← Magyarország

Bt.515/2020/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a bíróság a terhelt beismerését előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, mint amelyet az 50.2 §

(2)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. A terhelt esetében a vele szemben másodfokon kiszabott szabadságvesztés mértéke az ügyész által indítványozott tartamot meghaladta, ezért azt a Kúria az ügyészi indítványban meghatározott tartam szerint mérsékelte. Kúria ítélete Az ügy száma: .I.515/2020/
  1. A határozat szintje: törvényességi jogorvoslat A tanács tagjai: . Csák Zsolt, a tanács elnöke . Sebe Mária, előadó bíró . Domonyai Alexa, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. július
  3. Az ügy tárgya: ittas járművezetés vétsége Terhelt: I.rendű terhelt Elsőfok: ódi Járásbíróság, 21.B.44/2019/7/I., ítélet, előkészítő ülés,
  4. szeptember
  5. Másodfok: ári Törvényszék, 1.Bf.305/2019/9., ítélet, tanácsülés,
  6. február
  7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a legfőbb ügyész Az indítvány iránya: törvénysértés megállapítása és megváltoztatás Rendelkező rész A Kúria az ittas járművezetés vétsége miatt I.rendű terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.305/2019/
  8. számú ítéletének a szabadságvesztés büntetés tartamát megállapító rendelkezése törvénysértő. Az ítéletet megváltoztatja és a terhelttel szemben - halmazati büntetésül - a kiszabott szabadságvesztés tartamát 6 (hat) hónapra mérsékli. A bűncselekmények megnevezése helyesen járművezetés ittas állapotban vétsége. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] I. A Fonyódi Járásbíróság a
  9. szeptember
  10. napján, előkészítő ülésen meghozott 21.B.44/2019/7/I. számú ítéletével I.rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli ittas járművezetés vétségében [Btk.
  11. §
(1),
(3)bekezdés]. Ezért őt mint többszörös visszaesőt három hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, egy év közügyektől eltiltásra és kettő év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés háromnegyed részének, de legalább három hónap kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész által a terhelt terhére, a szabadságvesztés súlyosítása iránt, valamint a terhelt által enyhítés érdekében bejelentett fellebbezéseket elbírálva a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. február
  2. napján tartott tanácsülésen meghozott 1.Bf.305/2019/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát tíz hónapra felemelte. Ezt meghaladóan érdemben helybenhagyta a járásbíróság határozatát, amely ekként
  4. február
  5. napján jogerőre emelkedett. II. A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.305/2019/
  6. számú ítélete ellen a [3] legfőbb ügyész BF.351/2020/
  7. szám alatt nyújtott be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, a büntetőeljárásról szóló
  8. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.)
  9. §
(1)bekezdése alapján arra hivatkozással, hogy a
  1. szeptember
  2. napján tartott előkészítő ülésen az alügyész a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján indítványt tett a büntetés nemére és tartamára arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmények elkövetését beismerné. Az ügyészi indítvány a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) [4] 34. §-a és 35. §
(1)bekezdése, valamint a Btk. 37. §
(2)bekezdés a) pontja alapján hat hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés, egy év közügyektől eltiltás és két év járművezetéstől eltiltás kiszabására irányult. A Be. 565. §
(2)bekezdése alapján, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő [5] ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. Ekként törvényt sértett a törvényszék, amikor az előkészítő ülésen tett ügyészi indítványban foglaltnál hosszabb tartamban állapította meg a szabadságvesztés büntetés tartamát. A törvénysértő jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható. Az ügyészség által az előkészítő ülésen indítványozottnál hátrányosabb büntetés kiszabása nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, így nem minősül a Be. 649. §
(2)bekezdésében szereplő eljárási szabálysértésnek, ezért felülvizsgálati eljárás alapja sem lehet. Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes [6] eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Kormányrendelet 83. §
(3)bekezdése szerinti tanácsülésen - a Be. 669. §
(1)bekezdése alapján a törvénysértést állapítsa meg és a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.305/2019/9. számú ítéletét a Be. 669. §
(2)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy a I.rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát hat hónapra mérsékelje. A Be. 668. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot - ha [7] elutasításának nincs helye - nyilvános ülésen bírálja el. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő, többször módosított, az egyes eljárásjogi intézkedésekről [8] szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 83. §
(3)bekezdése értelmében a Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot, ha azt a tanács elnöke szükségesnek tartja nyilvános ülésen, egyébként tanácsülésen bírálja el. Ha a jogorvoslatot tanácsülésen bírálja el, biztosítani kell, hogy az érintettek indítványa, észrevétele megismerhető legyen, azzal összefüggésben az érintettek észrevételt terjeszthessenek elő [74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 83. §
(4)bekezdés]. A bejelentett rendkívüli jogorvoslat alapján a Kúria indokoltnak tartotta ezen eljárási forma [9] alkalmazását. A terhelt és védője a jogorvoslati indítványra észrevételt nem tettek. [10] III. A legfőbb ügyész törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslati indítványa alapos. [11] A Kúria a Be. 666. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálja a Be. 649. §
(2)bekezdésében írt eljárási szabályok megtartását. [12] A Fonyódi Járásbíróság a 21.B.44/2019/7/I. számú ítéletét a
  1. szeptember
  2. napján tartott előkészítő ülésen hozta meg. Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság felhívására az ügyész ismertette a vád lényegét, megjelölte a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tett a büntetés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. A vádlott a bűnösségét beismerte és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, majd a vallomástételt megtagadta, azzal, hogy kérdésekre hajlandó válaszolni, ezután a személyi és családi körülményeire vonatkozóan válaszolt a bíróság és az ügyész által feltett [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] kérdésekre. Ezt követően a bíróság a Be.
  3. §
(1)bekezdése szerint elfogadta a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát (21.B.44/2019/
  1. számú jegyzőkönyv
  2. oldala). Eljárási szempontból aggályos, hogy ha a bíróság - a törvényi előírás szerint, egyebek mellett - a vádlott kihallgatása alapján is köteles vizsgálni a bűnösséget beismerő nyilatkozat feltételeit [Be.
  3. §
(1)bekezdés], a vallomástétel megtagadása esetén önmagában az ügy iratai, illetve a nyilatkozat biztosítja-e az elfogadás lehetőségét. Ez azonban legfeljebb relatív eljárási szabálysértést jelent, amely nem szerepel a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között és a törvényességi jogorvoslat érdemi elbírálásának nem akadálya; és egyébként sem volt az indítvány tárgya. Ha a bíróság az előkészítő ülésen a terhelt beismerését végzéssel elfogadja és nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd az ügyész és a védő felszólalását követően az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja [Be. 504. §
(4)-
(6)bekezdés]. A Be. 565. §
(2)bekezdése értelmében, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. Eljárási szabálysértés miatt a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye [Be. 648. § b) pont]. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben akkor terjeszthető elő felülvizsgálati indítvány, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdése a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket tartalmazza, azonban ezek között nem szerepel az előkészítő ülésen elfogadott, beismerő vallomás alapján meghozott ítéletben a vádiratban, illetve az 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítványban megjelölt szankcionál hátrányosabb büntetés, illetve hátrányosabb intézkedés alkalmazása. A Be. 649. §
(2)bekezdés c) pontja a súlyosítási tilalom megsértése esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A súlyosítási tilalom azonban nem azonosítható a hátrányosabb jogkövetkezmény alkalmazásának tilalmával. A Be. 10. §
(3)bekezdése alapján hátrányosabb döntésnek, büntetésnek, intézkedésnek vagy erre irányuló indítványnak kell tekinteni azt a döntést, büntetést, intézkedést vagy indítványt, amely további kötelezettséget állapít meg, jogot korlátoz, illetve ezekre irányul. A súlyosítási tilalom az eljárási törvény garanciális rendelkezése és a jogorvoslat során kivételt határoz meg a felülbírálat terjedelmének általános szabályai alól. Alapvető tartalma, hogy a terhelt és a védő részére lehetővé teszi a fellebbezési jog kockázat nélküli gyakorlását és kizárja azt, hogy a fellebbezés folytán, alapvető érdemi kérdésekben a terheltre hátrányosabb másodfokú bírósági határozat szülessen, ha az elsőfokú bíróság ítéletét csak a terhelt javára szóló fellebbezés támadta (Be.
  1. §). Mindezek tükrében a hátrányosabb döntés, büntetés, intézkedés, indítvány hatóköre más, mint a súlyosítási tilalom. Nemcsak a súlyosítási tilalomba ütköző esetekre vonatkozik, hanem annál lényegesen tágabb körben érvényesül. Az eljárás különböző szakaszaiban egyaránt megjelenő, valójában a tisztességes eljárás és a jogbiztonság egyik elemét alkotó szabálynak tekintendő (BH 2020.64.). A Be. a súlyosítási tilalom megsértésének esetére lehetővé teszi a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálati indítvánnyal történő támadását. A felülvizsgálat a hátrányosabb jogkövetkezményt tartalmazó törvénysértő határozat orvoslására nem vehető igénybe. A fentiek tükrében a legfőbb ügyész által nevesített eljárási szabálysértés kiküszöbölésére kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslat alapján van törvényes lehetőség. A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a Fonyódi Járási Ügyészség két vádiratot nyújtott be a terhelt ellen ittas járművezetés vétsége miatt: a
  2. május
  3. napján kelt B.263/2019/
  4. számú [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] vádiratában elzárás büntetés és járművezetéstől eltiltás kiszabását; majd a
  5. június
  6. napján kelt B.374/2019/
  7. számú vádiratában börtön fokozatú szabadságvesztés, valamint közügyektől eltiltás és járművezetéstől eltiltás kiszabását indítványozta. A járásbíróság a
  8. június
  9. napján meghozott 21.B.44/2019/
  10. számú végzésével a két ügyet egyesítette és a
  11. szeptember
  12. napján tartott előkészítő ülésen eljáró alügyész a terhelt beismerése esetén alkalmazandó szankció mértékére a többszörös visszaeső terhelttel szemben halmazati büntetésül hat hónap börtön fokozatú szabadságvesztés, egy év közügyektől eltiltás és két év közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt. A Fonyódi Járásbíróság a 21.B.44/2019/7/I. számú ítéletét a
  13. szeptember
  14. napján tartott előkészítő ülésen hozta meg. A Be.
  15. §
(1)bekezdése szerint az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság felhívására az ügyész ismerteti a vád lényegét, megjelöli a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. Ha a bíróság az előkészítő ülésen a terhelt beismerését végzéssel elfogadja és nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd az ügyész és a védő felszólalását követően az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja [Be. 504. §
(4)-
(6)bekezdés]. A Be. 565. §
(2)bekezdése értelmében, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a Fonyódi Járásbíróságon 21.B.44/
  1. szám alatt folyamatban lévő büntetőügyben a
  2. szeptember
  3. napján megtartott előkészítő ülésen az ügyészség jelenlévő képviselője azt indítványozta, hogy amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, úgy a terhelttel szemben a bíróság hat hónap börtönbüntetést, egy év közügyektől eltiltást és két év közúti járművezetéstől eltiltást szabjon ki (21.B.44/2019/
  4. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  5. oldal). A járásbíróság a 21.B.44/2019/
  6. számú végzésével I.rendű terhelt bűnösségét beismerő nyilatkozatát a Be.
  7. §
(1)-
(3)bekezdése alapján elfogadta, majd ítéletet hozott, melyben a terheltet - a halmazati büntetésre utalás nélkül - mint többszörös visszaesőt három hónap börtönbüntetésre, valamint egy év közügyektől eltiltásra és két év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az ügyész által a vádlott terhére bejelentett fellebbezés folytán a másodfokú bíróságnak volt lehetősége az elsőfokon kiszabott büntetés súlyosítására, így a szabadságvesztés tartamának felemelésére. A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság azonban a kétirányú fellebbezések elbírálása során az ítéletében az előkészítő ülésen tett ügyészi indítványban írt hat hónaphoz képest tíz hónapra emelte fel a szabadságvesztés mértékét. Ezzel túllépte a joghátrány mértékére tett konkrét ügyészi indítványt és megsértette a hátrányos büntetés kiszabásának tilalmát rögzítő, a Be. 565. §
(2)bekezdésében írt azon szabályt, hogy a terhelttel szemben az ügyészi indítványban megjelölt szankciónál hátrányosabb jogkövetkezmény nem alkalmazható. Ez kizárólag a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat keretében orvosolható. Az ügyészi indítvány
  1. oldalának második bekezdéséhez képest nem csak arról van szó, hogy nincs tiltó rendelkezés, ami a joghátrányra vonatkozó konkrét ügyészi indítványban foglalt joghátrány másodfokú bíróság általi súlyosítását kizárná, hanem arról, hogy a Be.
  2. §
(2)bekezdésében foglalt tilalom alól nincs kivétel a vádlott terhére bejelentett fellebbezés esetén. Vagyis nem a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határa, illetve az Általános Részben meghatározott a büntetés mértékére vonatkozó rendelkezésekből kiszabható felső határ az irányadó a vádlott terhére bejelentett fellebbezés által megnyitott súlyosítás esetén, hanem az előkészítő [31] [32] [33] [34] ülésen tett beismerésére figyelemmel előterjesztett konkrét ügyészi indítvány. A Kúria ezért ítéletében a törvénysértést megállapította és azt a Be. 669. §
(2)bekezdése szerint kiküszöbölte, melynek során a megtámadott másodfokú ítéletet megváltoztatta és a terhelttel szemben - a Btk. 81. §
(1)bekezdés szerinti halmazati büntetésre utalással - a börtönbüntetés tartamát hat hónapra mérsékelte. Egyben a bűncselekmények megnevezését [a 61/
  1. BK vélemény
  2. pontja szerint] helyesbítette és a büntetés halmazati jellegére (a Btk.
  3. §-ára) utalást pótolta. Az indítvány és a döntés közös elvi tartalma Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, akkor a jogerős ítéletben nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az
  4. §
(2)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. A terhelt esetében a vele szemben másodfokon kiszabott szabadságvesztés mértéke az ügyész által indítványozott tartamot meghaladta, ezért azt a Kúria az ügyészi indítványban meghatározott tartam szerint mérsékelte. Záró rész A kifejtettek alapján a Kúria a Be. 669. §
(1)bekezdés I. fordulatának megfelelően, a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát alaposnak találva megállapította, hogy a megtámadott másodfokú határozatnak a szabadságvesztés mértékét megállapító rendelkezése törvénysértő, ezért a Be. 669. §
(2)bekezdés IV. fordulata alapján az erre vonatkozó rendelkezést megváltoztatta. A Be.
  1. § szerint a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén XC. Fejezet (felülvizsgálat) rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az e (XCI.) Fejezetben nincs eltérő szabály. A Be.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben a Be. 458. §
(3)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, ettől eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete nem tartalmaz. Mindezek értemében a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során meghozott ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Az ítélet felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont III. fordulata zárja ki. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.