A határozat elvi tartalma: A megtévesztő sebesség kérdése csak akkor merülhet fel, ha az elsőbbségadásra kötelezett jármű észleli a másik járművet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság közbenső ítélete Az ügy száma: Pfv.III.22.009/2018/
- szám A tanács tagjai: . Döme Attila a tanács elnöke . Farkas Antónia előadó bíró . Zumbók Péter bíró A felperesek: I. rendű II. rendű III. rendű A felperesek képviselője: . Bata Zoltán ügyvéd Az alperes: alperes Az alperes képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pozderka Gábor ügyvéd) A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Törvényszék 61.Pkf.633.463/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 29.P.304.728/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen felpereseknek együttesen 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) felülvizsgálati eljárási költséget. meg a forint Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] Az alperes biztosítottja
- augusztus 3-án összeütközött az I. rendű felperes által vezetett motorkerékpárral, annak sávjában. Az I. rendű felperes két társával együtt alakzatban motorozott oly módon, hogy társai a sáv jobb szélén, míg az I. rendű felperes a [3] [4] [5] terelővonal mellett, a sáv bal közepén haladt a megengedett 70 km/h helyett 126-136 km/h sebességgel. A gépkocsi vezetője az I. rendű felperest nem észlelte, az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblánál elengedte a balról érkező személygépkocsit, majd látva, hogy a balról, illetve a jobbról érkező gépjárművek messze vannak, elindult, és a terelővonaltól 0,6 méterre összeütközött az I. rendű felperessel. A baleset következtében az I. rendű felperes bal alsó végtagját amputálni kellett, amely maradandó fogyatékosságot eredményezett. A baleset időpontjában a gépkocsi üzembentartójának az alperesnél volt érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződése. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] Az I. rendű felperes a balesettel okozati összefüggésben lévő vagyoni és nem vagyoni, a II. és III. rendű felperesek keresetükben nem vagyoni káraik megtérítését kérték. Másodlagosan kármegosztás alkalmazását indítványozták, az alperesi biztosított felelősségének 80%-os mértékben történő megállapításával. [7] Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az alperesi biztosított az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az I. rendű felperes szabályszegése következtében nem észlelhette, a sebesség túllépésével megtévesztette a gépkocsi vezetőjét, ezért a baleset bekövetkezte kizárólag az I. rendű felperesnek róható fel. Az első- és másodfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Indokolása szerint a gépkocsi vezetője tudta, hogy a főúton 70 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, ezért a közúti közlekedésről szóló 1/
- (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) bizalmi elvéből alappal következtetett arra, hogy a kereszteződésen a mindkét irányból érkező motorosok előtt át tud haladni. [10] Kiemelte, hogy sem a felperessel motorozók, sem a szemközti sávban haladó motorosok nem tudták megbecsülni az I. rendű felperes sebességét, így ez a gépkocsi vezetőjétől sem volt elvárható. [11] Az igazságügyi szakértő véleménye alapján megállapította, hogy a baleset elkerülhető lett volna időbelileg, ha az I. rendű felperes a megengedett legnagyobb sebességgel haladt volna és a gépkocsi nem áll meg, hanem vagy gyorsít, vagy sebességével továbbhalad. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az I. rendű felperes és a vele együtt motorozó társai kényszerítették a gépkocsi vezetőjét megállásra a megtévesztően magas sebességük miatt. [12] Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását kérték oly módon, hogy a másodfokú bíróság hozzon közbenső ítéletet és állapítsa meg, hogy az alperes teljes egészében köteles helytállni az I. rendű felperes által
- augusztus 3-án bekövetkezett balesettel okozati összefüggésben felmerült kárai és sérelemdíja tekintetében. Másodlagosan indítványozták az I. rendű felperes közrehatására tekintettel az alperesre terhesebb 80-20%-os kármegosztás alkalmazását. [13] A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes az I. rendű felperes
- augusztus
- napján a ... forgalmi rendszámú motorkerékpárral bekövetkezett balesetéből származó kárai 60%-ának megtérítésére köteles. A másodfokú bíróság ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat meghozatalára utasította. [14] Nem értett egyet az elsőfokú bírósággal abban, hogy az I. rendű felperes sebességével megtévesztette az alperesi biztosítottat elsőbbségadási kötelezettsége felmérésekor. [15] Az ítélete indokolásában kifejtette, hogy az I. rendű felperes előtt még egy motoros közlekedett, aki az alperesi biztosított gépjármű előtt el tudott haladni, de a gépkocsi vezetője csak ezt követően észlelte jobbra tekintve az I. rendű felperest. Ebből a körülményből arra következtetett, hogy az alperesi biztosított az útkereszteződésbe való behaladása előtt ismételten nem tekintett jobbra, nem is bizonyosodott meg arról, hogy a motorosok milyen gyorsan közlekednek, nem járt el kellő körültekintéssel, és ezért nem tett eleget elsőbbségadási kötelezettségének, amit alátámaszt az is, hogy az I. rendű felperes haladási sávjában történt az ütközés. Utalt arra, hogy a megtévesztő sebesség kérdése csak akkor merülhet el, ha az elsőbbségadásra kötelezett járművezető észleli a másik járművet. [16] Ugyanakkor az I. rendű felperes terhére értékelte a sebességtúllépést, amely közrehatott a baleset bekövetkezésében. Rámutatott, hogy az I. rendű felperes megszegte a KRESZ
- §
(2)bekezdését is, amely szerint járművel az úttesten - az előzés és a kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. [17] Kifejtette, hogy mivel az I. rendű felperes szabályszegései is okozati összefüggésben állnak a baleset bekövetkezésével, ezért kármegosztás alkalmazása indokolt, mégpedig az alperesre terhesebben 60-40% arányban. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartását. [19] Állította, hogy a másodfokú bíróság a jogerős közbenső ítéletével megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §
(1)bekezdésében, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-ában és 6:
- §
(1)bekezdésében foglaltakat. [20] Indokolása szerint a másodfokú bíróság semmivel nem támasztotta alá azt a következtetését, hogy az alperesi jogelőd nem észlelte a káreseményt megelőzően az I. rendű felperest, és ezért az I. rendű felperes sebessége nem lehetett az alperesi „jogelőd" számára megtévesztő. [21] Kiemelte, hogy a közlekedési bűncselekmények elbírálása körében a sebességtúllépés „megtévesztő" jellegének megítélésekor nem lehet kizárólag annak mértékét figyelembe venni, a sebességtúllépésnek az adott közlekedési helyzetben betöltött szerepe a döntő. Utalt arra is, hogy a megtévesztő sebesség megállapítása nem kizárólag szakértői eszközökkel lehetséges. [22] Érvelése szerint a másodfokú bíróság nem értékelte azt a tényt, hogy sem az I. rendű felperessel együtt motorozók, sem az I. rendű felperessel szemközti sávban motorozók nem tudták az I. rendű felperes sebességét felmérni. [23] Nem értett egyet azzal, hogy nem volt megtévesztő az I. rendű felperes sebessége, hiszen ennek a megállapításakor a bíróságnak nemcsak az I. rendű felperes sebességét kell figyelembe venni, hanem az eset összes körülményeit. [24] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte annak helyes indokai alapján. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [26] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, a Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint megjelölt jogszabálysértések és azok előadott indokai tekintetében vizsgálta felül. [27] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a Pp. 206. §
(1)bekezdésében, valamint a Ptk. 6:
- §-ában és 6:
- §
(1)bekezdésében foglaltak megsértését sérelmezték. [28] Nem vitatható a szakértői vélemények alapján, hogy amennyiben az I. rendű felperes a megengedett sebességgel haladt volna a védett főúton, úgy az alperes biztosítottja az adott közlekedési helyzetben adekvát magatartással az I. rendű felperes előtt elhaladt volna, így időben a baleset elkerülhető lett volna. A térbeli elkerülhetőség kapcsán pedig a szakértői vélemények alapján az állapítható meg, hogy az I. rendű felperes még vészfékezéssel sem tudta volna a balesetet elkerülni, amely a terhére nem róható. [29] Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az alperes biztosítottja az útkereszteződésnél először jobbra tekintve még nem észlelte az I. rendű felperest. Az alperes biztosítottja tanúvallomásában azt adta elő, hogy a kereszteződésbe való behajtása előtt jobbra nézve két motorost látott, majd a kereszteződésbe behaladva második jobbra pillantásakor vette észre, „hogy van egy harmadik motoros is, aki azonban a felezővonalon közlekedett". Tekintve, hogy kizárólag az I. rendű felperes volt az a motoros, aki a felezővonalon közlekedett, egyértelmű, hogy korábban őt nem vette észre a gépkocsivezető. Az észlelésben pedig nem volt akadályozott. Az I. rendű felperes sebességének mértéke ebben nyilvánvalóan nem akadályozta, hiszen a vele azonos sebességgel haladó motorostársait észlelte az alperes biztosítottja. A távolság sem akadályozhatta, hiszen a szakértői vélemény szerint abban a pillanatban, amikor a gépkocsi elindult a megállás helyét jelző vonaltól, a motoros tőle 120-130 méter távolságra volt. Nappali jó látási viszonyok és jól belátható útkereszteződés segítették az észlelhetőséget. [30] Mindezek alapján az alperesi hivatkozással ellentétben a másodfokú bírósággal értett egyet a Kúria abban, hogy a megtévesztő sebesség kérdése csak akkor merülhet fel, ha az elsőbbségadásra kötelezett járművezető észleli a másik járművet, a megtévesztés fogalma feltételezi az észlelést. [31] Utal arra is a Kúria, hogy az elsőbbségadásra kötelezett alperesi biztosított csak abban az esetben haladhatott volna át az útkereszteződésen, amennyiben már meggyőződött annak veszélytelenségéről. Azonban a jobb oldalról közeledő, általa észlelt két motoros haladását sem kellően gondosan mérte fel, hiszen akkor észlelhette volna a jól belátható útszakaszon, hogy nagy sebességgel közelednek. Az elsőbbségadással védett útszakaszon közlekedők részére pedig a KRESZ 3. §
(1)bekezdés c) pontjából és
- számú függelékének III/b. pontjából következően abban az esetben is meg kell adni az elsőbbséget, ha a megengedettnél nagyobb sebességgel haladnak. [32] Az alperes biztosítottja a forgalmi helyzetet önhibájából nem helyesen mérte fel, aminek következtében előidézte a balesethez vezető veszélyhelyzetet, felróhatóságát nem mentette ki. [33] A kifejtettekre tekintettel a másodfokú ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta, mert az mindenben megfelelt az irányadó jogszabályoknak. Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán az alperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperesek részére a jogi képviseletükkel összefüggésben felmerült felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére, amelynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján, a
(6)bekezdés alkalmazásával az elvégzett tevékenységgel arányosan állapította meg, a
- §-t is alkalmazva általános forgalmi adóval növelten. [35] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(3)bekezdés d) pontja szerint számított felülvizsgálati eljárási illetéket is az alperes köteles megfizetni a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján. [36] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- február
- Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM