Bf.67/2020/4 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés) miatt 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tételének összegét 1.000.- forintban határozta meg és az így kiszabott összesen 50.000.- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett a további jogkövetkezményekről. [2] … II. rendű vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete (Btk. 164. §

(1)bekezdés

(3)bekezdés

1. §) miatt 80 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000.forintban határozta meg és az így kiszabott összesen 80.000.- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett a további jogkövetkezményekről. [3] Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [4] Az elsőfokú ítélet … I. rendű vádlott vonatkozásában
2. február
3. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. [5] Az ítélettel szemben az ügyész … II. rendű vádlott terhére a Be.
4. §

(3)bekezdés a) pont alapján kizárólag a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. [6] A Nógrád Megyei Főügyészség B.80/2020/1.BF. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta azzal a kiegészítéssel, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabási körülményeket alapvetően helyesen tárta fel, de nem súlyuknak megfelelően értékelte. Ennek körében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe a próbaidő alatti elkövetést, azonban álláspontja szerint súlyosító körülményként az értékelendő, hogy II. rendű vádlott a más ügyben súlyos testi sértés kísérlete, könnyű testi sértés vétsége, garázdaság bűntette, és más bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el a jelen eljárás tárgyát képező bűncselekményt. A súlyosító körülmény további nyomatékaként hivatkozott ugyanakkor arra, hogy a többszörös büntetett előéletű II. rendű vádlottat korábban mindhárom alkalommal testi sértés (ebből két alkalommal a testi sértéssel halmazatban álló egyéb bűncselekmények) miatt ítélték felfüggesztett szabadságvesztésre. [7] Mivel a kiszabott 80.000.- forint pénzbüntetés nem alkalmas a Btk. 79. § szerinti büntetési célok elérésére, ezért indítványozta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a törvényszék büntetés kiszabási részében változtassa meg és II. rendű vádlottat elzárásra ítélje. [8] Az ügyészi fellebbezés alábbiak szerint alapos: [9] A törvényszék a Be. 579. §

(1)bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Be. 590. §

(1)bekezdése szerint bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt. Mivel a vádhatóság kizárólag a büntetés neme miatt jelentett be fellebbezést, ezért a törvényszék a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján kizárólag az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül, míg az

(5)bekezdésre figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén a 607. §

(1)bekezdés, valamint a 608. §

(1)bekezdés alapján az ítéletet hatályon kívül kellene helyezni, valamint a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket. [10] Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság olyan eljárási szabályt nem vétett, ami az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezte volna. [11] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás tehát megalapozott és a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, a cselekmény minősítése a hatályos Btk. rendelkezései szerint törvényes. [12] Osztotta a törvényszék a főügyészség azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabási körülményeket alapvetően helyesen tárta fel, azonban … többszörösen büntetett előéletét, a próbaidő alatti elkövetést, illetve a korábban elkövetett bűncselekmények ugyanolyan, illetve hasonló jellegét, nem súlyának megfelelő körülményként értékelte. [13] … vádlottat a Balassagyarmati Városi Bíróság

1. február
2. napján elkövetett magánlaksértés bűntette és testi sértés bűntette miatt
3. július
4. napján jogerős 5.Fk.397/2008/
5. számú ítéletével 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. A Balassagyarmati Járásbíróság
6. szeptember
7. napján elkövetett testi sértés bűntette miatt
8. április
9. napján jogerős 19.B.176/2015/
10. számú ítéletével 6 hónap, végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, míg a
11. december
12. napján csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette, testi sértés bűntette, könnyű testi sértés vétsége és kiskorú veszélyeztetése bűntette miatt
13. szeptember
14. napján jogerős 11.Fk.25/2015/
15. számú ítéletével 1 év 10 hónap, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. Jelen tényállás szerinti cselekményét a vádlott
16. január
17. nap követte el, mely alapján testi sértés bűntettének kísérlete miatt ítélte el az elsőfokú bíróság. [14] Fentiek alapján megállapítható, hogy … vádlott büntetett előéletében a személy és dolog elleni erőszakos bűncselekmény meghatározó, valamennyi esetben a bíróság tényleges szabadságelvonást nem eredményező, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel kívánta a büntetés céljait valóra váltani, ez azonban a további bűnelkövetéstől nem tartotta vissza. Ebből okszerű az a következtetés, hogy az újabb erőszakos jellegű bűncselekmények elkövetésekor szabadságelvonással járó büntetés alkalmazása szükséges a büntetés céljainak eléréséhez, ugyanakkor a korábban elkövetett erőszakos bűncselekmények viszonylag távoli elkövetési idejére és a jelen cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a Btk.
18. § szerinti elzárás kiszabása is elégséges. [15] Mindezekre figyelemmel a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
19. §

(1)bekezdés b) pont és a 606. §

(1)bekezdése alapján büntetés kiszabási részében megváltoztatta, és a Btk.

1. § alapján maximális tartamú elzárást szabott ki … II. rendű vádlottal szemben, míg az ítélet egyéb törvényes rendelkezését a Be.
2. §

(1)bekezdés alapján helybenhagyta, az ítélet részletesebb indokolását a Be. 605. §

(4)bekezdése értelmében mellőzte. [16] Az ítélettel szemben további jogorvoslatnak a Be. 615. §

(1)bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt nincs lehetőség. Balassagyarmat,

1. június
2. dr. Csonka Tibor s. k. a tanács elnöke dr. Szepesi Ágnes s. k. előadó bíró dr. Lajkó Péter s. k. bíró Záradék A Balassagyarmati Járásbíróság 12.B.230/2019/
3. számú végzése a Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.67/2020/
4. számú végzésében írt változtatásokkal
5. június
6. napján jogerőre emelkedett. Balassagyarmat,
7. június
8. dr. Csonka Tibor s. k. a tanács elnöke