Kfv.38204/2019/5 – Kúria

(4)bekezdése alapján a pályázati kérelmeket 9 tagból álló ideiglenes bizottság (a továbbiakban: Értékelő Bizottság) értékelte. A pályázattal összefüggésben az Értékelő Bizottság a felperest

1. október
2. napján hallgatta meg, amelyről készült jegyzőkönyvet az alperesi jogelődnek megküldte. Az Értékelő Bizottság megállapítása szerint a felperes (formai-tartalmi követelményekre 78, szakmai tartalomra 66 pontot) összesen 144 pontot ért el, amivel elérte a névjegyzékbe felvételhez szükséges ponthatárt. Az alperesi jogelőd FNJ/149/
3. számú határozatával megállapította, hogy a felperes az azonos pontszámot elérő pályázók között a közjegyző jelenlétében megtartott sorsolás alapján kialakult sorrend szerint a
4. rangsorhelyet érte el, így a meghatározott keretszámra tekintettel az új felszámolói névjegyzékbe nem került be, ezért a felszámolói névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmét elutasította, ezt követően pedig az FNJ/303/
5. számú határozatával a felperest a felszámolói névjegyzékből törölte. A felperes által a határozatokkal szemben előterjesztett kereset alapján eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.30.065/2015/
6. Számú ítéletével az alperes mindkét határozatot hatályon kívül helyezte és a jogutód alperest új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolásában leszögezte, hogy az Értékelő Bizottság szakértőként tett javaslatának értékelését az alperes nem végezte el, így határozatából nem állapítható meg, hogy az Értékelő Bizottság által javasolt pontszámokat milyen pontrendszer alapján és milyen módszerrel számolta ki, döntését milyen mérlegelési szempontok figyelembevételével hozta meg, melyre tekintettel a határozata nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
7. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
8. §

(1)bekezdés ec) pontjában foglaltaknak. A megismételt eljárásra a Ket. 72. §

(1)bekezdés c) pontjának és a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-ának megfelelő újraértékelést írt elő [4] [5] [6] oly módon, hogy a határozat indokolásából ki kell tűnnie a pályázati felhívás 4.
2. valamennyi alpontjában felsorolt szempontokhoz rendelt - a felperes pályázatára vonatkoztatott okszerűen súlyozott pontszámoknak, az esetleges levonásoknál pedig a szakmai hiányosság pontos megjelölésének, illetőleg szükség szerint a felperes képviselőjét ismételten meg kell hallgatni. Az alperes felülvizsgálati kérelmének visszavonása következtében felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem került sor. A Kormány által kijelölt felszámolók névjegyzékét vezető hatóságként eljáró hatóság a megismételt eljárásban a felperes pályázatát bekérte, majd a felperest hiánypótlásra hívta fel. A
3. július
4. napján kelt FNVH/6674-3/201-NFM számú határozatával a felperes új felszámolói névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a pályázata a maximálisan adható 170 pontból 137 pontot ért el, így felperes a felvételhez szükséges 144 pontot nem érte el. A formaitartalmi pontszám változatlanul hagyása mellett a szakmai tartalom vonatkozásában a pályázati kiírásban felállított szempontokat 4.2.1-től 4.2.33-ig terjedő részpontszámok szerint alakította ki, amely alapján a 4.2.1-től 4.2.32-ig alpontokra összesen adható 60 pontból 38 pontot, a szakmai tervre (4.2.
5. pont) adható 30 pontból 21 pontot, összesen 59 pontot állapított meg. Kifejtette, hogy a szakmai anyag az üzleti tervekkel szemben támasztott követelményeknek maradéktalanul nem felelt meg, a felperes pénzügyi finanszírozási tervet nem csatolt, amelyek figyelembevételével a felperes pályázatát a 4.2.1., 4.2.2., 4.2.4., 4.2.6., 4.2.10., 4.2.12., 4.2.20., 4.2.21., 4.2.24., 4.2.
6. és 4.2.
7. pályázati pontok esetén az adható maximális pontoktól eltérő pontszámokkal értékelte. A felperes a keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Állította, hogy a Kormány nem tette lehetővé a szakmai tartalom értékelési szempontrendszerének megismerését, megsértve ezzel az Alaptörvény R. cikk

(2)bekezdését. A pályázati felhívás

1. b) pontjára vonatkozó pontozási rendszert előzetesen nem ismerhette meg, azt az alperes alakította ki az új eljárásban, aki az értékelést önkényes és diszkriminatív módon végezte el, amely alapján végül a bekerüléshez szükséges ponthatárt sem érte el. Hangsúlyozta, hogy az új eljárásban a már odaítélt 144 pontot kellett volna az alperesnek megindokolnia, nem a már megadott pontokat új elvek szerint újraértékelve azt hátrányára megváltoztatnia. Indítványozta a Korm.r.-et módosító 343/
2. (XI.13.) Kormányrendelet (a továbbiakban: 343/
3. Korm.r.) Alaptörvénybe (E. cikk

(3)bekezdés, R. cikk

(2)bekezdés, XIV. cikk

(4)bekezdés, XXVIII. cikk

(4)bekezdését) ütközése miatti bírói indítvány előterjesztését. Érvelése szerint a kidolgozott pontozási rendszer az európai belső piaci szabályozásról szóló 2016/113/EK Irányelv 10. cikke

1. a)és c-
2. g)pontjait is sérti, ezért kérte a pontrendszer figyelmen kívül hagyását. Álláspontja szerint az Értékelő Bizottság [7] [8] [9] eljárása formálisnak tekinthető és e körben a Ket. több szabályának megsértését állította. A perben szakértő kirendelését indítványozta a megismételt pontozás és a 344 pályázat összehasonlíthatóságának bírósági felülvizsgálata céljából. Az alperes az érdemi ellenkérelmében a határozatában foglaltakat maradéktalanul fenntartva a felperes keresetének elutasítását kérte. A kereset alapján eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.33.382/2016/13. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, megállapítva, hogy határozata a Ket. 121. §

(1)bekezdés f) pontja alapján semmis, mivel a szakértőként korábban eljárt Értékelő Bizottságot a megismételt eljárásban fel kellett volna hívnia az ítéletben feltárt hiányosságok orvosolására. E tekintetben a szakvélemény kiegészítése mindazon kérdéskörökben szükséges, amely az ítélet indokolása szerint hiányosságként értékelhető. Előírta, hogy a megismételt eljárásban a Ket. 59. §

(4)bekezdésében foglaltak alapján az Értékelő Bizottságot a szakvélemény kiegészítésére kell felhívnia mindazon tárgykörökben, amelyekben nem, vagy hiányosan foglalt állást. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a Kfv.IV.37.950/2017/

1. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Végzése indokolásában leszögezte, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor döntését arra alapította, hogy a Ket.
2. §

(1)bekezdés f) pontja alapján az alperesi határozat semmis, ugyanis az előzményi ítélet iránymutatása nem tartalmazott az Értékelő Bizottság megkeresésére és a Ket. 59. §

(4)bekezdésére történő hivatkozást és arra az ítélet indokolásából sem vonható le következtetés. Az alperesi hatóság feladata a szakmai tartalom tekintetében a pályázat újraértékelése, azaz a pályázati felhívás 4.

1. alpontjában felsorolt szempontokhoz okszerűen rendelt súlyozott pontszámok felperesi pályázatra vonatkoztatása volt a feladata, szükség esetén a felperes képviselőjének ismételt meghallgatásával. A jogerős ítélet az alapeljárásban megállapított pontszámtól való eltérés tilalmát csak a formai-tartalmi követelmények esetében rögzítette. Mindezek alapján az alperes szabadon dönthette el az ennek teljesítéséhez szükséges bizonyítási cselekményeket, ezért az elsőfokú bíróság jogsértően rótta az alperes terhére a tényállás tisztázása körében az iránymutatás Ket.
2. §

(4)bekezdésének megsértését, és jogsértően jutott arra a következtetésre, hogy az alperesi döntés semmis. A megismételt eljárásra az alperesi határozatban szereplő indokolás - felperes kifogása mentén történő - teljes körű értékelését írta elő azzal, hogy érdemben kell állást foglalnia arról, hogy a bizonyítás körében az Értékelő Bizottság megkeresésére szükség volt-e, és elegendő volt-e az új eljárásban a felperesi pályázati dokumentáció ismételt áttekintése a felperes nyilatkozata és további iratok beszerzése, a korábbi eljárás során felvett jegyzőkönyv tartalmának javaslatának újraértékelése. és az Értékelő Bizottság A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [10] A felperes a megismételt eljárásban a kereseti kérelmében foglaltakat fenntartva változatlanul állította a Ket. korábban felhívott rendelkezéseinek a sérelmét és indítványozta a felperesi ügyvezető meghallgatását, valamint utólagos normakontrollra vonatkozó eljárás kezdeményezését. [11] Az alperes a megismételt eljárásban a nyilatkozatában foglaltakat fenntartva a felperes keresetének elutasítását kérte, utalva arra, hogy döntését az ítélet iránymutatásának megfelelően hozta meg. Hangsúlyozta, hogy a perben kizárólag a felperes pályázatáról döntő alperesi határozat vizsgálható felül, így a pályázatok összehasonlítására, illetőleg a pályázati kiírás kifogásolására nem kerülhet sor. Az elsőfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában rámutatott arra, hogy a Kúria korábbi végzésében foglalt iránymutatás figyelembevételével az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján arról kellett állást foglalnia, hogy az új felszámolói névjegyzékébe való felvétel kapcsán az alperes a korábbi elsőfokú ítélet iránymutatása alapján az egyes részpontszámokat jogszerűen állapította-e meg, és az alapján a felperes kérelmét jogszerűen utasította-e el. Leszögezte, hogy e körben az alperes határozatának a pályázati felhívás 3.a) pontjára vonatkozó formai-tartalmi szempontokat nem kellett vizsgálnia, mivel az a megismételt eljárás eredményeként nem volt módosítható. Ugyanakkor a pályázati felhívás 3.b. pontja tekintetében vizsgálta a Ket. 72. §

(1)bekezdés ec) pontjának és a Pp. 339/B. §-ának történő megfelelést a pályázati felhívás 4.

1. pont valamennyi alpontjában felsorolt szempont esetén. Hangsúlyozta, hogy sem az alapeljárásban, sem a megismételt eljárásban a pályázati kiírás megfelelőségét nem értékelhette. [13] Rögzítette, hogy az alperes az eljárása során nem új szempontrendszert dolgozott ki, hanem az egyes pályázati szempontokhoz részpontszámokat rendelt és ez alapján alakította ki a mérlegelésen alapuló döntésével az egyes részpontokat, és indokolta azok megfelelőségét. Ez alapján a megismételt eljárásban az újraértékelés során a szakmai résznél jogszerűen tért el az alapeljárásban meghatározott pályázati ponttól. Kiemelte, hogy az alperes az eljárása során az Értékelő Bizottság által jegyzőkönyvben, illetve értékelő lapon rögzítettektől mérlegeléssel eltérhetett. E körben hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.549/2017/
2. számú végzésében foglaltakra is. Leszögezte, hogy a felperest a kereshetőségi jog kizárólag a saját pályázata kapcsán a perbeli határozat felülvizsgálata körében illeti meg. [14] Kifejtette, hogy az alperes a megismételt eljárás során a Ket. alapelvi rendelkezéseit sem sértette meg, mert jogosult volt eltérni az alapeljárás pontszámaitól és részpontszámokat rendelni az adott pályázathoz, melynek körében a Kúria Kfv.III.37804/2017/
3. számú ítéletében foglaltakra is hivatkozott. Az alperes által megállapított egyes részpontszámok indokolása körében leszögezte, hogy azok okszerűek, azokból a mérlegelési szempontok megállapíthatóak. [15] A 4.2.
4. ponttal összefüggésben kifejtette, hogy az alperes a pályázat benyújtáskori állapotot vette figyelembe, így az azt követő személyi változásokat nem értékelte a felperes hátrányára. A 4.2.
5. ponttal összefüggésben rögzítette, hogy a felperes szakmai beszámolóját az alperes az egyes gazdasági mutatók elemzésével részletesen értékelte, a hátrányként figyelembe vett tények az indokolásból megállapíthatóak. A 4.2.
6. pontban szereplő felperesi honlappal összefüggésben rámutatott arra, hogy alperes megjelölte melyek azok a hiányosságok (kereső funkcióval nem rendelkezik, panaszkezelési szabályzat nem érhető el), amelyeket hátrányára értékelt. A 4.2.
7. ponthoz fűzött indokolás szerint a pontlevonás alkalmazására a több pályázó alapján meghatározott tőkeszerkezet és megtérülési mutató átlagos eredményétől való eltérésre tekintettel került sor. [16] A 4.2.
8. ponttal összefüggésben megjegyezte, hogy miután az értékelés együgyfeles eljárásra vonatkozott, a többi 343 pályázattal való összehasonlításra nem kerülhet sor, ugyanakkor a határozatból az 5 pont levonás oka és értékelési szempontja, valamint az értékelés okszerűsége megállapítható. A 4.2.
9. ponttal összefüggésben leszögezte, hogy tételesen felsorolásra került a felperes hátrányára értékelt valamennyi jogsértés, illetőleg jogszabályi kötelezettség, így a határozat indokolása e körben nem jogszabálysértő. A 4.2.
10. pályázati alpont kapcsán kifejtette, hogy az alperes a felperesi társaság által lefolytatott összes eljárás arányához viszonyítva határozta meg a figyelembe vehető viszonyszámot, amely a határozatból megállapítható. A 4.2.
11. ponttal összefüggésben rámutatott, hogy a pályázati kiírásnak megfelelően alperes úgyszintén százalékos arány alapján határozta meg a pontszámot a felperes által kezdeményezett eljárások száma alapján. [17] Leszögezte, hogy a 4.2.
12. pontban szereplő szakmai elismeréssel összefüggésben a felperes nemleges nyilatkozata hiányában a 0 ponttal történő értékelés nem volt jogszabálysértő és az alperes nyilatkozata szerint ez más társaságnál sem került előnyként értékelésre. A 4.2.
13. pontban szereplő üzleti tervvel összefüggésben az ezzel kapcsolatos felperesi érveket alaptalannak tartva hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.549/2017/
14. számú, valamint a Kfv.II.37.854/2017/
15. számú ítéletében foglaltakra is, amelyek alapján leszögezte, hogy az üzleti tervet az alperes megalapozottan vonta értékelési körébe és indokolási kötelezettségének e körben a megismételt eljárásban hozott határozatával eleget tett. [18] A felperesnek az Alkotmánybíróság eljárása kezdeményezése iránti kérelmét nem tartotta indokoltnak, mert - álláspontja szerint - a Pp. 155/B. §-ában foglalt feltételek nem állnak fenn. A felperes szakértői bizonyításra vonatkozó indítványát szintén szükségtelennek tartotta rámutatva arra, hogy a perben a többi 343 pályázat nem tehető a vizsgálat tárgyává. [19] A bíróság alaptalannak tartotta a felperes uniós jog megsértésére való hivatkozását is, e körben utalva arra, hogy a Korm.r.
16. §-a maga mondja ki, hogy a rendelet az uniós normának teljes egészében megfelel. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet és alperes határozatának a hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezését kérte. Állította, hogy az elsőfokú ítélet a jogszabályi rendelkezésekbe ütközik és a Kúria Kfv.IV.37.950/2017/
17. számú végzése iránymutatásában foglaltaknak sem felel meg. Kiemelte, hogy a nyilvános pályázati kiírásra tekintettel az együgyfeles közigazgatási eljárás lefolytatása sérti a nyilvános pályázati rendszerre vonatkozó alapelveket és az uniós jogot. Az alperes
18. évben kidolgozott pontrendszerének alkalmazása jogsértő és a 343/
19. Korm.r. visszamenőleges hatálya alkotmányos alapjogokat is sért. Hangsúlyozta, hogy az uniós gyakorlatnak való megfelelésnek nemcsak a Korm.r. normaszövegében, hanem a gyakorlati alkalmazásában is meg kell jelennie, és ennek érvényre juttatását az alperes nyilvános pályázati értékelése körében vizsgálni kell. [21] Hangsúlyozta, hogy a megismételt eljárásban az alperes által alkalmazott pontrendszert 2013-ban nem ismerhette meg, azt a felszámolói névjegyzékbe bekerült 130 felszámoló pályázata esetén nem is alkalmazta, ezzel a megkülönböztetés-mentesség, a törvény előtti egyenlőség és az esélyegyenlőség elvét is megsértette. Érvelése szerint az alperes tételes pontozási rendszere a Korm.r.
20. §

(4)bekezdését és a Ket. 58. §

(3)bekezdését, valamint az Alkotmánybíróság 33/

1. (XI.7.) AB határozat (a továbbiakban: AB határozat)
2. pontját is sérti, mert a pályázatok szakértői értékelését, mérlegelését a Korm.r. kötelező jelleggel az Értékelő Bizottságra bízta, ezért annak kompetenciáját nem vonhatta el. Erre tekintettel az alperesnek nem volt jogosultsága és hatásköre az egyes pályázati szempontokhoz részpontszámokat rendelni és a korábban megállapított pontszámtól eltérő pontszámmal értékelni olyan elvek mentén, amelyeket a korábbi 130 pályázóval szemben nem alkalmazott. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állította, hogy az egységes szempontrendszer kötelező alkalmazása nem volt előírás az ügyben, mivel ez a nyilvános pályázati eljárás lényegéből fakad, akkor is, ha a bíróság korábbi ítélete erre vonatkozó részletes iránymutatást nem tartalmaz. [22] Érvelése szerint az Értékelő Bizottság szakértőként járt el, ezért a mérlegelési feladatokat és a szakértői kompetenciát sem részben, sem egészben nem vonhatta el, utalva arra, hogy e körben a
3. április
4. napján tett tárgyaláson összefoglalt kifogásait, melyet részletesen a keresetlevélben is kifejtett, változatlanul fenntartja. Rámutatott arra, hogy az Értékelő Bizottság munkája a jegyzőkönyvben és mellékleteiben dokumentált, amelyek azonban alkalmatlanok a pályázati kiírás 3.b. pontja szerinti 90 pont tételes pontozási rendszerének megismerésére, mivel az „előnyt élvez" és „hátrányt szenved" szó használata a részpontszámok és okszerű indokuk megismerésére alkalmatlanok. [23] Érvelése szerint az alperes határozata változatlanul alkalmatlan a bírói értékelésre, ahogyan azt az elsőfokú bíróság már a korábbi eljárása során a 2.K.30.384/2016/
5. számú ítéletében kifejtette. Érvelése szerint a bíróságnak a Kúria iránymutatásának megfelelően a megismételt bírósági felülvizsgálat során azt kellett volna érdemben vizsgálnia, hogy az alperes a határozatában a felperesi pályázat értékelését világosan és részletekbe menően a tételes pontozását is megismerhetővé tevő indokolásával alátámasztotta-e, indokolása a pályázatok összevetésével okszerűnek tekinthető-e és ez az irányadó tételes jognak megfelel-e. [24] A bíróság ezzel szemben a megismételt eljárásban bizonyítási eljárást egyáltalán nem folytatott le és kritika nélkül fogadta el azt a tényt, hogy az Értékelő Bizottság megkeresését az alperes mellőzte. Így a bíróság a megismételt eljárásban érdemi vizsgálatot egyáltalán nem is végzett. Az alperes pontozási rendszerét mindenféle kritika nélkül fogadta el, annak ellenére, hogy abban nyilvánvaló törvénysértő szempontok is szerepeltek. Semmilyen okszerű indokát nem adta a bíróság annak sem, hogy az alperes milyen alapon járt el megalapozottan, amikor a pályázati kiírással ellentétben üzleti tervet vont az értékelési körébe, mellyel megsértette a Pp.
6. §

(1)bekezdése előírását is. [25] Meghatározott értékelési pontoknál sérelmezte, hogy az előnyként elbírálandó feltételek esetében pontszám levonására került sor, holott ez esetben a pályázó csak a többletpontokhoz juthat, amennyiben az adott feltételnek megfelel. A megismételt eljárásban a felperes szakmai tervét törvénysértő módon súlyozottan üzleti tervre vonatkozó megközelítésben értékelte, és ennek megfelelően a felperesi pályázatot drasztikusan lepontozta. E körben sérelmezte a 4.2.

1. pontban kapott értékelést. Kifogásolta e körben az értékelés pályázati felhívásnak való megfelelőségét is. Változatlanul vitatta a 4.2.1., 4.2.2., 4.2.4., 4.2.6., 4.2.10., 4.2.12., 4.2.20., 4.2.21., 4.2.
2. pontokban tett megállapításokat is. [26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályban tartását kérte, hangsúlyozva, hogy a felperesi érvelésével szemben a megismételt eljárása során olyan jogszabályi változást vagy körülményt nem vett figyelembe, amely a felperest a
3. évi állapothoz képest hátrányosan érintette volna. Kiemelte, hogy a 343/
4. Korm.r. egyetlen olyan ponton sem módosította a Korm.r.-t, amely a pályázati elbírálásra irányuló megismételt eljárás során relevanciával bírt volna. [27] Kifejtette, hogy az Értékelő Bizottság, mint szakértőként eljáró szerv javaslata a döntése meghozatalánál nem kötötte, ezért attól megfelelő indokolás mellett eltérhetett. Megjegyezte, hogy a felperesnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
5. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil.tv.)
6. §-ára és az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK Irányelvére (a továbbiakban: Szolgáltatási Irányelv) hivatkozása nem foghat helyt, mert a pályázati felhívásra a Civil.tv. nem terjed ki, míg a Szolgáltatási Irányelv közvetlen hatállyal az Európai Unió területén nem rendelkezik, így arra jogforrásként hivatkozni nem lehet. [28] Kiemelte, hogy az eljárása során a korábbi ítéleti iránymutatásnak megfelelően járt el és ez alapján az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást a határozata jogszerűségéről. E körben pedig több kúriai döntésre, valamint az AB határozatban foglaltakra is hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint érdemben nem alapos. [30] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
7. §

(2)bekezdés és 275. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [31] A Kúria mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárás során a jogerős ítélet és nem a közigazgatási határozat felülvizsgálatára kerül sor, ezért a felperesnek a felülvizsgálati kérelemben állított közigazgatási eljárási jogszabálysértései nem vizsgálhatók felül. Az elsőfokú bíróságnak ugyanakkor a Kúria által elrendelt megismételt eljárásban az ott előírt alperesi határozat mérlegelésnek felülvizsgálatát kellett elvégeznie abból a szempontból, hogy az alperes a megismételt eljárásban a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatását követően jogszerűen hozta-e meg döntését. [32] A Kúria rámutat arra is, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a felperes keresete folytán a pályázat elbírálása tárgyában hozott határozatot vizsgálta felül, ugyanakkor más pályázókra vonatkozó felperes által felhívott pályázati dokumentációk, illetőleg e körben a szakértői vizsgálat elrendelését szükségtelennek tartotta. A felperes csak a saját határozata körében rendelkezik ügyféli, perindítási és ezáltal kereshetőségi joggal. Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a versenytársi minősége folytán jogosult a többi pályázó iratanyagának a vizsgálatára, miután a felperest csak a saját pályázata kapcsán jogosítja fel a Ket. 15. §

(1)bekezdése, a 109. §

(1)bekezdése, valamint a Pp. 327. §

1. a)és
2. b)pontja, hogy a határozat felülvizsgálata iránt jogorvoslattal éljen. Ezen túlmenően nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy a nyertes pályázók nyilvántartásba vételére jogerősen sor került, e döntés jogerejét áttörni nem lehet a felperesre vonatkozó egyedi döntés bírósági felülvizsgálata során. [33] Az elsőfokú bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy az eljárása során a pályázati kiírásra, illetve a pályázat elbírálását megelőző korábbi eseményekre a törvényességi felülvizsgálata nem terjed ki, és az alperes - épp az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint - mérlegelési jogkörében jogosult volt az Értékelő Bizottság javaslata alapján a pályázati szempontok figyelembevételével a szakmai tartalom értékelésére. Itt jegyzi meg a Kúria, hogy a legelső közigazgatási határozatban képviselt alperesi álláspont, mely szerint regisztratív hatóságként automatikusan átveszi az Értékelő Bizottság álláspontját, s maga nem végez értékelő tevékenységet, veszítette el alapját az Alkotmánybíróság határozata nyomán. Az alperes ezt követően lefolytatott eljárásban betöltött szerepét vitató felperesi érvelés az Alkotmánybíróság jogértelmezésével áll szemben, amely sérti az alkotmánybírósági határozat erga omnes hatályát. Fontos azt is kiemelni, hogy az adott jogi szabályozás alapjogi megfelelőségének hiányát felvető bírói kezdeményezést az Alkotmánybíróság elutasította. [34] A felperes tehát felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott az alperes mérlegelési jogosultságának hiányára, ugyanis ezt a kérdést az AB határozat eldöntötte. A [28] bekezdésében megállapította, hogy a Korm.r. 3. §

(4)bekezdése alapján az alperes által lefolytatott eljárás során a jogalkotó kötelezővé tette a Bizottság mint szakértő megkeresését. A pályázatok elbírálása során az Értékelő Bizottság szakértőként jár el, amelyről részletes jegyzőkönyvet készít, megjelölve a pályázó által kapott pontokat, ugyanakkor az alperes döntése mérlegelési jogkörben meghozott határozatnak minősül. A Bizottság ezen nyilvántartásba vételi eljárás során értékelési feladatokat lát el. [35] Az AB határozat [47] bekezdésében azt is kiemelte, hogy a Korm.r. 3. §

(6)bekezdés

1. d)pont da)-
2. di)alpontjai, valamint a 3. §

(8)és

(8a)bekezdései határozzák meg a pályázati követelményeket, részletezik, hogy a pályázatok elbírálása során milyen feltételeket kell vizsgálni. A Korm.r. e rendelkezéseiben meghatározott feltételek garanciát jelentenek a pályázók számára. A pályázatokat elbíráló Bizottság nem diszkrecionális jogkörben döntött, tehát nem rendelkezett teljes szabadsággal a bírálat során. Egyebekben pedig a pályázat elbírálása során a mérlegelési jogkörben hozott döntés a Bizottság által megállapított pontok - amennyiben az alperes ezt alapul veszi -, a közigazgatási határozat részét képezik. [36] A Korm.r. rendelkezésein túl az AB határozat nyomán megállapítható, hogy az alperes a Bizottság elé tárt pontokhoz nincs kötve, attól eltérő döntésre is juthat, azonban a döntését minden esetben indokolni köteles. Mindebből következően a felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az alperes a korábban, a Bizottság elé tárt és jegyzőkönyvben szereplő pontszámoktól indokoltan nem térhetett el. [37] A felperes felülvizsgálati érvelésével szemben az elsőfokú bíróság a szakmai tartalom pontszámainak egyenkénti megjelölésével ítéletében megindokolta, hogy az alperes határozata az egyes részpontszámok értékelése körében miért jogszerű. [38] A Kúria utal arra is, hogy alaptalan a felperesnek azon felülvizsgálati érvelése, miszerint az elsőfokú bíróság jogszerűtlenül foglalt állást arról, hogy a korábbi ítéleti iránymutatásban foglaltakat az alperes a megismételt eljárásban teljesítette, ugyanis e körben a Kúria a Kfv.IV.37.950/2017/

1. számú ítéletében döntést hozott, amely az elsőfokú bíróság számára kötelező. Ezért az nem állapítható meg, hogy az alperes korábbi döntése a bizonyítási eljárás hiányossága miatt érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. [39] A felperes felülvizsgálati érvelésével szemben az alperes az eljárása során a
2. évben lefolytatott, az Értékelő Bizottság, mint szakértő által előterjesztett javaslat értékelését végezte el, és az általa megállapított pontszámokat pedig mérlegelési jogkörében határozta meg új pontrendszer kialakítása nélkül. E körben pedig alperes az újraértékelésére jogosult volt a Korm.r. és a hivatkozott AB határozat keretei között. [40] A szakmai tervvel összefüggésben a Kúria utal arra, hogy az alperes értékelése, bár üzleti tervet említ, azonban tartalmában azokat a formai követelményeket vizsgálta és olyan kritériumokat határozott meg, amely a szakmai terv értékelési körén nem esnek kívül, ezáltal az általa értékelt szempontok nem voltak jogszabálysértőek. Mindebből következően az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást arról, hogy az alperes e körben lényegében a pénzügyi mutatói teljesítőképességének és a vállalati stratégiához igazodását mérlegelte, mindezeket pedig megalapozottan vonta az értékelési körébe. [41] Alaptalan a felperes azon érvelése is, hogy a 343/
3. Korm.r. visszamenőleges hatálya alkotmányossági követelményeket von maga után, ugyanis a módosítás ténylegesen a jelen perben érintett pontszámok konkrét értékelését nem érintette. A felperes érvelésével szemben az elsőfokú bíróság az egyes pontokban megjelölt kritériumok pontszámait és a vitatott tételeket részletesen megindokolta, mindebből következően a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak nem voltak alkalmasak annak felülmérlegelésére. [42] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felperes felülvizsgálati kérelmében meghatározott okból nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [43] A Kúria által elrendelt megismételt eljárásban az elsőfokú ítélet jogszerűségét a korábbi végzés iránymutatásának tükrében kell vizsgálni. [44] Amennyiben az alperes határozata a mérlegelési szempontokat teljesíti és indokolása annak megfelel, a határozat hatályon kívül helyezésére nem kerülhet sor. Záró rész [45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, figyelemmel a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/

1. (III.11.) Kormányrendelettel elrendelt veszélyhelyzetre, az életés vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 45/
2. (III.14.) Kormányrendelet
3. §-ára és a veszélyhelyzet idejére érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/
4. (III.31.) Kormányrendelet
5. §

(1)bekezdésére. [46] A felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megtérítésére. [47] A sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes a felülvizsgálati kérelmén 30.000 forintot előzetesen már megfizetett, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §

(3)bekezdés d) pontjában és 50. §

(1)bekezdésében meghatározott mértékű felülvizsgálati részilletéket ennek figyelembevételével köteles megfizetni. Budapest,

1. június
2. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. előadó