A határozat elvi tartalma: Amennyiben a bányavállalkozó az adott bányatelken az üzemszerű kitermelést a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdi meg és kitermelési határidő meghosszabbítása iránti kérelmet sem terjeszt (terjeszthet) elő, a bányászati jog törlésére objektív jogkövetkezményként jogszerűen kerül sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.II.37.019/2020/
- Az ügy száma: A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Szilas Judit előadó bíró . Bögös Fruzsina bíró A felperes: Felperes (cím) A felperes képviselője: Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda . Jean Kornél ügyvéd (cím) Az alperes: Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (1145 Budapest, Columbus utca 17–23.) Az alperes képviselője:. Cziráky Adorján vezető főtanácsos bányászati ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata a felperes A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat:Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.28.031/2019/
- számú ítélete A per tárgya: Rendelkező rész A Kúria - a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.28.031/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A ... – homok, kavics védnevű bányatelket (a továbbiakban: perbeli bányatelek) a Budapesti Bányakapitányság a
- március
- napján jogerőre emelkedett BBK/559/3/
- számú határozattal állapította meg. A C. Kft. kérelme alapján az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő 5 évvel történő meghosszabbítására a
- április
- napján kelt MBFH/640-5/
- számú jogerős határozattal került sor. Erre figyelemmel az üzemszerű kitermelés megkezdésének végső határideje
- március 23-a volt. A bányászatra jogosult az előírt térítési díjat rendszeresen, határidőben megfizette, azonban
- március
- napjáig a bányatelekkel kapcsolatban kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem benyújtására, illetőleg az üzemszerű kitermelés megkezdésére nem került sor. A felperes
- március
- napján kelt szerződéssel a bányászati jogát a HF Kft. (a továbbiakban: HF Kft.) részére átruházta, aki ezt követően
- március
- napján az elsőfokú bányahatóságnál a szerződés jóváhagyását kérte. Az elsőfokú hatóság végzésével az eljárást megszüntette. Az elsőfokú bányahatóság
- március
- napján kelt PE/V/1040-1/
- számú határozatával a felperesnek a perbeli bányatelken nyilvántartott bányászati jogát a bányászatról szóló
- évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/A. §
(4)bekezdésére és
(5)bekezdés a) pontjára hivatkozással törölte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- április
- napján kelt MBFSZHATOSAG/1050-2/
- számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta, rámutatva arra, hogy a Bt. 26/A. §
(4)bekezdésében megállapított határidő objektív, a megállapított határidő alatt a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelem előterjesztésére és a kitermelés megkezdésére nem került sor, ezért a bányászati jog törléséről kellett intézkedni. Indokolása szerint ezt nem befolyásolta az a körülmény sem, hogy a felperes 2019. március 19-én a bányászati jogát átruházta a HF Kft. részére, aki a határidő lejártát megelőzően három nappal a szerződés jóváhagyása iránti kérelmét előterjesztette, ugyanis a kitermelés megkezdésére néhány nap alatt nyilvánvalóan nem kerülhetett sor. A kereseti kérelem és a védirat [6] [7] A felperes a keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését vagy megsemmisítését kérte arra hivatkozással, hogy az az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdésébe, a Bt. 6. §
(1)-
(3)bekezdésébe és az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-ába,
- §-ába és
- §
(5)bekezdésébe ütközik. Hangsúlyozta, hogy
- március
- napján, az átruházás időpontjában a bányászati joggal rendelkezett és miután a bányászati engedély átruházására vonatkozó szerződés jóváhagyásának törvényi akadálya nem volt, a hatóság a jóváhagyás tárgyában hozott döntése véglegessé válását megelőzően a bányászati jogát nem törölhette. Az alperes védiratában a határozatában foglaltakat maradéktalanul fenntartva a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét a Bt.
- §
(1)bekezdésére, 26/A. §
(1)és
(4)bekezdésére, továbbá az
(5)bekezdés a) pontjára hivatkozással elutasította, rámutatva arra, hogy az üzemszerű kitermelésre megállapított határidő eredménytelen eltelte esetén a bányászati jogot törölni kell. A Bt.
- §-ának értelmezése során arra a következtetésre jutott, hogy az átruházáshoz a hatóság hozzájárulása volt szükséges, amely döntés konstitutív hatályú, ezért az átruházás időpontjára a hozzájárulás nem vált ki visszamenőleges joghatást. Miután a hozzájárulás megadása érdemi vizsgálatot igényel, az elsőfokú hatóság, illetőleg az alperes helyesen járt el, amikor a felperes bányászati jogát törölte, hiszen a körülményekből és a hatóság hivatalos tudomása alapján is megállapítható volt, hogy a szerződés szerinti új jogosult a kitermelést a rendelkezésre álló határidőben nem tudja megkezdeni és nem tudja a kitermeléssel érintett mennyiség 25%-át határidőn belül megvalósítani. A Kúria BH.2011.
- és BH.2016.
- számú döntései nyomán leszögezte, hogy a bányászati jog törlése olyan objektív jogkövetkezmény, amely a bányavállalkozó szándékától független, és nincs olyan körülmény, amely ezt a határidőt meghosszabbíthatná. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet közigazgatási cselekményre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság, valamint az alperes döntése a Bt.
- §-ába, az alperes döntése az Ákr.
- §-ába és
- §
(5)bekezdésébe, az elsőfokú bíróság döntése pedig a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. §
(1)-
(2)bekezdéseibe ütközik. Releváns tényként hivatkozott arra, hogy a bányászati jogának fennállása alatt e jogát egy másik gazdasági társaság részére átruházta. Miután az átruházás hatósági jóváhagyásának a Bt. 6. §
(3)bekezdése alapján nem volt akadálya, ugyanis nem állt fenn olyan körülmény, amely alapján a kérelmét el kellett volna utasítani, az elsőfokú hatóságnak a hozzájárulást meg kellett volna adnia. Hangsúlyozta, hogy az alperes az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdésében szabályozott tulajdonhoz való jogát korlátozta akkor, amikor a bányászati jog törlésével a társaságot megillető bányászati jog átruházását megakadályozta. [10] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes által a felülvizsgálati kérelemben felvetett hivatkozások a Bt.-ben megállapított határidő kógens anyagi rendelkezéseire tekintettel alaptalanok, ezért az elsőfokú bíróság ítélete az anyagi és eljárási jogszabályoknak egyaránt megfelel. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [12] A Kúria a jogerős ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a közigazgatási hatóság döntése törvényes és megalapozott. [13] A perben nem volt vitatott, hogy a perbeli bányatelek megállapítására a
- március
- napján jogerőre emelkedett határozattal került sor. Ezt követően a bányászati jog korábbi jogosítottja által előterjesztett kérelem alapján a kitermelési határidő egy alkalommal további öt évvel meghosszabbításra került, azonban a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelem előterjesztésére, illetőleg a kitermelés megkezdésére nem került sor. [14] A Kúria rámutat arra, hogy már több eseti döntésében kifejtette (Kfv.II.37.720/2011/6., Kfv.III.37.095/2013/6., Kfv.III.37.228/2013/4., Kfv.II.37.527/2015.), miszerint a Bt. 26/A. §
(4)bekezdésében foglalt kitermelés megkezdésével összefüggésben megállapított határidő anyagi jogi határidőnek minősül, amelynek elmulasztása a bányászati jog törléséhez vezet. [15] Miután a bányatelek megállapítására vonatkozó határidő jogerőre emelkedésétől számított tíz év
- március
- napján eltelt, a határidő elmulasztása objektív következménnyel, azaz a bányászati jog törlésével jár, amellyel összefüggésben a Bt. rendelkezései a határidő kimentését sem teszik lehetővé. Mindebből következően a bányászati jog törléséről az adott késedelem vagy mulasztás vizsgálata nélkül a bányavállalkozó jó-, vagy rosszhiszemű eljárásától függetlenül rendelkezni kell. [16] A felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy miután a bányászati jogát a kitermelés megkezdésére nyitva álló határidő lejártát megelőzően értékesítette, a bányászati jog átruházására vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában meghozott végleges döntést megelőzően a bányászati jog törléséről jogszerűen rendelkezni nem lehetett. [17] A Kúria hangsúlyozza, hogy a bányászati jog elsősorban az adott bányatelekhez kötődik, ezért az adott bányatelken a Bt.-ben meghatározott határidőn belüli kitermelés megkezdésének hiányában a bányászati jog törléséről intézkedni kell attól függetlenül, hogy a bányászatra jogosult személye változik. A jogosult személyének megváltozása ugyanis szintén nem eredményezheti a Bt.-ben megállapított – a kitermelés megkezdésére vonatkozó – határidő meghosszabbítását. [18] A bányászati jog törlése a bányatelekhez kapcsolódó, míg a bányászati jog átruházásának jóváhagyása a bányászati jog jogosultjának személyéhez kapcsolódó két különböző eljárás, ezért teljesen alaptalan az a felperesi érvelés, hogy a hatóság ebben az eljárásban a Bt.
- §-át megsértette, mivel e rendelkezést nem alkalmazta. A jelen perben rendelkezésre álló adatok alapján kétségkívül megállapítható, hogy a felperes a bányászati jog jogosítottjaként a határidő lejártát megelőzően három nappal nemhogy a kitermelést nem kezdte meg, hanem annak előfeltételeként a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet sem terjesztette elő, majd a bányászati jogát az utolsó napon értékesítette. [19] Az elsőfokú határozat meghozatalának időpontjában irányadó tényállás szerint sem a felperes, sem a HF Kft. nem tudta a Bt. 26/A. §
(4)bekezdés szerinti jogkövetkezmény elhárításához szükséges feltételeket teljesíteni. Felperes az előbbiekben jelzett mulasztása miatt, a vele szerződő gazdasági társaság pedig azért, mert sem az átruházás jóváhagyását, sem a kitermeléshez szükséges jogi feltételeket együttesen három nap alatt nem tudta pótolni. [20] Mindebből következően az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a bányászati jog törlése mint objektív jogkövetkezmény alkalmazásához nem volt szükség a bányászati jog átruházása tárgyában hozott döntés bevárására, figyelemmel arra is, hogy azon ügyben az eljárás megszüntetésre került és erről a hatóságnak hivatalból tudomása volt. [21] Mivel a felperes által sem vitatottan a perben egyértelműen megállapítást nyert, hogy a bányatelken a kitermelés a bányatelek megalakítására vonatkozó jogerős határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz éven belül nem kezdődött meg, az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes a Bt. 26/A. §
(5)bekezdése a) pontja alapján a felperes perbeli bányatelken fennálló bányászati jogát jogszerűen törölte. [22] A Kúria megállapítása szerint a felperes nem adta értelmezhető indokát, hogy a bányászati jog törlése iránti eljárásban hozott döntés, illetve az elsőfokú bíróság ítélete milyen összefüggésben sérti az Ákr. 119. §
(5)bekezdését, illetve a Kp. 89. §
(1)-
(2)bekezdését. Figyelemmel arra, hogy a hatóságok és az elsőfokú bíróság az anyagi jogszabályt helyesen értelmezték, az adott tényállás mellett fel sem merülhetett a hivatkozott eljárási szabályok megsértése. [23] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [24] Amennyiben a bányavállalkozó az adott bányatelken az üzemszerű kitermelést a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdi meg és kitermelési határidő meghosszabbítása iránti kérelmet sem terjeszt (terjeszthet) elő, a bányászati jog törlésére objektív jogkövetkezményként jogszerűen kerül sor. Záró rész [25] Az alperes a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §
(1)bekezdése szerinti költségét költségjegyzék útján nem számította fel, ezért arról a Kúria nem rendelkezett. [26] A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontjában és 50. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű felülvizsgálati illeték viselésére köteles a Pp. 102. §
(1)bekezdése és a polgári és közigazgatási eljárások során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró