P.21272/2010/28 – Balassagyarmati Törvényszék

...-i Bíróság P. . szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A ...-i Bíróság felperes neve (...) felperesnek - a dr. I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe szám) I. rendű, és II.rendű alperes neve (...) II. rendű alperesek ellen 18.647.637.- forint és járulékai megfizetése iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...-i Ítélőtáblához címzett, a ... Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg: A peres felek házastársak voltak, házasságukat a ...-i Városi Bíróság az .... napján jogerőre emelkedett P. ... számú ítéletével felbontotta. Az ítélet indokolása megállapította, hogy a felperes szeretetlen, időnként durva viselkedést tanúsított a II. rendű alperessel szemben, többször tettleg is bántalmazta mind őt, mind pedig Ákos utónevű gyermeküket. A házasságkötést követően a felek a ... (jelenleg már ... utca ... szám alatt családi házat építettek, mely 1974-ben készült el. A családi ház alsó szintjét 1978-ban tették lakhatóvá a II. rendű alperes szüleinek anyagi hozzájárulásával. Ezen alsó szintre a II. rendű alperes szülei 1979-ben beköltöztek, míg a peres felek gyermekükkel a felsőbb szinten laktak. A felperes és a II. rendű alperes életközössége .... januárjától megszakadt. Ezt követően az ingatlanon belül külön váltan éltek. A II. rendű alperes és édesanyja az alsó szintet, a felperes és az Ákos utónevű gyermek a felső szintet használták. A II. rendű alperes az ingatlanból

1. nyarán végleg elköltözött. Ekkor már az Ákos utónevű gyermek ...-be járt főiskolára, hétközben ...-ben tartózkodott, és a II. rendű alperes elköltözése után ebbe az ingatlanba már a hétvégeken sem járt haza. A ...-i Városi Bíróság a II. rendű alperes keresete folytán indult perben az ...-án meghozott ...P... számú, fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítéletével a perbeli ingatlan használatát akként szabályozta, hogy a felső szinten lévő, az előszobából, külön bejárattal nyíló kisszoba kizárólagos használójául az Ákos utónevű gyermeket, a felső szinten lévő másik két szoba, konyha és kamra kizárólagos használójául a felperest jelölte ki. A felső szinten lévő fürdőszoba, WC. és előszoba helyiségeket kettőjük közös használatába adta. Az alsó szinten lévő egy szoba, konyha, fürdőszoba, közlekedő és garázs kizárólagos használójául a II. rendű felperest jelölte ki. A mellépületet és a kert részt a felperes kizárólagos használatába, az udvart pedig a felperes és a II. rendű alperes közös használatába adta. Ezen ítélet meghozatalakor már csak a felperes lakott az ingatlanban. A II. rendű alperes pedig
2. márciusától az Ákos utónevű gyermekük tulajdonában volt,
3. szeptembere óta pedig a II. rendű alperes tulajdonát képező ..., .... szám alatti ingatlanban lakik. A ...-i Városi Bíróság a II. rendű alperes által a felperes ellen indított perben .... napján kelt ... P.... számú ítéletével megállapította, hogy a perbeli ingatlan, melynek vonatkozásában a felperes és a II. rendű alperes tulajdonjoga 1/2-1/2 arányban került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba, 4/10-ed részben képezi a II. rendű alperes és 6/10-ed részben a felperes tulajdonát. A bíróság a II. rendű alperesnek a felperessel szemben előterjesztett
4. április 1-jétől kezdődően az ingatlan vonatkozásában többlethasználati díj fizetésére kötelezés iránt előterjesztett kereseti kérelmét elutasította, és elutasította a felperesnek a javára megállapított 6/10-ed tulajdoni illetőségen felül megállapítani kért, összesen 70/100-ad tulajdoni illetőség megállapítására irányuló viszontkereseti kérelmét is. A felperes és a II. rendű alperes között 2003-tól kezdődően számos per volt folyamatban többlethasználati díj megfizetésére, az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése iránt. A ...-i Városi Bíróság a .... napján kelt .. P. ...-os számú ítéletével a felperes és a II. rendű alperes közös tulajdonát képező ... hrsz-ú, természetben a ..., ... utca
5. szám alatt található lakóház, udvar megnevezésű ingatlan kizárólagos használójául
6. július első napjától kezdődően a felperest jelölte ki. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy az ingatlanból az általa ott tárolt ingóságokat 15 napon belül távolítsa el. Kötelezte a bíróság a felperest, hogy a II. rendű alperes részére az ingóságai eltávolítása céljából az ingatlanba történő akadálytalan bejutást tegye lehetővé. A bíróság a felperesnek és a II. rendű alperesnek az ugyanezen ingatlanon fennálló közös tulajdonát akként szűntette meg, hogy a felperes 51/100-as tulajdoni illetőségét a felperes által lakott állapotban 1.653.017.- forint megváltási áron a II. rendű alperest tulajdonába adta azzal, hogy a TIGÁZ Rt. javára az ingatlanból 84 m2-re bejegyzett gázvezeték fektetési szolgalmi jog továbbra is változatlanul fennmarad. Kötelezte a bíróság a II. rendű alperest, hogy a felperes részére 15 napon belül megváltási ár címén fizessen meg 1.653.017.- forintot. A TIGÁZ Rt. II. rendű alperest az ingatlan vonatkozásában a közös tulajdon megszüntetésének a tűrésére kötelezte. Kötelezte a bíróság a felperest, hogy a perbeli ingatlan vonatkozásában
7. július 1-jétől kezdődően havonta, előre, minden hónap
8. napjáig fizessen meg a felperesnek havi 51.800.- forint használati díjat. A ...-i Bíróság ezen ítéletet hatályon kívül helyezte, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező része a felperes viszontkereseti kérelme tekintetében nem tartalmazott rendelkezést. A megismételt eljárásban a ...-i Városi Bíróság ... P. ...-as számú ítéletével a felperes és a II. rendű alperes közös tulajdonát képező perbeli ingatlan kizárólagos használójául
9. február
10. napjától kezdődően a felperest jelölte ki. A felperesnek és a II. rendű alperesnek az ingatlanon fennálló tulajdonát akként szűntette meg, hogy a felperes 51/100as tulajdoni illetőségét a felperes által lakott állapotban 1.601.350.- forint megváltási áron a II. rendű alperes tulajdonába adta. A TIGÁZ Rt-t a közös tulajdonaként történő megszűntetésének a tűrésére kötelezte. Kötelezte továbbá a felperest, hogy a ... utca
11. szám alatti ingatlan vonatkozásában
12. február
13. napjától kezdődően fizessen meg a II. rendű alperesnek havi 51.800.- forint használati díjat. Egyidejűleg a felperesnek az ingatlan vonatkozásában tulajdonjoga megállapítása iránt előterjesztett viszontkereseti kérelmét elutasította. A ...-i Városi Bíróság ezen ítéletét a ...-i Bíróság Pf. .... számú ítéletével helybenhagyta. A felperes fellebbezésében hivatkozott rá, hogy a családi házat 1989-től saját pénzéből tartja fenn. A fenntartási évi költségei illetve a rezsi évente 12 x 30.000.- forint. A szennyvízcsatorna részleteit is törlesztette eddig. A kukadíj, illetve a szemétszállítás díja évente 13.000.- forint, ezt is fizette. A felperes részéről azonban ezzel kapcsolatos konkrét igény ott előterjesztésre nem került. Ezzel kapcsolatban a megyei bíróság a fenti számú ítéletével csupán megjegyezte, hogy 1989-ben a felperes az ingatlanból elköltözött, azt nem használja, ezért az alperesnek a saját lakhatása folytán felmerült rezsiköltségeket egyedül kell viselnie. A felperes által hivatkozott szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban rámutatott arra, hogy a városi bíróság is helytállóan utalt ebben a körben arra, hogy a felperes ezzel kapcsolatos követelése ítélt dolognak minősül, így azt jelen perben nem érvényesítheti. A városi bíróság e körben arra hivatkozott, hogy a ...-i Városi Bíróság a ... P.... számon folyamatban volt perben már elbírálta ezen beruházást. Erre, mint értéknövelő beruházásra a felperes már abban a perben is hivatkozott, ezen kérelmét a bíróság, az ítélet indokolásából megállapíthatóan, érdemben elbírálta, amikor megállapította, hogy ezen beruházás a csatornázottságot figyelembe véve értéknövelő tényezőként már nem számolható el, az ingatlan forgalmi értékében sem jelent növekedést. Ezen elutasító rendelkezés ellen a felperes fellebbezés nem élt, ezért a felperesi követelés ítélt dolognak minősül, a szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatos követelését a felperes ismételten már nem érvényesítheti. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán Pfv. I. ... számú végzésével a Pf. .... számú jogerős ítéletet, valamint a ...-i Városi Bíróság ... P. ...-as számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A hatályon kívül helyezés folytán a ...-i Városi Bíróságon ... P. .... számon indult eljárásban a II. rendű alperes a kereseti kérelmét, azt többször módosítva, akként véglegesítette, hogy a közös tulajdon megszüntetése helyett a felperest a ... út
14. szám alatti ingatlanon végzett felperesi szülői beruházás felperes 51/100-ad tulajdoni illetőségére eső ellenértéke, az ingatlant kizárólagosan használó felperes által a szükséges állagmegóvási karbantartási munkálatok elmulasztása miatt az ingatlanba bekövetkezett értékcsökkenés II. rendű alperes 49/100-ad tulajdoni illetőségére eső része, mint kártérítés, továbbá a
15. december 14-től
16. július 30-ig terjedő időszakra a garázs és a fél udvar használati díja, a
17. július 1-jétől a
18. január 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan a felperesnek az ingatlanban fennálló 49/100-ad tulajdoni illetőségre figyelembe vételével kiszámított többlethasználati díj megfizetésére kérte kötelezni.
19. február 1-jétől a ... utca
20. szám alatti ingatlan kizárólagos használójául a felperest kérte kijelölni és ezen időponttól a felperest a 49/100-ad II. rendű alperesi tulajdoni illetőség után havi rendszerességgel többlethasználati díj fizetésére kérte kötelezni. A ...-i Városi Bíróság a ... P. .... számú ítéletével a perbeli ingatlan kizárólagos használójául
21. február 1-jétől kezdődően a felperest jelölte ki. Kötelezte, hogy a II. rendű alperes részére 15 napon belül fizessen meg 1.971.928.- forintot, valamint a perbeli ingatlan vonatkozásában
22. február 1jétől kezdődően havonta, előre, minden hónap
23. napjáig havi 25.930.- forint többlethasználati díjat, továbbá 188.160.- forint perköltséget. A felperes viszontkeresetét elutasította. Az 1.971.928.- forintos marasztalási összeg 705.600.- forint kártérítéstől, 971.803.- forint lejárt többlethasználati díjból, valamint 294.525.- forint II. rendű alperesi értéknövelő beruházásból tevődött összeg. Az ítélet indokolása rögzítette, hogy a II. rendű alperesnek az ingatlanból történő elköltözésére a felperessel fennállt házasságának megromlása miatt, a további nézeteltérések, veszekedések elkerülése végett, kényszermegoldásként került sor. A II. rendű alperes távozása csupán annyiban tekinthető önkéntesnek, hogy önként határozott a helyzet ilyen módon, mint általa az adott helyzetben egyetlen lehetséges megoldásnak tartott módon történő megszüntetése mellett. A felperes és a II. rendű alperes rossz személyes viszonyára és a felperes által tanúsított a II. rendű alperest az ingatlan használatában akadályozó magatartására, elmérgesedett viszonyukra figyelemmel a II. rendű alperestől nem elvárható, hogy az ingatlanba visszaköltözzön, azt a felperessel közösen használja. Az ítélet indokolása megállapította azt is, hogy a II. rendű alperes a P. ... számú ítélettel kizárólagos használatába adott külön bejáratú alsó szintet
24. június végéig lezárva tartotta, ott ingóságokat tárol, amelyeket azonban
25. júliusában az ingatlanból elszállított. Az alsó szint kulcsait a felperes részére átadta. A kertet és az udvart a felperes az 1990-es évek elejétől teljes egészében állattartásra használja. Az alsó szinten lévő, külön bejáratú, a bíróság ítéletével a II. rendű alperes kizárólagos használatába adott, az udvarról nyíló garázst a felperes a II. rendű alperessel fennállt házasságának felbontása óta lelakatolva tartja, és ingóságai tárolására használja. A kaput, melyen keresztül az ingatlanra be lehet jutni, a felperes a II. rendű alperes elköltözését követően lánccal és lakattal lezárta, ezért előfordult, hogy a II. rendű alperes az ingatlanba a felperes távolléte miatt csak a kerítésen átmászva tudott bejutni. Illetőleg olyan eset is volt, hogy a felperes a II. rendű alperest oda elkísérő unokanővérét bántalmazta. Az ítélet rögzítette azt is, hogy az ingatlan elhanyagolt, karbantartásra szoruló állapotban van. Ezen ítéletet a ...-i Bíróság ... Pf. .... számú ítéletével helybenhagyta. A jogerős ítélet alapján a felperessel szemben végrehajtási eljárás indult. ... Vh. ... szám. A végrehajtási eljárást önálló bírósági végrehajtó végrehajtói Irodája foganatosítja .... V. ...számon. Az ingatlant jelenleg is a felperes használja kizárólagosan, viseli az ingatlan fenntartásával kapcsolatos, személyéhez tapadó költségeket: gázzal, illetve fával fűt, melynek költségeit viseli, viseli a szemétszállítással, a villanyfogyasztással kapcsolatos költséget. Az ingatlant érintően a szennyvíz bekötés vonatkozásában szerződést a felperes kötött. Az ingatlan után fizetendő érdekeltségi hozzájárulás teljes összege 260.000.- forint, 120 hónapon keresztül 2.167.- forint. Az ingatlanon fennálló fizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló csekkek az évek során felperes neve nevére lettek kiállítva.
26. január naptól havonta, rendszeresen a ...-... és ... Csatornamű-Viziközmű Társulat részére 2.167.- forint befizetés érkezett
27. július
28. napjáig összesen 218.867.- forint. A felperes keresetében azt kérte, hogy a megyei bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 17.834.000.- forint megfizetésére. Előadta, hogy ezen összeg tartalmazza a perbeli. ..., ... út
29. szám alatti ingatlan fenntartásával, a szennyvízcsatorna megépítésével, a szemételszállítással kapcsolatos költségeket 1989-től kezdődően. Előadta továbbá, hogy a önálló bírósági végrehajtó Végrehajtó Iroda
30. szeptember hónaptól letiltást foganatosít a nyugellátásból. Kérte a letiltott összegeket visszamenőleg megtéríteni, illetve kifizetni. Előadta azt is, hogy a követeléséből a II. rendű alperest megillető 3.051.007.- forint levonását lehetőnek tartaná, és így ebben az esetben a különbözet lenne a követelése. Később keresetét akként pontosította, hogy előadása szerint havi 50.000.- forintos átlag fenntartási költséggel számolt, ehhez jön még a 2.167.- forint szennyvíz csatorna költség, ami összesen 52.167.- forint havonta. Előadta azt is, hogy bár igaz, hogy volt a felesége a II. rendű alperes, nem használja a fűtést és az egyéb dolgokat sem, de úgy gondolja, hogy ha nem fűtené a házat, vagy nem fizetné a költségeit, akkor az már rég lepusztult volna, a villanyt is kikötötték volna. Előadása szerint szemét is fölmerül magától is, hiszen ott a parlagfű, tisztítani kell a kertet is. Az ezzel kapcsolatos költségeket is érvényesíteni kívánja. A követelését az alábbiak szerint részletezte. Fűtési költségként, egy fűtési szezonban 240.000.- forint, illetve 13 db. PB gázpalack díját kívánta érvényesíteni (a PB gázpalack darabja 4.100.- forint). Szemétdíjként 3.990.- forintot számolt föl havonta, villanyköltségre 1.340.- forintot. A fentiek vonatkozásában előadta, hogy 20 évre visszamenőleg ezen összegekkel számolt, tekintettel arra, hogy az ár értékarányok azóta megváltoztak. Előadta továbbá, hogy érvényesíteni kívánja a szemét összeszedéssel kapcsolatos követelését, ugyanis naponta háromnegyed órát számol a szemét összeszedésére, ez 700.- forint naponta. Minden nap ennyi ideig szedi átlagosan a szemetet, tehát 21.000.- forintot kér havonta az alperesektől, ennyiben jelöli meg a munkadíját. Érvényesíteni kívánta még a vízzel, illetve a szennyvízzel kapcsolatos fizetési kötelezettségét, ami havonta 1.400.- forint, illetve a szennyvíz 500.- forint. Ezen költséget is 20 évre visszamenőleg kívánta érvényesíteni, 1989-től kezdődően. Előadta azt is, hogy 640.000.- forint volt a szennyvíz bevezetésnek illetve bekötésnek a költsége, ezt most is törleszti 2001-től kezdődően. Ezen összegre is igényt tart az alperesektől. Utolsóként pontosított keresetében az alperesek 18.647.637.- forint és kamatai megfizetésére kötelezését kérte egyetemlegesen. Az I. rendű alperes vonatkozásában a keresetét arra alapozta, hogy az I. rendű alperes képviselte a II. rendű alperest a közte és a II. rendű alperes között folyamatban volt perekben. Tekintettel pedig arra, hogy az I. rendű alperesnek ügyvédi felelősség biztosítással kell rendelkeznie, a felelősségbiztosítónak elegendő pénze áll rendelkezésre ahhoz, hogy a követelését megtérítse. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes előadta, hogy a bíróság részéről megküldött okiratokból nem állapítható meg, hogy a felperesnek mi a határozott, pontos kereseti kérelme vele szemben, milyen jogalapra hivatkozással terjesztette azt elő. Előadta azt is, hogy a felperes a Magyar Köztársaság bíróságai által hozott jogerős, végrehajtható és végrehajtandó ítéleteket nem tudja elfogadni. Sorozatos kérelmeket terjeszt elő. Újabb és újabb jogi aktusokat tesz az általa valósnak vélt igazának bizonyítására. A felperes ellen a 10 évvel ezelőtt indított peres eljárás most jutott a végrehajtási szakba, amely igen érzékenyen érinti őt. Igyekszik minden megtenni annak érdekében, hogy elérje a végrehajtás felfüggesztését. Előadta továbbá azt is, hogy álláspontja szerint a felperesi követelés elévült. A II. rendű alperes szintén a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes keresete olyan követeléseket tartalmaz, amit a korábbi peres eljárás során az eljáró bíróságok már elutasítottak. Erről ítélet is született. A kereset megalapozatlan, minden bizonyítékon nélkülöz. Meggyőződése szerint a jelenleg folyó által elindított eljárás a végrehajtási eljárás rosszindulatú akadályoztatására szolgál. Kérte, hogy a bíróság foglaljon állást a csatornázási költségek tekintetében is a későbbiekre való tekintettel. A felperes követelése álláspontja szerint e vonatkozásban idő előtti, hiszen a szerződését még ki sem fizette. A felperes hibájából ráadásul egy előnytelen szerződés lett megkötve a csatorna építésére. Ő korábban felhívta a felperes figyelmét egy lehetőségre, mely lakáskassza szerződés segítségével finanszírozta a csatornázást, azonban a felperes durván visszautasította az általa javasoltakat. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott: A bíróság a perbeli tényállást az ügyben becsatolt okiratok tartalma, a P. ...., P. ...., P. ...., P. .... számú ügyek iratai, a felek személyes előadásai alapján állapította meg. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló
31. évi IV. (Ptk.)
32. §-a alapján a tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal terheket és a dologban beálló azt a kárt, a amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A Ptk.
33. §-a szerint a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányába illetik meg. Ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettsége és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Jelen perben a felperes az alperesekkel szemben azon „fenntartási" költségeket kívánta érvényesíteni, amelyek az ő lakhatása folytán merültek fel. Így a fűtéssel, a szemétszállítással, a vízszennyvíz, illetve az áramfogyasztással kapcsolatban felmerült költségeit. Jelen esetben a perbeli tényállásból megállapítható volt, hogy
34. óta a perbeli ingatlant a felperes használja. A felek között hosszú ideig perek voltak folyamatban, amelyekben a II. rendű alperes a közös tulajdonon megszüntetését, illetve azt szerette volna elérni, hogy az ingatlan kizárólagos használatára a bíróság a felperest jogosítsa fel. Az irányadó tényállásból megállapítható az is, hogy a II. rendű alperesnek az ingatlan használatára módja sincs, a felperes összeférhetetlen magatartása folytán az ingatlant használni sem kívánja. A fent idézett jogszabályhely alkalmazásában a dolog hasznai alatt tipikusan az elért gazdasági eredmény (termény, szaporulat, bérbevétel, stb.) kell érteni. Az ezen eredmény eléréséhez szükséges ráfordításokat (költség, munkavégzés) a tulajdonos társak a hányadaik arányában kötelesek viselni. A dolog terhei kiadásokból és kötelezettségekből állnak. A kiadások egy része, mint pl. az adó, vagy közterhek eltérő megállapodás hiányába a tulajdoni hányadrészek szerint oszlanak meg. Ugyanígy köteles viselni minden tulajdonostárs az állagmegóvással felmerült kiadásokat. Jelen esetben azonban a felperes olyan költségeket kíván érvényesíteni a II. rendű alperessel szemben, amelyek a saját lakhatása folytán merültek fel. Nyilvánvalóan a felperes azért fizet fűtéssel, vízzel, szennyvízzel, villannyal, szemétszállítással kapcsolatos díjakat, mert az a saját szükségleteinek biztosítása érdekében szükséges. A bíróság e körben nem fogadta el a felperes azon hivatkozását, hogy fűtés nélkül a ház tönkremenne, illetve az áram, vagy a vízdíj fizetése nélkül ezen szolgáltatásokat kikapcsolnák. Ezek ugyanis mind, mind olyan szolgáltatások, amelyek a felperes érdekkörében merülnek fel. A megyei bíróság megítélése szerint az állagmegóvással felmerült kiadások körébe ezek nem vonhatók. A bíróság ugyanígy értékelte azon felperesi tevékenységet is, hogy a ház udvarát rendben tartja, az ott keletkezett szemetet összeszedi. Mindezen tevékenység saját magatartása folytán merül fel, hiszen az udvart ő használja, az esetleges szemét is az ő magatartása folytán merül föl. A perben egyébként adat merült fel arra is, hogy a kertet a felperes évek óta állattartásra használja teljes egészében és használta még akkor is, amikor az ingatlan osztott használatára vonatkozó megállapodás volt érvényben a felek között. Mindezek alapján a megyei bíróság a felperes ezen rezsi költségek megfizetésével kapcsolatos igényét a II. rendű alperes vonatkozásában nem tartotta megalapozottnak. Ugyancsak nem tartotta megalapozottnak a megyei bíróság a szennyvízbekötés kapcsán a felperes által teljesített befizetések elszámolását sem. A megyei bíróság e körben rámutat arra, hogy az ügyben korábban eljárt bíróságok ezen beruházás értéknövelő volta vonatkozásában már jogerős ítéletet hoztak. A ...-i Városi Bíróság a ...P... számú ügyben hozott ítéletében a felperes erre vonatkozó viszontkereseti kérelmét elbírálta, a bíróság ítélete indokolásából megállapítható, hogy ezen kérdéskörrel érdemben foglalkozott, megállapítva, hogy ezen beruházás a csatornázottságot figyelembe véve értéknövelő tényezőként már nem számolható el, az ingatlan forgalmi értékében sem jelent növekedést. A felperes ezen elutasító rendelkezés ellen fellebbezéssel nem élt. A bíróság ugyancsak nem tartotta megalapozottnak a felperes által megfizetett összegek kötelmi igényként való érvényesítését sem. A felperes ezen szerződés megkötése kapcsán ugyanis saját maga intézkedett, az alperes által felajánlott kedvezőbb szerződéskötési lehetőséget elutasította, a szennyvízcsatorna bekötésével kapcsolatos intézkedése kizárólag az ő érdekkörében merültek föl. Ezért is nem vitte figyelembe a megyei bíróság a II. rendű alperes azon nyilatkozatát sem, miszerint a kedvezményes szerződés folytán keletkező fizetési kötelezettség fele részének megfizetésére vállalna kötelezettséget. Teljes mértékben megalapozatlannak tartotta a megyei bíróság a felperes I. rendű alperessel szembeni keresetét. Semmiféle jogszabályi alapja nincs ugyanis annak, hogy a korábbi perekben a másik felet képviselő ügyvéd bármilyen jogcímen kötelezhető lenne az esetlegesen az ügyfelét terhelő fizetési kötelezettségért. Önmagában pedig azon hivatkozás, hogy az ügyvéd felelősségbiztosítója ezen nagy összeg kifizetésére képes, a felperes kereseti követelésének alátámasztására semmilyen módon nem szolgálhat. Mindezek alapján a megyei bíróság a felperes keresetét mind az I., mind a II. rendű alperesek vonatkozásában elutasította. A megyei bíróság a felperest többször is tájékoztatta a perben a pártfogó ügyvéd igénybevételének lehetőségéről tekintettel arra, hogy a perben részére költségmentesség engedélyezésére került sor, ezen jogával azonban a felperes élni nem kívánt. Tekintettel arra, hogy a felperes pervesztes, lett a költségmentessége folytán le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli a 6/
35. (VI. 26.) IM. rendelet
36. §-a alapján. A II. rendű alperesnek perköltség igénye nem volt, az I. rendű alperes a kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, ezért a megyei bíróság perköltség megállapításáról nem döntött. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultsága a Pp.
37. §