egyáltalán oka annak, hogy a felperes a választásokat elvesztette. Egy választás kimenetele számos körülménytől függ, a választópolgárok a szavazásnál elsődlegesen saját szubjektív értékítéletük alapján döntenek, melynek befolyásolására bármilyen eszköz csak részben lehet alkalmas. Így a felperes azt az állítását a perben semmivel nem bizonyította, hogy amennyiben a …-i Tükör kiadvány nem jelenik meg, megnyerhette volna a választásokat. Hogy a kiadvány megjelentetésének mi volt a célja, azt elsősorban a kiadványt megjelentetőinek kell meghatározni. Összességében értékelve a kiadvány tartalmát az állapítható meg, hogy annak megjelentetői - nyilatkozatukkal összhangban - a teljes képviselő-testület lemondását kívánták indokolni. Vagyis a közvélemény oldaláról megjelenő jogos igényt próbáltak kielégíteni. Abból, hogy ennek okát egyértelműen és egységesen a felperes személyében és magatartásában jelölték meg, még nem vonható le az a következtetés, hogy a céljuk kifejezetten a felperes személyének a lejáratása lett volna. A közügyek megvitatásának lényege pedig éppen abban áll, hogy a közélet szereplői egymás elképzeléseit, politikai tevékenységét és azzal összefüggésben egymás személyiségét is bírálják. Vagyis a cél nem a közélet másik szereplőjének kifejezett lejáratása, hanem az adott közéleti szereplővel kapcsolatos vélemény kinyilvánításának a szabadsága, a vélemény-nyilvánító személyi társadalmi, politikai kérdésben történő nézeteinek a kifejtése. Ugyanakkor egy kampánykiadványnak nem titkolt célja, hogy az ellenfél választási pozícióját csökkentse, a kampányoló eredményes választási szereplését előmozdítsa. Ez megvalósulhat oly módon, hogy a kampányoló a saját pozitívumait hangsúlyozza, vagy oly módon, hogy az ellenfél hibáira, hiányosságaira mutat rá. Önmagában ez még nem tekinthető jogsértő magatartásnak. Annak megállapításához vizsgálni kell azt is, hogy a kampányoló annak megvalósítása érdekében milyen eszközrendszert használt, hogy az túllépte-e azt a megengedett határt, amit egy közszereplőnek még el kell viselnie. Ezen elvek tükrében a felperes a törvényszék álláspontja szerint ugyancsak nem tudta bizonyítani azt az álláspontját, hogy a …-i Tükör kiadvány kizárólag az ő személyének a lejáratása céljából jelent volna meg. Tekintettel arra, hogy a felperes a kiadvány egy konkrét cikkének konkrétan megjelölt megállapításait külön is sérelmezte, a törvényszék ezzel kapcsolatban is állást foglalt. E körben osztja a törvényszék az alperes azon hivatkozását, hogy eltérően kell értékelni a véleménynyilvánítást és a ténymegállapítást, mivel a jóhírnév sérelmét a jogszabály előírása szerint az a magatartás valósítja meg, amellyel a jogsértő valaki más személyre vonatkozó valótlan tényt állít vagy híresztel, illetve a valós tényt hamis színben tünteti fel. Ezért valós tény állítása vagy híresztelése, illetve a véleménynyilvánítás, mely nem lépi túl közszereplő esetén sem a társadalmilag elfogadható mértéket, nem jelentheti a jóhírnév sérelmét és nem élvezhet személyiségi jogvédelmet. A törvényszék tényállításnak minősítette az érintett cikkből a „Megalázott több intézményvezetőt, perben áll több köztiszteletben álló személlyel, de megsértette a gazdasági, társadalmi élet fontos szereplőjét." mondatot és a felperes által sérelmezett „Mikor a képviselő-testület nem szavazta meg a jelöltjét a városgazdálkodás élére, megvétózta a pályázatok beadását." mondatot. [27] [28] [29] [30] [31] [32] Az első ténymegállapítást tartalmazó mondattal kapcsolatban a törvényszék számos tanút hallgatott meg, akik konkrét nyilatkozatot tettek arra vonatkozóan, hogy a felperes őket személyükben vagy általuk tapasztaltan másokat megsértett, súlyos módon és alkalmasint nagy nyilvánosság előtt. A tanúk nem általában nyilvánítottak véleményt ezzel kapcsolatban, hanem konkrét eseteket, eseményeket mondtak el. Becsatolásra kerültek olyan ítéletek is, melyek a felperes és ezen személyek között folyt perekben születtek. A második mondattal kapcsolatban a becsatolt képviselő-testületi jegyzőkönyvek tartalmából megállapítható a mondat valósságtartalma. A cikk azon bekezdései, melyekből a felperes az inkriminált mondatokat kiragadta, hasonló megállapításokat tartalmaznak, melyekkel összhangban álló nyilatkozatokat tettek a tanúk. Szövegkörnyezetében értékelve a mondatokat sem állapítható meg, hogy a tényállításokból bármilyen következtetés is levonásra került volna, maguk a tényállítások pedig valósnak bizonyultak. A további felperes által megjelölt és sérelmezett mondatokat a törvényszék véleménynyilvánításnak minősítette, mely vélemény-nyilvánítások a cikkben a felperes politikai tevékenységével függtek össze. A törvényszék álláspontja szerint ezen vélemény-nyilvánítások a szabad vélemény-nyilvánítás alkotmányjogi védelme alatt állnak. Mivel azok egyértelműen a felperes közéleti tevékenységével összefüggő vélemény-nyilvánítások, a felperesnek, mint a közélet szereplőjének az abban foglalt esetlegesen még túlzó - véleményt is el kell viselnie. E körben a törvényszék rámutat arra is, hogy a peradatokból, a tanúnyilatkozatokból megállapítható, hogy a felperes munkatársaival, politikai ellenfeleivel szemben mindig is markáns véleményt fogalmazott meg. A törvényszék álláspontja szerint a közszereplőnek legalább olyan súlyú és stílusú véleményt mindenképpen el kell viselnie, mint amilyen súlyú és stílusú véleményt maga is megfogalmaz más személyekkel szemben. Ebből következően a felperes által a cikkből kiragadott mondatok önmagukban, de szövegkörnyezetükben sem sértik a felperes jóhírnevét oly mértékben, amely alkotmányos védelemre szorulna és amelyet, mint közszereplőnek ne kellene elviselnie. Mindezekre tekintettel a törvényszék a felperes kereseti kérelmét jogalap hiányában elutasította. A törvényszék a felperes perköltség fizetési kötelezettségét a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján állapította meg az alperes javára. Annak összegét az alperes által a költségjegyzék nyomtatványon felszámított és ahhoz mellékelt tételes kimutatástól csekély mértékben eltérően határozta meg, mivel az számítási hibát tartalmazott. A törvényszék számítása szerint a kimutatásban az alperes 1640 percet jelölt meg az általa végzett számításnál figyelembe vett 1660 perccel szemben, ami összesen a 27,66 órával szemben 27,33 órát jelent. Ezt beszorozva a 25.000.- Ft-os óradíjjal a felszámított 691.500.- Ft-hoz képest, 683.250.- Ft munkadíjat eredményez. Egyebekben a törvényszék az abban foglalt összeget nem tekintette eltúlzottnak. Tekintettel arra, hogy az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 62. §
(1)bekezdés f.) pontja értelmében a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perek tárgyi illetékfeljegyzési jogos perek, a pervesztes felperest a Pp. 101. §
(1)bekezdése alapján kötelezni kellett a meg nem fizetett és állam által előlegezett illeték megfizetésére is. Az illeték alapját a törvényszék az Itv. 39. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a felperes által kért 5 millió Ft sérelemdíj összegében állapította meg, míg annak mértékét az Itv. 42. §
(1)bekezdés a.) pontja szerint kellett meghatározni. A fentiek alapján kellett kötelezni a felperest a perben felmerült, állam által előlegezett tanúdíjnak a BGH részére történő megfizetésére. Ez dr. … tanú vonatkozásában 2.890.- Ft, míg … tanú vonatkozásában 3.850.- Ft, mindösszesen 6.740.- Ft útiköltséget jelent. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 365. §
(2)bekezdés a.) pontján alapul. …,
- április
- Dr. … sk. bíró