Kbf.36/2020/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálata mindkét vádlott esetében - a Be.590. §

(10)bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a Be. 590. §

(2)bekezdése alapján teljes körű. Kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú katonai tanács perrendszerű eljárás keretei között ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette. A bűnügyben releváns bizonyítékokat megvizsgálta, azokat egyenként és együttesen értékelte, és mérlegelés útján megalapozott tényállást állapított meg, amely felülbírálatra alkalmas. Az indokolási kötelezettségét is messzemenően teljesítette. Az így megállapított tényállás alapján okszerűen vont következtetést a vádlottak tudattartalmára, szándékára és célzatára, valamint egymást támogató cselekvésükből fakadó bűnösségükre. Az I.r. és II.r. vádlottak felbujtói minőségét és a folytatólagos elkövetést megállapítva helyesen minősítette cselekményüket. [4] Álláspontja szerint, ezért a III.r. vádlott bűnösségét vitató, felmentésre irányuló és ezen keresztül a bírói mérlegelést támadó fellebbezés eredményre nem vezethet. Az ügyészi átiratban kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság mindkét vádlott esetében helyesen sorolta fel a javukra és terhükre jelentkező bűnösségi körülményeket, és a Btk.

1. §-ában meghatározott büntetési célok figyelembevételével elegendő a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása is. Állásppontja szerint a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartama igazodik a cselekmények tárgyi súlyához, míg a próbaidő tartama megfelelően szolgálja a speciálprevenció, mint büntetési cél elérését. Kitért arra is, hogy a törvényszék katonai tanácsa mindkét vádlott esetében indokoltan tekintett el az előzetes bírósági mentesítés alkalmazásától. Érvelése szerint a katonai tanács a büntetési célok elérése érdekében indokoltan szabott ki mindkét vádlottal szemben pénzbüntetést, amelynél mind a napi tételek száma, mind a napi tétel összege törvényes, és a II.r. vádlott tekintetében nem merült fel olyan körülmény, amelyre figyelemmel a pénzbüntetés mellőzhető lenne. Utalt azonban arra, hogy részletekben történő megfizetése engedélyezésének nem látja akadályát. [5] Az I.r. és II.r. vádlottak védője a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását. Ebben a II.r. vádlott javára bejelentett fellebbezését változatlanul, míg a III.r. vádlott javára bejelentett fellebbezését kiegészítéssel tartotta fenn. ... III.r. vádlott vonatkozásában a felmentésre irányuló fellebbezése mellett másodlagos indítványként a kiszabott pénzbüntetés mellőzését kérte. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a bírói engedélyhez kötött lehallgatások anyagát bizonyítékként értékelte, mivel azok a törvénnyel ellentétes módon kerültek beszerzésre. Kifogásolta, hogy az elsőfokú katonai tanács ítéletében csupán felsorolta az általa megismert bizonyítékokat, azonban egyáltalán nem foglalkozott azzal, hogy mely bizonyítékokat milyen alapon, milyen indokok alapján fogadott el. Így az elsőfokú ítélet indokolása nem tartalmazza azt sem, hogy miért fogadta el az I. rendű vádlottnak a nyomozás során utolsóként tett vallomását, amely egyébként a korábbi vallomásaival ellentétes volt. Ezzel szemben III.r. vádlott következetes tagadó vallomásokat tett, melyet a II.r. vádlott vallomása is alátámasztott, azonban ezeket az I.r. vádlott egyetlen, a III.r. vádlottra nézve terhelő vallomásával szemben a bíróság nem fogadta el. Kifejtette, hogy a katonai tanács mindkét vádlottal szemben törvénysértően szabott ki pénzbüntetést, illetve állapította meg annak mértékét. Utalt továbbá arra, hogy a III.r. vádlottal szemben kiszabott büntetés nem felel meg az ítélet belső arányainak, mivel semmi sem indokolja, hogy a II.r. vádlottnál súlyosabb szabadságvesztés kerüljön kiszabásra vele szemben. [6] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a Be.
2. §

(2)bekezdés

1. b)és
2. d)pontjában írt megalapozatlanságban szenved. Utalt arra, hogy a titkos információgyűjtés elrendelése idején hatályos Be. 201. §-a tartalmazza, hogy az milyen feltételek mellett rendelhető el. Álláspontja szerint e feltételek egyikének sem felel meg a vád tárgyává tett, illetőleg a nyomozás során felszínre került információ alapján feltételezett bűncselekmény. Utalt arra, hogy a Be. 201. §.

(5)bekezdésében foglaltak szerint a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a törvényszék elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit. A jelen ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség felé a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Osztályától származó információ alapján. Ezen információ III.r. vádlottra vonatkozott, és ismeretlen rendvédelmi kapcsolatainak beazonosítása céljából kérelmezték mobiltelefonjának különleges eszközzel történő ellenőrzését, melynek Budai Központi Kerületi Bíróság végzésével helyt adott. A jelen eljárásban Fővárosi Törvényszék Elnöke adott ki igazolást. A védői álláspont szerint azonban ebből az igazolásból a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély keretei nem ismerhetőek meg. Véleménye szerint a törvényszék elnökének az igazolása nem pótolja az alap engedélyeket és annak vizsgálatát, ezért a perbírónak kötelessége lett volna az alap engedélyeknek a jelen ügyben történő beszerzése és vizsgálata. [7] A védői álláspont szerint az elsőfokú bíróság nem adta kellő indokát, hogy miért nem fogadta el az I.r. vádlott azon vallomásait, amikor határozottan kijelentette, hogy a III.r. vádlott soha nem kérte tőle azt, hogy ellenőrizzen adatokat, vele kizárólag magán jellegű viszonya van. A II.r. vádlott volt az, aki megkérte őt arra, hogy ellenőrizzen adatokat a nyilvántartásból. Az I.r. vádlott túlnyomórészt következetesen tette meg ilyen tartalmú vallomásait, kizárólag az utolsó nyomozati vallomásában merült fel erre vonatkozó ellentmondás. A katonai tanács azonban nem adta magyarázatát annak, hogy miért az I. rendű vádlottnak a bizonytalan, ellentmondásos tartalmú vallomását fogadta el. [8] A védelmi álláspont szerint mindkét vádlottal szemben törvénysértően került sor pénzbüntetés kiszabására. Az elsőfokú bíróság ítéletében ugyan rögzítette a vádlottak vagyonát és jövedelmét, azonban nem foglalkozott azzal, hogy a vagyontárgyak jelzálogjoggal és elidegenítési, terhelési tilalommal terheltek, továbbá azzal, hogy hitelből vásárolt vagyonról van szó, melynek jelentős havi törlesztő részletei vannak. [9] Végül utalt a védő arra, hogy 2017. márciusa óta megismerhető a Belügyminisztérium honlapján a magánnyomozásról szóló törvény tervezete, amely tartalmazza, hogy a magánnyomozó bármely nyilvántartásból információt adatszolgáltatást kérhet, melyet a szolgáltató megadhat, amennyiben a kérelem kellően megalapozott. Álláspontja szerint kizárólag a jogi szabályozatlanság és a politikai osztály ellenérdekeltsége az oka annak, hogy védenceivel szemben ilyen cselekmény miatt még eljárás indulhatott. [10]ővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a II.r. és III.r. vádlottak, valamint védőik által bejelentett fellebbezések folytán az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. A felülbírálat a Be. 590. §

(10)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdései alapján teljes körű. A másodfokú bíróság a felülbírálatot a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján tanácsülés keretében végezte el. [11] Az ítélőtábla katonai tanácsa a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság mind az előkészítő ülés, mind a tárgyalás során az eljárási szabályokat betartotta. A vádlottakat és a tanút törvényes figyelmeztetéseket követően hallgatta ki, a további tanúvallomásokat, az okirati bizonyítékokat, valamint a titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés során beszerzett telefonlehallgatási anyagot is a törvényben előírt módon tette a bizonyítási eljárás részévé. Az érdekeltek az elsőfokú bíróság eljárását nem kifogásolták, eljárási szabálysértésre nem hivatkoztak. [12] A III.r. vádlott felmentésre irányuló védői fellebbezés nem alapos. [13] A katonai tanács a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. [14] A II.r. vádlott a 2., valamint a 4.-

1. vádpontokban ismerte el bűnösségét, míg 39-
2. vádpontokig tagadta azt. A
3. vádpont tekintetében azonban azzal a fenntartással ismert be, hogy nem a III.r. vádlott kérésére és közreműködésével kért adatot az I. rendű vádlottól. A III.r. vádlott a tárgyaláson tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, védekezése szerint ismerte az I.r. vádlottat, vele baráti kapcsolatban állt, de nem került arra sor, hogy rajta keresztül próbált volna központi adattárakból információhoz jutni. [15] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a III.r. vádlott teljes körű tagadásával szemben a II.r. vádlottnak a bűnösségre és a tényekre is kiterjedő részbeni beismerése, az I. rendű vádlottnak a bűnösséget a váddal egyezően elismerő nyilatkozata, a tárgyaláson tanúkénti kihallgatása során elé tárt és általa fenntartott korábbi vallomása, a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés során lehallgatott telefonbeszélgetések tartalma, a tárgyaláson felolvasott tanúvallomások, valamint az ismertetésre került okirati bizonyítékok alapján állapította meg. [16] A védőnek a titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés során keletkezett lehallgatási anyag, mint nem törvényesen felhasznált bizonyítéknak kizárására vonatkozó indítványa nem alapos. A Be.
4. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a leplezett eszköz alkalmazásának törvényességét az engedélyezés időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell megítélni. Az elsőfokú bíróságnak tehát azt kellett vizsgálnia, hogy az

1. évi XIX. törvény titkos adatszerzés és titkos információgyűjtés engedélyezésére és bizonyítékként történő felhasználásuk feltételeinek betartására vonatkozó szabályok teljesültek-e. Ítéletének indokolása
2. és
3. oldalain részletesen felsorolta, hogy milyen iratok keletkeztek a titkos információgyűjtés eredményének felhasználása körében az egyes vádlottak tekintetében. Köztük utalt a nyomozati iratok
4. sorszám alatt található a Fővárosi Törvényszék Elnökének igazolására, megjelölve, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság, mely végzésével mettől - meddig és milyen bűncselekmények tekintetében engedélyezte a II.r. és III.r. vádlottal szemben a titkos információgyűjtést. Ítélete 50 -
5. oldalain mind az engedélyezés idején hatályos, mind a jelenleg hatályos titkos adatszerzésre és titkos információgyűjtésre, illetve a leplezett eszközökre vonatkozó szabályok alapján vizsgálta a keletkezett bizonyítékok felhasználhatóságát. Az elsőfokú katonai tanács helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy mind a titkos adatszerzés, mind a titkos információgyűjtés során keletkezett telefonlehallgatási anyag a bizonyítási eljárás során törvényesen bizonyítékként felhasználható. Nem helytálló az a védői érvelés, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság alap határozatait és az azokra vonatkozó indítványokat is be kellett volna szerezni az elsőfokú bíróságnak. Az elrendelés idején hatályos Be. 206/A. §

(5)bekezdése rögzíti, hogy a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a törvényszék elnöke igazolja. Az igazolásnak tartalmaznia kell a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit. A törvényszék elnöke által adott igazolás ezeknek a követelményeknek megfelel, további feltételt pedig a törvény nem ír elő. [17] Nem helytálló a védőnek az ítélet megalapozatlanságra történő hivatkozása. Bár a III.r. vádlott valóban következetesen tagadta a bűncselekmény elkövetését, azonban a katonai tanács a mérlegelés körébe vonható valamennyi bizonyíték értékelésével helytállóan következtetett a bűnösségére. Az I. rendű vádlottnak gyanúsítotti, majd a vádlotti, végül tanúként tett vallomásában a III.r. vádlottra nézve tett terhelő nyilatkozatait az egyéb bizonyítékok, így különösen a titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés anyaga alátámasztotta. B.A. nyilatkozatai, a II.r. vádlott részbeni beismerése, a nyomozóiroda ügyfeleinek nyilatkozatai, a megbízásokra vonatkozó okirati bizonyítékok, és az adatlekérések dokumentumai zárt logikai láncot alkotnak. A rendelkezésre álló iratokból látható, hogy az I.r., valamint a II.r. és III.r. vádlottak között olyan kapcsolat alakult ki, hogy külön minden egyes tényállási pont tekintetében nem is volt szükség arra, hogy B.A.-t külön minden egyes adatlekérdezésre megkérjék, őt felbujtsák a hivatali hatalmával való visszaélésre. Egyfajta automatizmus alakult ki, így néha elegendő volt akár e-mailben egy rendszám megküldése is. A vádirati, de az ítéleti tényállás is tartalmazza azt a helyes következtetést, hogy a vádlottak között megszületett egy egyezség arra vonatkozóan, hogy B.A.a hivatali helyzetével visszaélve a II. és III.r. vádlottak részére szükséges adatokat lekérdezi a Robotzsaru számítógépes, informatikai rendszerben, majd azokat valamilyen formában eljuttatja nekik. Nem kétséges, hogy a II.r. vádlott volt az, aki a legtöbbször kapcsolatba lépett az I. rendű vádlottal, azonban az elsőfokú katonai tanács ítélete indokolásában is hivatkozik több olyan lehallgatási anyagra, amely a III.r. vádlott felbujtói minőségben történő cselekvőségét bizonyítja. A titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés keretében történt telefon-lehallgatások anyagában található több olyan a II.r. és III.r. vádlottak között lefolytatott telefonbeszélgetés, amely a III.r. vádlott konkrét tényállási ponthoz kapcsolódó közvetett felbujtói magatartását rögzíti. Ebben II.r. vádlottal azt közölte, hogy valamely adatra a konkrét ügyben, szükség van, és azt szerezze be az I.r. vádlott útján. [18] Azon tényállási pontok tekintetében pedig, amelyekhez nem tartozott a titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés során beszerzett bizonyíték, illetve nem kapcsolódott hozzá a II.r. vádlott részéről bűnösséget elismerő nyilatkozat az I.r. vádlott bűnösséget elismerő nyilatkozata, a tanúként tett nyilatkozata, amellyel a nyomozás során gyanúsítottként tett vallomását fenntartotta, a tárgyalás anyagává tett tanúvallomások, valamint az I.r. vádlott által a Robotzsaru rendszerből jogellenesen letöltött adatokra vonatkozó dokumentációk, valamint a nyomozóirodából származó az egyes megbízásokra, konkrét ügyekre vonatkozó okirati bizonyítékok, az azonos elkövetésre figyelemmel kellően megalapozták a II.r. és III.r. vádlottak bűnösségére vonatkozó bírói következtetést. [19] A Be. 591. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a II.r. és III.r. vádlottak védője fellebbezésében új tényre, új bizonyítékra nem hivatkozott. Megállapítható az is, hogy az általa a fellebbezésben hivatkozott megalapozatlanság nem állapítható meg, ellenkezőleg a törvényszék katonai tanácsa által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be. 592. §

(1)és

(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a védőnek a III.r. vádlott tekintetében előterjesztett, a bizonyítékok újbóli értékelésére, tényállás átmérlegelésére és ezen keresztül védence felmentésére irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. [20] Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlottak bűnösségére, és helyes a cselekményeik jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ..II.r. és ... III.r. vádlottak bűnösségét a Btk.

1. § c) pontjába ütköző folytatólagosan, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében megállapította. Az ítélőtábla katonai tanácsa osztotta az elsőfokú bíróságnak az ítélet
2. és
3. oldalain kifejtett jogi álláspontját. A vádlottak cselekményeinek jogi minősítése teljes egészében megfelel a BH
5. számú eseti döntésben kifejtett kúriai álláspontnak. [21] Az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezések részben alaposak. [22] A katonai tanács ítéletében lényegében sorolta fel mindkét vádlott tekintetében a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. Nem tévedett, amikor velük szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztés büntetést szabott ki. A törvénnyel korábban összeütközésbe nem került vádlottak esetében indokolt a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztése az elkövetett részcselekmények nagy száma ellenére is. Az elsőfokú bíróság indokolásában foglaltak szerint a II.r. vádlott részbeni beismerésére figyelemmel szabott ki vele szemben rövidebb tartamú szabadságvesztést és alkalmazott rövidebb próbaidőt. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban ez a büntetéskiszabás nem felel meg az ítéleti belső arányoknak. A rendelkezésre álló bizonyítékok, különösen a titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés keretében lefolytatott telefonlehallgatások eredményeként az állapítható meg, hogy a III.r. vádlottnak a folytatólagos elkövetésen belüli tényleges cselekvősége jelentősen kevesebb volt, mint a II.r. vádlotté. A kisebb számú elkövetés és II.r. vádlott részéről a beismerés egymást kiegyenlítő körülmények. [23] Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a III.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 1 évre, valamint a szabadságvesztés büntetés felfüggesztésének próbaidejét 3 évre enyhítette. [24] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a II.r. és III.r. vádlottal szemben egyezően 500 napi tétel, napi tételenként 2000 Ft pénzbüntetést szabott ki. A napi tételek száma igazodik a cselekmények tárgyi súlyához, míg a napi tétel összege megfelel ezen vádlottak a tényállásban rögzített személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyainak. Ezért a másodfokú bíróság a pénzbüntetés mellőzésére irányuló fellebbezési indítványoknak nem adhatott helyt. A vádlottak fennálló tartozásaira való védői hivatkozásra figyelemmel azonban az ítélőtábla katonai tanácsa mindkét vádlott részére a pénzbüntetésük megfizetésére 10-10 havi részletekben történő megfizetést engedélyezett, a Btk.
6. §

(4)bekezdése alapján. A pénzbüntetés, illetve az egyhavi részlet meg nem fizetése esetére rendelkezett a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatására, a Btk. 51. §

(1)bekezdése alapján. [25] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján - helybenhagyta. [26] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 606. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. október
2. Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Szabó Éva hb. ezredes sk. bíró [27]ővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete ... II.r. és... III.r. vádlottak tekintetében a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztések kivételével végrehajtható. [28] Budapest,
3. október
4. Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: