Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.233/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Náthly József ügyvéd (7623 Pécs, Megyeri u. 28.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Csányi-Rátkai és Zala Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Rátkai György ügyvéd 1111 Budapest, Csikí u. 1.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Hergert Ibolya jogtanácsos által képviselt Alperesi beavatkozó 1 (alperesi beavatkozó 1 címe) és a Csányi-Rátkai és Zala Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Rátkai György ügyvéd 1111 Budapest, Csiky u. 1.) által képviselt Alperesi beavatkozó 2(alperesi beavatkozó 2 címe) beavatkozott kártérítés megfizetése iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság
- április
- napján kelt, 11.P.21.520/2007/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatja, és mellőzi az alperesnek 224.352 (kettőszázhuszonnégyezerháromszázötvenkettő) forint állam által előlegezett költség megfizetésére kötelezését. Ezt meghaladó fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes
- november 11-én az .... forgalmi rendszámú gépjármű utasaként maradandó károsodással járó közlekedési balesetet szenvedett. A közúti balesetben vétkes személygépkocsi üzembentartójának felelősség-biztosítója az A. M. Á. B. Zrt. volt. A baleset helyszínéről a felperest az Országos Mentőszolgálat az alperes jogelődjéhez, a Sz. V. Kórházba szállította be. Az alperes ambuláns orvosa a beszállítást követően röntgen vizsgálatot rendelt el, azonban az elkészített röntgen felvételeken az alperes radiológus szakorvosa a sorozat bordatörésen túlmenően nem észlelte a nyaki gerincfelvételeken a C.VII. csigolya oldal irányú, a csont teljes szélességét érintő törését. Az ambuláns ellátást követően a felperest az alperes jogelődjének sebészeti osztályára utalták, ahol a sorozat bordatörés nyomán kialakult jobb mellkas féli léggyűlemmel kezelték.
- november 19-én a neurológiai konzilium a felperes alsó végtagjainak zsibbadását mindkét végtag foltos érzékzavarát írta le, majd
- november 21-én a felperest az alperesi jogelőd kórház pszichiátriai osztályára helyezték, a november
- és
- napja között kialakult, mélyülő jellegű tudatzavara miatt. Az orvosi dokumentáció feljegyzése szerint ez időben a felperes közlekedése során többször elesett, illetőleg ágyából is kiesett. A pszichiátriai osztályon való ápolás
- napján írták le egyéb tünetek mellett a felperes felső végtagjainak érzékzavarát és az alsó végtagok bénultságát, amikor is sürgős MR vizsgálat elvégzése érdekében a ......I. K.-ra utalták a felperest, ahol nyaki gerinc CT és MR vizsgálatra került sor, amely a C.VI. és C.VII. csigolyák törését, a törés következtében kialakult ödémát, és a C.VI. csigolya megcsúszása miatt a gerincvelő megtöretését igazolta. Ezt követően a ......I. K.-án sürgősségi idegsebészeti műtétet végeztek a felperesen. A beavatkozás ellenére elbocsátásakor a felperes neurológiai státusza nem változott. A felperes jelenlegi állapotát az alsóvégtagok izomcsoportjának gyengesége, felszínes érzékzavara, a mozgáskoordináció elégtelensége, a nyaki gerinc mozgáskorlátozottsága és terhelhetőségének csökkenése jellemzi. A felperes munkaképtelen, 100 %-os I. csoportú rokkant. Amennyiben az alperesi jogelőd radiológus szakorvosa az ambuláns ellátás során beszerzett röntgen felvételeket helyesen értékelte volna, és a nyaki gerinc törését felismeri, vagy annak gyanúját észleli és további képalkotó eljárások elvégzése céljából a felperes magasabb szintű ellátásra utalja, úgy a bizonyossággal határos a valószínűsége annak, hogy - a felperes beleegyezése esetén - nyaki gerincmerevítő műtét elvégzését követően elmaradhatott volna a gerincvelő bármely fokú sérülése. A felperes keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperes jogelődjét 6.000.000 forint nem vagyoni kártérítés, és annak
- november 11-től a kifizetésig járó kamatai és perköltség megfizetésére. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, állítva, hogy a baleset után elkészített röntgenfelvételből egyértelműen a törés a rávetülő egyéb képletek árnyéka miatt nem állapítható meg, illetve, hogy a nyaki gerinc csigolyák törése nem a baleset során keletkezett, az a felperes kórházi ápolása során az ágyról való leesésével, illetve elesésével áll okozati összefüggésben. Az elsőfokú eljárás során az alperes felróhatósága hiányának bizonyítására szakértői bizonyítást indítványozott, az elsőfokú bíróság az alperes indítványának
- március
- napján igazságügyi orvosszakértői bizonyítást rendelt el. Időközben a felperes a balesetben vétkes gépjármű kötelező felelősségbiztosítójával, az A. M. Á. B. Zrt.-vel szemben is érvényesítette kárigényét, és
- április
- napján a felelősségbiztosítóval egyezséget kötött. Az egyezségben az A. M. Á. B. Zrt. a felperes részére 7.000.000 forint nem vagyoni kártérítést és havi 84.000 forint baleseti kártérítési járadék folyósítását vállalta, a felperes a biztosító egyezségi ajánlatát elfogadta. A szakértő a jelen perben elrendelt szakértői bizonyítás eredményeként
- október 21-én terjesztette elő az igazságügyi szakértő szakértői véleményét, amellyel kapcsolatban összesen 224.352 forint állam által előlegezett szakértői költség merült fel. Az elsőfokú eljárásban a szakértői vélemény beérkezését követően,
- február 27-én tartott tárgyaláson jelentette be a felperes, hogy az A. M. Á.B. Zrt.-vel egyezséget kötött, amelyre tekintettel keresetét a perköltségekre szállította le. Ezen a címen a jogi képviselőjével kötött és a periratokhoz csatolt megállapodás tartalmára figyelemmel a kártérítési összeg 15 %-ban kérte az alperes marasztalását. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak 224.352 forint állam által előlegezett szakértői költséget, kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 600.000 forint + ÁFA elsőfokú perköltséget. A perben lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeként a felperes kára és az alperesi jogelőd Eü. tv.
- §
(3)bekezdésébe ütköző magatartása miatt az alperes kártérítési felelősségét megállapította. A felperes által becsatolt, a jogi képviselőjével kötött megállapodás tartalmára és a perben elvégzett ügyvédi tevékenység volumenére figyelemmel az elsőfokú perköltséget a megállapodásban foglalt összeghez képest leszállította, azt 600.000 forint + ÁFÁ-ban, azaz a pertárgy érték 10 %-ban állapította meg. Az állam által előlegezett szakértői költség viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest. Az ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása, a felperes részére megállapított elsőfokú perköltség mérséklése, és a
- árpilis 11-ét követően keletkezett szakértői díj tekintetében a felperes marasztalása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a kereset leszállítására figyelemmel a kereset nem vagyoni kártérítés iránti igényre nem vonatozott, így e tekintetben sikerdíj sem állapítható meg. Utalt továbbá arra is, hogy az elsőfokú bíróság által megítélt ügyvédi munkadíj az elvégzett ügyvédi tevékenységgel nem áll arányban. Az állam által előlegezett költség tekintetében azt adta elő, hogy a perben
- február 26-án tartott tárgyaláson az alperes indítványozta a szakértői vélemény kiegészítését, a kirendelt szakértő
- május 2-án kelt beadványában kérte, hogy engedélyezze a bíróság a szakvélemény elkészítéséhez dr. H. L. radiológus szakkonzulens bevonását, ezt megelőzően azonban már
- április 11-én megkötötte a felperes az egyezséget az A. M. Á. B. Zrt.-vel. Amennyiben a felperes az egyezség megkötésének tényét a perben haladéktalanul bejelentette volna, a szakértői vélemény kiegészítésére illetve a radiológus társszakértő bevonására egyáltalán nem lett volna szükség, a késedelmes bejelentéssel tehát a felperes felesleges költséget okozott. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés részben, az alábbiak szerint alapos: Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében, ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A Ptk. 337. §
(1)bekezdése értelmében egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszűnik. A balesetben vétkes gépjármű felelősségbiztosítója, illetve az alperes jogelődje a felperest ért kár tekintetében közös károkozónak minősülnek, így a balesetben vétkes gépjármű felelősségbiztosítójának teljesítésével egyidejűleg a felperessel szemben az alperes kötelezettsége is megszűnt. Tekintettel arra, hogy a balesetben vétkes gépjármű felelősségbiztosítójával az egyezség megkötésére a jelen perben elrendelt szakértői bizonyítás tényleges lefolytatását megelőzően sor került, így a felperessel szemben az alperesi magatartás felróhatósága hiányának bizonyítása szükségtelenné vált. Alappal hivatkozott tehát fellebbezésében az alperes arra, hogy amennyiben az egyezség megkötését követően a felperes az egyezségkötés tényét, illetőleg a biztosító teljesítését a perben haladéktalanul bejelentette volna, úgy a szakértői kirendelés visszavonására kerülhetett volna sor, és nem merült volna fel szakértői költség. Az alperesnek a felperessel szemben való kötelezettsége megszűnésére tekintettel nem jelen perben, hanem esetlegesen az A. M. Á. B. Zrt. által alperessel, mint közös károkozóval szemben megtérítési igény érvényesítése iránt indítható perben válik szükségessé a szakértői bizonyítás az alperes védekezésének, azaz az alperesi jogellenes, felróható magatartás hiányának bizonyítására. A Pp. 80.§
(2)bekezdése értelmében, az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik…., vagy más módon felesleges költséget okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ebből eredő költségeinek megtérítésre a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető. A fentiek értelmében a felperes az A. M. Á. B. Zrt.-vel kötött egyezség tényének bejelentésével jelen perben indokolatlanul késedelmeskedett s ezáltal szükségtelen költséget okozott, amelynek viselésére az alperes nem kötelezhető. A felperes személyes költségmentességére tekintettel az ilyen módon meg nem térülő állam által előlegezett költséget a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes magatartása a perindításra okot szolgáltatott, az alperessel szemben az alperes kártérítési felelősségének megállapítására tekintettel a felperes pernyertes lett, a pertárgy érték utólagos leszállítására kívülálló harmadik személy teljesítése és nem az alperes védekezésének sikeressége miatt került sor, így ez a perköltség mértékének megállapítására kihatással nincs. Az elsőfokú bíróság helytállóan mérlegelte a perköltség összegének megállapítása és mérséklése körében figyelembe vehető szempontokat, ezért a másodfokú bíróság a felperes javára megítélt elsőfokú ügyvédi munkadíj további mérséklésére nem látott indokot. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján fellebbezett részében részben megváltoztatta, és mellőzte az alperesnek az állam által előlegezett szakértői költség viselésére kötelezését. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. P é c s,
- július
- Dr. Veszeley József s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. bíró