A határozat elvi tartalma: Engedményezésre alapított követelés érvényesítése során, az engedményezés megtörténte igazolásának sikertelensége esetén, a kereseti kérelmet aktív perbeli legitimáció hiányában el kell utasítani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.522/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: … A felperes képviselője: Dr. M. Tóth Balázs ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Kocsis Tamás ügyvéd A per tárgya: Jogalap nélküli gazdagodás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.309/2018/3/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.P.24.740/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 1.000.000 (Egymillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A … Bt. mint bérlő, valamint a … Kft. (… Kft.)
- december 31-ig tartó időszakra bérleti szerződést kötöttek a ... tulajdonában és az … kezelésében lévő … hrsz. alatti ingatlan szerződésben meghatározott részére. A szomszédos … hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa a … Bt. volt, aki a bérelt területen komplett kikötő centrumot kívánt megvalósítani. A bérleti szerződés a bérlő számára jogosultságot teremtett a bérlemény használatához szükséges infrastruktúra kiépítésére. A szerződés III/
- pontja értelmében a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a felek kötelesek voltak egymással elszámolni. A szerződés IV/
- pontja szerint amennyiben a bérlő olyan jellegű beruházást végez a bérleményen, ami a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérbeadónál gazdagodást jelent, a felek ezt egymással elszámolni kötelesek. A szerződő felek fenntartották jogukat arra, hogy a bérlő által [3] [4] [5] [6] [7] [8] létesítendő beruházások megkezdése előtt az ezzel kapcsolatos elszámolást, illetőleg a bérleti díj beszámítását külön megállapodásban rendezzék. A szerződés IV/
- pontjában a szerződő felek megállapodtak abban, hogy külön megállapodásban rendezik a bérlő által a ... tulajdonát képező partfalrészen elvégzett beruházással kapcsolatos kérdéseket. A külön megállapodás azonban nem jött létre. A … Bt. a bérelt területen a kikötő létesítéséhez szükséges engedélyeket megszerezte, a beruházások elvégzésére és a kikötő üzembe helyezésére is sor került. A beruházást a … Bt. és az általa alapított … Kft. finanszírozta, az alperes 94.500.000 Ft vissza nem térítendő állami támogatást nyújtott. A … Kft. a … Bt.-vel kötött bérleti szerződést felmondta, a kikötői ingatlan felmondást követő birtokbaadására 2006 júliusában került sor.
- október 26-án a … mint vevő és a …, a … mint eladó, továbbá az … és a felperes mint kölcsönadó vételi és engedményezési szerződés elnevezéssel megállapodást írtak alá, amely egyebek mellett - az 5.
- pontjában azt tartalmazta, hogy a magyar társaságok (a … Bt. és a … Kft.) a ... újonnan létesített rakparti létesítmények előfinanszírozása alapján a jövőben esedékessé váló rakparti díjakkal szemben beszámítási igényeket (…) támasztanak 400.000 euro erejéig. A vevő visszavonhatatlan beleegyezését adja ahhoz, hogy a magyar társaságok a jövőbeli elszámolásból eredő rakparti díjakat az eladókra engedményezzék. A vevő nem szavatol a követelésállományért vagy a fizetésre kötelezett bonitásáért, azonban gondoskodik arról, hogy az igényeket esedékességkor kielégítsék, és azokat az eladók részére a költségek levonása nélkül továbbítsák. A vevő arról is gondoskodik, hogy az eladók minden esetben haladéktalanul értesüljenek a rakparti díjak elvégzett elszámolásáról. Az eladók jogosultak arra, hogy havonta jelentést kérjenek az elszámolásokról E szerződések főtárgya a … Bt. és a … Kft.-ben az eladók részesedésének a vevő részére való adás-vétele volt. A … Kft. neve
- július 17-én … Kft.-re változott. … Bt. és az … Kft. összeolvadással átalakult.
- július 8-án engedményezési megállapodás (…) jött létre az … Kft. és a felperes között, mely értelmében a felperes a
- október 26-án létrejött adásvételi szerződés 5.2 pontja szerinti igényeket a továbbiakban közvetlen módon érvényesítheti. Az … Kft. a szerződés 5.2 pontja szerinti igényt a felperesre engedményezi. A felperes az engedményezést elfogadja. Az … Kft. semmilyen módon nem vállal szavatosságot a fentiek szerint engedményezett követelésért. A
- december 14-én Budapesten a …, … javára kötött engedményezési megállapodást semmisnek nyilvánították. A … Bt. először a … Kft.-t szólította fel 450.000 euro megfizetésére, majd 2010 januárjában a … Zrt.-hez fordult.
- február 7-én kelt levelében a partfal kapcsán bruttó 104.151.805 forintban, még a pontonhíd kapcsán 9.012.500 forintban jelölte meg a … Bt. követelését. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [9] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest jogalap nélkül gazdagodás címén 127.182.055 forint és járulékai, valamint a perköltség megfizetésére. Előadta, hogy a bérleti szerződés alapján az elvégzett kikötő-fejlesztési beruházást a … Bt. és az általa alapított … Kft. finanszírozta. A … Bt.
- december 31-én az … Kft.-vel egyesült, jogutódjuk az … Kft., amely az alperesi ingatlanon végzett beruházásból eredő igényeket
- július 8-án rá engedményezte. Az alperesi ingatlan értéke a jogelődje által elvégzett beruházás értékével az ő rovására gyarapodott, ezért annak megtérítésére az alperes a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján köteles. [10] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a perbeli legitimáció igazolásának hiányára tekintettel kérte a per megszüntetését. Érdemben a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a perbeli követeléssel kapcsolatban tévesen jelölte meg a felperes alperesként a ..., a csatolt bérleti szerződés alapján ugyanis az elszámolási kötelezettség a szerződő felek között áll fenn. Az első- és másodfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a permegszüntetési kérelmet elutasította, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 59.477.770 forintot, és ezen összeg késedelmi kamatát, valamint 1.221.060 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az … Kft. volt a gazdagodással érintett beruházást megvalósító … Bt. és … Kft. jogutódja, így a jogosultja volt a perbeli beruházásból eredő követelésnek, rendelkezési jogkörén belül a követelést engedményezhette. A felperes által hivatkozott megállapodásban pedig a perbeli beruházásból eredő, alperessel szembeni követelést engedményezte a felperesre. A rakparti díjak jogosultja pedig a jelen per alperese a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 80. §
(3)bekezdése alapján, így az igény vele szemben érvényesíthető. [12] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett marasztaló rendelkezését megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. [13] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást annyiban egészítette ki, hogy a
- évi bérleti szerződés felmondását követően a perbeli ingatlanra
- október 29-én, majd
- január 1-én az … Kft. és a … Kft. újabb bérleti szerződéseket kötöttek, amelyek alapján a bérlő
- évig folyamatosan birtokban tartja és használja a partszakaszt. [14] Az így kiegészített tényállás mellett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel érintett döntésével és annak indokaival nem értett egyet. A jogerős ítélet értelmében a perbeli követelés sorsa a rendelkezésre álló, részben ellentmondásos tartalmú okiratok alapján nem követhető, és a felperes engedményesi minősége a csatolt okiratok alapján nem bizonyított, ezért a keresetet az aktív perbeli legitimáció hiánya miatt el kellett utasítani. [15] A másodfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a kereset az adott ténybeli alapon további okokból sem lehetne alapos. Amíg a bérlő az ingatlant birtokában tartja és használja, addig az állam állított gazdagodása nem következhetett be. A felperes által jogalap nélküli gazdagodás címén előterjesztett igény a … Kft.-vel kötött bérleti szerződés tartalmának függvényében érvényesíthető, ilyen jogcímen a bérlő akkor is csak a bérleti jogviszony megszűnését követő elszámolás során léphetne fel a bérbeadóval szemben. Rámutatott arra is, hogy a felperes azzal az építési munkával elért gazdagodás megtérítését követelte a perben, amelynek kivitelezésére az állam támogatást nyújtott. Ez a magatartás azonban nem felel meg a polgári jogok gyakorlásra irányadó általános elveknek. A jóhiszeműséget és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét sérti ugyanis, ha a pályázó úgy veszi igénybe az állami támogatást a saját gazdasági céljait szolgáló beruházás megvalósítása érdekében, hogy a pályázati eljárás során nem jelzi előre, hogy a beruházással összefüggésben az állammal szemben pénzbeli igényeket kíván érvényesíteni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalmilag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Megsértett jogszabályhelyként jelölte meg a Pp.
- §
(1)bekezdését, a Ptk. 329. §
(1)bekezdését, 361. §
(1)bekezdését, valamint az Alaptörvény XXIV. cikkének
(1)bekezdését. [17] Arra hivatkozott, hogy az általa F/7., F/11., és F/
- sorszám alatt becsatolt okiratok alapján az engedményezések, és ezekre tekintettel jogutódlási láncolat bizonyított. Kiemelte, hogy a
- július 8-i engedményezési szerződésben a követelést a
- október 26-án kötött adásvételi és engedményezési szerződés
- §
(2)bekezdésében meghatározott követelésre utalással határozták meg. Álláspontja szerint a
- október 26-án kötött adásvételi és engedményezési szerződésből egyértelműen kitűnik, hogy annak kötelezettje a fejlesztéssel érintett partszakasz hasznosítója, a … Kft. volt, amely társaság eredetileg a beruházással megvalósított kikötő üzemeltetése során beszedett díjakból teljesítette volna a … Kft. és a … Bt. felé fennálló tartozását. Ezt támasztja alá a
- január
- napján létrejött bérleti szerződés
- pontja is, amely a bérlő beruházásaival kapcsolatos kérdéseket külön megállapodásra utalta. A felperes kifejtette, hogy e külön megállapodás elmaradásával meghiúsult annak a lehetősége, hogy a követelése a partfalszakasz hasznosításából befolyó összegből - akár beszámítással - teljesítésre kerüljön, ezért a beruházással érintett partfalszakasz tulajdonosával, a ... szemben kívánta érvényesíteni az igényét. [18] Szerinte tévedett a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy hiányzik a követelés meghatározása során a kötelezett személyének és a követelés jogcímének a megjelölése, ugyanis a
- október 26-án kötött adásvételi és engedményezési szerződés
- §
(2)bekezdéséből egyértelműen kitűnik, hogy a követelés elsősorban az ingatlan hasznosítójával szemben áll fenn - az ő nemteljesítése esetén pedig másodlagosan az ingatlan tulajdonosával, a ... szemben az előfinanszírozás megtérítése jogcímén. E körben a másodfokú bíróság egyrészt az okiratok téves értelmezésével, az engedményezés bizonyítása hiányának megállapításával a Pp. 206. §
(1)bekezdését, továbbá a Ptk. 329. §
(1)bekezdését sértette meg. [19]érelmezte a másodfokú bíróság azon megállapítását, hogy a … Bt., illetve a beruházásban résztvevő … Kft. a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint kérhetné a költségei megtérítését a Ptk. 194. §
(2)bekezdése szerint egyéb feltételek fennállása esetén. Álláspontja értelmében a másodfokú bíróság megállapítása a Ptk. 361. §
(1)bekezdését sértette, mivel a jogelődje bérlő, így jogcímes birtokos volt. [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy egyik fél sem hivatkozott a jogviszony folyamatos fennállására, így erre bizonyítás sem folyt, így a tényállás kiegészítésével a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a hatáskörén, és megsértette a Pp. 163. §
(2)bekezdését is. Állította, hogy az első bérleti jogviszony megszűnésével megvalósult a jogalap nélküli vagyoneltolódás az alperes javára. [21] Kifogásolta annak megállapítását, hogy a Ptk. 361. §
(1)bekezdésének feltételei nem állnak fenn, hiszen a perben nem volt vitás, hogy az alperes tulajdonába került a jogelődje által létesített ingatlan. [22] A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság megalapozatlanul hivatkozott az állami támogatás vonatkozásában a Ptk. 4. §
(1)bekezdésére, valamint 5. §
(2)bekezdésére, mert a beruházás összköltsége a támogatási szerződésben is rögzített módon 473.500.000 forint volt. A jogelőd társaságok előfinanszírozták a beruházást, ezért megilleti a gazdagodás visszatérítési igény. A másodfokú bíróság ítélete sérti az Alaptörvény XXIV. cikkének
(1)bekezdését, mivel a jogelődje a támogatási szerződésben foglalt jogait jóhiszeműen és tisztességesen gyakorolta, a támogatási összeget teljes egészében a fejlesztésre fordította, továbbá jogait rendeltetésszerűen gyakorolta, azzal az állami vagyont gyarapította. [23] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [25] A Kúria - a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [26] A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály [Pp. 206. §
(1)bekezdés] megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. A perbeli esetben ez nem állapítható meg. Minderre tekintettel nincs indok a bizonyítékok felülvizsgálati eljárásban történő felülmérlegelésére (BH2012.179., BH2002.29.). [27] Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy miután a felperes kereseti kérelmét engedményezésre alapította, így annak igazolása, hogy engedményezés vagy engedményezési láncolat útján megszerezte a perbeli követelést őt terhelte. A felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott okirati bizonyítékok a felperes engedményesi pozícióját nem bizonyítják, miután a
- október 26-i, … cégek között létrejött megállapodásból nem állapítható meg, hogy pontosan milyen követelésekről rendelkeztek, és a hárompólusú megállapodásból - annak megszövegezésére is tekintettel - nem azonosítható az engedményezés megtörténte sem. Az eladói, valamint kölcsönadói pozíciókat is feltüntető megállapodásból egyértelműen nem derül ki az sem, hogy a megállapodásban részt vevő felek között olyan engedményezési megállapodás jött létre, aminek kihatása van a magyar társaságok bármiféle követelésére. [28] Megalapozottan állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy nem értelmezhető pontosan, mit jelent a szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint a vevő előre hozzájárul ahhoz, hogy a magyar társaságok az eladóra engedményezzék a kikötőberuházás előfinanszírozásával kapcsolatos igényüket. Miután a felperes által becsatolt további okiratból (F/15) az is megállapítható, hogy a
- évi megállapodás vevője az egyik eladóra engedményezte a
- évi megállapodás
- §
(2)bekezdésében írt követelést, így ugyanarra az egyébként nem pontos tartalommal körülírt követelésre két engedményezési megállapodás is született. [29] Önmagában annak sincs jelentősége az engedményezés körülményeinek vizsgálatakor, hogy a
- évi, német társaságok között létrejött megállapodásban említett magyar cégeknek milyen tulajdonosi szerkezete volt, abban német társaságok voltak-e érdekeltek. Ugyanis egy társaságot megillető követelés tekintetében magának a társaságnak, nem pedig a társaság tulajdonosának van rendelkezési jogosultsága, így az önálló, elkülönült jogalany társaság által megtett egyértelmű, az engedményezési láncolat elején álló engedményezési nyilatkozat hiányában az sem állapítható meg, hogy a … cégek közötti megállapodás megkötésekor az a társaság, amelyet a felperes engedményezőként említett, egyáltalán rendelkezett-e a magyar társaságok bármiféle követelésével. [30] A fenti ellentmondások mellett helyesen állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy miután a jelen perben érvényesített felperesi követelés jogalap nélküli gazdagodás jogcímén került előterjesztésre, így a
- évi megállapodásban írt rakparti díjakba beszámítandó előfinanszírozási költség ebbe a körbe semmiképpen sem tartozhat, ilyen elszámolás ugyanis csak a bérleti szerződés keretei között valósulhat meg. [31] Összességében a másodfokú bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdésének és Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nélkül ítélte meg a felperes aktív perbeli legitimációjának kérdését. [32] Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság nem érdemben bírálta el a felperes jogalap nélküli gazdagodásra alapított igényét, ezért fogalmilag nem sérülhetett a Ptk. 361. §
(1)bekezdése, és ezzel összefüggésben a Ptk. 194. §
(2)bekezdése, valamint a Ptk. 4. §
(1)bekezdése és 5. §
(2)bekezdése. E körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontját fogalmazta meg jogerős ítéletében, rámutatva arra, hogy amennyiben érdemben elbírálható lenne a kereset, akkor sem lenne megalapozott egyik felperes által hivatkozott jogcímen sem a ... szembeni jogalap nélküli gazdagodás címén előterjesztett igény. Miután a felperes valamennyi, a ... szemben megfogalmazott kereseti hivatkozásának alapjául az a tényállítása szolgált, hogy engedményesként érvényesíti a követeléseket, ez pedig a fentiek szerint nem volt igazolható, így az érdemi döntés meghozatalához az aktív perbeli legitimáció hiányán túlmenően minden további kérdésben szükségtelen volt a döntéshozatal, ezért a Kúria a jogerős ítélet ezen hivatkozásait mellőzi. [33] A másodfokú bíróság a tényállás kiegészítésében csupán azt állapította meg, hogy a bérleti szerződés 2006. évi felmondását követően két ízben is újabb bérleti szerződések kötésére került sor. Ez a megállapítás nem sérti a Pp. 206. §
(1)bekezdését. Az pedig, hogy a 2006-ban felmondással megszűnt jogviszony alapján van helye elszámolásnak, vagy újabb bérleti szerződések tartama alatti elszámolással rendezhetők a beruházással kapcsolatos kérdések, jelen perben nem releváns, figyelemmel arra, hogy nem a bérleti szerződéssel összefüggő elszámolási igényeket kellett a bíróságnak rendeznie. Erre tekintettel a jogerős ítélet a tényállás kiegészítésével összefüggésben sem sértett jogszabályt. [34] A jogerős ítélet nem sérti az Alaptörvény XXIV. cikkének
(1)bekezdését, mivel a felperes kereseti kérelmének elbírálhatósága körében csak annak volt jelentősége, hogy a jogalap nélküli gazdagodás címén előterjesztett keresete vonatkozásában a követelése alperessel szembeni érvényesíthetőségét igazolni nem tudta. E körben az elutasító határozatát a másodfokú bíróság megfelelően indokolta. A kereshetőségi jog igazolásának hiányában pedig azoknak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott kérdéseknek, hogy a támogatási szerződésben foglalt jogokat jóhiszeműen és tisztességesen gyakorolták-e, a támogatási összeget teljes egészében a fejlesztésre fordították-e, nincs jelentősége. [35] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [36] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte őt az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amely az alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült, és a Kúria által a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet alapján a kifejtett jogi képviselői tevékenységgel arányos, mérlegeléssel megállapított áfa mértéket is tartalmazó ügyvédi munkadíjból áll. [37] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése folytán tárgyaláson kívül bírálta el. [38] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró