P.20950/2012/22 – Balassagyarmati Törvényszék

A ...-i Törvényszék a Dr. ... (....) pártfogó ügyvéd által képviselt (felperes neve (...) felperesnek - az ... (fél címe ) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, kártérítés iránt indított perében meghozta a következő ítéletet. A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. A felperes teljes pervesztes lett, pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...-i Ítélőtáblához címzett, a ...-i Törvényszéken, három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg: A ... Bíróság ...B... számú ítéletével felperes neve vádlottat (felperest) bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében, ezért őt próbára bocsátotta. A próbaidő tartamát egy évben határozta meg. Kimondta, hogy a vádlott köteles az eljárás során addig felmerült 81.689,- forint bűnügyi költséget az államnak megfizetni. A büntetőügyben megállapított tényállás szerint felperes neve vádlott (felperes)

1. április
2. napján 7 óra 20 perc körüli időben a ..., ... kerület ... utca ... szám alatti társasház lépcsőházában számon kérte az ott, a társasház közös képviselőjének megbízásából és lomtalanítás elvégzése céljából jogszerűen tartózkodó ...-t, illetve a szintén jelenlévő, azonban az eljárás során ismeretlenül maradt személyt, majd felszólította őket, hogy a lomokat - amelyek az ő saját tulajdonát képezik hátrahagyva távozzanak az épületből. A vádlott indulatos és agresszív fellépése nyomán ... és az ismeretlenül maradt személy távoztak a lépcsőházból, amikor a pincéből a lépcsőházba érkezett a szintén a lomtalanítás végrehajtásával megbízott .... felperes neve vádlott (felperes) ...-t is számon kérte indulatos hangnemben, majd a köztük kialakult szóváltás közben őt lökdösni kezdte, kettejük között kisebb dulakodás alakult ki, amelynek során a vádlott (felperes) - pontosan meg nem határozható okból - a földre esett, fejét megütötte, aminek hatására rövid időre elvesztette az eszméletét. Ezt követően ... a helyszínen maradt és ..., illetve az ismeretlenül maradt személy megpróbálták felperes neve vádlottat az udvarra bevinni, a hintaágyra fektetni, azonban a vádlott hirtelen visszanyerve az eszméletét, felpattant, tovább folytatta a kiabálást, és a szitkozódást, majd beszaladt a lakásba, az .Ekol&Voltran mod.99.cal 9 mm. típusú gázfegyveréért, miközben azt kiabálta " megöllek benneteket"! Miután a vádlott magához vette a gázpisztolyt, „agyonlőlek" kiáltozással az udvarra szaladt a másik három személy felé, akik addigra már elmentek az épületből. A vádlott az üvöltözése során egy alkalommal, a gázfegyvert használva, a levegőbe lőtt. Az ítélet megállapítása szerint a vádlottnak a fentebb részletezett erőszakos magatartása olyan kihívóan közösségellenes volt, amely a helyszínen tartózkodó és a cselekményt észlelő személyekben megbotránkozást és riadalmat keltett. Az ítélet megállapítja azt is, hogy a vádlott (felperes) a cselekmény elkövetésének idején súlyos fokú személyiségzavarban szenvedett, amely közepes mértékben korlátozta a cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, illetőleg e felismerésnek megfelelő magtartás tanúsításában. Az ítélet a történeti tényállás vonatkozásában bizonyítékként értékelte a vádlott, illetve ... és ... tanúknak a nyomozás során, illetve a bíróság előtt tett tanúvallomásait, ... és ... rendőrtanúk tárgyalási nyilatkozatait, továbbá bizonyítékként vette figyelembe a ... igazságügyi fegyverszakértő által előterjesztett, valamint a dr. ..., és dr. ... igazságügyi orvosszakértők által előterjesztett szakvéleményeket, továbbá a vádlottról készült orvosi látleleteket, és az ... Bt. tájékoztatását. Ezt követően az ítélet részletesen ismertette az egyes tanúk vallomását és azokat részletesen értékelte. A bíróság nem fogadta el a vádlott védekezését és felelősségét egyértelműen bizonyítottnak találta. E körben ítéletét részletesen megindokolta, megállapítva, hogy felperes neve vádlott (felperes) védekezése az eljárás során mindvégig következetes volt abban a vonatkozásban, hogy a cselekménynek ő maga a sértettje, tekintettel arra, hogy ... és társai megpróbálták kirabolni, megtámadták, és leütötték őt. A felperes a vádlott ezen előadásához mindvégig ragaszkodott, azonban a vallomásai a részletek tekintetében ellentmondásoktól voltak terhesek és a logika alapvető szabályaival is ellentétben álltak a bíróság megállapítása szerint. Arra tekintettel, hogy a vádlott önellentmondásoktól terhes, az életszerűséget messzemenőkig nélkülöző tanúvallomását a saját elmondásán kívül semmilyen további adat nem támasztotta alá, ellenben azzal szemben álltak az érdektelen tanúk egybevágó következetes vallomásai, a bíróság az ítéleti tényállás alapjául a tanúk vallomását fogadta el. A bíróság részletesen megindokolta azt, hogy miért utasította el a vádlott felperes barátnőjének ...nak a meghallgatására vonatkozó vádlotti indítványt. Kifejtette ítéletében az első fokon eljáró bíróság, hogy értékelte a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt is, amelyek sérüléseket rögzítettek a vádlott fején és nyaktájékán, azonban a bíróság megítélése szerint azok kizárólag annak megállapítását teszik lehetővé, hogy a vádlott dulakodásban vett részt, azonban semmi esetre sem támasztják alá hitelt érdemlően a vádlottnak a cselekmény lefolyására vonatkozó elmondását, azok nem alkalmasak a tényállásban rögzítettektől eltérő következtetések levonására. A alperes neve, mint másodfokú bíróság ..Bf. .... számú ítéletével a ... Bíróság ...B... számú ítéletét megváltoztatta, a vádlottat próbára bocsátás helyett megrovásban részesítette. Kimondta, hogy az elsőfokú ítélet meghozataláig felmerült bűnügyi költségből a vádlott helyesen 59.057,-Ft -ot köteles megfizetni, az ezt meghaladó bűnügyi költséget az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, megállapítva, hogy a másodfokú eljárásban felmerült 34.850,-Ft bűnügyi költséget a vádlott köteles az államnak megfizetni. A másodfokú bíróság ítéletében a személyi részt és a tényállást az iratok, és a nyilvános ülés adatai alapján pontosította, illetve kiegészítette, azzal, hogy felperes neve vádlottnál (felperesnél) a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika Mária utca glaukoma szakambulanciája ...-én felvett ambuláns kezelőlapján az alábbi diagnózist állapította meg: Zárt-zugú zöldhályog, ideghártya rendellenesség, vakság mindkét szemen, heveny kötőhártya-gyulladás. Megállapította az ítélet, hogy a vádlott azon cselekményét, hogy a zárt lépcsőház pincelejárójában ...-t indulatos hangnemben számon kérte, majd a köztük kialakult szóváltást követően lökdösni kezdte, a házban lakók közül ... észlelte. A vádlott ezen magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkoztatást, riadalmat keltsen. Miután a vádlott eszméletét vesztette, ... a kaput kinyitotta, és az utcán tartózkodó ...-t és az eljárás során ismeretlenül maradt személyt behívta, hogy segítsék a vádlottat a lakáshoz vinni. Mellőzte a tényállás utolsó előtti bekezdésében írtakat. Az ítélet megállapítása szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének részletesen és alaposan eleget tett. Megítélése szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott sérüléseit rögzítő orvosi dokumentáció pusztán annak megállapítására alkalmas, hogy a vádlott dulakodásban vett részt, attól eltérő, a védekezését alátámasztó következtetés levonására nem, különös tekintettel arra is, hogy a nyomozati iratok
3. oldalán lévő kórlap szerint a vádlott ...-én 17 óra 57 perckor jelentkezett orvosi ellátásra, ekkor a nyakon külsérelmi nyom nem volt látható, mint ahogy a ...-én 9 óra 19 perckor történt ellátás kapcsán készült, a nyomozati iratok
4. oldalán lévő orvosi látlelet és vélemény sem rögzít mást. A ...-án kiállított zárójelentésben került csak rögzítésre, hogy ...-én a nyak baloldali gégemagasságában kb. 60x40 mm-es területen véraláfutás, fojtogatás nyomai láthatók. A másodfokú bíróság szerint a kerületi bíróság helyesen utasította el a ... tanú meghallgatására vonatkozó indítványt. Ugyancsak helyesen járt el, amikor az ismételt elmeorvos szakértő bevonására vonatkozó indítványát a vádlottnak elutasította, mert önmagában az, hogy a vádlott a szakértői véleményben foglalt megállapításokat nem fogadja el, nem eredményezheti újabb szakértő bevonását, egyebekben a vádlott maga sem állította, hogy a cselekmény elkövetésekor vak lett volna. A másodfokú bíróság megállapítása szerint, az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor ... és ... tanúkénti meghallgatására nem kerített sort, tekintettel arra, hogy arra a tényállás megállapításához nem volt szüksége. Ugyancsak helyesen járt el, amikor a helyszíni szemlére vonatkozó indítványt elutasította. Megállapította továbbá, hogy a kerületi bíróság helyesen járt el, amikor a cselekmény tárgyi súlyára az elkövetéstől bekövetkezett idő múlásra figyelemmel a Btk. 37.§-ában szabályozott büntetési célokat büntetés kiszabása helyett intézkedéssel is elérhetőnek találta. Azonban a vádlott előéletére, idős korára, egészségi állapotára figyelemmel eltúlzottnak találta a próbára bocsátást, ezért őt megrovásban részesítette. Kimondta továbbá, hogy a vádlottnál, felperesnél a bűnösség megállapítására nem a gáz-és riasztópisztoly használatával kapcsolatban került sor, ezért a fegyverszakértői vélemény kapcsán felmerült bűnügyi költség viselésére nem kötelezhető, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését megváltoztatta. A Kúria Bfv.II.. számú végzésével a ... bíróság .B.. számú, valamint a alperes neve, mint másodfokú bíróság ...Bf..... számú ítéleteit hatályában fenntartotta. A felperes az eljárás során több alkalommal írt beadványt a bírósághoz, amelyben bűnösségét vitatta, a lezajlott eseményeket a vádirattól eltérően írta le. Az egész eljárás folyamán kifogásolta, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogát súlyosan megsértették. A ...Bíróságra ... napján érkezett beadványában „keresetlevelet" nyújtott be ...-val, és ..-vel szemben. Ebben részletesen leírta, hogy az események szerinte hogyan történtek. Előadta, hogy ...én ... és társai otthona bejárata előtt brutálisan bántalmazták, ahol agyrázkódást szenvedett el, fojtogatás mellett. Korábban tompa látása volt, ami azt jelenti, hogy jobb szemére vak volt, bal szemére tompa látó. A támadást követően látóideg sorvadást, koponyasérülést szenvedett el, agyrázkódás mellett, melynek következtében bal szemére vak lett, maradandó, visszafordíthatatlan egészségkárosodást szenvedett. Leírta a ...tanú és ...tanúk vallomásával kapcsolatos kifogásait, illetve tanúk meghallgatására tett indítványt, kifogásolva, hogy már a rendőrhatóság sem hallgatta meg ...-t tanúként. A ... napján érkezett beadványában tanúbizonyítási indítványt tett: ..., ... és a helyszínen aznap intézkedő hét szolgálatos rendőr tanúkénti meghallgatását indítványozta. A ... Bíróság ...B.... számú végzésével felperes neve vádlott felperes vonatkozásban igazságügyi elmeorvos-szakértő, és orvosszakértő bevonását rendelte el. A kirendelő végzés
5. pontja szerint a szakértőnek választ kellett adni arra is, hogy a vádlott látóképessége jelenleg milyen fokban korlátozott. A dr. ... igazságügyi orvosszakértő, illetve dr. ... addiktológus igazságügyi elmeorvos szakértő által készített szakvélemény szerint felperes neve felperes látóképessége elmondás, és durva vizsgálat szerint nagymértékben csökkent. A nyomozás során a helyszínen két darab DNS nyom került rögzítésre a pisztoly bal markolatából egy darab DNS maradvány, illetve az elsütőbillentyűről egy darab DNS maradvány, (nyomozati iratok 83.,77.,
6. oldal). A büntetőeljárás során a felperes vonatkozásában véralkohol vizsgálat elvégzésére nem került sor, ennek szükségessége fel sem merült. A felperes pontosított keresetében azt kérte, hogy a törvényszék állapítsa meg, hogy a ... Bíróság az általa lefolytatott ...B. ... számú büntetőügyben az eljárás során megsértette a felperes becsületét és emberi méltóságát a Ptk. 76.§- alapján, továbbá a felperes jó hírnév védelmére vonatkozó személyhez fűződő jogát a Ptk. 78.§- alapján. Kérte, hogy a törvényszék az alperest kötelezze 5.000.000,-Ft összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére a felperes személyiségi jogainak megsértése miatt. Kötelezze továbbá az alperest ezen összeg után kamat megfizetésére. A késedelmi kamat kezdő időpontját
7. augusztus
8. napjában, azaz az elsőfokú ítélet meghozatalának időpontjában jelölte meg. A felperes álláspontja szerint a büntetőbíróság azzal sértette meg a személyiségi jogait, hogy kétségbe vonta a beszámítási képességét és szavahihetőségét. A bíróság alaptalanul és indokolatlanul rendelte el a felperes elmeműködésére vonatkozóan az igazságügyi pszichiátriai vizsgálatot. Sérelmezte, hogy a büntetőeljárás során az eljáró bíró folyamatosan személyeskedett vele, mindig a betegségeivel foglalkozott, amely nem is volt tárgya a büntetőügynek. A büntetőbíróság nem az ügy érdemi részével foglalkozott. A büntetőeljárás tárgya volt a felperes vonatkozásában véralkohol vizsgálat, melynek eredménye, mint bűnjel a büntetőeljárás során nem került elő. Ez azt bizonyította volna, hogy a felperes nem fogyaszt alkoholt és nincs szükség addiktológus bevonására, illetve vizsgálatra. A ... napján megtartott tárgyaláson a felperes tovább részletezte "sérelmeit". Előadta, hogy papíron szemészeti vizsgálatát rendelték el, igazságügyi szakértő ugyanakkor őt nem vizsgálta meg, hanem hasukra ütöttek és addiktológus, illetve pszichiáter szakértő mondta ki azt a véleményében, hogy neki látnia kellene. Később bebizonyosodott, hogy ez egyáltalán nem helytálló, irata van rá, hogy ő valóban nem lát, ezt be is csatolta a törvényszék részére. Előadta, hogy nem is érthettek hozzá a szakértők, hiszen addiktológus és pszichiáter szakértőről volt szó, megjegyezve, hogy a szakértőket is beperelte. Kérte erre tekintettel a tárgyalás felfüggesztését. Előadta, hogy az általa becsatolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika részéről kiállított ambuláns kezelő lapot a másodfokú bíróságnál is benyújtotta, de egyáltalán nem foglalkoztak vele, azzal foglalkoztak, hogy nem volt megállapítható, hogy a fegyvert ő használta volna, ha egyáltalán fegyverről lehet beszélni. Előadása szerint a védője is hibázott, ugyanis nem tett olyan indítványt, hogy helyezzék hatályon kívül az elsőfokú ítéletet. Megjegyezte, hogy ennek alapján a Kamarát is be fogja perelni. Előadása szerint a szakértők nem voltak körültekintőek, nem vették figyelembe, hogy agyrázkódása volt, a perben hamis tanúk voltak, ugyanis ketten is azt állították, hogy ő kergette őket, holott ez agyrázkódással lehetetlen. A tanú a nyomozás során is azt mondta, hogy őt letették a hintaágyra, ez sem igaz. Azt is állították a tanúk, hogy kergette őket, illetve, hogy olyat mondott, hogy megöli őket. Ez szintén nem helytálló, mert álláspontja szerint agyrázkódással nem lehet senkit kergetni. A tanú elhallgatta a rendőrségen is és a bíróságon is, hogy haragos viszonyban állnak egymással. Feljelentést is tett a tanúval szemben, de azt mondták, hogy folyamatban lévő ügyre tekintettel nem indítják meg az eljárást Az eljárás során nem volt lehetősége megvédeni az igazát, mindent lesöpört a bíró, amit ő mondott. A szakértők mondták, hogy téveszméje van, aláásták a jó hírnevét. Előadása szerint visszaéltek a nevével is, ugyanis a mentőtanúját, ...-t sem hallgatták ki, nem derült ki az a tény, hogy őt leütötték. A három személy közül ugyanis az egyik leütötte, a másik fojtogatta, a harmadik pedig ütlegelte. Kifogásolta, hogy amit elrendelt a bíró, azt maga sem tartotta be. A véralkohol vizsgálat kapcsán előadta, hogy tőle vért vettek, ezt ... is tudja igazolni, illetve DNS vizsgálat is készült a perben. Azt nem tudja, hogy ezt miből tudták volna megcsinálni, hiszen hajszálat nem szereztek be tőle, tehát csak a vérből tudták azt elvégezni, másodfokon el is mondták, hogy nem kell fizetni ennek a költségeit, annak a költségeit elengedik. Álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való joga sérült meg, ugyanis őt folyamatosan nem normális, antiszociális személyként kezelte a bíróság. Előadta továbbá, hogy a katonai ügyészégen fog feljelentést tenni, ugyanis az orvosi feljelentést eltüntették az életvédelmi osztályon, nyomozás nem indult a bántalmazása ügyében. Eltűntek az iratok, amire tekintettel panaszt nyújtott be a BRFK-val szemben, ami még mindig nincs elbírálva. Erre tekintettel továbbra is kérte a tárgyalás felfüggesztését. Előadása szerint a rendőri feljelentést manipulálták, egy szó sem esett az eljárás során arról, hogy agyrázkódást szenvedett. A nyomozati eljárás során meghallgatott tanút a bírósági eljárásban már nem hallgatták meg, itt is manipuláció történt, ő áldozat, belőle csináltak mégis vádlottat. Nem a lakosságot ijesztgette, nem össze-vissza lövöldözött, ezt a három tanút pedig akit kért, nem hallgatta ki a bíróság. Előadta, hogy nem hallgatták meg a büntetőeljárás során sem, a nyomozás során csak szembesítés volt, illetve iratismertetés a végén. Ő csak az elején tagadta meg a vallomástételt, mert nem volt védője, és a nélkül nem akart nyilatkozatot tenni. A törvényszék
9. számú jegyzőkönyvi végzésével elutasította a felperes tárgyalás felfüggesztésére irányuló kérelmét. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes arra hivatkozott keresete ténybeli alapjaként, hogy a bíróságok nem észlelték, illetve szemet hunytak a fölött a törvénytelenség fölött, hogy a büntetőiratok közül eltüntették a véralkohol vizsgálat eredményét tartalmazó bűnjelet. Ezt a felperesi állítást azonban a büntetőeljárás iratai nem támasztják alá. Sem a vádirati tényállás, sem pedig a jogerős ítélet ténymegállapítása nem tartalmaz olyat, még utalás szintjén sem, hogy a vádlott, a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetése idején alkoholos befolyásoltság alatt állt volna. A nyomozati iratok
10. oldalán fekszik el a Baleseti Központ orvosi látlelete és véleménye, melynek az első oldalán az "alkoholos állapot fizikális jele" megjelölésű rovat nem került kitöltésre. Ez egyrészt azt jelenti, hogy felperes neve felperes esetében semmilyen alkoholos állapotra utaló fizikai jelek nem voltak észlelhetők, jelenti továbbá azt is, hogy ennek okán nem is került sor véralkohol vizsgálatra. Ez a rovat kitöltésre ugyanis csupán akkor kerül, ha az állapotvizsgálatra ténylegesen sor is kerül. A bíróság sem első, sem másodfokon nem állapította meg, hogy a vádlott akár csak csekély mértékben is alkoholt fogyasztott volna. Ezt a bűnösségi körülmények értékelésekor a súlyosbító körülmények felsorolásánál sem tüntette föl. A nyomozás során keletkezett okirati bizonyítékok között pedig vérvételi jegyzőkönyv nem található, így a felperesi keresetnek nincs alapja. Az alperes álláspontja szerint hiányzik a jogellenesség az eljárt bíróságok részéről, így a kártérítés feltételei közül hiányzik az egyik feltétel, a további feltételek vizsgálata már nem is szükséges. A felperes azon előadására, hogy a bíróságok az ő betegségeivel foglalkoztak, az alperes előadta, hogy az ugyancsak nem jogellenes magatartás. A betegségek pszichés állapota ugyanis jelentősen befolyásolhatta a magatartása megítélését és így a cselekménye a társadalomra veszélyességének a mértékét is. Ennek vizsgálata a bíróság részéről ezért nem tekinthető jogellenesnek. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A törvényszék a perbeli tényállást a felperes személyes előadása, valamint a ...B... számú büntetőügy iratai alapján állapította meg. A Ptk. 339.§