A határozat elvi tartalma: Az országos illetékességű közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének felülvizsgálata során az a bíróság rendelkezik illetékességgel (egyéb különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában), ahol a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.39.825/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Mészárosné Dr. Szabó Judit előadó bíró . Kulisity Mária bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozat száma: Miskolci Törvényszék 102.K.701.013/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 102.K.701.013/2020/
- számú végzését hatályon kívül helyezi. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] Az alperes a
- április 8-án kelt határozatával elutasította a felperes által - elvált házastárs és élettárs jogcímén, ... jogán előterjesztett özvegyi nyugdíj iránti igényét. A határozat jogorvoslati tájékoztatása szerint a döntés ellen keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes törvényszékhez. Kereset és védirat [2] A határozat ellen a felperes - a jogorvoslati tájékoztatásban foglaltaknak megfelelően a lakóhely szerint illetékes törvényszéken keresetet terjesztett elő, kérve a határozat [3] felülvizsgálatával az özvegyi nyugdíj megállapítását. Az alperes védiratában a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdése alapján kérte az alaptalan kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság határozata [4] A Miskolci Törvényszék a
- július 14-én kelt végzésében megállapította illetékességének hiányát és elrendelte az iratok áttételét a Fővárosi Törvényszékre. Indokolása szerint a
- május
- napján kelt keresetlevélre a Kp.
- április
- napjától hatályos
- §-át kellett alkalmazni arra figyelemmel, hogy a Kp.
- §
(1)bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott különös illetékességi okok hiányában az illetékességet a Kp. 13. §
(1)bekezdés e) pontja alapján a per tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósulásának a helye határozza meg. A jelen eljárás tárgya a felperes özvegyi nyugdíj feléledése iránti kérelmét elutasító döntés, melyre a Kp. 13. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában meghatározott különös illetékességi okok nem vonatkoznak. A döntést hozó alperesi hatóság országos illetékességű szerv, így az illetékességet a közigazgatási cselekmény megvalósulásának a helye - azaz Budapest - határozza meg, ezért a Kp. 13. §
(1)bekezdés e) pontja alapján a Fővárosi Törvényszék illetékessége állapítható meg. A döntést a bíróság a Kp. 45. §
(1)bekezdés b) pontja, 14. §
(3)bekezdése és 47. §
(1)bekezdése alapján hozta meg, utalva a Kúria Kpkf.VI.39.138/2020/
- számú végzésére. Fellebbezés és észrevétel [5] [6] A végzés ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak hatályon kívül helyezését. Fenntartotta, hogy a perre a Kp.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján a felperes lakóhelye szerinti Miskolci Törvényszék illetékes. A 2020. április 1. napjától hatályos Kp. 13. §
(1)bekezdésének pontjai rangsort jelentenek, melynek alapján az
- e)pont kizárólag akkor alkalmazandó, ha az adott ügyre az a)-
- d)pontok nem vonatkoznak. A jelen ügyre az alperes országos illetékessége okán a Kp. 13. §
- c)pontja az irányadó, így a felperes lakóhelye alapján a perre a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. melléklete szerint a Miskolci Törvényszék az illetékes. Ezt az értelmezést támasztja alá a Kúria Kpkf.VI.39.105/2020/3. számú végzése is. A felperes felhívás ellenére észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [7] [8] Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos. A végzés jogszerűségének vizsgálata során a Kúriának a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos 13. §-át kellett értelmeznie, a rendelkezés alkalmazása körében a Kúria 2/2020. KJE szám alatt hozott jogegységi határozatát (a továbbiakban: KJE határozat) vette alapul. E KJE határozatban a Kúria kimondta: az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének felülvizsgálata során a közigazgatási bíróság illetékességét (egyéb különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában) a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye alapítja meg. [9] A Kúria a KJE határozatban abból indult ki, hogy a Kp. illetékességi szabályairól rendelkező 13. §
(1)bekezdése akként épül fel, hogy az e) pont határozza meg az általános illetékességi okot, az ezen pont szerinti illetékességi ok alkalmazására csak a Kp. 13. §
(1)bekezdés a)-d) pontjai szerinti különös illetékességi okok hiányában kerül sor. A Kp. 13. §
(1)bekezdés
- c)pontja szerinti különös illetékességi ok az
- a)és
- b)pontok hiányában alkalmazandó, és a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található. [10] A Kp. 13. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti illetékességi oknál Kp. 4. §
(7)bekezdés 1. pontjára és az Alaptörvény F) cikk
(2)bekezdésére is figyelemmel - a megyékhez igazított az illetékesség. A több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv magába foglalja az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szervet is, a Kp. ezzel ellentétes rendelkezést nem tartalmaz. [11] Minden olyan közigazgatási tevékenység, amelyet olyan közigazgatási szerv foganatosított, amelynek illetékességi területe nem egy, hanem több megyére terjed ki, beleértve az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szervet is, illetékesség szempontjából a Kp. 13. §
(1)bekezdés c) pontja alá tartozik. Ezt a jogértelmezést a nyelvtani értelmezés is megerősíti. [12] A Kp.
- § helyes értelmezésénél - Alaptörvény
- cikkének első fordulata alkalmazásával - nem hagyható figyelmen kívül, hogy a
- április 1-jei változtatás jogalkotói célja többek között az egyenletes ügyelosztás megvalósulása volt. [13] A Kúria a KJE határozatban megjelölte a már meghozott, ellentétes tartalmú döntéseket, ebben a körben a jelen elsőfokú végzésben felhívott Kpkf.VI.39.138/2020/
- sorszámú végzést, amelyben foglaltakkal ellentétes értelmezés alapján eltérő következtetésre jutott. [14] A fentiek alapján a Kúria, figyelemmel arra, hogy az alperes országos illetékességű közigazgatási szerv, megállapította, hogy a perre a Kp.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján a Miskolci Törvényszék rendelkezik illetékességgel, ezért a fellebbezéssel támadott végzést - a Kp. 114. §
(2)bekezdés b) pontja alkalmazásával - hatályon kívül helyezte, mert a végzésbe foglalt eljárási cselekményt mellőzni kellett. Záró rész [15] A Kúria a fellebbezési eljárás illetékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés j) pontja alapján mellőzte a határozathozatalt. [16] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [17] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Mészárosné Dr. Szabó Judit s. k. előadó bíró, Dr. Kulisity Mária s. k. bíró