← Magyarország

Pf.20389/2020/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.389/2020/7-I. A Fővárosi Ítélőtábla a Noll Ügyvédi Iroda (I-VI. rendű felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Noll Bálint ügyvéd) által képviselt I. rendű felperes neve I. rendű, II. rendű felperes neve II. rendű, III. rendű felperes neve III. rendű, IV. rendű felperes neve IV. rendű, V. rendű felperes neve V. rendű (valamennyien: I-V. rendű felperesek címe) és VI. rendű felperes neve (VI. rendű felperes címe) VI. rendű felpereseknek a Dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda (I. rendű alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Szabó Klára ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és a ... kamarai jogtanácsos által képviselt II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen kártérítés és sérelemdíj iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. november
  2. napján meghozott 64.P.24.803/2017/
  3. számú ítélete ellen az IVI. rendű felperesek részéről
  4. és
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül az I. rendű felperes az I. rendű alperesnek 44.450 (negyvennégyezer-négyszázötven) forint, a II. rendű alperesnek 35.000 (harmincötezer) forint, a II. rendű felperes az I. rendű alperesnek 209.550 (kétszázkilencezer-ötszázötven) forint, a II. rendű alperesnek 165.000 (százhatvanötezer) forint, a III-V. rendű felperesek személyenként az I. rendű alperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint, a II. rendű alperesnek 10.000 (tízezer) forint, a VI. rendű felperes az I. rendű alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint, a II. rendű alperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget fizessenek meg. Megállapítja, hogy a le nem rótt 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A II. rendű felperes
  6. március 12-én pb gázpalack felszerelése közben bekövetkezett gázrobbanás folytán súlyos koponya-, és agysérülést szenvedett. A II. rendű felperes szülei az I. és VI. rendű felperesek, testvérei a III-V. rendű felperesek. [2] A felperesek végleges keresetük szerint elsődlegesen az I. rendű alperes, másodlagosan a II. rendű alperes kötelezését, harmadlagosan az alperesek egyetemleges marasztalását kérték az I. rendű felperes javára 10.000.000 forint, a II. rendű felperes javára 40.000.000 forint, a III-V. rendű felperesek javára személyenként 3.000.000 forint, a VI. rendű felperes javára 6.000.000 forint sérelemdíjban és ezek
  7. március 12-től esedékes késedelmi kamatában. Továbbá az I. rendű felperes javára
  8. február 1-től havi 228.800 forint jövedelempótló járadékban, a II. rendű felperes javára gyógyászati eszközök és rehabilitáció, valamint ápolás-gondozás, és közlekedés költségéből adódó 26.655.000 forint vagyoni kártérítésben, annak késedelmi kamatában, valamint havi 462.073 forint költségpótló járadékban - melyből 102.000 forint terápiás, 330.073 forint gépjármű tartósbérletből, 30.000 forint pedig közlekedési és kísérő többletköltségének fedezésére szolgált. [3] A felperesek állították, hogy a baleset kiváltó oka a kiáramló gáz okozta szelepfagyás volt, ami korszerűbb műszaki megoldások alkalmazásával elkerülhető lett volna. Az alperesek abban is mulasztottak, hogy nem adtak a szelepfagyásra kiterjedő fogyasztói tájékoztatást. A Ptk. 6:550-
  9. §-a alapján az I. rendű alperes forgalmazóként, a II. rendű alperes pedig gyártóként felelnek a hibás termék által okozott kárért. [4] Az alperesek a kereset elutasítását kérték, annak jogalapját és összegszerűségét egyaránt vitatták. Arra hivatkoztak, hogy a baleset nem a termék hibájából, hanem szabálytalan szerelés miatt következett be. Az I. rendű alperes vitatta, hogy a termék gyártójának minősülne. Állította, hogy a 94/
  10. (XII. 18.) GKM rendelet
  11. §-a alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az I. rendű felperest az I. rendű alperes javára 70.000 forint + áfa, a II. rendű alperes javára 70.000 forint, a II. rendű felperest az I. rendű alperes javára 330.000 forint + áfa, a II. rendű alperes javára 330.000 forint, a III-V. rendű felpereseket fejenként az I. rendű alperes javára 20.000 forint + áfa, a II. rendű alperes javára 20.000 forint, a VI. rendű felperest az I. rendű alperes javára 40.000 forint + áfa, a II. rendű alperes javára 40.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte, megállapította továbbá, hogy az eljárás során felmerült 1.500.000 forint illetéket az állam viseli. [6] Ítéletében a bíróság tényként rögzítette, hogy az I. rendű alperes által üzemeltetett Cím1 szám alatti töltőállomáson Személy1
  12. március 12-én egy, a II. rendű alperes által töltött pb gázpalackot vásárolt. A palackot élettársa, Személy2 a Cím2 szám alatti lakásukban a palack felszerelésére vonatkozó kezelési útmutató megsértésével úgy próbálta a gáztűzhelyhez bekötni, hogy a szelepét a gázkészülék csatlakozóján lévő nyomáscsökkentő felszerelése előtt kinyitotta. Ennek következtében a palackban lévő gáz nagy nyomással és sebességgel kiáramlott a légtérbe, majd ismeretlen gyújtóforrástól berobbant. A robbanás következtében a II. rendű felperes súlyos, maradandó sérüléseket szenvedett. A gondatlan közveszélyokozás vétsége miatt indult büntetőeljárás megszüntetésre került azzal az indokkal, hogy a nyomozás adatai alapján bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. [7] A bíróság a tanúk egybehangzó vallomása alapján bizonyítottnak látta, hogy a gázpalackot az I. rendű alperes által üzemeltetett töltőállomáson vásárolták. Ugyanakkor álláspontja szerint az I. rendű alperes csak forgalmazónak, nem gyártónak minősült, ennek következtében nem lehetett termékfelelősség alanya. Tekintettel arra, hogy a felperes megkeresésére a termék gyártójára, illetve a töltést végző személyre vonatkozóan a kellő felvilágosítást megadta, a Ptk. 6:
  13. §

(4)bekezdésének kisegítő szabálya sem volt rá alkalmazható. A töltőállomáson kihelyezett tájékoztató pedig egyértelműen tartalmazta, hogy a szelepet kizárólag a gázpalack csatlakoztatását követően szabad kinyitni. A perbeli esetben ugyanakkor a tájékoztatás irreleváns volt, mert a palack szerelését nem a vevő végezte. [8] A bíróság megállapította, hogy a töltőállomásra kizárólagosan a II. rendű alperes szállított gázpalackot, és azok töltését is ő végezte. A 35/2014. (XI. 19.) NMG rendelet 3. §-a alapján a töltött gázpalack megfelelő biztonsági szeleppel és szerelvényekkel történő ellátásáért a II. rendű alperes felelt, ennek következtében a termékfelelősség alanya is ő volt. A bíróság álláspontja szerint ugyanakkor a felperesek a Ptk. 6:554. §
(3)bekezdése alapján fennálló kötelezettségük ellenére nem tudták bizonyítani, hogy a gázpalack szelepe hibás volt. Önmagában ugyanis attól, hogy létezett nagyobb biztonságot nyújtó termék, a perbeli termék a Ptk. 6:554. §
(2)bekezdése értelmében nem vált hibássá. A bíróság a rendelkezésre álló szakvélemények értékelése alapján megállapította, hogy a perbeli gázpalack állapota, működése a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak a baleset időpontjában megfelelt. A szelep beragadása a kiáramlás kapcsán fellépő hőmérsékletváltozás hatására következett be, és nem konstrukciós hiba volt. A jegesedés a cserét végző személy felróható mulasztásának és nem a termék hibájának a következménye volt. Magatartásuk jogellenességének és az ok-okozati összefüggésnek a hiánya miatt pedig a bekövetkezett kárért a Ptk. 6:519. §-a szerint az alperesek nem felelnek. [9] Az elsőfokú ítélettel szemben elsődlegesen, másodlagosan és harmadlagosan annak megváltoztatása és kereseti kérelmüknek megfelelően az I-II. rendű alperesek felelősségének közbenső ítélettel való megállapítása, negyedlegesen a Pp. 252. §
(3)bekezdése szerint a hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra utasítása iránt a felperesek terjesztettek elő fellebbezést. [10] Fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy a perben egyelőre nem nyert bizonyítást, hogy a termék gyártója a II. rendű alperes volt, hiszen ezt a tényt a II. rendű alperes vitatta. Ennek következtében az I. rendű alperes a termékfelelősségi szabályok alapján felel a termék hibájáért. Ha viszont az I. rendű alperes tájékoztatása helyes, a II. rendű alperes gyártóként felel a károkért. A 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet 8. §
(1)bekezdése alapján a tájékoztatás elmaradásért a gyártó és a forgalmazó egyetemlegesen felelnek. Negyedleges fellebbezési kérelmüket arra alapították, hogy a jogalapra vonatkozó ítéleti megállapítások tévesek, és az összegszerűség tekintetében a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű kiegészítése szükséges. [11] A felperesek állították, hogy az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt, emellett a termékfelelősségre és kártérítésre vonatkozó anyagi jogi szabályokat sértette. A gyártó (forgalmazó) termékfelelőssége ugyanis objektív, kizárólag a Ptk. 6:550. §-ában foglalt esetekben mentesülhetnek a felelősség alól. A termék pedig nem volt hibátlan, mivel a szelep fel tudott fagyni, és erről az alperesek nem adtak megfelelő tájékoztatást, mentesülésre okot adó körülményt ugyanakkor nem bizonyítottak. Rámutattak, hogy a 94/2003. (XII.18.) GKM rendelet 8. §
(1)bekezdése alapján az I-II. rendű alperesek feladata volt, hogy meggyőződjenek arról, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatása megtörtént, és a perben nekik kellett volna igazolniuk, hogy a jogszabályi tájékoztatást megadták. Ellenkező esetben az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 3. §
(3)bekezdése szerint fennálló tájékoztatási kötelezettségét. [12] A felperesek kiegészített fellebbezése szerint a gázpalack az észszerűen várható használat Ptk. 6:554. §
(1)bekezdésében meghatározott követelményének nem felelt meg. Azon semmilyen figyelmeztetés nem szerepelt arra nézve, hogy kinyitása esetén nem lehet visszazárni. Ez a lehetőség olyannyira nem lehetett egy közepes tudású fogyasztó számára ismert, hogy még a büntetőeljárásban kirendelt szakértőknek sem tűnt fel. Hivatkoztak arra, hogy a „Magyarázat a kártérítési jogról" című kötet (Wolters Kluwer Hungary Kft 2018) szerint a Ptk. 6:
  1. §-a alapján észszerűen elvárható használat körében a gyártónak forgalomba hozatal előtt magát az átlagos felhasználó helyébe képzelve kell átgondolnia az előre látható használati lehetőségeket. A gázpalackokat pedig olyan társadalmi rétegek is használják, amelyek iskolázottsága, szellemi képessége az átlag alatt van. A tájékoztatásnak ezért azt a minimum szintet kellett volna hoznia, hogy ezek a fogyasztók is balesetmentesen tudják üzemeltetni az eszközt. A tájékoztatás hiánya a termék hibájának minősül. A termékhiba ugyanis tágan értelmezendő, hiszen lehetséges, hogy az egyébként hibátlan termékhez kapcsolódó tájékoztatás nem megfelelő, de figyelemfelhívással a kár elkerülhető. A perbeli esetben pedig sem a palackon, vagy ahhoz mellékelve, sem a benzinkúton nem került releváns figyelmeztetés elhelyezésre. [13] Álláspontjuk szerint a közjogi szabályok - így a 94/
  2. GKNM rendelet - betartása nem jelenti szükségképpen, hogy a termék hibátlan. A tájékoztatónak a
  3. évi LXXXVIII. törvény
  4. §
  5. pontja,
  6. §
(1)bekezdés c) pontja,
(5)bekezdése és a 8. §
(5)bekezdés követelményeinek is meg kellett volna felelnie. A tájékoztatónak nem csak a rendeltetésszerű használatra, hanem a szakszerűtlen használat előrelátható eseteire is ki kell terjednie. A tájékoztatási kötelezettség nem merül ki a használati útmutató tartalmának megfelelő kialakításában, hanem szükség lehet figyelmeztető jelzések elhelyezésére magán a terméken is. Különösképp, ha a kár bekövetkezésének kockázata kiugróan magas, a veszély a felhasználó számára nem nyilvánvaló, vagy ha a termék bizonyos nem megfelelő használatával fokozottan számolni lehet. A tájékoztatásnak az átlagos fogyasztói ideáltípusához, a termék vásárlói célcsoportjához, illetve a termékkel előreláthatólag kapcsolatba kerülőkhöz kell igazodnia. Objektív felelősségükből következően az alpereseknek kellett volna bizonyítaniuk, hogy a gázpalack szerelése során kárt okozó személy a megfelelő tájékoztatást megkapta. Hivatkoztak arra, hogy a bíróság az instrukciós hibát még olyan esetben is megállapította, amikor a terméken szerepelt ugyan figyelmeztetés, csak nem kellően figyelemfelhívóan. Ehhez képest a perbeli esetben semmilyen figyelmeztetés nem volt arra, hogy a palack szelepe felfagyhat. [14] Hangsúlyozták, hogy a jogszabályoknak megfelelés a termékfelelősség minimumszintje. A gyártó felel azért, ha létezik korszerűbb termék, de döntése alapján a veszélyes árunak minősülő palackot gyártja és forgalmazza és nem ad megfelelő tájékoztatást. A Ptk. 6:555. §
(1)bekezdés d) pontja szerint kizárólag akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető. A perbeli szakvélemények szerint azonban erről nem volt szó. A felperesek állították, hogy nem kizárt, hogy egy jogszabálynak megfelelő termék által okozott kár kártérítési felelősséget eredményezzen. A közjogi követelmények teljesítése ugyanis a termékbiztonságnak csak a szükséges, de nem az elégséges feltétele [Kártérítési jog című kötet
  1. oldal]. Álláspontjuk szerint a perbeli palack nem azért volt hibás, mert meghibásodott, vagy mert nem a jogszabályoknak megfelelő paraméterekkel bírt, hanem mert termékként nem nyújtotta az elvárt biztonságot, és ezzel az elmaradt tájékoztatás folytán kárt okozott. A kárt tájékoztatással, illetve korszerűbb technikai megoldással is el lehetett volna hárítani. Hivatkoztak arra, hogy a Ptk. 6:
  2. §
(3)bekezdése alapján a károsultnak kizárólag a hibát kell bizonyítania, a hiba okát, illetve annak a forgalomba hozatal időpontjában való fennállását nem. A megfelelő tájékoztatást bizonyítása a Ptk. 6:
  1. §-ára figyelemmel az alpereseket terhelte, akik e kötelezettségüknek nem tettek eleget. Kárukat a cserét végző személy és az alperesek közösen okozták, így utóbbiak felelőssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabálya alapján fennáll. [15] Az I-II. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A II. rendű alperes állította, hogy a felperes
  2. április 28-án kelt fellebbezés-kiegészítése elkésett. [16] Az alperesek álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogi következtetései is helytállóak. Arra hivatkoztak, hogy a felperesek nem igazolták a termék hibáját. Állításukkal ellentétben ugyanis nincs olyan szakértői megállapítás, ami szerint a baleset elavult műszaki megoldás használatával állt volna okozati összefüggésben. A szakvélemények szerint a káresemény egyértelműen a biztonsági előírásokat súlyosan sértő szerelő hibájából következett be. [17] Az I. rendű alperes rámutatott, hogy a Ptk. 6:
  3. §
(2)bekezdése értelmében a modernebb megoldás nem jelenti azt, hogy a szelepes megoldás elavult és nem biztonságos. Kiemelte, hogy nem a szerelést végző személy volt a vevő, ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítése a per eldöntése szempontjából irreleváns. Hangsúlyozta, hogy a tájékoztatásnak egyébként is a biztonságos használat érdekében kerülendő magatartásokra, és nem azok megsértésének következményeire kell vonatkoznia. [18] A Fővárosi Ítélőtábla teljes terjedelemben vizsgálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét, mert annak fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt [Pp. 228. §
(4)bekezdése]. [19] A fellebbezés nem megalapozott. [20] Ítélet elleni fellebbezésüket a felperesek a Pp. 234. §
(1)bekezdése szerinti határidőben benyújtották, az önmagában is maradéktalanul megfelelt a Pp. 235. §
(1)bekezdése által támasztott tartalmi követelményeknek. Mindezek ellenére, ennek már a fellebbezésükben való előre bocsátását követően az elsőfokú bíróság
  1. sorszám alatti felhívása alapján a felperesek fellebbezésüket még részletesebben indokolták. Az előzőkből következően külön erre a fellebbezés-kiegészítésre az elkésettség Pp.
  2. §-a szerinti jogkövetkezménye azonban nem volt alkalmazható. [21] A fellebbezés alapján a fellebbezési kérelmeik sorrendjétől függetlenül az Ítélőtáblának mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy indokolt-e a Pp.
  3. §
(2)vagy
(3)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése. A Pp. 3. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség megtartásához az elsőfokú bíróság részéről sem más tartalmú, sem több tájékoztatásra nem volt szükség. Az Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a jogvita a jogalap körében további bizonyítás lefolytatása nélkül eldönthető volt. Mindezekre figyelemmel a tárgyalás, illetve bizonyítás megismétlésére, vagy kiegészítésére nem volt szükség, és az Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a rendelkezésére álló adatok alapján érdemben bírálta felül. [22] Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az Ítélőtábla döntésével és alapvetően annak indokaival is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a következőket emeli ki: [23] Fellebbezési ellenkérelmük szerint az alperesek az elsőfokú ítélet ténybeli megállapításait nem vitatták. Ennek következtében a fellebbezési eljárásban már nem volt vitás, hogy az I. rendű alperest a gázpalack forgalmazójának, a II. rendű alperest a gyártójának kell tekinteni. A gyártóra vonatkozó felvilágosítás megadása folytán az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett arra, hogy az I. rendű alperes a Ptk. 6:553. §
(3)-
(4)bekezdése szerint sem felel. Mindezekre tekintettel a felperesek elsődleges fellebbezési kérelme nem volt teljesíthető. [24] Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes értékelése alapján állapította meg, hogy a Ptk. 6:554. §
(3)bekezdése alapján fennálló kötelezettségük ellenére a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy a vásárolt termék hibás volt. A gázpalack szelephibáját ugyanis egyértelműen egyik szakvélemény sem állapította meg. Kizárólag az Cég1 anyagvizsgálata talált a szelep esetleges felszorulására utaló jelet. Azt azonban, hogy ez ténylegesen bekövetkezett-e, vagy csak nagy erővel való kinyitás történt nem tudták megállapítani. A szelep tüske felső állását behatároló csapok egyikének a felszorulás irányában való elhajlására ugyanakkor magyarázat a felperesek kérelmére a közjegyző által kirendelt Szakértő1 azon megállapítása, hogy a kiáramló gáz miatt bekövetkezett hirtelen hőmérsékletváltozás - jegesedés - folytán a palack szerkezeti elemei méretváltozást szenvedtek. Ugyanakkor a szakértő véleménye szerint a szelep fagyása kizárólag a palack felszerelésére vonatkozó technológiai sorrend be nem tartásának a következménye volt. Ezt a megállapítást megerősítette a felperesek megbízása alapján eljárt Szakértő2 szakértő is. A Ptk. 6:554. §
(2)bekezdése alapján önmagában az sem alapozta meg a II. rendű alperes felelősségét, hogy létezik olyan termék, amely ezt a jelenséget képes kiküszöbölni. Mindezek kizárták a Ptk. 6:
  1. §-a alapján a II. rendű alperes felelősségének megállapítását. [25] A felperesek az alpereseknek a 94/
  2. (XII.18.) GKM rendelet
  3. §
(1)bekezdésébe, illetve a
  1. évi LXXXVIII. törvénybe ütköző tájékoztatására, illetve a tájékoztatás hiányára alapított egyetemleges felelősségre is eredménytelenül hivatkoztak. A tájékoztatásnak ugyanis a biztonságos használat módjára és nem a szabálytalan használat lehetséges következményére kellett kiterjednie. [26] A kifejtettekre tekintettel az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  2. §
(2)bekezdése szerint - a Pp. 254. §
(3)bekezdésére utalással - helybenhagyta. [27] A fellebbezésük eredménytelenségére tekintettel az Ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperesek jogi képviseletének ellátásával kapcsolatos, az I. rendű alperes esetében áfát tartalmazó munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a felpereseket. A le nem rótt fellebbezési illetékről a felperesek személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. ,
  2. szeptember
  3. Világhyné dr. Böcskei Terézia s.k. a tanács elnöke dr. Csóka István s.k. előadó bíró dr. Lente Sándor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.