← Magyarország

Gf.40028/2020/14 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.028/2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a .... Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Tormáné dr. Tóth Anikó ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Baldóciné dr. Csorba Ibolya Erzsébet ügygondnok (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
  2. december 16-án kelt 8.G.40.163/2019/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, az alperes által a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 381.745 (háromszáznyolcvanegyezer-hétszáznegyvenöt) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 41.390 (negyvenegyezerháromszázkilencven) forint összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint alperes
  4. február 2-től a cégjegyzékbe bejegyzett víziközmű társulat. Létesítő okiratának kelte
  5. november 29., az alperes ekkor tartott alakuló közgyűlést. A közgyűlés meghozta a 6/
  6. számú határozatot, mely szerint a közgyűlés az alperes-t megalapította, és meghozta a 7/
  7. számú határozatot, mely szerint a közgyűlés a alperes alapszabályát elfogadta. [2] A Budapest Környéki Törvényszék
  8. július 13-án kelt és
  9. szeptember 6-án jogerős 8.G.40.137/2011/
  10. szám alatti részítéletével az alperes
  11. november
  12. napján tartott alakuló közgyűlésén hozott 6/
  13. számú határozatát, és a 7/
  14. számú határozatát hatályon kívül helyezte. Az alperesnek
  15. július
  16. napjától nincs elfogadott alapszabálya. [3] A felperes az alperesi víziközmű társulat tagja. [4] Az alperes
  17. május
  18. napjának 15:00 órájára közgyűlést hívott össze, a megismételt közgyűlés időpontját ugyanezen a napon 16:00 órára tűzte ki. A közgyűlési meghívó szerint a napirendi pontok a következők voltak:
  19. A közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása.
  20. A
  21. évi mérlegbeszámoló, határozathozatal.
  25. Általános tájékoztató közművek műszaki és jogi helyzetéről. A folyamatban levő cégbírósági peres és jogi eljárások ismertetése, határozathozatal. Osztatlan közös tulajdonú ingatlanok forgalmi képessége létrehozásának ismertetése. VKT tag ingatlantulajdonosok, mint önkormányzat TRSZ egyezséget aláírt, szerződött felek jogállása, kötelezettségei. Tájékoztató.
  26. Korábbi határozatok rendezése, határozathozatal.
  27. Rendelkezésre álló engedélyek alapján alapszabály módosítás, határozathozatal.
  28. Bekerülési költségek és érdekeltségi területek területrendezése, határozathozatal.
  29. Tisztségviselő választás, határozathozatal.
  30. Egyebek (kérdések és válaszok). [5] A
  31. május 27-i közgyűlés 16:00 órakor kezdődött el, nem megismételt közgyűlés volt. A közgyűlés összesen 33 határozatot hozott. Megválasztotta a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv hitelesítőket, döntött a napirendi pontokról, összesen 11 napirendi pontot meghatározva. Ezen túlmenően a
  32. évi mérlegbeszámolót elfogadta, megadta a felmentvényt az Intéző Bizottságnak, elfogadta B. I. műszaki beszámolóját, Baldócné dr. Csorba Ibolya jogi beszámolóját. Elfogadta a feljelentés tételére vonatkozó indítványt, illetve a perindítási indítványt. Rendelkezett a közös tulajdonban lévő telkekkel kapcsolatos eljárás költségvállalásáról, megállapítási per indítását is megszavazta. Megállapította a VKT működési alapját. Az alapszabály módosítás megerősítéséről döntött. Megszavazta ..... fejlesztési területét, elfogadta az ezzel járó új számításokat is. Megválasztotta az EB elnököt, EB tagokat, az IB elnököt, az IB tagokat. Megszavazta a jogi képviselő díjazásának felemelését. [6] Az alperes
  33. szeptember 22-én kelt levelével arról értesítette a Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságát, hogy a társulat
  34. május 27-én megismételt közgyűlést tartott. A közgyűlésről készült jegyzőkönyv
  35. oldalán sajnálatos módon nem került nevesítésre a "megismételt" jelző. [7] A felperes keresetében az alperes
  36. május 27-én tartott közgyűlésén hozott összes határozat hatályon kívül helyezését, alperes perköltség fizetésére kötelezését kérte, 298.605 forintban megjelölve az ügyvédi munkadíját. Kérte továbbá 2.625 forint postaköltség, 15.140 forint egyéb költség, 54.000 forint eljárási illeték, összesen 352.605 forint megfizetését. Egyebek mellett előadta, a közgyűlés nem volt határozatképes, mert a jelenléti ív szerint a VKT tagok közül jelen volt 45 fő, összesen 81 tulajdonos egységgel, ez 43%, a tagok több mint 50%-a nem volt jelen. Ezzel alperes megsértette a vízgazdálkodásról szóló
  37. évi LVII. törvény (Vtv.)
  38. §

(5)bekezdését. Mindezek ellenére 33 határozatot hozott. Vitatta alperes azon állítását, hogy a
  1. május 27-i közgyűlés megismételt közgyűlés volt. Állította, az alperes érvényes alapszabállyal nem rendelkezik, nem működhet szabályszerűen, nem tarthatott volna közgyűlést. A közgyűlési jegyzőkönyv azt rögzíti, hogy 43 %-os aránnyal vannak jelen a víziközmű társulat tagjai, így a határozatképességhez szükséges legalább 50 %-os többség nem volt meg. A jelenléti íven a meghatalmazottaknál több tulajdonosnál felfedezett hiányosságokat. A
  2. számú határozat körében hivatkozott arra is, hogy a mérlegbeszámoló és az azt elfogadó határozat a
  3. évi XLI. törvény
  4. §-ába ütközik, mert a víziközmű társulat közfeladatai körébe nem tartozó közműépítéssel kapcsolatos tételeket is tartalmaz. Hivatkozott a
  5. sorszámú határozatnál arra is, hogy a
  6. számú határozatot megtámadta, ezért a
  7. számú határozatot is megtámadja. A közgyűlés ne adja meg a
  8. évi mérlegbeszámoló felmentvényét az Intéző Bizottságnak. A
  9. számú határozat körében előadta, nem fogadja el a tervezett útépítési munkákat, ez a tevékenység nem tartozik az alperes közfeladatai körébe. Nem fogadja el B. I. közművekkel kapcsolatos nyilatkozatát sem. A
  10. és
  11. számú határozatok kapcsán arra is hivatkozott, hogy a perek költségeit a víziközmű társulat érdekeltségi hozzájárulásából finanszírozzák. Az ügyvéd által vitt perek költségei nem tartoznak az érdekeltségi hozzájárulás összegébe, így a határozat a
  12. évi XLI. törvény
  13. §-ába ütközik. Az érdekeltségi hozzájárulás körébe kizárólag a közfeladathoz tartozó víziközművek létesítési költségei sorolhatók. Jogszabálysértő a
  14. sorszámú határozat is. Az osztatlan közös tulajdonú telkek eladásából befolyó vételár a közfeladatokat nem képező munkákra nem fordítható. A
  15. sorszámú határozat nincs kellően alátámasztva, nincs részletezve a határozat alapja. Ismét hivatkozott arra, hogy mi a közfeladatok köre. A
  16. sorszámú határozat ellentmondásos és jogszabálysértő. Ebben a körben szintén a közfeladatok körébe nem tartozó tevékenységi körök megerősítése történt meg, amely jogszabálysértő, a
  17. évi XLI. törvény
  18. §-ába és a Vtv.
  19. § és
  20. §-ába ütközik. Vitatta a
  21. sorszámú határozatot is, azzal, a határozat az érdekeltségi terület nagyságának megváltoztatásának burkolt megfogalmazása. Az érdekeltségi hozzájárulás mértéke, változása alapszabály módosítást igényelne, ez azonban a meghívóban nem szerepelt. A határozat kifejezetten a
  22. november 29-i 6/
  23. számú határozat legalizálását szolgálja. Utalt a
  24. és
  25. sorszámú határozat kapcsán a Vtv.
  26. §
(3)bekezdésére, a 44. §
(2)bekezdésére, mely rendelkezéseket a határozatok megsértettek, továbbá a Vtv. Korm. rendelet 13. §
(2)bekezdésére. A
  1. sorszámú határozat körében utalt arra is, hogy alperes közfeladatai közé tartozó közműépítések jelentős részét befejezte. Baldóciné dr. Csorba Ibolya által indított perek költségeit az érdekeltségi hozzájárulásból finanszírozzák, holott az érdekeltségi hozzájárulás összegébe ez nem tartozhatna. Utalt a
  2. évi XLI. törvény
  3. §-ára, alperesi jogi képviselő meghatalmazása érvénytelenségére, szabálytalanságára. Arra is, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvet nem a honlapon kell közzétenni, hanem meg kell küldeni a tagoknak. [8] Alperes kérte a felperesi kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását. Előadta, az új Ptk. hatálya alá nem helyezte magát, azonban a jogszabály szerint a türelmi idő lejártát követően a jogszabály erejénél fogva rá az új Ptk. rendelkezései alkalmazandók. A Budapest Környéki Törvényszék 8.G.40.137/2011/
  4. számú jogerős részítéletének meghozatalától a mai napig nem sikerült érvényes alapszabályt elfogadnia. Előadta,
  5. május 27-én két közgyűlés került megtartásra. Az első közgyűlésen időben megjelentek a tagok, azonban az nem volt határozatképes, a második közgyűlésre, ami 1 órával később kezdődött, mindenki ott maradt. Ez volt a második, megismételt közgyűlés, ami már határozatképes volt. Az első közgyűlést követően szünetet rendeltek el, ezt követően megismételték a meghívó szerint a közgyűlést. A határozatok a megismételt közgyűlésen születtek. A jegyzőkönyvet javítani kellett, mert a cégbírósághoz benyújtott jegyzőkönyvben a "megismételt" jelzés nem került feltüntetésre. Csupán technikai hiba történt a jegyzőkönyvet összeállítók részéről, ennek javítására sor került a
  6. december 2-án tartott közgyűlésen. A közgyűlés is igazolta a megismételt közgyűlés tényét. A jegyzőkönyvvezető a májusi közgyűlésen Sz-né Sz. Á. volt, aki a jegyzőkönyv írása közben a "megismételt" szót nem tette bele a jegyzőkönyvbe. A megismételt közgyűlés jegyzőkönyvében rögzítésre került pontosan az is, hogy mikor került megkezdésre a megismételt közgyűlés. A
  7. december 2-i közgyűlésen a levezető elnök a
  8. május 27-i közgyűlés határozatait felolvasta, futólag ismertette a május 27-i megismételt közgyűlés jegyzőkönyvét. A december 2-i közgyűlésen a májusi közgyűlési határozatokat megerősítették akként, hogy valóban a felolvasott jegyzőkönyv az egy megismételt közgyűlés jegyzőkönyve. Alperes tanúként kérte kihallgatni Sz-né Sz. Á-t és F. I-t. Utalt a Vtv. Korm. rendelet
  9. §-ára, mely az alakuló közgyűlésre vonatkozik és nem a működés során megtartott közgyűlésre. A honlapon tájékoztatta az érdekelteket, akik bejelentett e-maillel rendelkeznek, azok a teljes iratanyagot e-mailen megkapják. A távollevő tulajdonosok által adott meghatalmazásokat nem kell benyújtani a cégbírósághoz, ezt a Vtv. Korm. rendelet sem írja elő. Az esetleges változásokat a cégbírósághoz a társulat benyújtja. Felperes a társulat Intéző Bizottságánál minden anyagot megtekinthet. A jelenléti ívvel kapcsolatban előadta, a beléptetésnél nem szakmailag képzett tulajdonosok állnak rendelkezésre, ebből adódnak a hiányosságok, elírások. A határozatok megtámadásával csak azt kívánja felperes elérni, hogy az alperes a követeléseit ne tudja behajtani, megnehezíti a folyamatos pereskedéssel alperes működését. A
  10. számú határozat körében hivatkozott arra, hogy közfeladatokon túl is végezhet a társulat tevékenységet. A 15., 20.,
  11. és
  12. számú határozatokra tett külön nyilatkozatokat, melyeket az alperes meghozhatott. A közfeladatait nem sértette a társulat, szigorúan tiltó rendelkezések pedig az alakulás időpontjában nem voltak a közfeladatokon túli tevékenységek felvételére. Sőt a gyakorlat az volt, hogy bizonyos fejlesztési munkákhoz a befejező munkákat is felvették. A
  13. évi XLI. törvény az alperes megalakulásakor nem volt hatályban. Vitatta egyebekben a felperes állításait. A
  14. számú határozat körében előadta, alperesi jogi képviselő olyan díjazást kapott, mely a technikai feltételeket is csak részben, vagy egyáltalán nem fedezte. Felperes ellen nem indított pert. A jogtalanul gazdálkodó tulajdonosokkal szemben nem a jelen perben eljáró alperes képviseli az alperest. Utalt a 2004-es megállapodásra, vitatva a felperes előadását. A felperesnek nem kizárólag a
  15. évi XLI. törvényre kellene hivatkoznia, hanem a
  16. évi alakuláshoz képest az akkori jogszabályokra. [9] Az elsőfokú bíróság a felek által csatolt iratok, Sz-né Sz. Á. és F. I. tanúk vallomása alapján megállapítva a tényállást, a
  17. december 16-án kelt 8.G.40.163/2019/
  18. számú ítéletével az alperes
  19. május
  20. napján tartott közgyűlésén hozott 1-
  21. számú határozatait hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 133.140 forint perköltséget. Baldóciné dr. Csorba Ibolya ügygondnok díját 30.000 forintban állapította meg. Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy az EL01225/
  22. elnöki letéti szám alatt kezelt 30.000 forintot ügygondnoki díjként utalja ki Baldóciné dr. Csorba Ibolya ügygondoknak. Az elsőfokú bíróság rögzítette a kereset elbírálására a
  23. évi V. törvény szabályai az irányadók, felperes alperesi víziközmű társulat tagja. A
  24. május 27-i közgyűlés időpontjában alperes nem rendelkezett érvényes, elfogadott alapszabállyal. A tanúnyilatkozatokat értékelve arra az álláspontra helyezkedett a határozatok nem megismételt közgyűlésen születtek. A Vtv.
  25. §
(5)bekezdése szerinti arány nem volt meg, így a közgyűlés nem volt határozatképes, ezért az összes határozatot a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése szerint hatályon kívül kellett helyezni. Utalt még az elsőfokú bíróság a Vtv. 40. §
(1)és
(3)bekezdésére, valamint a 23.,
  1. és
  2. számú határozatok kapcsán a Vtv.
  3. §
(3)bekezdésére és 42. §
(5)bekezdésére, arra is, alperes mindaddig, ameddig nem fogad el új alapszabályt, nem rendelkezik olyan alapszabállyal, melyet érvényesnek lehet tekinteni, addig módosításról sem lehet szó. A perköltség viselése kapcsán a Pp.
  1. §-ára és
  2. §-ára hivatkozott, a
  3. számú PK állásfoglalás és a 32/
  4. (VIII.22.) IM rendelet felhívása mellett. Rögzítette, felperes 36.000 forint eljárási illetéket rótt le. Ennek megfizetésére, valamint a felperesi jogi képviselő munkadíja megfizetésére az alperest kötelezte, mérlegeléssel 50.000 forintban megállapítva a felperes jogi képviselőjének munkadíját. A felperes által igényelt 298.605 forint munkadíjat eltúlzottnak találta, a 600.000 forintos pertárgy értékével arányban nem állónak ítélte. Kötelezte továbbá alperest felperes kérelmére 9.000 forint összegű cégbírósági iratkiadási költség, 8.140 forint fénymásolási költség megfizetésére. Az ezen túlmenő költségigénynek nem adott helyt, az nem a felperes célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban merült fel. A felperes által megtéríteni kért további 18.000 forint fellebbezési eljárási illetékről pedig nem kellett határoznia az elsőfokú bíróságnak. [10] Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett. [11] A Fővárosi Ítélőtábla - a Kúria a
  5. július 13-án kelt Gfv.VII.30.078/2020/
  6. számú végzésével helybenhagyott -
  7. január 24-én kelt 16.Gf.40.028/2020/
  8. számú végzésével alperes fellebbezését hivatalból elutasította. [12] A felperes a perköltség tekintetében nyújtott be fellebbezést az ítélet ellen. Fellebbezésében a javára megállapított perköltség részét képező 50.000 forint ügyvédi munkadíj felemelését kérte 298.605 forintra. Kérte továbbá a 8.G.40.506/2017/
  9. számú tárgyalási jegyzőkönyvben hozott II. számú végzés elleni fellebbezésen lerótt 18.000 forint fellebbezési illeték megítélését is. Előadta, teljes egészében pernyertes lett, de az ügyvédi munkadíjat a perben csatolt megállapodás és a mellékelt számlák ellenére, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel szemben jelentősen és érdemi indokolás nélkül csökkentette az elsőfokú bíróság. Kérte a perköltségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatását a Pp.
  10. §
(2)bekezdése alapján. Előadta, az elsőfokú bíróság ténylegesen nem vette figyelembe a tárgyalások számát, a jogi képviselő által előterjesztett beadványok számát, figyelmen kívül hagyta a felperesnek a jogi képviselővel kötött megállapodása tartalmát, nem megfelelően mérlegelt. Utalt a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdésére, arra, a mérséklés nem volt indokolt. Az ügyben 4 tárgyaláson képviselte a felperesi jogi képviselő a felperest. Alperesi indítvány alapján több tanú meghallgatására sor került. A megbízási szerződés szerinti összegek nem eltúlzottak. A tárgyalások ügyvédi munkadíja is lényegesen meghaladja a megítélt 50.000 forint összeget, és ekkor még a munkadíj többi eleméről nem is volt említés. Egyetlen ügyvéd sem vállal 4 bírósági tárgyaláson való képviseletet 50.000 forintért. Irreálisan, alacsony ez az összeg. Nem vette számításba az elsőfokú bíróság az alap munkadíjat sem, amely 10.000 forint + áfa volt az ügy befogadásáért. Az előterjesztett számlák a megbízási szerződés alapján készültek, a megtartott tárgyalások és a jogi képviselő által benyújtott beadványok számára tekintettel, összesen 298.605 forint összegben. Ezt követően felperes felsorolta azokat a tárgyalásokat, melyeken felperesi képviselő részt vett, illetve azokat az előterjesztett beadványokat, amelyeket elkészített. Hangsúlyozta, a peres eljárásra alperes törvénysértő működése és törvénysértően hozott közgyűlési határozatai miatt került sor. Alperesi pervitel miatt volt szükséges a hosszadalmas tanú-, és okirati bizonyítás. Figyelemmel kell ezért lenni alperesi perelhúzó magatartásra is. Alperes által indítványozott tanúk meghallgatása miatt nőtt a tárgyalások száma, noha a május 27-i közgyűlés jegyzőkönyvéből is egyértelműen megállapítható volt, hogy nem megismételt közgyűlést tartott az alperes. Az alperes fellebbezési illeték megfizetésére kötelezése körében arra hivatkozott, hogy a 8.G.40.506/2017/3-II. számú végzés elleni fellebbezésének az ítélőtábla helyt adott. A fellebbezés kapcsán 18.000 forint után 1.440 forint, és 248.605 forint után 19.890 forint fellebbezési illetéket rótt le. Így kérte a 21.330 forint összegű illeték költsége és 25.000 forint ügyvédi munkadíj, mint másodfokú perköltsége megfizetésére is alperest kötelezni. További beadványában a 2020. február 17-én kelt észrevétele munkadíjaként 25.000 forint megfizetésére is kérte alperest kötelezni, csatolta a vonatkozó számlát. [13] A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a felperes fellebbezése részben és az alábbiak szerint alapos: [14] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(3)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési kérelem, illetve a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül. Alperes fellebbezése jogerősen elutasításra került, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az ítélet közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyező és az ügygondnok díját megállapító rendelkezéseit nem érintette. A Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. Ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a Pp. 80. § és 83. §-ok eltérően rendelkeznek. A Pp. 79. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a perköltség összegét a fél által előadott, és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. A fél javára, az általa felszámítottnál több perköltséget megállapítani nem lehet. Ha a fél a költségeket nem számította fel, vagy nem igazolta, a bíróság a perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatalból határozza meg. A
(2)bekezdés szerint a költségek utólagos felszámításának helye nincs. [15] A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a
  2. b)pont szerint a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. A
(2)bekezdés szerint az
(1)bekezdés alapján felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. Az elsőfokú bíróság a pernyertes felperes perköltségeként 36.000 forint összegű illeték költséget, 30.000 forint ügygondnoki díjat, 9.000 forint, illetve 8.140 forint összegű költséget és az igényelt 298.605 forint ügyvédi munkadíjtól eltérően 50.000 forint ügyvédi munkadíjat állapított meg, mérsékléssel. A felperes által felszámított 298.605 forint összeget eltúlzottnak tartotta a 600.000 forintos pertárgyértékhez képest. Ezen túlmenően az 50.000 forint ügyvédi munkadíj megállapítása tekintetében az indokolás annyit tartalmazott, hogy a felperesi jogi képviselő munkadíjának megállapításánál figyelemmel volt a perben tartott tárgyalások számára és a jogi képviselő által előterjesztett beadványokra is, de a felszámított díjat eltúlzottnak ítélte. A pertárgyértéken túlmenően a mérséklésnek további indokát nem adta. Kifejtette, hogy a megtéríteni kért további 18.000 forint fellebbezési eljárási illetékről nem az elsőfokú bíróságnak kell döntenie. [16] [17] A Fővárosi Ítélőtábla azonban megállapította, hogy a felperes által igényelt összeg mérséklésének, a per tárgyává tett határozatok számára, a per több mint két éves időtartamára, a perben tartott tárgyalások számára és a jogi képviselő által előterjesztett beadványokkal kapcsolatos munkavégzésre, a beadványok szakmai tartalmára és terjedelmére tekintettel nem volt helye. [18] A per
  1. július 26-án indult. Felperesi jogi képviselő a
  2. január 30-ai, a
  3. május 3-i, a
  4. szeptember 11-ei és a
  5. december 3-ai tárgyaláson részt vett, több előkészítő iratot, észrevételt csatolt az ügyben, illetve iratokat szerzett be. A pertárgy értéke csupán egyik szempontja lehet az ügyvédi munkadíj megállapításának. Jelen ügyben ezért, különös tekintettel a megbízási szerződésre, nem elsősorban a pertárgy értéket, hanem a kifejtett ügyvédi tevékenységet értékelve a felperes által felszámított, igazolt ügyvédi munkadíj nem eltúlzott, a pertartamot, a megtartott tárgyalásokon és a per során kifejtett aktivitást, munkavégzést figyelembe véve. A felperes ezért megalapozottan tart igényt az igényelt 298.605 forint és a megítélt 50.000 forint ügyvédi munkadíj különbözetére. A Fővárosi Ítélőtábla így az alperes által felperesnek fizetendő ügyvédi munkadíj összegét 248.605 forinttal felemelte. A 18.000 forint fellebbezési illeték tárgyában helytálló az elsőfokú bíróság ítélete. A Pp.
  6. § szerint alkalmazandó Pp.
  7. §-a értelmében a másodfokú bíróság dönt az eljárást befejező határozatában a másodfokú eljárásban felmerült költségek viseléséről. [19] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  8. §-a szerint alkalmazandó Pp.
  9. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, és az elsőfokú perköltség összegét a rendelkező rész szerint felemelte. [20] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján kötelezte alperest a felperes javára fellebbezési perköltség megfizetésére. [21] A felperes tiszta pernyertessége - a 266.605 forint vitatott pertárgyértéket alapul véve - a másodfokú eljárásban 86 %, ezért a másodfokú perköltségként a 19.890 forint illetékköltségre és a fellebbezés elkészítésére felszámított 25.000 forint ügyvédi munkadíja 86 %-ára, 21.500 forintra tarthat megalapozottan igényt a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. Az észrevételre felszámított költség a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.026/2020/
  1. számú végzésével szemben előterjesztett fellebbezés kapcsán merült fel, így a jelen eljárásban nem érvényesíthető. Budapest,
  2. október
  3. . Rutkai Éva s.k. a tanács elnöke . Molnár József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: dr. Kolozs Balázs s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.