A határozat elvi tartalma: A beteget a per tárgyát képező egészségügyi ellátást követően kezelő orvos tanúvallomása - a tanú szakmai hozzáértése ellenére - nem egyenértékű bizonyíték a szakvéleménnyel, de alkalmas lehet a szakvéleménnyel szembeni aggálykeltésre. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.21.223/2018/
- szám A tanács tagjai: . Döme Attila a tanács elnöke Salamonné dr. Piltz Judit előadó bíró . Zumbók Péter bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: . Bojté Gizella ügyvéd Az alperes: alperes Az alperes képviselője: Szűcs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Andrea ügyvéd) Az alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó Az alperesi beavatkozó képviselője: . Polecsák Mária Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Polecsák Mária ügyvéd) A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.21.965/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Nyíregyházi Járásbíróság 9.P.23.873/2016/
- Rendelkező rész A Kúria jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-száz), az alperesi beavatkozónak 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 600.000 (hatszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- június 12-én fejsérüléssel került az alperes [2] jogelődjének baleseti sebészetére. Az ambuláns lapon rögzítették, hogy mindkét szemen lecsurgásos hematóma alakult ki, röntgenfelvétel alapján megállapították, hogy a koponya nem törött, látászavarról a felperes ekkor nem számolt be. Ittas állapotára tekintettel a sürgősségi betegellátó centrumba küldték, ahonnan szemészeti sürgősségi szakrendelőbe szállították át, ahol megtörtént a felperes szemészeti ellátása, és koponya CT-t készítettek, amely vérömleny kialakulását mutatta. Másnap a felperest szemészeti rendelésen vizsgálták, és a koponya CT eredményeit kiértékelve azt állapították meg, hogy a hematóma közvetlenül nem okozta a szemgolyó nyomását, naponta ambuláns ellátásra rendelték vissza. 2012 júliusában más intézményben megállapították, hogy a felperesnél a jobb szemen látásvesztés alakult ki. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes keresetében 6.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint az alperes intézményben nem kapta meg a megfelelő ellátást, amelynek következménye lett a jobb szemén kialakult látásvesztés. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozással, hogy a felperes ellátása során a szakmai szabályok betartásával és az elvárható gondosság követelményének megfelelően járt el. [6] Az alperesi beavatkozó ellenkérelmében az alperessel egyező indokok alapján kérte a kereset elutasítását. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság a Kúria Pfv.III.20.389/2016/
- számú hatályon kívül helyező végzésére tekintettel megismételt eljárásban ítéletével a keresetet elutasította. [8] Határozata indokolásában részletezte, hogy a Kúria hatályon kívül helyező végzésében foglaltaknak milyen módon tett eleget mind a tanúk meghallgatása, mind a szakvélemény kiegészítése vonatkozásában. [9] Érdemi döntését a megismételt eljárásban kiegészített szakvéleményre alapította, mivel azt aggálytalannak tartotta. Kifejtette, hogy új szakértő kirendelésére nem volt szükség, mert nem álltak fenn a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdésében írt feltételek. [10] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy az alperes a szakmai előírásoknak megfelelően járt el a felperes ellátása során, a sérülés miatt kialakult egészségkárosodás és az alperes magatartása között nincs okozati összefüggés. Rögzítette, hogy a felperest ért károsodás oka a bántalmazás és az ennek következtében kialakult látásvesztés volt. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. [12] Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a Kúria hatályon kívül helyező végzésében foglaltaknak maradéktalanul eleget tett. [13] A tanúvallomások és a szakértők nyilatkozatainak egybevetése alapján az elsőfokú bírósággal egyezően úgy foglalt állást, hogy az alperes a felperes ellátása során kellő időben elvégezte a szakmailag indokolt vizsgálatokat, mulasztást nem követett el, az elvárható gondosságnak megfelelően járt el. Jogellenes, felróható magatartás hiányában az alperes kártérítési felelősségét nem találta megállapíthatónak. [14] Az elsőfokú bírósággal egyezően foglalt állást azzal kapcsolatban is, hogy nem álltak fenn a Pp. 182. §
(3)bekezdésében írt feltételek, új szakértő kirendelését, neurológus, illetve radiológus szakértő bevonását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte másik bíró kijelölése mellett, kérte egyben az új eljárásban radiológus és idegsebész szakértő kirendelését. [16] Megsértett jogszabályhelyként jelölte meg a Pp. 177. §
(1)bekezdését, 182. §
(3)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését és 221. §
(1)bekezdését. [17] Kérelme indokaként kifejtette, hogy az ügyben eljárt bíróságok a bizonyítékok nem megfelelő értékelésével jutottak téves következtetésre. Részletesen kifejtette álláspontját a szakvéleménnyel kapcsolatos aggályai vonatkozásában, illetve kiemelte a perben meghallgatott tanúk vallomásának szakvéleménnyel ellentétes részeit. Ezek alapján álláspontja szerint új szakértő kirendelésére lett volna szükség, ami olyan lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, amely az ítéletek hatályon kívül helyezését vonja maga után. [18] Állította, hogy az ellátás során az állandó felügyelete lett volna indokolt, illetve korábban kellett volna CT vizsgálatot végezni, amely korábban kimutatta volna a vérömlenyt. Ennek megítélése álláspontja szerint szakkérdés, így nem mellőzhető neurológus, illetve radiológus szakértő bevonása a perbe. [19] Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában kérte, annak helyes indokai alapján. való fenntartását A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [21] A Pp. 270. §
(2)bekezdésének és a Pp. 275. §
(3), illetve
(4)bekezdéseinek együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja lehet valamely anyagi jogi vagy eljárási szabálysértés, utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása van. [22] A felperes felülvizsgálati kérelmében eljárási szabálysértések miatt kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Továbbra is azzal érvelt, hogy a szakértők és az orvos tanúk eltérő szakmai álláspontjára tekintettel indokolt lett volna új szakértő kirendelése, továbbá radiológus és neurológus szakértő bevonása. [23] A Kúria korábbi hatályon kívül helyező végzésére tekintettel megismételt eljárásban sor került a szakértők ismételt meghallgatására, valamint a szakértők véleményének a felperest később kezelő orvos, dr. S.J. tanú szakmai álláspontjával való ütköztetésére. A bizonyítás ilyen módon történt kiegészítése választ adott minden olyan kérdésre, amelyet a Kúria a korábbi határozatának indokolásában megfogalmazott, a bizonyítási eljárás eredményre vezetett. [24] A szakkérdésekkel kapcsolatban a Kúria az alábbiakat emeli ki: a szakértők megerősítették, hogy a felperes által hivatkozott, a súlyos koponyaés agysérültek ellátásáról szóló protokoll előírásai a beteg felvételekor nem voltak irányadóak koponya- és agysérülésre utaló tünetek hiányában. Az egyetlen értékelhető külsérelmi nyom a lecsurgásos hematóma volt, amelynek semmi köze nem volt a szem mögötti, a szemüregben lévő vérömlenyhez. A sürgősségi osztályra történt átvételkor leírták, hogy a felperesnek látászavara nem volt, a pupillák reagáltak, az arc szimmetrikus volt; szemkidülledést nem észleltek, mert az már nem szimmetrikus arcot jelentett volna. Dr. S.J. tanú maga is úgy nyilatkozott, hogy a súlyos szem előredülledés alapján kellett volna gondolni a koponyán belüli sérülésre, és erre tekintettel kellett volna elvégezni a CT vizsgálatot. A szakértők a megismételt eljárásban megerősítették, hogy ahogy a szemgödri vérzés hatása észlelhetővé vált és a problémát a beteg jelezte, azonnali CT vizsgálatra került sor. A szakértők nyilatkozata alapján rögzíthető az is, hogy ez nem időbeli, hanem diagnosztikai azonnaliságot jelent. A szakvélemény alapján megállapítható az is, hogy az időben korábban elvégzett CT kisebb szemüregi vérzést mutatott volna, de ennek nincs jelentősége, mert nem ez a vérömleny okozta a felperes egészségkárosodását. Ezzel kapcsolatban a tanú és a szakértő közötti véleménykülönbség fennmaradt, az a szakmai álláspontok ütköztetésével nem volt feloldható. [25] A Kúria megítélése szerint az ügyben eljárt bíróságok az ellentétes szakmai álláspontok kérdésében helyesen foglaltak állást, figyelembe véve azt, hogy a kezelőorvos a perben tanúként vett részt, nem szakértőként. Ez nem jelenti azt, hogy szakmai hozzáértéséhez kétség férne, azonban tanúi minőségében a szakmai hozzáértése azt eredményezi, hogy a szakmai tények értékelésében tett nyilatkozata alkalmas lehet a szakvéleménnyel kapcsolatos aggályok keltésére. Ezen aggályok eloszlatása a megismételt eljárásban megtörtént, a szakértők logikailag ellentmondásmentesen megindokolták, hogy miért nem osztják a tanú szakmai álláspontját, a vita egy olyan szakmai kérdés körül bontakozott ki, amelynek megítélése - a szakértői vélemény szerint - a szakmán belül is ellentmondásos, vitatott. Ilyen körülmények között nincs elfogadható indoka annak, hogy a szakértői véleményt pusztán a más szakmai állásponton lévő tanú véleményére tekintettel aggályosnak minősítse a bíróság. Erre tekintettel helyesen jártak el a bíróságok, amikor a szakvéleményt ítélkezésük alapjául elfogadták, új szakértői kirendelésének indoka nem volt, az ügyben eljárt bíróságok döntésüket a bizonyítékok okszerű mérlegelésével hozták meg, a jogerős ítélet nem sérti a Pp. 177. §
(1)bekezdését, 182. §
(3)bekezdését és a 206. §
(1)bekezdését. [26] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként megjelölt Pp. 221.§
(1)bekezdésével kapcsolatban rámutat, hogy a Pp. 270. §
(2)bekezdéséből és 272. §
(2)bekezdéséből következően a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatot jogszabálysértésre hivatkozással támadhatja, ennek során meg kell jelölnie a megsértettnek állított jogszabályhelyet, és körül kell írnia a jogszabálysértés indokait. Figyelemmel a Kúria 1/
- (II. 15.) PK véleményében kifejtettekre, érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében ezek a tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek. Mivel a felperes a Pp.
- §
(1)bekezdése vonatkozásában jogi indokot egyáltalán nem adott elő, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem ilyen tartalmú hivatkozását érdemben nem vizsgálta. [27] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mert az mindenben megfelelt a felülvizsgálati kérelem tárgyává tett jogszabályoknak. Záró rész [28] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes, illetve az alperesi beavatkozó javára a jogi képviseletükkel összefüggésben felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján, a
(6)bekezdés alkalmazásával számított felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [29] A felperes költségmentessége folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerint számított felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes pervesztességére tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- január
- Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM