A határozat elvi tartalma: A közéleti vitában kifejtett, felfokozott hangvételű bírálat miatt a becsület megsértése nem állapítható meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.736/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Molnár Tibor Tamás előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Váci Tímea ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Lóránd ügyvéd) A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.209/2018/5/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 29.P.23.948/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes által üzemeltetett ... portálon
- július 31-én „Így károgták végig a vizes vb-t a hontalan firkászok" címmel cikk jelent meg. Az írás a felperest „hontalan firkásznak," „ócsároló nemzetgyalázónak," „magyar sikerek, illetve minden ami magyar ellendrukkerének," „gyalázkodónak," „óbégatónak," „hivatásos nemzetrontónak," „a sivalkodó tengely tagjának," „képmutató, kicsinyes, hírhedt sivalkodónak," a „legundorítóbb hontalannak" nevezte, a budapesti vizes világbajnokság megnyitójáról szóló írásait pedig „károgásnak," „sivalkodásnak," „gyalázkodásnak," „óbégatásnak," „a cinikus hiszti képmutatóan kicsinyes maxon járatásának," „nyöszörgésnek," „köpködéseknek" és „az ostoba cinizmus mintapéldányának" minősítette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes keresete annak megállapítására irányult, hogy az alperes a cikk idézett kijelentéseivel megsértette a becsülethez fűződő személyiségi jogát, kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, és kötelezze elégtétel adására, valamint 500.000 forint és járulékainak megfelelő sérelemdíj megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes közérdeklődésre számot tartó témában: a budapesti vizes világbajnokság megnyitója kapcsán széles sajtónyilvánosság előtt éles hangú kritikát fogalmazott meg, ezért a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
- §-a alapján köteles eltűrni az őt emiatt ért bírálatokat. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát az általa közzétett cikk azon kijelentéseivel, amely a felperest „hontalan firkásznak," „ócsároló nemzetgyalázónak," „hivatásos nemzetrontónak" és „a legundorítóbb hontalannak" nevezte. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte elégtétel adására, valamint 300.000 forint és járulékainak megfelelő sérelemdíj megfizetésére; ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és rendelkezett az elsőfokú eljárási költség és illeték viseléséről. A határozatának indokolása szerint a felperes nem vált közszereplővé azzal, hogy a társadalom tájékoztatásának egyik fórumánál végzett tevékenységet. Az a tény azonban, hogy kritikusan értékelt egy közéleti eseményt: a hazánkban megrendezett
- FINA Világbajnokság megnyitóját, lehetőséget adott az ezzel ellentétes kritikai észrevételek megtételére akár e közéleti eseménnyel, akár az eseményt értékelő személlyel szemben. A felperes személyét érintő azon bírálat ugyanakkor, amely őt „hontalan firkásznak," „ócsároló nemzetgyalázónak," „hivatásos nemzetrontónak" és „a legundorítóbb hontalannak" minősítette, indokolatlanul bántó volt, hiszen megfosztotta az állampolgárság alkotmányos alapjogától és megkérdőjelezte a nemzethez tartozását, amelyet lealacsonyító jelzőkkel fokozott. Ezért e kijelentések megsértették a felperes Ptk. 2:
- §
(1)bekezdésében védett becsületét. Erre tekintettel a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján a jogsértést megállapította, a
- b)pont szerint az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, valamint a
- c)pont alapján elégtételadásra és a Ptk. 2:52. §-a szerint 350.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta, és a keresetet elutasította, valamint rendelkezett az első- és másodfokú eljárási költség és illeték viseléséről. A jogerős ítélet indokolása szerint a demokratikus társadalmak alappillére a szólásszabadság, amely biztosítja, hogy a társadalom tagjai akadályok nélkül fejthessék ki gondolataikat a közösséget érintő kérdésekben. Ez az alapjog nem korlátozhatatlan, annak - az Alkotmánybíróság határozataiban írt szempontok szerint - gátat szabhatnak a személyiségi jogok. Annak eldöntése során, hogy jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a felperes személyiségi jogai élveznek-e elsőbbséget, a másodfokú bíróság abból indult ki, hogy a közéleti megnyilvánulások stílusát jelentős részben az újságírók alakítják, a közügyek alakítóinak személyiségét érintő megnyilvánulások túlnyomó része pedig szükségszerűen és elkerülhetetlenül a politikai véleménynyilvánítás védelmi körébe tartozik (7/2014. (III. 7.) AB határozat [48]). A Magyarországon rendezett világbajnokság nem önmagában a sportesemény világméretű jellege miatt került a közérdeklődés homlokterébe, hanem azért, mert annak megrendezése, kivitelezése, lebonyolítása politikai viták kereszttüzében zajlott. A felperes cikke, amelyre az alperes írása reagált, maga is tartalmazott politikai állásfoglalásokat, hiszen kitért a rendezvény költségeire és a menekültválogatott nevének elhallgatására. Emiatt a felperes tevékenysége a politikai közbeszéd része lett, amely folytán a személye is széles körben bírálhatóvá vált. Ennek tükrében a felperes a kereset tárgyát képező valamennyi kijelentést köteles eltűrni, hiszen azok között nincs minőségi különbség. Ezek a jelzők a PK 12. számú kollégiumi állásfoglalásban írt szempontok alapján - azt fejezik ki, hogy a cikk szerzője szerint a felperes nem elég hazafias módon állt hozzá egy olyan eseményhez, amely az ország pozitív nemzetközi megítélését igyekezett támogatni. A sérelmezett közlések mindegyike ezen indulatot kívánta plasztikussá tenni, így a „hontalan" jelző is, amelyet a szerző - az elsőfokú bíróság értelmezésétől eltérően - nem közjogi értelemben használt. Noha e kritikát a cikk írója szélsőséges, sok esetben a közízlésnek vélhetően nem megfelelő módon fejezte ki, ez a perbeli szituációban nem eredményezett jogsértést, hiszen a cikk idézte a felperes azon megnyilatkozásait, amelyek a bírálatot kiváltották, ezek pedig szorosan kapcsolódtak egy közügyhöz, így nem voltak öncélúak, továbbá nem kérdőjelezték meg a felperes általános emberi értékeit. Ezért a másodfokú bíróság a keresetet alaptalannak találta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 2:42. §
(2)bekezdését, 2:
- §-át, valamint 2:
- §
(1)bekezdését. Érvelése szerint a másodfokú bíróság helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy az elsőfokú bíróság által jogsértőnek talált kijelentések nem öncélú és indokolatlan sértések. E jelzők ugyanis nem a sporteseményhez, mint közügyhöz, hanem az ő személyéhez kapcsolódnak, továbbá indokolatlanul és aránytalanul bántóak. Mindez a fokozott tűrési kötelezettség mellett is, meghaladja a 7/2014. (III.7.) AB határozat szerinti véleménynyilvánítási szabadság véd. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai A Kúria a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §
(1)és
(2)bekezdései alapján a jogerős ítéletet bizonyítás felvétele nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapulvételével, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, így arról döntött, hogy a jogerős ítélet sérti-e a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat. [11] Ennek során abból indult ki, hogy az Alkotmánybíróság több határozatában, így a 36/1994. (VI.24.), a 7/2014. (III.7.) és a 13/2014. (IV.18.) AB határozataiban is megállapította: az Alaptörvény IX. cikkének
(1)és
(2)bekezdései a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jogot a vélemény érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védik. Az olyan értékítéletek pedig, amelyek közügyekre vonatkoznak, fokozott alkotmányos védelmet élveznek még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak. A közügyek vitatása ugyanis a demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények szabad kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát. Az Alaptörvény IX. cikkének
(4)bekezdése és a Ptk. 2:
- §-a alapján azonban a vélemény-nyilvánítás lehetőségei közügyekben sem korlátlanok, az emberi méltóság védelme ugyanis - az adott eset valamennyi körülményének gondos mérlegelése esetén - a vélemény-nyilvánítás szabadságának indokolt külső korlátja lehet. Erre tekintettel az öncélú gyalázkodás, a szemben álló fél megalázására törekvés még a közügyek megvitatása során sem élvezhet alkotmányos védelmet. [10] Annak eldöntése során, hogy az alperes az adott esetben átlépte-e a véleménynyilvánítás megengedett határait, a sérelmezett közlést a maga egészében, annak valóságos tartalma szerint kellett megvizsgálni, az értékelés során pedig tekintettel kellett lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra (PK
- számú állásfoglalás II. pontja). Ezen szempontok alapulvételével a jogerős ítélet okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes nem sértette meg a felperes becsületét az elsőfokú bíróság által jogsértőnek talált jelzők használatával. A felperes ugyanis - széles sajtónyilvánosság előtt - közérdeklődésre számot tartót témában: a vizes világbajnokság megnyitója kapcsán nyilvánított véleményt. Ezzel részese lett az e körben zajló közvitának, amely azt eredményezte, hogy nemcsak az általa kifejtett vélemény, hanem ehhez kapcsolódóan az ő személye is bírálat tárgyává válhatott. Márpedig ezen kritikák kapcsán a felperest fokozott tűrési kötelezettség terhelte, amelyet felülvizsgálati kérelmének tartalma szerint, ő maga sem vitatott. Ezen fokozott tűrési kötelezettség határait az elsőfokú bíróság által jogsértőnek talált jelzők nem lépték át. Ahogy azt a másodfokú bíróság helyesen megállapította, a perben sérelmezett kifejezések a cikk írójának felháborodását fejezték ki azért, mert álláspontja szerint a felperes hazafiatlan módon és alaptalanul bírálta a világbajnokság megnyitójának színvonalát. E közvita részeként megfogalmazott, felfokozott és éles hangvételű kritika nem minősíthető sem öncélúak, sem indokolatlanul bántónak, így az nem sérti a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát. [13] A kifejtett okok miatt a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [12] Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [14] Alaptörvény IX. cikk
(1),
(2)és
(4)bekezdései, Ptk. 2:42. §
(1)bekezdése Záró rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [16] Az alperesnek áthárítható felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján az eredménytelen felülvizsgálattal élő felperes köteles az államnak megtéríteni. [15] Budapest,
- szeptember
- Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Molnár Tibor Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző