Gfv.30099/2019/8 – Kúria

(1),

1. V. Tv. 3:
2. §,
3. V. Tv. 3:
4. §

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.099/2019/8 A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Csesznok Judit Anna előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Reőthy Balázs Zsolt ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Riedler Richárd Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Riedler Richárd ügyvéd A per tárgya: taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.179/2018/

1. szám Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 18.G.44.439/2016/
2. szám Rendelkező rész A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] Az alperes egyik tagja volt
3. július
4. napján bekövetkezett haláláig Dr. K Gy (a továbbiakban: örökhagyó) aki az alperes ügyvezetését is ellátta. A közjegyző a
5. augusztus 22-én jogerős részhagyatékátadó végzéssel az örökhagyónak az alperesi társaságban megillető üzletrészét osztályos egyezség alapján, öröklés jogcímén, 1/1 arányban, teljes hatállyal átadta a felperesnek mint az örökhagyó túlélő házastársának. A felperes
6. augusztus 22-én a jogerős részhagyatékátadó végzést az alperes székhelyén dr. Ő L F tagnak átadta.
7. október 19-én a felperes dr. Ő L F megküldött levelében tájékoztatta a címzettként feltüntetett alperesi tagokat, hogy a mellékelt jogerős részhagyatékátadó végzéssel megszerezte a társaság üzletrészét. Ügyvezető hiányában nincs jogi lehetőség arra, hogy a társaság kérje a tagváltozás átvezetését az illetékes cégbíróságtól, melyre figyelemmel kezdeményezi a Fővárosi Törvényszéknél a taggyűlés összehívását, amelyet
8. november 7-i kérelmében meg is tett. [5] A felperes
9. november 17-én a dr. Ő L F-nek címzett levélben rögzítette, hogy a felperes az örökség megnyílásával megszerezte az örökhagyó társaságban fennálló üzletrészét, továbbá, hogy az üzletrész megszerzéséhez hatósági, bírósági intézkedésre nincsen szükség. [6] Dr. Ő L F, mint az alperesi taggyűlés összehívására a cégbíróság által feljogosított tag
10. december 7-én 10 óra 41 perckor emailben tájékoztatta a felperest az alperes taggyűlésének
11. december 7-én 18 órára való összehívásáról, és közölte a napirendi pontokat. [7] A felperes az alperes
12. december
13. napján megtartott taggyűlésén jogi képviselője útján vett részt, a taggyűlésen elhangzott nyilatkozataiban tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen, mivel álláspontja szerint annak szabályszerű összehívása nem történt meg, és kijelentette, hogy minden taggyűlésen meghozott határozatot meg fog támadni. [8] A taggyűlés az 5/
14. számú határozatban döntött a társaságnak a PolgáriTtörvénykönyvről szóló
15. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseivel összhangban való továbbműködéséről, és az előterjesztéssel egyezően elfogadta a társaság módosított társasági szerződését. [9] A 6/
16. számú határozatban a taggyűlés akként határozott, hogy dr. Ő L F-et
17. december
18. napjától
19. december
20. napjáig egyéves időtartamra ügyvezetőnek megválasztotta azzal, hogy az ügyvezető elsődleges feladata a fizetésképtelenség elkerülése, a társaság törvényes működésének helyreállítása és pénzügyeinek rendezése. [10] A felperes
21. április 5-én az alperes ügyvezetője részére bejelentette, hogy az öröklés jogcímén megszerzett üzletrész alapján a társaságban tulajdonosi jogait kívánja gyakorolni. Kérte a tagjegyzékbe történő bejegyzését, valamint a cégnyilvántartásba való bejegyzés iránti intézkedések megtételét. Nyilatkozott arról, hogy a hatályos társasági szerződés rendelkezéseit és egyéb iratait ismeri, az abban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el. [11] A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a
22. május 29-én kelt végzésével dr. Ő L F-et, mint az alperes önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselőjét
23. december 7-i hatállyal a cégnyilvántartásba bejegyezte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [12] A felperes a
24. december 9-én benyújtott, majd többször módosított keresetében egyéb kereseti kérelmei mellett kérte a Ptk. 3:
25. §-a alapján, mivel a taggyűlési meghívó a taggyűlés napján és e-mailen való megküldése nem felelt meg a Ptk. és a társasági szerződés rendelkezéseinek az alperes
26. december 7-én meghozott 5/
27. és 6/
28. számú határozatai hatályon kívül helyezését. [13] Kifejtette, hogy a Ptk. 7:
29. § értelmében
30. július
31. napján öröklés útján megszerezte az alperesi társaság 2.000.000 forint névértékű üzletrészét. Mivel az elhunyt örökhagyó az alperes ügyvezetője volt, így vezető tisztségviselő hiányában a tagváltozás tényét a cégnyilvántartásban nem tudta átvezettetni. Utalt arra is, hogy több alkalommal (
32. augusztus 22., október 19., november 17.) kérte a tagjegyzékbe való bejegyzését. A
33. december 7-i taggyűlésen is szabályszerű bejelentést tett, mely a Ptk. 6:
34. §

(1)bekezdése szerint a jelenlévők között nyomban hatályossá vált, illetőleg a tagsági jog megszerzését bejelentő nyilatkozata legkésőbb ezen időpontban hatályosult. [14] Az alperes érdemi ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a

1. december 7-én kelt, cégjegyzékbe bejegyzett társasági szerződés a határozat felülvizsgálata iránti perekre választottbírósági kikötést tartalmaz, másodsorban a kereset elutasítását kérte. Ez utóbbi körben egyebek mellett a felperes tagsági jogviszonyának hiányában a felperes kereshetőségi jogának hiányára hivatkozott a Ptk. 3:
2. §

(1)bekezdésére, 3:91. §

(1)bekezdésére és a 3:

1. §-ára alapítva. [15] Kifejtette, hogy az alperes
2. július 20-től
3. december 7-ig ügyvezetővel nem rendelkezett, így a felperes joghatályos nyilatkozatot az ügyvezetőhöz nem intézhetett.
4. december 7-ét követően a perindításig ilyen nyilatkozatot szintén nem tett. A felperest csak a tagsági jogviszonyának az ügyvezetőhöz való szabályszerű bejelentésétől kezdve illetik meg a tagsági jogok, így a perindítás joga is. Kiemelte, hogy a felperes tagsági jogviszonya létrejöttére jelen per tartama alatt tett nyilatkozatainak nincs visszamenőleges hatálya. Az első- és másodfokú részítélet [16] Az elsőfokú bíróság a per tárgyalását a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereset vonatkozásában elkülönítette a felperes által előterjesztett egyéb keresetektől és részítéletében az alperes
5. december 7-én meghozott 5/
6. és 6/
7. számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. [17] Döntését azzal indokolta, hogy a Ptk. 3:170.

(1)-

(2)bekezdése értelmében az öröklés önmagában nem elegendő a taggá váláshoz. Az örökhagyó

1. július 20-án bekövetkezett halálától
2. december 7-ig az alperesnek nem volt ügyvezetője, akihez a jogszabály szerinti, a taggá váláshoz szükséges nyilatkozat intézhető lett volna. A felperes nem igazolta, hogy a tagjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelmét
3. december 7-i taggyűlést megelőzően vagy a taggyűlésen előterjesztette. A felperes azonban a
4. április 5én kérte a társaság vezető tisztségviselőjétől a tagjegyzékbe bejegyzését. A bejegyzési kérelem hatályossá válásától a 30 napos jogvesztő határidő anélkül telt el, hogy az arra jogosultak az üzletrész magukhoz váltásáról nyilatkoztak volna és annak forgalmi értékét a felperesnek kifizették volna, így az ügyvezető az örökös felperes tagjegyzékbe bejegyzését nem tagadhatta meg. A Ptk. 3:
5. §

(1)és

(2)bekezdése a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok és kötelezettségek gyakorlását nem érinti. Ebből következően, mivel a felperes az örökhagyó üzletrészét az örökség megnyíltának időpontjában szerezte meg, a bejegyzés megtagadásának elmulasztására tekintettel a felperes tagsági jogviszonya ezen időponttól kezdődően áll fenn, így a felperes a 2016. december 7-ei taggyűlést megelőzően már az alperes tagjának minősült, kereshetőségi joga fennáll. [18] A felperesnek 2016. december 7-én megküldött e-mail nem felelt meg a Ptk. 3:190. §

(1)bekezdésében és az alperes társasági szerződésének 11.

1. pontjában rögzített rendelkezéseknek, így az alperes
2. december 7-én meghozott taggyűlési határozatai jogszabálysértők és az alperes társasági szerződésébe ütköznek, ezért azokat hatályon kívül helyezte. [19] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. [20] A jogerős részítélet indokolása szerint a Ptk. 3:
3. §-ának, a Ptk. 3:
4. §

(1)bekezdésének és 3:

1. §-ának az összevetése alapján a tag halála esetén az örökös tagjegyzékbe történő bejegyzési kérelme akkor válik hatályossá, ha a bejegyzési kérelem írásban megtett, annak címzettje az ügyvezető, a kérelem előterjesztésével egyidejűleg az ügyvezető felé igazolt az örökösi minőség, és az örökös közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik a társasági szerződés rendelkezéseinek magára nézve kötelező elismeréséről. [21] A felperes az alperes tagjává nem válhatott a kereset benyújtását megelőzően, egyrészt arra tekintettel, hogy az alperesnek
2. július 20-tól
3. december 7-ig nem volt ügyvezetője, akihez a Ptk. 3:
4. §

(1)bekezdése szerinti jognyilatkozat intézhető lett volna, másrészt azon okból, hogy a felperes az ügyvezető

1. december 7-i megválasztását követően a határozatok felülvizsgálata iránti keresete előterjesztéséig sem tett a fentieknek megfelelő írásbeli nyilatkozatot az alperes ügyvezetőjéhez címzetten, így a feljogosított tagok számára sem nyílhatott meg a Ptk. 3:
2. §

(2)bekezdésében írt határidő. A felperes üzletrész tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó

1. augusztus 22-i bejelentése a fent kifejtettekből következően nem hatályosulhatott. [22] A felperesnek a per megindításakor az alperesben tagsági jogviszonya nem állt fenn, ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperes kereshetőségi jogát fennállónak tekintve a kereset érdemi vizsgálatába bocsátkozott, és annak eredményeként a taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyező határozatot hozott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [23] A jogerős részítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben elsődlegesen a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú részítélet helybenhagyását, másodlagosan a jogerős részítélet elsőfokú részítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kezdeményezte. [24] A felperes felülvizsgálati kérelmében a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (továbbiakban: rPp.)
3. §

(1)bekezdésében meghatározott határidőn belül anyagi jogszabálysértésként a Ptk. 3:7. §-át, 6:7. §

(1)bekezdését, 3:170. §

(1)bekezdést, míg eljárási jogszabálysértésként a rPp. 221. §

(1)bekezdését, 163. §

(2)bekezdését és 206. §

(1)bekezdését jelölte meg. [25] A Ptk. 3:7.§-a körében kifejtette, hogy a jogerős részhagyatékátadó végzést

1. augusztus 22-én dr. Ő L F részére átadta, továbbá a tagsági jogaival kapcsolatos jogutódlást írásban bejelentette
2. október 19-én,
3. november 17-én kelt, postai úton dr. Ő L F később ügyvezetővé választott és az alperes képviseletére meghatalmazással rendelkező - tag irányába, így a jogerős részítélet azon megállapítása, hogy a bejelentésre kizárólag a
4. december 7-i taggyűlésen kerülhetett sor, jogszabálysértő. Kifejtette, hogy ha egy jognyilatkozat megtételére korábban kerül sor, az nem a jognyilatkozat érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy az akkor hatályosul, amikor az ügyvezetővé választás megtörténik. [26] A felperes álláspontja szerint a jogerős részítélet azért sérti a Ptk. 6:
5. §

(1)bekezdését, mert ha egy jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. Erre tekintettel a részhagyatékátadó végzés 2016. augusztusi átadása már elegendő a jogutódlás bejelentéséhez. [27] A Ptk. 3:170. §

(1)bekezdésének sérelme arra tekintettel valósult meg, hogy a részítélet megállapításaival szemben ezen jogszabályhely nem tartalmazza, hogy a társasági szerződés rendelkezéseire vonatkozó kifejezett elfogadó nyilatkozat is kell a társaságba való belépéshez. A jogerős részítélet contra legem és Alaptörvény-ellenes értelmezéssel leszűkíti a bejelentés megtételének időtartamát is figyelmen kívül hagyva azt, hogy a tényállás szerint az ügyvezető hiányában nem lehetett a rendelkezésnek eleget tenni. [28] A felperes a rPp. 221. §

(1)bekezdésére alapított hivatkozása körében előadta, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta nemcsak a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt, hanem tagsági jogainak és a jogutódlás megállapítása iránt is előterjesztett keresetet, amely keresetek az elbírált kereset előkérdései, és amelyekre vonatkozóan a jogerős részítélet rendelkezést, indokolást nem tartalmaz. [29] A felperes a rPp. 163. §

(2)bekezdése és a rPp. 206. §

(1)bekezdése körében a jogszabálysértés fennállásának indokait nem fejtette ki. [30] A felperes felülvizsgálati kérelmét a felülvizsgálati határidő elteltét követően -

1. szeptember 10-én érkeztetett beadványában és a felülvizsgálati tárgyaláson - további jogszabálysértéseket megjelölve kiegészítette. [31] Indítványozta továbbá rPp.
2. §-a alapján a Ptk. 3:
3. §

(1)bekezdése Alaptörvénybe ütközésének megállapítása érdekében az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését. Kérelme indokaként előadta, hogy amennyiben a bejelentés csak az ügyvezető felé tehető meg, abban az esetben, ha társaság egyetlen ügyvezetője meghal, a bejelentés lehetetlenné válik, amely sérti az örökös tulajdonhoz, örökléshez, továbbá a jogorvoslathoz való jogát. [32] A részítélet komoly jogértelmezési hibájára hivatkozva indítványozta továbbá a Ptk. 3:170. §

(1)bekezdésének helyes értelmezésével kapcsolatosan a legfőbb ügyész álláspontjának a rPp. 274. §

(6)bekezdése alapján való beszerzését. [33] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet helyes indokai folytán hatályában való fenntartására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. [34] Többek között kifejtette, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmét olyan okokra alapítja, amelyek a PJD2017. 18 sz. határozat I. pontja alapján mint elkésett nyilatkozatok, nem vizsgálhatók. A Kúria döntése és jogi indokai [35] A Kúria mindenekelőtt rámutat, az rPp. 272. §

(2)bekezdése és az azt értelmező felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II.15.) PK vélemény (a továbbiakban: 1/
2. PK vélemény) értelmében a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen konjunktív feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt konkrétan megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, azaz ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokát ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel. Az rPp.
3. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, a másodfokú határozat közlésétől számított hatvan nap áll rendelkezésre. A törvényben megállapított határidő nem hosszabbítható meg, ezért a 60 napon túl előterjesztett beadványokban megjelölt, illetve a felülvizsgálati tárgyaláson előadott - a határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelemben nem szereplő további jogszabálysértések, jogi érvelések érdemben nem vizsgálhatók. A felülvizsgálati kérelmet ugyanis a felülvizsgálati határidő elteltét követően az rPp. 273. §

(5)bekezdése értelmében nem lehet megváltoztatni vagy kiegészíteni, és - ahogy arra a Kúria az 1/

1. PK vélemény
2. pontjában rámutatott - a beadvány tartalmi hiányainak pótlására sem kerülhet sor. [36] A Kúria a jogerős ítéletet a fentiek figyelembevételével az rPp.
3. §

(2)bekezdése alapján a 60 napon belül joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [37] A jogerős ítélet a felperes keresetét a kereshetőségi jog hiánya miatt utasította el, utalva arra, hogy a felperes nem minősült a kereset benyújtásakor az alperes tagjának. A felperes felülvizsgálati kérelmében ezen ítéleti megállapítást vitatta. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbikban: Ptké.) 10/A. §

(1)bekezdése alapján a Ptk. 3:

1. §-a alkalmazásában a jogi személy szervei által hozott határozat ellen a Ptk. hatálybalépését követően is csak az a tag vagy alapító kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését, aki a határozathozatal során szavazati joggal rendelkezett vagy a határozathozatal tekintetében alapítói jogokat gyakorolhatott. Erre tekintettel a felülvizsgálati eljárásban az eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a felperes a
2. december 7-én megtartott taggyűlés időpontjában az alperes tagjának minősült-e, így jogosult volt-e a taggyűlésen hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti kereset előterjesztésére. [38] A perben nem volt vitatott, hogy a felperes öröklés jogcímén megszerezte az alperes elhunyt tagjának az alperesben meglévő üzletrészét, ezzel a Ptk. 7:
3. §-a és 7:
4. §-a értelmében az üzletrész tulajdonosává vált. Helytállóan állapították meg azonban az eljárt bíróságok, hogy az öröklés önmagában nem elegendő a taggá váláshoz. A Ptk. 3:
5. §

(1)bekezdése értelmében a tag halála esetén örököse - szemben az üzletrésznek a Ptk. 168. §

(2)bekezdésében szabályozott ügyleti úton való megszerzésével - nem köteles a szerzés tényét az adatok tagjegyzéken való átvezetése érdekében bejelenteni az ügyvezetőnek, hanem kérheti a tagjegyzékbe való bejegyzését az örökösi minőség igazolása mellett. A szabályozás eltérő voltából egyértelmű, hogy a taggá válás az örökös döntése, amely csak erre irányuló kifejezett és a Ptk. 3:91. §

(1)bekezdése alapján írásban megtett kérelem előterjesztése esetén következhet be. [39] Az adott tényállás mellett a taggá válás körében elsődlegesen azt kellett tehát vizsgálni, hogy a felperes

1. december 7-éig írásban terjesztett-e elő az alperes tagjegyzékébe történő bejegyzése iránti kérelmet az örökösi minőség igazolása mellett. Amennyiben igen, eldöntendő volt az is, hogy a tagfelvételi kérelmet és az örökösi minőség igazolását - amennyiben a társaság bármely ok folytán ügyvezetővel nem rendelkezik - az örökösnek joghatályosan kinek kell megküldenie. [40] A tagként való bejegyzés iránti kérelem előterjesztésének igazolásaként a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott egyrészt a jogerős részhagyatékátadó végzés
2. augusztus 22-én dr. Ő L F tag részére történt átadására, másrészt a jogi képviselője által a
3. október 19-én és
4. november 17-én kelt dr. Ő L F-nek írt levélben foglaltakra, valamint a
5. december 7-i taggyűlésen meghatalmazottja által tett nyilatkozatokra. [41] Mind az első-, mind a másodfokú ítélet helyesen tartalmazza, hogy a felperes a Ptk. 3:
6. §

(1)bekezdése által megkívánt tagjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelmet

1. december 7-i taggyűlést megelőzően és a taggyűlésen sem terjesztett elő. [42] A lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapítható volt, hogy a felperes
2. augusztus 22-én a jogerős hagyatékátadó végzést a társaság egyik tagja felé benyújtotta, az a társaság iratai között lefűzésre került. A Kúria azonban ismételten utal arra, hogy a hagyatékátadó végzés kizárólag a hagyaték átszállását a perbeli esetben a felperes örökösi minőségét tanúsítja. A közjegyző által a hagyatéki eljárás során hozott határozat nem minősül az örökös jognyilatkozatának, így tagjegyzékbe történő bejegyzési kérelemnek sem, melyre figyelemmel a Ptk. 6:
3. §

(1)bekezdésének sérelme fel sem merülhet. A felperes által írt levelek tagbejegyzés iránti kérelmet nem, kizárólag az üzletrész tulajdonjogának öröklés útján történt megszerzéséről való tájékoztatást, bejelentést tartalmaznak, míg a taggyűlésen elhangzott nyilatkozatok a taggyűlés összehívásának, a határozatok meghozatalának a szabálytalansága miatti tiltakozásoknak minősülnek. [43] A Kúria utal arra, hogy ha a felperes levelei vagy azok valamelyike, tartalmuk alapján akként lettek volna értelmezhetők, hogy a felperes kérte taggá válásának bejegyzését a tagjegyzékbe azok akkor sem lettek volna alkalmasak joghatás kiváltására. A felperes ugyanis ezen leveleket kizárólag dr. Ő L F-nek küldte meg a társaság többi tagjának nem. A Kúria megítélése szerint ugyanis a társaság nem akadályozhatja meg törvényellenes működésével az örökös taggá válását, így a Ptk. 3:170. §

(1)bekezdésének helyes, a Ptk. 3:25. §

(3)bekezdésével analóg értelmezése alapján az örökös akkor is előterjesztheti a Ptk. 3:170. §

(1)bekezdésének megfelelő tagbejegyzés iránti kérelmét, amikor a társaságnak nincs ügyvezetője, de csak oly módon, hogy ez esetben a jogszabály által előírt tartalmú írásbeli kérelmét a társaság minden tagjának megküldi. Ezen értelmezésre tekintettel a jogerős ítélet nem sértette a Ptk. 3:7 §-ában írtakat. [44] A Kúria hangsúlyozza, dr. Ő L F

1. december 7-én ezen időponttal választotta meg az alperes taggyűlése ügyvezetőnek. Megválasztása nem jelentette és nem is jelenthette azt, hogy az örökhagyó halálától a megválasztásáig ügyvezető, kvázi ügyvezető lett volna olyan személy, aki az ügyvezetői teendőket jogszerűen elláthatta. Az a körülmény, hogy dr. Ő L F a társaság képviseletére meghatalmazással rendelkezett a társaság kifelé, harmadik személyek felé történő képviseletére jogosította fel, de a társaság belső ügyei tekintetében ügyvezetői feladatok ellátására nem. [45] A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság azon jogi álláspontjával, hogy bár a Ptk. 3:
2. §

(1)bekezdése tételesen nem utal a Ptk. 3:168. §

(3)bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségre, de a Ptk. 3:170. §

(1)bekezdése által előírt tagjegyzékbe történő bejegyzés további előfeltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban magára nézve kötelezőnek ismerje el. E nyilatkozat ugyanis helyettesíti a tagváltozás folytán a társasági szerződés módosításának kötelezettségét, eredményeként a más személyek által kötött társasági szerződés az újonnan belépő személyt is köti. Ez végső soron az új tag érdeke is, hiszen nyilatkozat hiányában a társasági szerződés módosításának a megkövetelésével huzamosabb ideig, illetve akár véglegesen meg lehetne gátolni az új tag taggá válását. A jogerős ítélet erre tekintettel nem jogszabálysértő. [46] A Kúria utal arra, hogy az adott tényállás mellett a megváltás jogintézményére vonatkozó Ptk. szabály nem érvényesülhetett, mert 2016. december 7-éig az alperes társasági szerződését a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően nem módosították, így abban nem szerepelt azon személy(ek) megjelölése, aki(k) az üzletrészt a forgalmi érték megtérítése mellett megválthatták volna. Az adott tényállás mellett ezért ezen rendelkezésnek nem volt jelentősége. [47] A felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt eljárásjogi jogszabálysértések közül nem ismertette az rPp. 163. §

(2)bekezdésére, 206. §

(1)bekezdésére való hivatkozása indokait, a Kúria erre tekintettel - utalva a [33] pontban részletesen kifejtettekre - e hivatkozásokat érdemben nem vizsgálta. [48] A rPp. 221. §

(1)bekezdésének sérelme sem volt megállapítható tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránti keresetek vonatkozásában a per tárgyalását 56-I. számú végzésével a felperes által a per során előterjesztett egyéb keresetek tárgyalásától elkülönítette az rPp. 149. §

(1)bekezdése alapján és az rPp. 213. §

(2)bekezdése alapján kizárólag a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránti keresetek vonatkozásában hozott részítéletet. Döntési joga az rPp. 3. §

(1)és a rPp.

1. §-a, míg indokolási kötelezettsége az rPp.
2. §

(1)bekezdése alapján csak ezen keresetekre terjedt ki. Mindez köti a másodfokú bíróságot is, így az első fokon el nem bírált keresetek vonatkozásában sem döntési, sem indokolási kötelezettsége nem állt fenn. [49] A Kúria a [43] bekezdésben kifejtett jogértelmezésre tekintettel nem látta indokoltnak az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését és a legfőbb ügyész álláspontjának a beszerzését. [50] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős részítélet az rPp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [51] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 78. §

(1)alapján a felperes köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, amelynek mértékét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)és

(6)bekezdései alapján, a kifejtett munkával arányosan, áfával növelt összegben határozta meg. [52] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [53] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet rPp. alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Csesznok Judit Anna sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró