Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.243/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla a Szepesi & Társai Ügyvédi Iroda által képviselt …… felperesnek a …… jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi március hó
- napján kelt 8.K.35.738/2006/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (azaz húszezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A …… (a továbbiakban: Mozgalom) által kialakított és védjegy oltalom alatt álló …… védjegy odaítélésére először
- december 18-án került sor. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
- májusában indított …… megnevezésű termékprogramot, védjegy alkalmazásával. A Mozgalom a sajátjukkal való összetéveszthetőségre hivatkozással
- május 19-én Közleményben tiltakozott a …… védjegy használata ellen, amiről a Népszabadság
- május 20-án tudósított. A …… védjegy bejegyzését a Magyar Szabadalmi Hivatal a
- május 29-én elutasította. A felperes a Híradó
- június 17-i adásában riportot sugárzott a …… termékekről. A riport felvezetőjében elhangzott hogy: „Augusztustól un. …… logóval ellátott termékek lesznek az üzletekben. A védjegyre egyenlőre élelmiszerek, játékok, lábbelik, pelenkák és kozmetikumok készítői pályázhatnak. A program Európában egyedülálló". A műsorban bemutatták a …… védjegyet. A Mozgalom elnöke a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelmére hivatkozással, először felpereshez fordult, majd az eredménytelen kifogást követően panasszal élt. A Panaszbizottság 23-3-1051/2004-es számú határozatával hatáskör hiányában megszüntette az eljárást, majd az alperes 1234/
- (IX.15.) számú, a határozatot hatályon kívül helyező és új eljárásra kötelező határozata nyomán a 23-3-1051/2004-es számú állásfoglalásában a panasznak helyt adott, mert tájékoztatni kellett volna a két védjegy körüli vitáról. Az állásfoglalást az alperes a 1626/
- (XI.17.) számú határozatával helybenhagyta, a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította, és a felperest meghatározott tartalmú tájékoztatás közzétételére kötelezte. A határozat indokolása szerint alapvetően két téma merült fel: a …… barát termékek témája, másrészt a védjegyek körüli jogvita, amely témaköröket a rádiózásról és televíziózásról szóló
- évi I. tv. (a továbbiakban: Rttv.)
- §-ának
(1)bekezdése szempontjából egynek kell tekinteni. A tájékoztatás szempontjából lényeges, hogy több, gyerekeket védő kezdeményezés él ma Magyarországon, és egy hírműsorral szemben alapvető követelmény, hogy az adott kérdéskört több szempontból, a teljesség igényével tárgyalja. Mivel a Mozgalom jogi útra terelte igényének érvényesítését, álláspontja társadalmilag releváns véleményként értékelhető. A felperes akkor felelt volna meg a sokoldalú tájékoztatás követelményének, ha a Mozgalom által közölteknek nyilvánosságot biztosít. A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot, elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan a jogsértés hiányában az alperesi határozat megváltoztatását kérte. Hangsúlyozta, hogy a riport nem jogvitát ismertetett, hanem egy termékcsoportról szólt. Egyébként a logók nem is hasonlítanak egymásra. Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozati indokokra hivatkozással. A Mozgalom a peres eljárásban nem kívánt beavatkozni. Az elsőfokú bíróság 24.K.34.649/2004/
- számú ítéletével elkésettségére hivatkozással megváltoztatta az alperesi határozatot és a panaszt elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.327/2006/
- sorszámú végzésével a pert a panasz elkésettségének megállapítására irányuló részében megszüntette, az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az alperes határozatának érdemi felülvizsgálatára irányuló részében a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kitért arra, hogy a termékek témái és az ehhez kapcsolódó védjegyek körüli vita szorosan és elválaszthatatlanul összefügg. Az Rttv. 4.§-ának
(1)bekezdése akkor nem sérült volna, ha a téma kapcsán a felperes beszámol arról, hogy már létezik egy ilyen védjegy, ha nem is olyan széles termékkörre vonatkoztatva, mint a másik, melyet azonban a Magyar Szabadalmi Hivatal nyilvántartásba vett. Tájékoztatni kellett volna a két védjegy összetéveszthetőségére alapított jogvitáról is, ami a hasonlóságra vonatkozó állásfoglalás nélkül is megtehető, lévén ez nem is a műsorszolgáltató feladata. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a kereseti kérelem szerinti megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint fel sem merül a kiegyensúlyozottság kérdése, mivel a szerkesztői szabadság körébe tartozik annak eldöntése, hogy milyen közérdeklődésre számot tartó eseményekről tájékoztat. Hivatkozott arra, hogy a védjegy körüli vitának az ismertetése a riport tényleges tartalmát illetően nem releváns, illetőleg a védjegyek hasonlóságának megítélése nem is tartozik az alperes hatáskörébe. A két mozgalom célja, tevékenysége és az érintett termékek között nem lehet párhuzamot vonni. A termék/védjegy témakörök összekapcsolásával az alperes hatáskör nélkül megelőlegezi a védjegy vita eldöntését. Az alperesi határozat említi, hogy több gyermekeket védő kezdeményezés is él ma Magyarországon, azaz szerinte minden gyermekvédő egyesület bemutatására sort kellett volna keríteni. Előadta továbbá, hogy a …… programot több szervezet összefogásával hirdette meg a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, és a felperes teljesen jogszerűen és jóhiszeműen járt el tájékoztatás során. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kiemelte, hogy felperesnek nem kellett volna egyebet tennie, mint pár szavas mondatban utalni arra, hogy van egy hasonló védjegy, és a két védjegy körül jogvita van. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság az alapul szolgáló tényállást feltárta, következtetéseivel a másodfokú bíróság egyetért. A felperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel a következőket emeli ki a Fővárosi Ítélőtábla. Az Rttv. 4.§-ának
(1)bekezdése szerint a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lenni. A 47. §
(1)bekezdése értelmében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (
- §) megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A kiegyensúlyozott tájékoztatás fentiek szerinti követelménye megkívánja az ugyanazon témát érintő különböző álláspontok és vélemények bemutatását: ez alól a fellebbezésben hivatkozott szerkesztői szabadság nem mentesít. A felperes a
- június 17-ei műsorszámban hangsúlyozta, hogy az érintett termékcsoportnak van önálló védjegye, és ezen védjegyet is bemutatta. Eközben azonban a bemutatott védjegy használatának jogosságát vitató álláspont a Mozgalom
- május 19-ei közleménye óta ismert volt, de erről a felperes nem tájékoztatott. Az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte jogszerűnek az alperes Rttv. 4.§-a
(1)bekezdésének sérelmére alapított határozatát. A felperes fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a két mozgalom, és termékeik között nem lehet párhuzamot vonni, ez azonban szükségtelen is. A termékek kapcsolata csupán annyi - de ezen kapcsolat hiányában a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye sem sérült volna -, hogy mindkettőhöz tartozik egy-egy védjegy, és a védjegyjogosultak között a műsorszám sugárzásának időpontjában vita volt. A felperesi fellebbezésben foglaltakkal szemben kizárólag a termékekkel és az azokhoz fűződő védjegyoltalommal - összefüggésben értelmezhető az alperesi határozat „több gyermekeket védő kezdeményezés is él ma Magyarországon" fordulata is: az alperes nem kívánt parttalan hírműsort a felperestől. A Mozgalom a védjegy körüli problémákra hivatkozással nyújtotta be panaszát. Az érintett műsorszám kifejezetten hangsúlyozta, és bemutatta, hogy milyen formájú védjeggyel ellátott termékeket kell majd az üzletekben keresni. Az elsőfokú bíróság helytállóan emelte ki, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményének teljesítése, semmiféle jogvita eldöntését nem előlegezi meg, az állásfoglalás nem is feladata a felperesnek. A védjegy bemutatása során csupán utalni kellett volna a védjegyoltalmi vitára. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelmény rendszerének tartalmi értékelése során az Rttv. nem ad lehetőséget a „jóhiszeműség" figyelembe vételére. Eljárásjogilag azonban értékelhető kategória: amennyiben a műsorszolgáltató a panaszos kifogása alapján észleli, hogy - jóhiszeműsége ellenére - megsértette a követelményeket, hibáját jogkövetkezmények nélkül, a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények között, korrigálhatja. A felperes nem adott helyt a Mozgalom kifogásának, azaz véleménye szerint nem volt korrigálandó hiba. Ennek tükrében a felperesi fellebbezés „jóhiszeműség"-re vonatkozó előadását a Fővárosi Ítélőtábla nem vizsgálta. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254.§ának
(3)bekezdése alapján, helyes indokainál fogva, helybenhagyta. Az alperest megillető másodfokú perköltségről a Pp. 78.§-ának
(1)és
(2)bekezdése alapján rendelkezett, míg a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM számú rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján viseli a fellebbezési illetéket. Budapest,
- évi július hó
- napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró, Dr. Losonczy Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: