adózó
adókivetés útján megállapított telekadó alapjául szolgáló adatbejelentését önellenőrzéssel nem módosíthatja, ezért
. §-a alapján önellenőrzést nem nyújthat be,
onban nincs elzárva attól, hogy
adókivetés útján megállapított telekadó alapjául szolgáló adatbejelentés módosítását, figyelemmel arra, hogy a telekadó kivetés alapjául szolgáló önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélet
ügy száma: Kfv.I.35.719/2019/6. A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Szabó László előadó bíró Dr. Stefancsik Márta bíró A felperes: A felperes képviselője: Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kelemen Dániel ügyvéd)
alperes:
alperes képviselője: Dr. Czigány Eszter kamarai jogtanácsos A per tárgya: helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
elsőfokú bíróság határozatának száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
alperes 2018. november 22-én kelt végzését
elsőfokú hatóság végzésére kiterjedő hatállyal megsemmisíti és
elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi
alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 300.000 (
az háromszázezer) forint elsőfokú és 200.000 (
az kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárásban felmerült eljárási költséget.
elsőfokú eljárás során felmerült 30.000 (
az harmincezer) forint és a felülvizsgálati eljárás során felmerült 70.000 (
az hetvenezer) forint eljárási illeték
állam terhén marad.
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes tulajdonában vannak a Sz. .../3 és .../4 helyrajzi számú külterületi telkek, melyek után Sz. Nagyközség Önkormányzat Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 20122018. évekre a felperes adatbejelentése alapján telekadót vetett ki. [2] [3] [4] A felperes a 2018. szeptember 10-én kelt,
elsőfokú hatósághoz benyújtott beadványában kérte a 2012-2018. évekre - állítása szerint - jogszabálysértő módon kivetett telekadó kötelezettség mérséklését úgy, hogy a felperes telekadó fizetési kötelezettségét 1.323.771.180 forint helyett nulla forintban határozzák meg. Álláspontja szerint
önkormányzati rendeletek szerinti adómérték meghatározása jogszabálysértő, diszkriminatív, továbbá konfiskáló jellegű a felperes teherbíró képességéhez és
ingatlanok értékéhez viszonyítva. Kérelmét
adózás rendjéről szóló
adóhatóság
önellenőrzés előterjesztésétől számított tizenöt napon belül - ellenőrzés lefolytatása nélkül - határozattal bírálja el
adózó önellenőrzését, ha
önellenőrzést
adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy
adókötelezettséget megállapító önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve, hogy a Kúria e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére
önellenőrzés előterjesztésekor még nem került sor, vagy
önellenőrzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg.
elsőfokú hatóság a 2018. szeptember 25-én kelt végzésével a felperes kérelmét visszautasította
adóigazgatási rendtartásról szóló
§-a alapján telekadó fizetési kötelezettség esetében önellenőrzésre nincs mód, figyelemmel arra, hogy e rendelkezések csak
önadózással bevallott adónemek esetében teszik lehetővé
önellenőrzés benyújtását. A telekadó adónem
onban kivetéses jellegű, melyre vonatkozóan a hivatkozott jogszabályhelyek
önellenőrzés benyújtását nem teszik lehetővé.
Art.-ban nem szerepel
a 2018. január 1-jéig hatályos,
adózás rendjéről szóló
önadózás keretében bevallásra kerülő adónemekkel. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
elsőfokú végzést
indokolás megváltoztatásával helybenhagyta.
indokolást csak annyiban változtatta meg, hogy mellőzte
elsőfokú végzésben szereplő régi Art. rendelkezéseire történt hivatkozást, egyebekben
elsőfokú hatóság álláspontjával
önellenőrzés visszautasítása tekintetében maradéktalanul egyetértett. A kereseti kérelem és
alperes védekezése [5] [6] [7] A felperes
alperes végzésével szembeni keresetben elsődlegesen kérte
alperes végzésének elsőfokú végzésre is kiterjedő megváltoztatását úgy, hogy
elsőfokú bíróság állapítsa meg e végzéseknek
t, hogy a jelen ügyben alkalmazni kell
. §-át, másodlagosan kérte
alperes végzésének elsőfokú végzésre is kiterjedő megsemmisítését, és
elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Kezdeményezte, hogy
elsőfokú bíróság indítványozza a Kúria Önkormányzati Tanácsánál a 2012-2018-as időszakban fizetendő telekadót szabályozó önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. Álláspontja szerint
alperes tévesen értelmezte
. §-át, ezzel megfosztotta a felperest a törvénysértő önkormányzati rendeletek feletti törvényességi felügyeleti eljárástól, valamint korlátozta a Kúria normakontroll hatáskörét.
. §-a a Kúria normakontroll hatásköréhez kapcsolódó jogintézményt szabályoz,
Art. ezen rendelkezését nem
önadózásra, illetve önellenőrzésre vonatkozó eljárási szabályok tükrében kell értelmezni, hanem a Kúria normakontroll hatáskörének elérését szolgáló intézményként, [8] [9] mely célnak csak akkor felelhet meg, ha alkalmas
on adókötelezettségek korrigálására is, amelyek kivetéses adó kapcsán állnak fenn. Ezen értelmezést támogatja a Kúria Önkormányzati Tanácsának hatáskör értelmezése keretében megfogalmazott hézagmentesség elvének érvényesülése is, ez pedig megkívánja, hogy ne maradjanak törvényességi felülvizsgálat nélkül a kivetéses adónemeket szabályozó önkormányzati rendeletek sem. Előadta, hogy
adókötelezettség megállapításának alapjául szolgáló adatszolgáltatás adózói kezdeményezésre történő módosítását, mely megfeleltethető
önellenőrzésnek.
alperes eljárása sérti
Air. 46. §
kizárólag
önkormányzati rendelet helyi adókról szóló törvény-, illetve alaptörvényellenességére hivatkozik.
Air. 48. § c) pontjában foglalt feltétel nem áll fenn, mert
. §-a speciális eljárásban rendeli elbírálni a kérelmében foglaltakat.
alperes védiratában a döntésében foglalt indokokkal egyezően kérte a kereset elutasítását.
elsőfokú ítélet [10] [11] [12]
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
ítéletét
Air. 46. §
önadózásos adónemek közé.
önadózás, illetve
adóbeszedés útján megállapított, vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és költségvetési támogatást helyesbítheti
adózó,
az
önellenőrzést nem terjeszti ki a kivetéses adónemekre. Ezzel összhangban
. §-a egyértelműen megjelöli, hogy
adott jogszabályhely önellenőrzés esetén alkalmazható.
t. 141. §
adókötelezettség utólagos korrigálásának lehetőségét, mint
adatbejelentés módosítását. Abból, hogy a kivetéses adónemekben fennálló adókötelezettség utólagos módosítására
önellenőrzés megjelölés kizárólag
önadózás, illetve
adóbeszedés alapján megállapított adó módosítására irányadó,
Art. pedig nem tartalmaz a régi Art. 13. §
következik, hogy
. §-ának első fordulata a jogszabályhely alkalmazási körét leszűkíti.
. §-a csak önellenőrzés esetén alkalmazható, kivetéses adónemekre nem.
. §-ában szereplő normakontroll lehetősége
adónemek vonatkozásában szűkebb körűvé vált, nem terjed ki a kivetéses adónemekre,
. §-ából következő eredményt csak a jogalkotó módosíthatja,
onban alapelvekre, illetve rendszertani és történeti értelmezésre támaszkodó jogértelmezéssel
A kúriai normakontroll lehetősége nem szűnt meg a kivetéses adónemek tekintetében,
onban
t a jogalkotó
adókivető határozatokkal szembeni jogorvoslat, majd bírósági felülvizsgálat keretében teszi lehetővé.
elsőfokú bíróságnak
t kellett eldöntenie, hogy a kivetéses adónem esetében
. §-a alkalmazható-e, illetve hogy a kérelem
Air. 48. § c) pontja alapján jogszerűen visszautasítható-e. Nem vizsgálta
adókivetés alapját képező önkormányzati rendeleteket, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti eljárás kezdeményezésének a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-ába foglalt feltétele nem állt fenn. [13]
elsőfokú bíróság
alperes döntését járulékos közigazgatási cselekménynek tekintette, ezért
ügy érdemében egyszerűsített perben, tárgyaláson kívül határozott. Ennek alapján nem tulajdonított annak jelentőséget, hogy a felperes keresetében tárgyalás tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem [14] [15] [16] [17] [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését,
elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését,
alperes végzésének
elsőfokú hatóság végzésére kiterjedő hatállyal történő megsemmisítését és
elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti
Álláspontja szerint
. §-a a Kúria normakontroll hatásköréhez kapcsolódó sui generis jogintézményt szabályoz, mely
önellenőrzés definíciója szintjén nem tesz különbséget -
. §-a nem utaló jogi norma, abban nem történik hivatkozás arra, hogy
önellenőrzés alatt
. §-a értendő -
önadózás, illetve a kivetéses adózás rendszerébe tartozó adónemek között.
. §-a kifejezetten rögzíti, hogy
önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésére önellenőrzés keretében kell és lehet hivatkozni,
elsőfokú ítélet jogszabálysértése abban a téves következtetésben valósul meg, hogy
. §-a szerinti eljárás kizárólag
önadózás rendszerébe tartozó adók esetén vehető igénybe.
elsőfokú bíróság ezt a szűkítő értelmezését tovább szűkítette
zal, hogy kimondta: a kúriai normakontroll lehetősége nem szűnt meg a kivetéses adónemek tekintetében,
onban
t a jogalkotó
adókivető határozatokkal szembeni jogorvoslat, majd bírósági felülvizsgálat keretében teszi lehetővé. Nézete szerint
elsőfokú bíróság ezen értelmezése
t eredményezné, hogy önadózásos adók esetében elévülési időn belül kérhető a normakontroll eljárás, míg kivetéses adók esetében csak a kivető határozattal szembeni fellebbezés keretében,
Air. 124. §
124/B. §-a szerinti
onos jogalkotói céllal használt jogintézmény. A régi Art. és a jelenleg hatályos Art. vonatkozó szabályozása közötti egyetlen különbség, hogy a régi Art. - a jelenleg hatályos Art.-tal ellentétben - tartalmazott egy,
önellenőrzést és a kivetéses adónemeket összekötő szabályt
zal, hogy a régi Art. 13. §
önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha
adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával.
elsőfokú bíróságnak a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt a Kp. 144. §-a alapján normakontroll eljárást kellett volna kezdeményeznie.
. §-a szerinti jogintézmény természetéből adódóan
elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezése a közigazgatás pert megelőző közigazgatási eljárás formális megismétlését eredményezné valós tartalom nélkül, ugyanis a tényállás valamennyi eleme rendelkezésre áll,
eljárás során
elsőfokú adóhatóság és
alperes is csak elutasító határozatot hozhat, amellyel szemben kezdeményezhető bírósági felülvizsgálat során kérhető a Kúria eljárása. Álláspontja szerint
eljárás megismétlése
ügy érdemében nem eredményezne változást, hanem csupán
t eredményezné, hogy
ismételt eljárás lefolytatását követően a jelenlegi perrel
onos kérdésben kellene döntést hozni.
alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [19] [20] [21] [22] [23] [24] A felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúria a Kp. 115. §
eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. A Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes
adókivetés útján megállapított telekadó bevallását utóbb módosíthatja-e arra hivatkozással, hogy a telekadó kivetés alapjául szolgáló önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik. A Kúria ennek alapján vizsgálta
t is, hogy a kérelmet visszautasító végzés - mely nem minősül járulékos közigazgatási cselekménynek, ugyanis ez a döntés
adott ügy végleges rendezését szolgálja - jogszabályszerű volt-e. A régi Art. 124/B. §-ának szövege - a jelen ügyben nem releváns utolsó mondata nélkül
onos
A régi Art. 124/B. §-át
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
adóhatóság ellenőrzés lefolytatása nélkül bírálja el
adózó önellenőrzését, ha
t
adózó kizárólag
adókötelezettséget előíró jogszabály alkotmányellenességére vagy közösségi jogrendbe ütközésére hivatkozással terjesztette elő. A régi Art. 124/B. §-a 2012. január 1-jei hatállyal kiegészült
zal a rendelkezéssel, hogy
önellenőrzést
önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésére figyelemmel is elő lehetett terjeszteni, figyelemmel arra, hogy
Alkotmánybíróság hatásköre ezen időponttól kezdődően megszűnt
önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatával kapcsolatban.
ellenőrzés mellőzésével történő határozathozatalnak a régi Art. 124/B. §-a és
. §-a szerint csak akkor van helye, ha
adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenességét (alaptörvény-ellenességét), vagy közösségi jogrendbe (
Európai Unió kötelező jogi aktusába), vagy
önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését
arra hatáskörrel rendelkező szerv még nem állapította meg vagy adózó önellenőrzése
e tárgyban hozott döntésnek nem felel meg.
ellenőrzés mellőzése
ért indokolt, mert
adóhatóság ebben
esetben kizárólag jogkérdésben dönt és a döntéshozatalhoz
adózó írásban előterjesztett jognyilatkozatán kívül más bizonyíték megvizsgálására nincs szükség. Mivel
ellenőrzés mellőzésével történő határozathozatal elsődleges célja a közigazgatási (adóigazgatási) eljárás mielőbbi, költségkímélő lezárása és a jogkérdés előtt a bírói út megnyitása, a régi Art. 124/B. §-a külön kiemelte
t - a régi Art. szabályaiból egyébként levezethető - összefüggést, miszerint
önellenőrzést ellenőrzés lefolytatása nélkül elbíráló határozat ellen a régi Art. általános szabályainak megfelelően jogorvoslatnak (
adóigazgatási eljárásban fellebbezésnek és a jogerős másodfokú határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak) van helye. A bírói út (
az a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás) mielőbbi megnyitása
ért lényeges, mert a jogszabály Alkotmányba (Alaptörvénybe), közösségi jogrendbe (
Európai Unió kötelező jogi aktusába) vagy más jogszabályba ütközés esetén a közigazgatási peres eljárásban van lehetőség a jogkérdést konkrét normakontroll eljárás keretében
Alkotmánybíróság,
Európai Unió Bírósága vagy a Kúria Önkormányzati Tanácsa elé utalni.
. §-a külön jogorvoslati joggal kapcsolatban rendelkezést nem tartalmaz,
onban
nem is szükséges, mivel
Art. szabályaiból egyébként is levezethető a régi Art. szabályai szerinti [25] [26] [27] [28] [29] [30] jogorvoslat lehetősége. A felperes
elsőfokú hatósághoz a kérelmét 2018. január 1-jét követően terjesztette elő, ezért
Art. rendelkezéseit kellett alkalmazni
adózónak van-e más lehetősége arra, hogy a kivetés útján megállapított telekadó alapjául szolgáló adatbejelentését utóbb módosítsa. A régi Art. és
Art. rendelkezései alapján
adót megállapítja
adózó önadózással,
adóhatóság bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetve utólagos adómegállapítás keretében.
adót - ha törvény előírja -
adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás). A jogi személy
adót - többek között a telekadó kivételével önadózással állapítja meg. A telekadót tehát a jogi személy adózó bevallása alapján
adóhatóság állapítja meg kivetéssel, mivel
t a régi Art. és
Art.
önadózás rendszeréből kivette [régi Art. 26. §
adókivetés
adózó bevallása, bejelentése, illetőleg adatszolgáltatása alapján történik,
adóhatóság a fizetendő adóról,
adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha a jogszabály előírja -
adóalapról,
adómentességről vagy
adókedvezményről a bevallás adatai alapján határoz.
adózó önadózás esetén jogosult
önellenőrzésre, a telekadó
onban nem tartozik
önadózás rendszerébe, ezért önellenőrzéssel [régi Art. 49. §
önellenőrzéssel esett egy tekintet alá, ha
adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kérte, adóbevallásának módosításával.
Art. rendelkezései között a régi Art. 13. §
elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a telekadó önellenőrzéssel nem helyesbíthető, ezért
. §-a a jelen esetben nem alkalmazható, figyelemmel arra, hogy
Art. rendelkezései között nem található olyan rendelkezés, mint amilyet a régi Art. 13. §
onban ebből nem
a jogkövetkezmény adódik, hogy
adózó
adókivetés útján megállapított telekadó alapjául szolgáló adatbejelentését utóbb nem módosíthatja. A Kúria a Kp. 115. §
. §-a nem alkalmazható, akkor
adókivetés alapjául szolgáló adatbejelentését. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a kereseti kérelmével tartalmilag megegyezően hivatkozott arra, hogy utóbb módosíthatja
adókivetés alapjául szolgáló adatbejelentését, figyelemmel arra, hogy
adókivetés alapjául szolgáló önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik. A Kúria ezért vizsgálta
adózó adatbejelentését
adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül - módosíthatja, kivéve, ha
adóhatóság
adót ellenőrzés során feltárt tényállás alapján állapította meg.
Air. 46. §
t jelenti, hogy a kérelemben foglaltak alapján és nem a beadvány elnevezése szerint kell
adott intézkedéseket megtenni. Ezen jogszabályi rendelkezésből
következik, hogy a felperes
adókivetés útján megállapított telekadó alapjául szolgáló adatbejelentését módosíthatja többek között arra hivatkozással is, hogy
adókivetés alapjául szolgáló, a kérelmében megjelölt önkormányzati rendeletek más [31] [32] [33] [34] jogszabályba ütköznek.
adatbejelentését.
alperes és
elsőfokú bíróság
zal követett el jogszabálysértést, hogy a tartalom szerinti elbírálás elvét megsértve nem a kérelem valódi tartama szerint bírálta el a felperes kérelmét. A felperes mint adókivetés útján adózó jogi személy
adóhatóságnak kellett volna érdemben határozatot hoznia, a kérelmet érdemi vizsgálat alá kellett volna vonnia és annak megalapozottságáról vagy alaptalanságáról határozat meghozatalával dönteni. Ennek értelmében téves
elsőfokú bíróságnak
álláspontja, mely szerint a felperes módosítási kérelme kapcsán
Air. 48. § c) pontja alkalmazható. A felperes kérelme érdemben nem került elbírálásra, ezért
új eljárásban a telekadóra vonatkozó jogszabályokat a közigazgatási szerveknek kell értelmezniük, alkalmazniuk és ha a megismételt eljárás során a felperes kérelme elutasításra kerül, úgy a felperes közigazgatási perben támadhatja
adóhatóság döntését, a közigazgatási perben kezdeményezheti, hogy
elsőfokú bíróság a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt indítványozzon konkrét normakontroll eljárást a Kp. 144. §-a alapján. A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a jogerős ítélet,
első-, másodfokú adóhatósági végzés nem felelt meg
Air. 46. §
alperes végzését
elsőfokú adóhatóság végzésére kiterjedő hatállyal megsemmisítette, és
elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
új eljárásban
adóhatóságnak érdemben kell döntenie a felperes kérelméről. A döntés elvi tartalma [35]
adózó
adókivetés útján megállapított telekadó alapjául szolgáló adatbejelentését önellenőrzéssel nem módosíthatja, ezért
. §-a alapján önellenőrzést nem nyújthat be,
onban nincs elzárva attól, hogy
adókivetés útján megállapított telekadó alapjául szolgáló adatbejelentés módosítását, figyelemmel arra, hogy a telekadó kivetés alapjául szolgáló önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik. Záró rész [36]
alperes pervesztes lett, ezért a Kúria kötelezte, hogy a felperes jogi képviseletével kapcsolatban felmerült elsőfokú és felülvizsgálati eljárási perköltséget fizesse meg a Kp. 35. §
ügyvédi munkadíj meghatározásakor figyelemmel volt a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
alperes pervesztes lett,
onban teljes személyes illetékmentessége miatt
elsőfokú és a felülvizsgálati eljárás során felmerült eljárási illeték
állam terhén marad. [
illetékről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.