A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok mérlegelése gyalogos jeges úton történt elcsúszásával kapcsolatos deliktuális kárfelelősség esetén. 1952. III. Tv. 206. §
(1)- V. Tv. 2:
- §
- V. Tv. 2:
- §
- V. Tv. 2:
- §
- V. Tv. 6:
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.21.153/2019/
- szám A tanács tagjai: Salamonné dr. Piltz Judit a tanács elnöke . Kiss Gabriella előadó bíró . Döme Attila bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: . Meskó Ferenc ügyvéd Az alperes: alperes Az alperes képviselője: Bardi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bardi Béla ügyvéd) A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.369/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: ásárosnaményi Járásbíróság 1.P.20.425/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 63.500 (hatvanháromezerötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 193.400 (százkilencvenháromezernégyszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- január 5-én délelőtt az alperes tulajdonában álló - étteremként üzemeltetett ingatlan előtti járdaszakaszon található jégfolton megcsúszott és elesett. A balesetben bal lábszárának többszörös törését szenvedte el, ezért a Kórházban - ahol emiatt január 5-től 12-ig tartózkodott - reteszelt velőűrszegezést végeztek. Utóbb varratszedés és fémeltávolítás történt, fizioterápiás kezelésekre járt. A lábszártörés következményeként a felperesnél mozgáskorlátozottság alakult ki. A sérüléssel összefüggésben
- január
- - június
- között táppénzes állományban volt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében 3.000.000 forint sérelemdíj, 494.979 forint jövedelemkiesés és 505.000 forint költségtérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét arra alapította, hogy az alperes jogszabályi kötelezettsége ellenére nem gondoskodott megfelelően a tulajdonát képező ingatlan előtti járdaszakasz tisztán tartásáról, ezért következhetett be, hogy a felperes az ott található jégfolton elcsúszott, amelynek következtében sérült a testi épséghez fűződő személyiségi joga. Az őt ért immateriális hátrányok kiküszöbölésére sérelemdíjat, a vagyoni hátrányok kompenzálására pedig kártérítést igényelt. [3] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta helyállási kötelezettségének fennálltát egyrészt felróhatóságának hiányára, másrészt arra hivatkozással, hogy a felperes bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Állította, az érintett járdaszakaszon a káresemény időpontjában jegesedés nem volt, tisztán tartásáról gondoskodott. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.500.000 forintot sérelemdíj, 433.781 forintot pedig táppénz-kiegészítés jogcímén. A megítélt sérelemdíj után késedelmi kamatfizetési kötelezettséget is megállapított. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolásában a bizonyítékok mérlegelésével megállapította, hogy az alperes a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 33/
- (XII. 21.) ÖK rendelet
- §
(3)bekezdésében előírt kötelezettsége ellenére nem az elvárható gondossággal végezte el a járda takarítását, a baleset ezért felróható mulasztása miatt következett be. A sérelemdíj meghatározása során értékelte a felperest ért hátrányokat, a jogsértés súlyát, a felróhatóság mértékét. A felperes jövedelemkiesését - a perben beszerzett jövedelemigazolás alapján - az előző év azonos időszakában elért munkabére és táppénze különbözeteként számította. A további kárigényeket azok bizonyítottságának hiánya miatt utasította el. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta annak megállapítása mellett, hogy 118.560 forint feljegyzett illetékrészt és 13.500 forint állam által előlegezett költséget az állam visel. Határozatának indokolása szerint az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályoknak megfelelően, a releváns bizonyítékokat okszerűen mérlegelve állapította meg: az alperes azzal, hogy a járdát nem megfelelően takarította, a felperesnek vagyoni és nem vagyoni hátrányt okozott, és mivel a felelősség alól nem tudta kimenteni magát, kártérítés és sérelemdíj megfizetésére köteles. Rendelkezett a felperes pervesztességi arányához igazodó le nem rótt elsőfokú eljárási illeték és állam által előlegezett költség állam általi viseléséről, mert mindezeket az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalmilag elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Érvelése szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:52. §-át, 6:531. §-át, 6:519. §-át, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. §
(5)bekezdését és 206. §
(1)-
(3)bekezdéseit amellett, hogy polgári jogi alapelvekbe is ütközik. Elsődleges kérelmét azzal indokolta, hogy nincs okozati összefüggés a baleset és az alperes magatartása között, az eljárt bíróságok e körben a bizonyítékokat okszerűtlenül, nem teljeskörűen értékelték, a jogerős döntés kizárólag az orvosszakértői véleményben szereplő feltételezésen alapul. Álláspontja az volt, súllyal kellett volna figyelembe venni, hogy a felperes az eljárás során megváltoztatta a nyilatkozatát, nem tartotta fenn azt az állítását, amely szerint a járdára folyt víz jéggé fagyott részén csúszott el. Sérelmezte, hogy a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta, a tanúk nem tapasztaltak jeges felületet. Kiemelte, hogy kellő gondossággal végezte az ingatlana előtti jégmentesítést, ilyen baleset itt korábban nem fordult elő. Másodlagos kérelmének alapjául azt jelölte meg, hogy az eljárt bíróságok a felperes közrehatását a balesetben nem vizsgálták, holott az kármegosztásra adhatna alapot. [10] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme - tartalmilag - a jogerős ítélet hatályában történő fenntartására irányult, tekintettel annak helyes indokaira, megfelelő bizonyíték-mérlegelésére. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [12] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 270. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, a Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint megjelölt jogszabálysértések tekintetében vizsgálta felül. [13] Ahhoz, hogy megítélhető legyen, a felperes testi épséghez fűződő személyiségi joga [Ptk. 2:
- § a) pont] - mint a sérelemdíj iránti és kártérítési kereset jogalapja - az alperes mulasztásával okozati összefüggésben sérült-e, az elsőfokú eljárásban lefolytatott széleskörű bizonyítás eredményeit kellett értékelni, figyelembe véve a felek Pp.
- §
(1)bekezdése alapján fennálló bizonyítási kötelezettségét is. Ennek vizsgálata során a jogerős ítélet - utalva az elsőfokú bíróság megállapításaira, mérlegelésére - helyesen értékelte súllyal a meteorológiai adatokat és az orvosszakértői véleményt. Mivel a balesetet megelőző napon hó, havaseső esett, január 5-én pedig az átlaghőmérséklet nem érte el a 0 Cº-ot, az árnyékos járdán a délelőtti órákban, amikor a káresemény bekövetkezett, lehettek lefagyott területek. Emellett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményében a sérülés jellegéből visszakövetkeztetve valószínűsítette, a baleset jégen elcsúszva következett be. Ez a valószínűsítés - az alperes érvelésével ellentétben - a puszta feltételezés szintjét lényegesen meghaladja. A két hivatkozott körülmény mellett értékelni kell a felperes elcsúszásra vonatkozó - perbeli és pert megelőző konzekvens állításait. Ebből a szempontból annak, hogy a csapadék hogyan került a járdára, nincs jelentősége. Nem mond ellent az eljárt bíróságok következtetéseinek az sem, hogy a tanúk nem tudták igazolni jégfolt létét az adott útszakaszon, vagy mert nem tudtak visszaemlékezni, vagy mert nem láttak ilyet. Életszerű az ilyen jellegű balesetek bekövetkeztekor, hogy a jelenlévők a segítségnyújtást helyezik előtérbe, nem a helyszín pontos felmérését. Fontos körülmény az is, hogy a felperes nem a teljes járdaszakasz jéggel borítottságát állította, csupán egy kisebb jégfoltról tett említést az eljárás során, ezt pedig a tanúk - már csak méretéből adódóan is - nehezen észlelhetik. Helyesen mutatott rá arra is az elsőfokú bíróság ítéletében, hogy más olyan körülmény, ami a balesetet előidézhette volna, nem merült fel. E körben a másodfokú bíróság is osztotta álláspontját. [14] Mindezek alapján helytállóan jutottak arra az egyező következtetésre az eljárt bíróságok, hogy az alperes a járdát a káresemény napján nem az általános elvárhatósági mércének megfelelően jégmentesítette, és ezzel a mulasztással oksági kapcsolatban következett be a felperes személyiségi jogsérelmét okozó baleset, ezért a Ptk. 2:52. §-a és 2: 53. §-a alapján - utalva a 6:519. §-ára - fennáll a sérelemdíj és kártérítés fizetési kötelezettsége, mivel a felróhatóság alól magát kimenteni nem tudta. [15] Másodlagos - kármegosztásra irányuló - felülvizsgálati kérelmét ugyanakkor az alperes adekvát jogszabályhellyel nem támasztotta alá, így az nem felelt meg a Pp. 272. §
(2)bekezdésének és a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pontjának, ezért azt a Kúria érdemben nem vizsgálta. [16] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes részére a jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amelynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján mérlegeléssel 50.000 forint + áfa összegben állapította meg. A mérlegelés során figyelembe vette a felülvizsgálati eljárásban kifejtett jogi képviselői tevékenységet. [18] Az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési joga [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §
(1)bekezdés b) pont] folytán le nem rótt, az Itv. 50. §
(1)és 74/A. §
(1)bekezdés szerint számított felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése és 15. §
(1)bekezdése alapján az alperes köteles megfizetni - külön felhívásra - az államnak. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Salamonné dr. Piltz Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Gabriella s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM