← Magyarország

Bf.424/2020/19 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.424/2020/

  1. A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
  2. október
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt I. r. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék
  4. július
  5. napján kihirdetett 4.B.75/2020/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. I. r. vádlott szabadságvesztés büntetésének tartamát 5 (öt) év

(6)hat hónapra enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A szabadságvesztés tartamába beszámítja I. r. vádlott által a
  1. július
  2. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt. Indokolás [1] A Nyíregyházi Törvényszék a
  3. július
  4. napján meghozott 4.B.75/2020/
  5. számú ítéletével I. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  6. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  7. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] mondta ki bűnösnek. Ezért 7 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, valamint 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú bíróság elkülönítés folytán a B.392/2018/
  1. számon
  2. február
  3. napján hozott ítéletet ... II. r. vádlottal szemben, akit társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt, mint különös visszaesőt 5 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélt. E határozat
  4. február
  5. napján emelkedett jogerőre. [3] A törvényszék rendelkező részben írt ítélete ellen I. r. vádlott és a védője jelentettek be fellebbezést, elsődlegesen felmentés, másodsorban a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. [4] Az I. r. vádlott több beadványában írásban igen részletesen, pontokba szedve indokolta a jogorvoslatát. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban és a nyomozás során is számos eljárási szabálysértés történt, így például sem DNS-, sem pedig ujjnyomvizsgálatot nem végeztek. Indítványainak nem adtak helyt és mindez oda vezetett, hogy olyan bűncselekmény elkövetéséért ítélték el, amelyet nem követett el, nem vitatva a II. r. vádlott személygépkocsijában talált kábítószer-mennyiséget és azt, hogy ezt az utazást ő szervezte meg. Indítványt tett az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatására, amelyben poligráfos vizsgálat elvégzését kérte saját magára és vádlott-társára is. Elfogultságot is érzékelt, ezért az új eljárást a fővárosban indítványozta lefolytatni. [5] A védő írásban szintén részletesen megindokolta a fellebbezését. Hosszan idézett a II. r. vádlott vallomásaiból, rámutatva az ellentmondásokra, és kifejtette azt az álláspontját, hogy a törvényszék a feltárt bizonyítékokat egyoldalúan, mindig az I. r. vádlottra terhesen értékelte. Mindezek miatt az elsőfokú ítéletet megalapozatlannak tartotta, mert a megállapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítás eredményével, az iratok tartalmával és a törvényszék a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett [a büntetőeljárásról szóló
  6. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  7. §
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontok]. Álláspontja szerint az iratok tartalma és helyes logikai következtetés alapján megállapítható a valósághű tényállás és az I. r. vádlott kizárólag a személygépkocsiban talált kábítószerrel hozható összefüggésbe, mely így is jelentős mennyiség, de lényegesen kevesebb, mint amit az elsőfokú bíróság az ítéletében a terhére rótt. A kiszabott szabadságvesztés büntetést eltúlzottnak tartotta és a belső arányosság is sérült, ezért a büntetés lényeges enyhítésére tett indítványt. [6] Az ügyész tudomásul vette az elsőfokú bíróság döntését. [7] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.309/2018/21. számú átiratában a védelmi jogorvoslatokat alaptalannak tartva a sérelmezett elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. [8] Az ítélőtábla a védelmi fellebbezés elintézésére - a vádlotti indítvány folytán - a Be. 599. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tűzött ki, mert a jogorvoslat a Be. 598. §
(5)bekezdésében meghatározott indítvány folytán tanácsülésen nem volt elbírálható. [9] A másodfokú bíróság a védelmi fellebbezések tartalmára figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 590. §
(1),
(2)bekezdése alapján teljeskörűen bírálta felül. A védelmi jogorvoslat támadta a bűnösség megállapítását is, ezért korlátozott revízióra nem kerülhetett sor. [10] A felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat betartva folytatta le és nem vétett olyan abszolút, illetve relatív eljárási hibát, amely a büntetőügy érdemi felülbírálatát kizárta volna [Be. 608. §
(1)bekezdés a-f) pontok; Be. 609. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a-e) pontok]. Erre figyelemmel az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nem volt törvényes lehetőség, miként azt az I. r vádlott fellebbezésének írásbeli indokolásában indítványozta. [11] A törvényszék a tényállás megállapításához szükséges releváns bizonyítékokat beszerezte, azokat a tárgyalás anyagává tette. Részletesen vizsgálta a büntetőügyben tett vádlotti vallomásokat, összevetve azokat a tanúk nyilatkozataival. Igyekezett feltárni I. r., valamint ... II. r. vádlott egyaránt terhelő vallomásainak mozgatórugóit, miközben értékelte a vallomásokban található ellentmondásokat. Ennek során azonban csupán a személyi bizonyítékokból indult ki és nem összefüggésében vizsgálta meg a nyomozás során feltárt tárgyi bizonyítékokat. Nem volt figyelemmel arra, hogy a
  1. október
  2. napján tartott házkutatás során ... ... lakásán, tartózkodási helyén a nagy mennyiségű kábítószeren kívül digitális mérleg is lefoglalásra került, míg I. r. vádlottnál ilyet nem találtak és a tőle lefoglalt és megtalált kábítószer nem érte el a csekély mennyiség felső határát. Mindezek fényében az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal azt a tényt, hogy ... több vallomásában nem az I. r. vádlotthoz kötötte a lakásán megtalált és lefoglalt 7910,27 gramm, 4,25 gramm, valamint 0,14 gramm nettó súlyú kábítószert. Az I. r. vádlott mindvégig határozottan tagadta azt, hogy a ... illetőségű vádlottnál megtalált nagy mennyiségű kábítószert ő vitte a ... lakásba. E körben hangsúlyos, hogy ...t elfogása napján, azaz
  3. október 20-án azt vallotta, hogy egy általa nem ismert ember vitte a lakására a kábítószert (nyomozási irat
  4. kötet 759-761.) és csak később tett e részben terhelő vallomást társára. Ilyen ellentmondó adatok mellett - amint a védő helyesen érvelt - nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani azt, hogy az I. r. vádlott vitte a marihuánát a II. r. vádlott ingatlanába. [12] Az elsőfokú bíróság ezért a Be.
  5. §
(4)bekezdésében meghatározott eljárásjogi alapelvet figyelmen kívül hagyva téves ténybeli következtetéssel állapította meg, hogy I. r. vádlott vitte a jelentős mennyiségű kábítószert a II. r. terhelt lakására. [Be. 592. §
(2)bekezdés d) pont]. Emellett kisebb mérvű iratellenesség volt tapasztalható a tényállásban [Be. 592. §
(2)bekezdés c) pont]. [13] A megalapozatlanság részbeni, azt a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés által a Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontjában írt jogkörében küszöbölte ki. A tényállást a másodfokú bíróság a következők szerint helyesbíti, illetve módosítja részben a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat. [14] Mellőzi a 1997. és 2000. években történt elítélésekre való általános hivatkozást (ítélet 3. oldal 1. bekezdés), figyelemmel a Btk. 97. §-ának
(2)bekezdésében írtakra, mivel I. r. vádlott újonnan beszerzett erkölcsi bizonyítványa mint a hiteles bűnügyi nyilvántartás ezeket az elítéléseket már nem tartalmazza. [15] Az ítélet indokolásának [5] bekezdésében azt állapítja meg, hogy
  1. október
  2. előtt - pontosan meg nem állapítható időben és személytől - került a 23 csomagban kiszerelt marihuána ... tartózkodási helyeként használt .... szám alatti lakásba. [16] Az I. és II. r. vádlottak rendőri igazoltatására 13 óra 40 perckor került sor (elsőfokú ítélet [8] bekezdés). A helyesbítés alapja: a nyomozási irat
  3. kötet
  4. számú rendőri jelentés. [17] A
  5. október
  6. napján tartott házkutatás kezdete 22 óra 40 perc volt (elsőfokú ítélet [13] bekezdés. A helyesbítés a nyomozási irat
  7. kötet
  8. lapszám alatt csatolt házkutatásról és lefoglalásról szóló jegyzőkönyvön alapszik. [18] Az ítélet [15] bekezdéséből mellőzi az ítélőtábla a kokaint, mert ennek fogyasztását sem a toxikológiai szakértői vélemény (nyomozási irat
  9. kötet 317-319.), sem más személyi vagy tárgyi bizonyíték nem igazolta. [19] Az így kiegészített és helyesbített tényállás felel meg az iratok tartalmának, az megalapozott és mentes a Be.
  10. §-ában írt hiányosságoktól és a Be.
  11. §
(3)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság számára irányadó. [20] Az irányadó tényállás alapján a törvényszék okszerűen vont következtetést I. r. vádlott bűnösségére és törvényes a bűncselekmény jogi minősítése is. A tényállás helyesbítése, kiegészítése a bűncselekmény jogi minősítésében nem eredményezett változást, hiszen a személygépkocsiban megtalált és lefoglalt kábítószer totál-THC tartalma meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, annak 125%-a (mintegy 1,2-szerese). [21] A jogi minősítés kapcsán az elsőfokú bíróság indokolása hiányos, mely lényegében csak a bűncselekményt szabályozó törvényhely felhívására szorítkozott az ítélet IV. részében. Nem csak szankciós perorvoslattal támadott, azaz teljeskörű indokolást igénylő határozatban a döntés e fontos része feltétlen részletesebb indokolást igényel, melyet a másodfokú bíróság a következők szerint egészít ki. [22] Az 1/
  1. Büntető jogegységi határozat értelmében a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés haszonszerzésre irányul és magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartoznak a kábítószernek kereskedés céljából való megszerzése, készletezése, szállítása, csomagolása, elosztása is. Az I. r. vádlott jelentős mennyiségű kábítószer szállításának szervezésében vádlott-társával nyilvánvalóan haszonszerzésre törekedve vett részt. ... ... lakásán megtalált és abból a személygépkocsiban szállított kábítószer mennyiségéből egyértelműen a kereskedési magatartás állapítható meg és róható az I. r. vádlott terhére, mely cselekmény befejezett (
  2. BK vélemény, BH
  3. 144.). [23] Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel abban, hogy az I. és II. r. vádlottak a terhükre megállapított egészséget veszélyeztető bűncselekményt társtettesként követték el, mivel egymás tevékenységéről tudva, szándékegységben jártak el. Útközben a szállított kábítószerből sodort cigarettát közösen fogyasztották el, így mindketten tudtak arról, hogy a csomagban jelentős mennyiségű kábítószer található. A már idézett jogegységi határozat ugyan általában önálló tettesi tevékenységet jelöl meg a kereskedelmi tevékenységnél, de a törvényi feltételek fennállása esetén a társtettesség megállapítása helytálló (BH
  4. 38., Kúria Bfv.II.328/2019/8). [24] Az elsőfokú bíróság nagyrészt feltárta az I. r. vádlott javára és terhére szóló bűnösségi körülményeket, amelyek azonban kiegészítendők a következők szerint. Enyhítő hatást kell tulajdonítani a részbeni beismerő vallomásnak, bár ennek csekély a nyomatéka, hiszen tettenéréshez társul. Ugyanakkor további súlyosító körülmény a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nagymértékű elszaporodottsága, továbbá az, hogy az I. r. vádlott kábítószert fogyasztott, amit igazol a vizeletmintájának pozitív eredménye. Ez külön nem minősíthető, mert beleolvad a súlyosabban minősülő kábítószer-kereskedelembe, figyelemmel a Btk.
  5. §
(6)bekezdésében írtakra. [25] A tényállás részbeni helyesbítése következtében I. r. vádlott terhére egyértelműen bizonyított kábítószer mennyiségének jelentős csökkenése (a jelentős mennyiség alsó határának 1,2-szerese a 11-szeres helyett) miatt a vádlott büntetését a rendelkező részben írtak szerint enyhíteni kellett. [26] Tény, hogy az I. r. vádlott több ízben volt már büntetve, de ezek nem egészséget veszélyeztető, hanem más jellegű bűncselekmények elkövetése miatt történtek. Az 5 év 6 hónapra enyhített szabadságvesztés igazodik az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyához, I. r. vádlott társadalomra veszélyességéhez, a kiegészített bűnösségi körülményekhez és ezzel az ítélet belső arányossága sem sérült. [27] Az ítélőtábla az I. r. vádlott többszörös büntetettségét szem előtt tartva a közügyektől eltiltás tartamát érintetlenül hagyta. Az így kiszabott büntetés megfelel a büntetéskiszabás elveinek, szükséges, de elégséges is a büntetési célok eléréséhez. [28] Az elsőfokú bíróság járulékos kérdésekben hozott rendelkezései helyesek és törvényesek. [29] A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a szükséges részben a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő részét a fellebbezések alaptalansága miatt a Be. 605. §
(1)bekezdés alkalmazásával helybenhagyta. [30] Az előzetes fogvatartás további beszámítása a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdésén alapul. Debrecen,
  1. október
  2. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró, Dr. Bakó József sk. bíró Záradék: A Debreceni Törvényszék 4.B.75/2020/
  3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.424/2020/
  4. számú ítéletében írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
  5. október
  6. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.