← Magyarország

Fkf.574/2019/50 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Fkf.I.574/2019/

  1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. október
  3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő v é g z é s t: A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve és társai ellen indult büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
  4. május
  5. napján kihirdetett 2.Fk.90/2018/
  6. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű és V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottra vonatkozó és fellebbezések folytán felülbírált részét helybenhagyja azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott anyja neve helyesen: I.rendű vádlott anyja neve. Megállapítja, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye:BV Intézet 1 neve, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlotté a BV Intézet 2 neve V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott tartózkodási helye: cím. A kiszabott szabadságvesztésbe I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott által
  7. május
  8. napjától
  9. október
  10. napjáig letartóztatásban töltött időt is beszámítja. Kötelezi I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat 21.234,- (huszonegyezer-kettőszázharmincnégy) forint, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat 14.400,- (tizennégyezer-négyszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az előfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  11. §

(1)bekezdés [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] b) pont 2. fordulat,
(2)bekezdés b) pont], társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §
(1)bekezdés b) pont 2. fordulat,
(2)bekezdés a) pont], és 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [Btk. 208. §
(1)bekezdés] állapította meg. Ezért I. rendű vádlott neve I. rendű vádlottat - mint visszaesőt - halmazati büntetésül 15 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat - halmazati büntetésül - 9 év szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra, V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §
(1)bekezdés
  1. fordulat] miatt 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében fegyházban, II.rendű vádlott neve II. rendű és V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott esetében börtönben állapította meg. A kiszabott szabadságvesztésbe az I. rendű vádlott által
  2. április
  3. napjától
  4. május
  5. napjáig, a II. rendű vádlott által
  6. április
  7. napjától
  8. május
  9. napjáig, az V. rendű vádlott által
  10. november
  11. napjától
  12. május
  13. napjáig letartóztatásban töltött időt beszámította. Megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a kiszabott szabadságvesztés háromnegyed, míg II.rendű vádlott neve II. rendű és V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A Kecskeméti Járásbíróság 4.Fk.751/2014/
  14. számú ítéletével I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben 600.000,- forintra, V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottalt szemben 240.000,- forintra vagyonelkobzást rendelt el. Az eljárás során lefoglalt és a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalánál letétként kezelt 150.615,- forintot elkobozta. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottat az ellene 1 rendbeli új pszichoaktív anyaggal való visszaélés bűntettének [Btk.
  15. §
(1)bekezdés 4 fordulat] vádja alól felmentette. Rendelkezett a bűnjelekről és az elsőfokon felmerült bűnügyi költségből I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat 374.723,- forint, II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottat 278.796,- forint, I-V. rendű vádlottakat egyetemlegesen 332.425,- forint, míg I., II., IV., V. rendű vádlottakat egyetemlegesen 1.363.408,- forint megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: Fellebbezett az ügyészség V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott terhére a felmentő rendelkezés miatt, az V. rendű vádlott bűnösségének új pszichoaktív anyaggal visszaélés vétségében [Btk. 184. §
(4)bekezdés a) pont] történő megállapítása, valamint a büntetés súlyosítása, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott enyhítés, a védő enyhítés, valamint az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és a 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vád alóli felmentés, II. rendű váédlott neve II. rendű vádlott és védője enyhítés, V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.97/2018/36. szám alatt az ügyészség fellebbezését kizárólag súlyosítás érdekében tartotta fenn, indítványozva az első fokú ítélet teljeskörű felülbírálatát (Be. 590. §
(1)és
(2)bekezdés,
(10)bekezdés]. A tényállás, a jogi indokolás és a bűnösségi körülmények kiegészítése és helyesbítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát súlyosítsa, egyebekben az első fokú ítéletet hagyja helyben. [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] Az ügyészség fellebbezésének visszavonására figyelemmel az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú ítélet V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottra vonatkozó felmentő rendelkezése
  1. október
  2. napján jogerőre emelkedett. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte enyhítő körülményként a II. rendű vádlott megromlott egészségi állapotát. Utalt a jelentős időmúlásra, mely álláspontja szerint nyomatékos enyhítő körülmény és a II. rendű vádlottnak nem róható fel. Ezen kívül hivatkozott büntetlen előéletére. Álláspontja szerint a belső arányosság sem követhető nyomon az elsőfokú ítéletben, az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a II. rendű vádlott másodlagos funkciót látott el a cselekmények elkövetése során. Indítványozta a büntetés enyhítését. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság az V. rendű vádlott tagadásával szemben az I., a IV. rendű vádlottak, valamint tanú 1 neve V. rendű vádlottat terhelő vallomását fogadta el bizonyítékként. Álláspontja szerint az V. rendű vádlott tagadó vallomásával szemben nem álltak rendelkezésre kétséget kizáró bizonyítékok, ezért az elsőfokú bíróság tényből tényre is helytelenül következtetett. Indítványozta az elsőfokú ítélet megváltoztatását és elsődlegesen az V. rendű vádlott felmentését. Másodlagos kérelme indokai között utalt az V. rendű vádlott büntetlen előéletére, arra, hogy két kiskorú gyermeket tart el, valamint arra, hogy a beteg édesapját ápolja. Hivatkozott a nagymérvű időmúlásra is. Erre figyelemmel kérte a kiszabott büntetés enyhítését. Az I. rendű vádlott fellebbezését írásban részletesen indokolta. Ebben a bűnszövetségben elkövetés mellőzését, fia sérelmére elkövetett kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vád alóli felmentését kérte. Utalt arra, hogy ő és családja azon személyek hazug, rágalmazó magatartásának áldozata, akik szintén kábítószert árusítottak város neve-én. Beadványaiban elismerte, hogy pár alkalommal IV. rendű vádlott neve vitette ki a pakkokat az utcasarokra. A feleségét és fiát viszont ebbe nem vonta bele, így nincs alapja a bűnszövetség megállapításának. Tagadta, hogy tanú 2 neve kábítószert adott volna el, a kihallgatott tanúk vallomását pedig a rendőrség ösztönözte. Álláspontja szerint mind az elsőfokú bíróság, mind az eljáró ügyész elfogult volt az ügyben, hiszen utaltak az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabhatóságára, szinte úgy tekintettek rá, mint aki embert ölt. Utalt tanú 3 neve vallomására, aki megtagadta a vallomástételt, azt mégis bizonyítékként értékelte a bíróság, ezért indítványozta az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új bizonyítási eljárás lefolytatását. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott kérte a kiskorú veszélyeztetésének bűntette és az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette alóli felmentését bűncselekmény, illetőleg bizonyítottság hiányában. Az egyéb cselekmények vonatkozásában pedig kérte azok kísérletkénti minősítését. Hivatkozott büntetlen előéletére, arra, hogy három éve áll a legsúlyosabb kényszerintézkedés hatálya alatt, illetőleg a jelentős időmúlásra. Mindezek figyelembevételével arányos büntetés kiszabását kérte. A fellebbezési nyilvános ülésen az ügyészség, a II. és V. rendű vádlott védője írásbeli indítványát fenntartotta. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője fellebbezését fenntartva az I. rendű vádlott részfelmentését indítványozta az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette, illetőleg a 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt vád alól, mert álláspontja szerint e bűncselekmények elkövetése nem került kétséget kizáróan bizonyításra. Az I. rendű vádlott tagadta e bűncselekmények elkövetését, a tanúk vallomása ellentmondásos volt, ők haragos viszonyban álltak az I. rendű vádlottal, így vallomásuk bizonyítékként nem értékelhető. A részfelmentésre figyelemmel kérte a kiszabott büntetés enyhítését, de a felmentés hiányában is indokoltnak látta a rendkívül súlyos szabadságvesztés büntetés lényeges enyhítését. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a korábbi védekezését megismételve kérte a felmentését az általa megjelölt bűncselekmények alól, emellett kérte a büntetése lényeges enyhítését. [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott az ártatlanságát hangoztatva kérte a büntetés enyhítését. Az V. rendű vádlott is hasonlóképpen nyilatkozott. Az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a
  3. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.)
  4. §
(1)és
(2)bekezdése alapján bírálta felül, a
(9)bekezdés alapján a fellebbezéssel érintett vádlottak tekintetében, a
(10)bekezdésben írt szabályokat alkalmazva. Az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le. Tévesen hivatkozott I. rendű vádlott arra, hogy tanú 3 neve vallomását annak ellenére bizonyítékként értékelte az elsőfokú bíróság, hogy a vallomástételt megtagadta. Az elsőfokú bíróság e körben kifejtette álláspontját és tanú 3 neve kihallgatásától eltekintett (első- fokú ítélet 11. oldal ötödik, hatodik bekezdés). Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet tényállását a bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján figyelemmel a Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontjára - az alábbiak szerint egészítette ki, illetőleg helyesbítette: I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott előéletét tekintve a
  1. oldal utolsó bekezdését akként helyesbítette, hogy az I. rendű vádlott az összbüntetésként megállapított szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadsága járt le
  2. március
  3. napján és a büntetést
  4. június
  5. napján kitöltötte. Az 5./ alatti elítélésre vonatkozó adatokat kiegészítette azzal, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje
  6. február
  7. napján járt volna le. II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottra vonatkozó személyi részt kiegészítette azzal, hogy a II. rendű vádlott magas vérnyomás és veleszületett izom és az arcideg perifériás mozgatórost megbetegedésben szenved. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott tulajdonát képezi egy szgk típusa típusú személygépkocsi 150200.000,- forint értékben. Az V. rendű vádlott édesapját gondozza, mely tevékenysége után gondozási díjban részesül. V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottat a Dabasi Járásbíróság a
  8. június
  9. napján kihirdetett 6.B.325/2016/
  10. számú ítéletével - mely a Budapest Környéki Törvényszék 3.Bf.679/2019/
  11. számú határozata folytán
  12. szeptember
  13. napján emelkedett jogerőre - új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt 1 év - végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett - börtönre ítélte. Az elsőfokú ítélet
  14. oldal hatodik bekezdését kiegészítette azzal, hogy AB-CHMINACA
  15. január
  16. napjától kábítószernek minősül. A
  17. oldal hatodik bekezdését akként helyesbíti, hogy az ott írt két anyag összes hatóanyag tartalma a csekély mennyiség felső határának 11,96-szorosa. A
  18. oldal alulról a harmadik bekezdésében az AMB-FUBINACA
  19. július
  20. napjától minősül új pszichoaktív anyagnak. A tényállásban feltüntetett jogszabályi hivatkozásokat - 66/
  21. (IV. 12.) Kormányrendelet, Btk.
  22. §
(1)bekezdés 18/a. pontja, Btk. 184/D. §
(1)bekezdés - a jogi indokolás részének tekintette. Az elsőfokú ítélet
  1. oldal utolsó bekezdésében a tanú neve helyesen tanú 4 neve, míg a
  2. oldal ötödik bekezdésében az elsőfokú bíróság - helyesen - meghallgatta a szakértőket. Az elsőfokú bíróság az ítélet
  3. oldal negyedik bekezdésében, illetve a
  4. oldal első bekezdésében indokolatlanul használt idegen szavakat - annulálja, implikálja, extrapolációt -, a büntetőeljárás nyelve a magyar és az ítélet megfogalmazása ettől nem térhet el, az ott írtakat közérthetően kell megfogalmazni. E szavak magyar megfelelője: érvényteleníti, vonja maga után, következtetést. Az így kiegészített és helyesbített tényállás megalapozott, mely irányadó volt a felülbírálat során. Az ítélőtábla álláspontja szerint az I. rendű vádlott részfelmentését, illetőleg az V. rendű vádlott felmentését célzó fellebbezések a bizonyítékok mérlegelése ellen irányulnak. Azt kifogásolják, hogy az I. rendű vádlott részbeni, illetve az V. rendű vádlott tagadó vallomását elvetve az elsőfokú bíróság a terhelő bizonyítékokat - így különösen az I. rendű vádlott nyomozati [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] vallomását, IV. rendű vádlott neve IV. rendű vádlott vallomását, a terhelő tanúvallomásokat elfogadva bűnösségüket a terhükre rótt valamennyi bűncselekményben megállapította. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az I. rendű vádlott nyomozás során tett, önmagára és az V. rendű vádlottra is terhelő vallomását bizonyítékként elfogadta annak ellenére, hogy azt utóbb az I. rendű vádlott visszavonta, hiszen e vallomást az egyéb bizonyítékok, így a IV. rendű vádlott vallomása, a terhelő tanúvallomások, az V. rendű vádlott esetében tanú 1 neve tanú vallomása, a szakértői vélemények és a lefoglalt különböző kábító hatású anyagok is alátámasztották. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást széles körben lefolytatta. Az így rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, indokát adva, hogy mely bizonyítékokat vetett, illetőleg fogadott el és milyen okból. Okfejtése megfelel a logika szabályainak és egyben iratszerű is. A bizonyítékok értékelése az elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok eltérő értékelésére a fellebbezési eljárásban nincs törvényes lehetőség. Így az I. és V. rendű vádlottak felmentését célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek. A törvényszék a megalapozott tényállásból helyesen vont következtetést a vádlottak bűnösségére és a cselekmények minősítése is törvényes. Megjegyzi azonban az ítélőtábla, hogy a bűncselekmények megnevezése két okból sem felelt meg a
  5. számú BK véleményben írtaknak. A BK vélemény
  6. d) pontja értelmében ugyanis a határozat rendelkező részében nem kell utalni arra, hogy az elkövető tettesként követte el a bűncselekményt, továbbá az elkövetői alakzatra utalás - jelen esetben társtettes - megelőzi a bűncselekmény megnevezését. Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor vizsgálta, hogy az elbíráláskori törvény alkalmazása kedvezőbb elbírálást eredményez-e a vádlottakra nézve és helyesen foglalt állást, hogy az elbíráláskori Btk. kedvezőbb, hiszen az I., II. rendű vádlott esetében a hatóanyag tartalom - jelentős mennyiség - jóval kedvezőbb az elbíráláskori törvény esetében, illetve az V. rendű vádlott cselekménye enyhébben minősül (kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett). A másodfokú bíróság - osztva a főügyészség indítványát - a jogi indokolást kiegészítette akként, hogy az alfa-PVP és az amfetamin az
  7. évi
  8. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben,
  9. március
  10. napján kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az
  11. évi
  12. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban,
  13. március
  14. napján kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyagok, ezért a Btk.
  15. §
(1)bekezdés 18/A. pontja alapján kábítószernek minősülnek, az etil-hexedron és a 4-EMC nevű vegyületek
  1. április
  2. napjától - a kábítószerekkel és a pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/
  3. (IV. 2.) Kormányrendeletben meghatározottakra és a
  4. január
  5. napjától hatályos, az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/
  6. (XII. 3.) EMMI rendelet
  7. mellékletében meghatározottakra figyelemmel - a Btk. 184/D. §.
(1)bekezdése alapján új pszichoaktív anyagnak minősülnek. Az AB-CHMINACA a
  1. évi LXXII. törvény
  2. §-a értelmében, figyelemmel az
  3. évi
  4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az
  5. évi február hó
  6. napján aláírt egyezmény II. Jegyzékében szerepel, mint pszichotróp anyag, ezért a Btk.
  7. § 18/b. pontja alapján kábítószernek minősül. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az I. és II. rendű, valamint a fellebbezéssel nem érintett III., IV. rendű vádlottak egészséget veszélyeztető bűncselekményét bűnszövetségben elkövetettnek minősítette. A Legfelsőbb Bíróság IV. számú Büntető Elvi Döntése szerint a Btk. a bűnszövetség fogalom meghatározásánál a bűncselekmények szervezett elkövetését értékeli, vagyis azt az esetet, amikor a [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] közreműködőknek, tehát a bűnszövetség tagjainak a megállapodása több bűncselekmény megvalósítását célozza anélkül, hogy minden egyes bűncselekmény végrehajtásának a részleteit is megszerveznék. A bűnszövetség létrejöttének nemcsak az a feltétele, hogy a bűncselekmény alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, hanem az is, hogy az elkövetők megállapodása szervezett bűnelkövetésre vagyis magára a bűnözésre, illetve több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá, hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze. Az elsőfokú bíróság idevonatkozó megállapításai - elsőfokú ítélet
  8. oldal harmadik bekezdés helyesek, az ott meghatározottak mindben megalapozzák a bűnszövetség megállapíthatóságát, azt az ítélőtábla is osztotta. A megállapított tényállás szerint az I. és II. rendű vádlott, mint a III. és IV. rendű vádlott nevelésére, gondozására, felügyeletére köteles személy, e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegte, amikor hagyták, hogy III. és IV. rendű vádlott ne járjon iskolába, hogy drogot fogyasszanak és bevonták őket a kábítószer-kereskedésbe. Az I. és II. rendű vádlottak e magatartásukkal a III. és IV. rendű vádlottak testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyeztették, így helyes a kiskorú veszélyeztetése bűntettében bűnösségük megállapítása is. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények kiegészítésre és helyesbítésre szorultak: Az I. és II. rendű vádlott esetében a 4 rendbeli bűncselekményből álló halmazat helyett a többszörös halmazat a súlyosító körülmény. Az ítélőtábla mellőzte a bűnöző életmódra berendezkedve, hosszú időn át,
  9. életévét be nem töltött gyermek felhasználásával történő elkövetést, mivel ez egyrészt bűnszövetség megállapításában, illetőleg a minősített esetkénti értékelésben megjelent és ez ugyanazon körülmény kétszeres értékelését jelentené. Az I. rendű vádlott esetében a sokszorosan büntetett előélet helyett a visszaesésen túli elítéltség a súlyosító körülmény. Mindhárom vádlott esetében további súlyosító körülmény a társtettesi elkövetés. Ezzel szemben az I. rendű vádlott esetében helyesen a bűnösségre is kiterjedő részbeni beismerő vallomás az enyhítő körülmény. További enyhítő körülmény mind a három vádlott esetében a hosszú büntetőeljárás, ezen belül, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése óta is közel másfél év eltelt, az I., II. rendű vádlott esetében a hosszú kényszerintézkedés, a II. rendű vádlott megromlott egészségi állapota, az V. rendű vádlott esetében édesapja gondozása. Az így kiegészített és helyesbített bűnösségi körülmények ellenére az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetéseket arányosnak ítélte. Nem tévedett a törvényszék, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében - aki a bűncselekmények elkövetésében az ötletszerző és az irányító volt nincs ok a középmértéktől a javára eltérésre. A II. rendű vádlott esetében a törvényszék messzemenően értékelte az enyhítő körülményeket, amikor a tizenöt év középmértéktől a javára eltérve kilenc év szabadságvesztést szabott ki, annak további enyhítését nem látta indokoltnak a másodfokú bíróság. Az V. rendű vádlott esetében sem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az enyhítő körülményekre és a belső arányosságra figyelemmel az öt év középmértéktől valamelyest eltérve négy év szabadságvesztést szabott ki, annak sem lényeges súlyosítására, sem lényeges enyhítésére nem látott indokot a másodfokú bíróság. Nem tévedett a törvényszék, hogy a súlyos megítélésű bűncselekményt elkövető vádlottakat eltiltotta a közügyek gyakorlásától, annak tartama mindhárom vádlott esetében arányos. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései - vagyonelkobzás, elkobzás, bűnügyi költség megfizetésre kötelezés - törvényesek. Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítélet pontatlanul tartalmazta I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott anyjának nevét, az helyesen I.rendű vádlott anyja neve. [69] [70] [71] [72] [73] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű, V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottra vonatkozó és fellebbezések folytán felülbírált részét a Be.
  10. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta. Megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye a BV Intézet 1 neve II.rendű vádlott neve II. rendű vádlotté a BV Intézet 2 neve míg V.rendű vádlott neve V. rendű vádlott tartózkodási helye cím. A kiszabott szabadságvesztésbe az I. és II. rendű vádlott által 2019. május 11. napjától 2020. október 21. napjáig letartóztatásban töltött időt is beszámította a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdése alapján. A fellebbezési eljárásban az I. rendű vádlott védelmében 21.234,- forint, míg a II. rendű vádlott védelmével 14.400,- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére e vádlottakat kötelezte a Be. 574. §
(1)és
(4)bekezdése és a Be. 613. §
(1)bekezdése alapján. Az ítélettel szemben a Be. 458. §
(2)bekezdés a) pontja alapján - figyelemmel a Be. 615. §
(1)bekezdésére - nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,
  1. október
  2. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke Sefta Márta dr. sk. előadó bíró Dr. Cserháti Ágota sk. bíró A Szegedi Ítélőtábla Fkf.I.574/2019/
  3. számú végzése és a Kecskeméti Törvényszék 2.Fk.90/2018/
  4. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. rendű, II.rendű vádlott neve II. rendű és V.rendű vádlott neve V. rendű vádlottra vonatkozó és fellebbezések folytán felülbírált része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
  5. október
  6. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.