A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálattal támadott határozat hatályában fenntartása tanácsülésen. Az elsőfokú bíróság által megtartott tárgyaláson, illetve a másodfokú bíróság nyilvános ülésén a terhelt részére az anyanyelvi (török) tolmács tolmácsolt (fordított), aki ezeken az eljárási cselekményeken mindvégig jelen volt. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.I.19/2020/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Csák Zsolt a tanács elnöke . Gimesi Ágnes előadó bíró . Sebe Mária bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette Terhelt(ek): I.rendű terhelt Első fok: Környéki Törvényszék 6.B.84/2018/32.számú ítélet,
- április
- napján, tárgyalás Másodfok: ővárosi Ítélőtábla 4.Bf.153/2019/
- számú ítélet,
- október
- napján, nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: I.rendű terhelt Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt I.rendű terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapest Környéki Törvényszék 6.B.84/2018/
- számú és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.153/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Budapest Környéki Törvényszék a
- április
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 6.B.84/2018/
- számú ítéletével I.rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószerkereskedelem bűntettének kísérletében [Btk.
- §
(1)bekezdés III. fordulat,
(3)bekezdés]. Ezért őt öt év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és tíz év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Beszámította a szabadságvesztés végrehajtásába a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú ítélet ellen a terhelt és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
- október
- napján tartott nyilvános ülésen kihirdett és jogerőre emelkedett 4.Bf.153/2019/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát annyiban változtatta meg, hogy a bűncselekmény minősítésénél mellőzte a kísérleti szakra utalást, míg egyebekben helybenhagyta. II. [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ítélete ellen I.rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozva, hogy a büntetőeljárás során „több olyan eljárási hiba is történt, mely a hatályos törvényekkel szembehelyezkedik". Ezek közül kizárólag egyet nevesített, miszerint részére nem az általa beszélt és ismert nyelven hanem angolul „közölték […] a dolgokat". Kifogásolta továbbá, hogy „2018-as határátlépéséig" a hatóságok „semmilyen formában" nem keresték, holott az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetési ideje:
- május. A Legfőbb Ügyészség a BF.61/2020/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta, mert a terhelt nem jelölt meg felülvizsgálati okot megalapozó anyagi vagy eljárási szabálysértést. A Legfőbb Ügyészség ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a Be.
- §
(2)bekezdés
- a)pontja alapján a terhelt felülvizsgálati indítványát utasítsa el. A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára nem tett észrevételt. III. [9] A terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alaptalan. 1. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely az alapügyben meghozott jogerős ítélet jogi hibáinak a kiküszöbölésére szolgál, azaz nem nyitja meg az ügydöntő határozattal szembeni ténybeli sérelmezés lehetőségét. A törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatának helye van. A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
- b)és
- c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból vehető igénybe. A felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be. 649. §
(1)bekezdése, míg az eljárásjogi szabálysértéseket a Be. 649. §
(2)bekezdése tartalmazza. [11] A jogerős ítélet felülvizsgálati ok megállapítását meg nem alapozó sérelmezése e rendkívüli jogorvoslat alapját nem képezheti. [12] A terhelt felülvizsgálati indítványában azt kifogásolta, hogy az eljárás során „az által beszélt és értett nyelv helyett angolul közölték vele a dolgokat". [13] A Kúria az indítvány tartalma alapján azt állapította meg, hogy I.rendű terhelt a felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapította. Eszerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [14] A Be. 608. §
(1)bekezdésének d) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [15] A Be. 659. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során az alapeljárás idején hatályban volt Be. alapján kell vizsgálnia a bíróságok eljárásának törvényességét. 2. [16] A Be. 8. §
(3)bekezdése értelmében a büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni. [17] A terhelt felülvizsgálati indítványában nem jelölte meg, hogy az eljárás mely szakaszában nem biztosították részére az anyanyelvi tolmácsot, ezért a Kúria rámutat, hogy felülvizsgálatnak - a Be.
- §-a alapján - kizárólag a bíróság eljárásában megvalósult eljárási szabálysértésekre hivatkozással lehet helye. A nyomozás során megvalósult eljárási szabálysértések felülvizsgálat alapjául nem szolgálhatnak. [18] Az anyanyelv használatára vonatkozó alapvető rendelkezés csakis oly módon érvényesülhet, ha a tolmács a tárgyaláson (nyilvános ülésen, egyéb eljárási cselekményen) jelen van, feladatát teljesítve azon részt vesz és közreműködésével biztosítja a szóbeli érintkezés lehetőségét (BH 2013.208.). [19] A tolmácsot az elsőfokú bíróság a tárgyalásra, míg a másodfokú bíróság a nyilvános ülésre idézte, ami értelemszerűen a tolmács kötelező jelenlétét vonja maga után azokon az eljárási cselekményeken, amelyeken a terhelt is jelen volt. [20] Az eljárás iratanyaga alapján a Kúria azt állapította meg, hogy mind az elsőfokú eljárásban megtartott tárgyalási határnapokon, mind a másodfokú bíróság által megtartott nyilvános ülésen a bíróság biztosította a terhelt részére az anyanyelvi - török - tolmács jelenlétét, közreműködését, aki az idézésre megjelent. Az eljárási cselekményeken készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint (Budapest Környéki Törvényszék 6.B.84/2018/15.,
- és 32., valamint Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.153/2019/19.) a terhelt az alapeljárásban nem sérelmezte az eljáró tolmács tevékenységét és nem emelt kifogást a tolmács személyével szemben sem. A teljesség érdekében utal a Kúria arra, hogy a bírósági eljárás során mindvégig ugyanaz a tolmács működött közre. [21] Mindennek tükrében a felülvizsgálati indítvány ténybeli alapja téves, mert a bírósági eljárásban az eljáró tolmács nem angol hanem török nyelvre fordított a terhelt részére és a tolmács valamennyi eljárási cselekményen közreműködött. [22] A Kúria ezen túlmenően az iratok alapján megállapította, hogy a vádiratot, az elsőfokú bíróság által tartott tárgyalásokra szóló idézést, az elsőfokú bíróság ítéletét (Budapest Környéki Törvényszék 6.B.84/2018/
- szám alatt török nyelvre lefordítva), a Fővárosi Főügyészség átiratát, a másodfokú nyilvános ülésre szóló idézést és a másodfokú ügydöntő határozatot is a terhelt anyanyelvére lefordíttatta a bíróság és a - kézbesítési ívek tanúsága szerint - azokat a terheltnek kézbesítették. [23] A fentiek alapján a terhelt részére a bírósági eljárásban biztosított volt az anyanyelvi tolmács, aki mind az elsőfokú bíróság tárgyalásán, mind a másodfokú bíróság által megtartott nyilvános ülésen jelen volt. Mindezekre tekintettel az alapügyben eljárt bíróságok az eljárásuk során nem valósították meg a Be.
- §
(1)bekezdés
- d)pontjában írt eljárási szabálysértést, ezért a Be. 648. §
- b)pontjára alapított felülvizsgálati indítvány nem alapos. 3. [24] A Kúria a Be. 659. §
(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem vétettek. Az indítvány elvi tartalma [25] A büntetőeljárás során közreműködő tolmács nem a terhelt által ismert nyelven fordított, így a tárgyalást olyan személy távollétében tartották, akinek a jelenléte kötelező lett volna. A döntés elvi tartalma [26] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [27] Az elsőfokú bíróság által megtartott tárgyaláson, illetve a másodfokú bíróság nyilvános ülésén a terhelt részére az anyanyelvi (török) tolmács tolmácsolt (fordított), aki ezeken az eljárási cselekményeken mindvégig jelen volt. Záró rész [28] Mindezekre tekintettel a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése értemében tanácsülésen eljárva, a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [29] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. [30] A végzés ellen tehát a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek. A végzés felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [31] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul azzal, hogy - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerint - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- május
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Sebe Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő