A határozat elvi tartalma: Érdemi felülvizsgálatnak csak a jogszabályban meghatározott tartalmi követelményekkel rendelkező felülvizsgálati hivatkozás tekintetében van helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság közbenső ítélete Az ügy száma: Pfv.III.21.906/2018/
- szám A tanács tagjai: . Döme Attila a tanács elnöke . Zumbók Péter előadó bíró . Farkas Antónia bíró A felperesek: I. rendű II. rendű III. rendű A felperesek képviselője:
- sz. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Simon D. Gábor ügyvéd) Az alperes: alperes Az alperes képviselője: Földényi, Lászay és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Földényi Rita ügyvéd) Az alperes beavatkozója: beavatkozó Az alperes beavatkozójának képviselője: Bebesi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bebesi István ügyvéd) A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.178/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: ővárosi Törvényszék 17.P.25.534/2011/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. és II. rendű felperesek házastársak, a III. rendű felperes a gyermekük. A III. rendű felperes az I. rendű felperes első terhességéből
- május 21-én császármetszéssel született. A császármetszésre az idő előtti burokrepedés és elsődleges fájásgyengeség miatt került sor. Az alperes a burokrepedés észlelésekor rögzítette a várandós I. rendű felperes státuszát, azonban a gyulladásos paraméterek (vérkép, négyóránkénti testhőmérséklet mérés, CRP) vizsgálatát nem végezte el, és oxitocin adagolása mellett nem alkalmazott folyamatos CTG észlelést. [2] Az I. rendű felperes a kórházból
- május 24-én saját felelősségére távozott. Nála 2009 júniusában hasfal-rekonstrukciós műtétet végeztek, amelynek keretében teljes hosszában helyreállították a hasfal épségét és a köldökgyűrű állapotát. [3] A III. rendű felperesnél
- december 12-én a Kórház Gyermekneurológiai Szakrendelőjében elvégzett vizsgálat során a koránál kissé elhúzódóbb pszichomotoros fejlettséget véleményeztek. Korai fejlesztő központba küldték, ahol a
- január
- és
- január
- között végzett vizsgálat alapján a végtagokban gyengébb koordinációt és a felső végtagok feszesebb izomtónusát tapasztalták, a pszichomotoros fejlettségében minden területen elkésettség volt tapasztalható, többszörös oxigénhiányos stroke utáni állapotot és enyhe izomtónus eloszlási zavart véleményeztek. [4] A
- június 29-én kiállított genetikai vizsgálati eredmény szerint a III. rendű felperes esetében a disztrofin gén ex58 exonja hiányzott, de a többi exon normális mintázatot mutatott. A további analízis eredményeként valószínűsítették, hogy az 58 exonban pontmutáció okozta a III. rendű felperes Duchenne-Becker izomdisztrófiás betegségére utaló klinikai tüneteket. [5] A III. rendű felperesnél jelenleg klinikailag minimális pszeudohipertrófiával járó (kötőszöveti állomány megnövekedése az izomállomány rovására) és jelentős izomerő csökkenés nélküli izombetegség áll fenn. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperesek keresetükben vagyoni és nem vagyoni káraik megtérítésére kérték kötelezni az alperest. Az I. és II. rendű felperesek személyenként 5.000.000 forint, a III. rendű felperes 8.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamatai megfizetését kérte. Az I. és II. rendű felperesek emellett ápolás-gondozás, háztartási kisegítés, rezsitöbbletköltség, közlekedési többletköltség, fejlesztő kezelések költsége és gyermekfelügyelet költsége címén kérték az alperest költségpótló járadék megfizetésére kötelezni. [7] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú ítélet és másodfokú közbenső ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [9] A kereset megalapozottságát a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(1)bekezdése és 339. §
(1)bekezdése, valamint az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
- §
(3)bekezdése és
- §-a alapján vizsgálta. [10] A perben kirendelt igazságügyi szakértők aggálytalannak tekintett szakvéleménye alapján megállapította, hogy az alperes a burokrepedés észlelésekor rögzítette a várandós I. rendű felperes státuszát, azonban a gyulladásos paraméterek (vérkép, négyóránkénti testhőmérséklet mérés, CRP) vizsgálatát nem végezte el. Rögzítette, hogy mivel az alperes az oxitocin alkalmazása idején folyamatos CTG észlelést nem alkalmazott, a CTG regisztrátumok nem feleltek meg a szakmai elvárásoknak, technikailag nehezen értékelhetőek, a másolatok nem beazonosíthatóak, azokról az időpont és az anya adatai hiányoztak, ezért az ellátás nem felelt meg a szakma szabályainak és az elvárható gondosság elvének. [11] A szakvélemény alapján azonban arra a következtetésre jutott, hogy a felperesek a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggés fennállását nem tudták bizonyítani. Az általa figyelembe vett szakértői megállapítás szerint ugyanis a rendelkezésre álló orvosi dokumentációból szakértőileg nem volt bizonyítható, hogy a III. rendű felperes károsodása szülés körüli oxigénhiányból eredt. Kiemelte, hogy a szakértők a III. rendű felperes jelenlegi kórállapotának okaként részben a genetikai megbetegedésként jelentkező és ún. pontmutációval létrejött izombetegséget (Duchenne izomdisztrófia), részben a perinatálisan kialakult méhlepényforrású mikroembolizációval létrejött többszörös agyi oxigénhiányos érelzáródásos kóreredetű elváltozást (multiplex ischaemiás stroke) jelölték meg. Lényegesnek tekintette továbbá, hogy a szakvélemény szerint a III. rendű felperes károsodása a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alapján nem szülés körüli oxigénhiányból fakad, az nagy valószínűséggel a méhlepényből eredő mikroembolizáció következtében alakult ki, ezért az alperes részéről nem volt feltárható olyan mulasztás, amely az agykárosodás mértékét csökkenthette volna. [12] Az alperes kártérítési felelősségét az I. rendű felperesnél a szülést követően kialakult vizelettartási problémák, sebfertőzés, valamint a hasfal-rekonstrukciós műtétet igénylő hasizom szétválás és sérv vonatkozásában sem találta megállapíthatónak. Kifejtette továbbá, hogy a császármetszés javallatairól, előnyeiről és hátrányairól való tájékoztatás elmaradása sem szolgálhatott a felelősség megállapításának alapjául. [13] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította az alperes kártérítő felelősségét a III. rendű felperes oxigénhiány eredetű agykárosodása miatt az I-III. rendű felpereseket ért károkért. [14] A fellebbezés alapján azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság helyesen foglalt-e állást, amikor az alperes szakmai szabályszegése (gyulladásos paraméterek vizsgálatának elmaradása, az oxitocin adagolása mellett a folyamatos CTG ellenőrzés hiánya) és a III. rendű felperesnél bekövetkezett egészségkárosodás közötti okozati összefüggést nem állapította meg. [15] Ezzel kapcsolatban figyelemmel volt arra, hogy a szakértők a III. rendű felperes szülés körül keletkezett egészségkárosodását azért nem tartották kizárhatónak, mert a magzat állapotának nyomon követése a szülés folyamatában nem felelt meg az elvárásoknak. Hivatkozott arra a szakértő megállapításra is, hogy a császármetszés korábbi elvégzése esetén nem biztos, hogy ez az állapot alakult volna ki a III. rendű felperesnél. Habár a szakértők a rendelkezésre álló adatokra tekintettel a császármetszés korábbi elvégzését nem tartották indokoltnak, a jogerős közbenső ítélet indokolása szerint ennek azért nem lehetett jelentőséget tulajdonítani, mert az orvosi adatok hiányosak voltak, és ezért az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a magzat szülés alatti állapota nem indokolta a szülés korábbi befejezését. [16] Mindezekből a másodfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a genetikai eredetű károsodás az ellátással ugyan nem volt okozati összefüggésben, azonban az egészségkárosodás másik lehetséges oka (a szülés körüli vérellátási zavar okozta elváltozás) tekintetében az alperes nem tudta magát kimenteni, ezért a III. rendű felperes oxigénhiány eredetű agykárosodása miatt az I-III. rendű felpereseket ért károkért felelősséggel tartozik. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak „teljes egészében történő hatályon kívül helyezését" kérte. [18] Álláspontja szerint a jogerős közbenső ítélet nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseinek, ezért jogszabálysértő. Felhívta a Pp.
- §
(1)bekezdését. [19] Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság semmilyen módon nem vette figyelembe a III. rendű felperes genetikai eredetű betegségét, amelyre az ellátásnak semmilyen hatása nem volt, és nem is lehetett. Ugyanerre hivatkozott az egészségkárosodás másik lehetséges okaként megjelölt oxigénhiányos elváltozás tekintetében, és ehhez képest kifejezetten iratellenesnek minősítette a másodfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy e körben kimenteni magát nem tudta. [20] Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság ellenőrző szakvélemény beszerzése nélkül helyezkedett szembe a szakvélemény megállapításaival. [21] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [23] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős közbenső ítélet az alperes által megjelölt okból nem jogszabálysértő. [24] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §
(2)bek.]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3-4. pontjai]. [25] Az alperes a jogerős közbenső ítélet jogszabálysértő jellegét abban jelölte meg, hogy az nem felel meg a Pp. rendelkezéseinek. Eljárási szabálysértésként hivatkozott a szakértői bizonyítás szabályainak megsértésére és a bizonyítékmérlegelés hibáira. Megsértett jogszabályhelyként azonban sem a Pp. 177. §
(1)bekezdését, sem a Pp. 182. §
(3)bekezdését, sem a Pp. 206. §
(1)bekezdését nem jelölte meg. A felülvizsgálati kérelmében feltüntetett egyetlen jogszabályhely a Pp. 221. §
(1)bekezdése volt. Érdemi felülvizsgálatnak ezért csak ebben a körben lehetett helye. [26] A másodfokú bíróság ugyanakkor az utóbbi jogszabályhely által előírt indokolási kötelezettségét teljesítette. Döntését az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, de abból eltérő jogi következtetéseket vont le, amelyeket kellő részletességgel indokolt. Ismertette az alkalmazott, az elsőfokú bíróság ítéletében is felhívott anyagi jogi jogszabályhelyeket. Hivatkozott azokra a szakértői megállapításokra, amelyek figyelembevételével az alperesnek - az elsőfokú bíróság által már feltárt - mulasztásai és a III. rendű felperes egészségkárosodása közötti okozati összefüggés fennállását a felperesek részéről bizonyítottnak találta. Mivel pedig arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felelősség alól kimenteni magát nem tudta, ezért a Pp. 213. §
(3)bekezdése alapján közbenső ítélettel határozott az alperes kártérítési felelősségének megállapításáról. [27] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel, a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [28] A felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben nyilatkoztak arról, hogy a felülvizsgálati eljárásban perköltségigényt nem kívánnak érvényesíteni. [29] Az alperes teljes személyes illetékmentessége [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja] miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az Itv. 74. §
(3)bekezdése folytán alkalmazott 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése és
- §-a értelmében az állam viseli. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi rendelkezésekről szóló 74/
- (III. 31.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [31] A közbenső ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM