A határozat elvi tartalma: A büntetés kiszabása elleni korlátozott fellebbezés a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az arra vonatkozó rendelkezés egészére nézve megnyitja. A súlyosítási tilalmat korlátozás nélkül feloldja, ha a fellebbezést a terhelt terhére jelentették be. Ehhez képest a terhelt terhére bejelentett fellebbezés esetén a súlyosítási tilalom megsértése fel sem merülhet, függetlenül attól, hogy az a büntetés mely része ellen irányul. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.58/2020/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Somogyi Gábor előadó bíró . Scholtz Hilda bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: ittas járművezetés vétsége Terhelt: ... Első fok: II. és III. Kerületi Bíróság 3.B.II.488/2019/3., ítélet,
- április 5., tárgyalás Másodfok: ővárosi Törvényszék 28.Bf.9860/2019/16., ítélet,
- október 24., nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az ittas járművezetés vétsége miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 3.B.II.488/2019/
- számú, valamint a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 28.Bf.9860/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3.075 (háromezer-hetvenöt) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
- április
- napján meghozott és kihirdetett 3.B.II.488/2019/
- számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki ittas járművezetés vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés]. Ezért őt 150 napi tétel, napi tételenként 2.000 forint, összesen 300.000 [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] forint pénzbüntetésre és 8 hónap, „B" járműkategóriára vonatkozó közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A kétirányú fellebbezések alapján eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- október
- napján meghozott és kihirdetett 28.Bf.9860/2019/
- számú ítéletével a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés tartamát 11 hónapra súlyosította, és annak a „B" járműkategóriára korlátozását mellőzte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II.
- A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(2)bekezdés e) pontja alapján. Az indítvány szerint a másodfokú bíróság megsértette a Be. 583. §
(3)bekezdését, a Be. 590. §
(3)bekezdését és a Be. 595. §
(1)bekezdését. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a Be. 583. §
(3)bekezdése szerinti korlátozott fellebbezését kizárólag a pénzbüntetés napi tételeinek száma felemelése érdekében jelentette be. A Be. 590. §
(3)bekezdése azt mondja ki, hogy ha a fellebbezést kizárólag az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül. A másodfokú bíróság a közúti járművezetés tartamát nem növelhette volna, és annak a „B" járműkategóriára való korlátozását nem mellőzhette volna, mert azokra vonatkozóan az ügyészség fellebbezést nem jelentett be. A védő mindezek alapján a jogerős ítélet megváltoztatását és „az elsőfokú ítélet helybenhagyását" kérte.
- A Legfőbb Ügyészség a BF.98/2020/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a súlyosítási tilalomra vonatkozó szabályokra figyelemmel a korlátozott hatókörű fellebbezés nem szűkíti le a felülbírálatot végző bíróság lehetőségeit az indítványban írtak szerinti körre. A terhelt terhére, a büntetés súlyosítása érdekében bejelentett fellebbezés korlátozott hatókörű fellebbezés esetén is megnyitja a revízió lehetőségét a kiszabott büntetés(ek) tekintetében. A Legfőbb Ügyészség utalt arra is, hogy mindezen túl a jelen ügyben a másodfokú bíróság a pénzbüntetést nem érintve súlyosította a járművezetéstől eltiltás tartamát és hatókörét. Ezért a támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető. A Be.
- §
(1)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg; ezért a védő indítványa alapján felülvizsgálatnak helye van. Az indítvány szerint a másodfokú bíróság azzal sértette meg a súlyosítási tilalmat, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetési nemek közül annak a tartamát és alkalmazási körét súlyosította, amelyiket az ügyészség a terhelt terhére bejelentett fellebbezéssel nem támadta. A fellebbezési jog, valamint a másodfokú bíróság felülbírálati és döntési jogköre összefüggéseinek vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy az elsőfokú ítélet büntetést kiszabó része (annak bármely eleme) ellen bejelentett fellebbezés megnyitja a másodfokú bíróság felülbírálati, és - a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában a súlyosítási tilalom keretei között - a döntési jogkörét is az alkalmazott joghátrány egésze tekintetében. A súlyosítási tilalom törvényi szabályozása sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek a súlyosítási tilalmat feloldó hatását a büntetés fellebbezéssel támadott elemére korlátozná. A Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja szerint fellebbezésnek van helye kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen. A Be. 590. §
(3)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ekként bejelentett fellebbezés alapján a másodfokú bíróság az [15] [16] [17] [18] [19] [57] [58] [59] ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül. A fellebbezési jog és a felülbírálati jog terjedelme nyilvánvalóan összefügg. A felülbírálati jog a fellebbezési jog alapján, azzal azonos terjedelemben nyílik meg. A Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján bejelentett fellebbezés esetén a perorvoslat a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása - annak neme és/vagy mértéke - ellen irányul; így azt valamint a Be. 590. §
(5)bekezdésében foglaltakat - a másodfokú bíróságnak teljes terjedelmében felül kell bírálnia. A Be. 590. §
(3)bekezdése tehát nem értelmezhető akként, hogy a felülbírálati jog csak a büntetésnek vagy az intézkedésnek a fellebbezés indokolásában kifejezetten támadott eleme tekintetében nyitná meg a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét. A súlyosítási tilalom - a Be. 595. §
(1)bekezdésének zárófordulata szerint - kizárólag a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában zárja ki (egyebek mellett) a büntetés súlyosítását. A hivatkozott törvényhely
(2)bekezdése azt is meghatározza, hogy a terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, amely a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul. A büntetés súlyosítására irányuló fellebbezés tehát egységesen, az elsőfokú ítéletben alkalmazott joghátrány egésze, annak valamennyi eleme tekintetében feloldja a súlyosítási tilalmat. Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely ezt a büntetés fellebbezéssel támadott elemére szorítaná, és akként rendelkezne, hogy a büntetésnek csak azon eleme súlyosítható, amely ellen a terhelt terhére fellebbezést jelentettek be. A kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen bejelentett fellebbezés [Be. 583. §
(3)bekezdés a) pont] tehát az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetés és intézkedés egésze tekintetében nyitja meg a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét, a Be. 595. §
(2)bekezdése szerinti, a terhelt terhére bejelentett fellebbezés pedig - ehhez igazodóan - a joghátrányra vonatkozó rendelkezés egésze tekintetében oldja fel a súlyosítási tilalmat, és teszi teljessé a másodfokú bíróság döntési jogkörét, függetlenül attól, hogy a fellebbezés - annak indokolása szerint - az elsőfokú ítéletben alkalmazott joghátrány egészét vagy csak egyes elemeit támadja-e. Minderre tekintettel jelen esetben sem sértette meg a súlyosítási tilalmat az elsőfokú bíróság, amikor a terhelttel szemben első fokon kiszabott járművezetéstől eltiltást súlyosította, annak ellenére, hogy az ügyészség által a büntetés súlyosítása érdekében a terhelt terhére bejelentett fellebbezés csak a pénzbüntetés mértékét támadta. Megjegyzi a Kúria, hogy a másodfokú bíróság területén működő ügyészség már a járművezetéstől eltiltás súlyosítását is indítványozta; ez - a fent kifejtettekre tekintettel - ugyancsak nem tekinthető a fellebbezés Be. 584. §
(3)bekezdésében tilalmazott kiterjesztésének. Az indítvány elvi tartalma A bíróság jogerős ítéletében megsértette a súlyosítási tilalmat, mert annak ellenére súlyosította a terhelttel szemben első fokon kiszabott közúti járművezetés tartamát és hatókörét, hogy az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a terhelt terhére csak a pénzbüntetés napi tétel számának felemelése érdekében jelentett be fellebbezést. A döntés elvi tartalma A büntetés kiszabása elleni korlátozott fellebbezés a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az arra vonatkozó rendelkezés egészére nézve megnyitja. A súlyosítási tilalmat korlátozás nélkül feloldja, ha a fellebbezést a terhelt terhére jelentették be. Ehhez képest a terhelt terhére bejelentett fellebbezés esetén a súlyosítási tilalom megsértése fel sem merülhet, függetlenül attól, hogy az a büntetés mely része ellen irányul. Záró rész A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva, a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. [60] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. ,
- június
- . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Scholtz Hilda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő