A határozat elvi tartalma: Felsőoktatási intézmény hallgatója kérelmére akkor indulhat eljárás, továbbá ezzel kapcsolatosan jogorvoslati eljárás, ha jogszabály, vagy az intézmény szabályzatai rendelkezése alapján a hallgató az eljárás megindítására jogosult. E jogosultság megkérdőjelezése végső soron addig tehető jogszerűen vita tárgyává, ameddig bírósági ítélet folytán jogosultság hiányának megállapítása anyagi jogerőre nem tesz szert. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.IV.37.956/2019/
- szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Kozma Ügyvédi Iroda Az alperes: Eötvös Loránd Tudományegyetem Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Az alperes képviselője: Dr. Rónay Zoltán elnök A per tárgya: oktatási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.33.406/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.33.406/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatójaként a 2016/
- tanév őszi záróvizsga időszakára jelentkezett a regisztrációs időszakban, de a Tanulmányi Hivatal a felperest a záróvizsgára nem osztotta be. Mivel a Tanulmányi Hivatal nem intézkedett záróvizsga jelentkezéséről, ezért a felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az ELTE Államés Jogtudományi Kar Kari Tanulmányi Bizottság Teljes idejű képzések Albizottságánál (továbbiakban: Tanulmányi Bizottság). A felperes szerint a Tanulmányi Bizottság sem intézkedett határidőben, ezért jogorvoslati kérelmet terjesztett elő alperesnél. Az alperes a
- július
- napján kelt ELTE/9308/2
(2017)iktatószámú levelében tájékoztatta a felperest, hogy a felperes hallgatói jogviszonya
- február
- napján megszűnt, a felperes jogorvoslati kérelme sem a megszűnéssel, sem a megszűnést megelőzően indult ügyekkel nem kapcsolatos, a felperesnek utoljára 2015-ben volt lehetősége záróvizsga megismétlésére, így a felperesre nem vonatkozik a nemzeti felsőoktatásról szóló
- évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.)
- §
(3)bekezdés c) pontja, és az Nftv. jogorvoslati jogot biztosító rendelkezései, sem az ELTE Hallgatói Követelményrendszer (HKR) szabályai. Az Nftv. személyi hatályának hiánya kizárja az ELTE HKR hatályát is, ebből fakadóan az alperes a felperes ügyében formális eljárást nem folytathat le, alakszerű döntést nem hozhat. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karnak, vezetőinek, munkatársainak, testületeinek nincs hatásköre a felperes kérelme tárgyában eljárni, alakszerű döntést hozni. Az alperes hangsúlyozta, hogy a felperes által írt elbírálatlan kérelme hasonló tárgyú, mint 2015-ben előterjesztett kérelme, amelyre alperes 2015. szeptember 10-én jogerős és végrehajtható határozatot hozott. [2] A felperes az alperes ELTE/9308/2
(2017)iktatószámú levelével szemben
- augusztus
- napján érkezetten keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. Keresetében kérte kötelezni a Tanulmányi Bizottságot, mint elsőfokú szervet a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására. A felperes az alperes tájékoztatását tartalmilag is sérelmezte, mert annak ellenére, hogy a hallgatói jogviszonya
- február
- napján megszűnt, őt
- december
- napján a záróvizsga jelentkezése ügyében a jogorvoslati jog megilleti. A felperes kereseti kérelméhez csatolt e-mail váltásokból kitűnik, hogy felperesnek 2016 októberében a polgári jog záróvizsga időpontját a NEPTUN felületről a Tanulmányi Kar törölte, mert az tévesen került rögzítésre. [3] Az alperes előadta, hogy a felperes, mint volt hallgató
- május 17-én,
- július 7-én és
- december 13-án próbálta meg teljesíteni a Polgári jog c. tárgyból a záróvizsgáját, sikertelenül. Az egyetemi szabályzat három alkalommal biztosít lehetőséget egy tárgyból záróvizsga letételére. Felperes
- február 5-én benyújtott kérelmére a Kar dékánja
- március
- napján kelt ELTE ÁJK/791
(2015)ügyszámú határozatában engedélyezte felperes számára Polgári jog c. záróvizsga tantárgy negyedik záróvizsga lehetőséget, ezt követően a felperes ismételten sikertelen vizsgát tett. A szabályzat értelmében további záróvizsga ismétlési lehetőség nem engedélyezhető, ezért a felperes ezt követően a Hallgatói Jogorvoslati Bizottsághoz fordult azzal a kéréssel, hogy a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság utasítsa a Tanulmányi Hivatalt egy újabb záróvizsga biztosítására. A Hallgatói Jogorvoslati Bizottság
- szeptember
- napján kelt ELTE/8186/3/
- ügyiratszámú határozatában a felperes ötödszöri Polgári Jog záróvizsga biztosítására utasítás iránti kérelmét elutasította. [4] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes kérelmére indult bírósági felülvizsgálati eljárást a
- október
- napján kelt 36.Kpk.45.907/2017/4.számú végzésével a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló
- évi XVII. törvény (Knp.)
- §-a, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
- §
(1)bekezdés g) pontja, és a 327. §
(1)bekezdése, valamint az Nftv. 1. §
(2)bekezdése, az 57. §
(1)bekezdés c) pontja és az 58. §
(3)bekezdés c) pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §
(1)bekezdése együttes vizsgálata alapján a pert megszüntette, tekintettel arra, hogy felperes hallgatói jogviszonya megszűnt, nincs ügyféli státusza, rá nézve az Nftv. 58. §
(3)bekezdés c) pontja nem alkalmazható. Az alperesnek eszerint eljárási kötelezettsége nem állt fenn. A felperes a végzéssel szemben fellebbezést terjesztett elő. [5] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 36.Kpk.45.907/2017/4.számú végzését a
- február
- napján kelt 9.Kpkf.670.511/2017/
- számú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A Fővárosi Törvényszék másodfokú végzésében kifejtette, hogy a közigazgatási eljárásban részt nem vett, de közvetlen érintettsége okán jelentkező fél kereshetőségi joga fennállhat. A kereshetőségi jog azonban a perbeli anyagi legitimáció kérdése, amiről a bíróságnak kétség esetén érdemben, ítélettel kell döntenie. A perbeli legitimáció hiánya más jogalapon álló döntés, mint a perindítási jog hiánya, amelyre az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntető döntését hozta. Mindezek alapján az elsőfokú bíróságnak a közigazgatási aktust hivatalból a tartalma szerinti peres eljárásban kell felülvizsgálnia a régi Pp. XX. fejezetének alkalmazásával. [6] Az új eljárás során a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- március
- napján kelt 214.Kpk.45.181/2018/
- számú végzésével a Knp.
- §
(1)bekezdése, a Ket. 20. §
(6)bekezdése, az Nftv. 57. §.
(1)-
(3)bekezdéseire, valamint az Nftv. 58. §
(3)bekezdésére figyelemmel a felperes kérelmét tartalma szerint az eljárás lefolytatására kötelezés iránti kérelemnek tekintette, így a Knp. 2. §
(1)bekezdése alapján nemperes eljárásban bírálta el. A bíróság megállapította, hogy a felperes hallgatói jogviszonya
- február 4-én megszűnt, így a felperest jogorvoslati jog a kérelem elbírálásának időpontjában,
- július 25-én az Nftv.
- §
(3)bekezdés c) pontja alapján nem illethette meg. A bíróság megállapította továbbá az ELTE HKR 1. §
(1)bekezdése alapján, hogy a HKR hatálya kiterjed arra a személyre is, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követően jelentkezik záróvizsgára, azonban kizárólag a záróvizsgával összefüggő rendelkezések tekintetében, ezért az alperesnek eljárási kötelezettsége nem állt fenn a felperes kérelmének elbírálására. A felperes a végzéssel szemben fellebbezést terjesztett elő. [7] A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 214.Kpk.45.181/2018/
- számú végzését hatályon kívül helyezte és a bíróságot új határozat hozatalára utasította a
- szeptember
- napján kelt 10.Kpkf.670.446/2018/
- számú végzésével. A Fővárosi Törvényszék a Kúria Kfv.VI.37.506/2017/
- számú döntése mentén kifejtette, hogy a nagyfokú autonómiával rendelkező felsőoktatási intézmények nem hatóságok, eljárásukat, döntéseiket az Nftv. és belső szabályzatuk tartalmazza, így a felsőoktatási intézmények döntéseivel vagy intézkedéseivel szemben az Nftv.
- §
(3)bekezdése alapján biztosított a jogorvoslat jog. Az Nftv. 57. §
(1)bekezdése a hallgatói jogsérelem orvoslását szolgáló hallgatói jogorvoslati jog anyajoga, amely generálisan biztosítja a hallgatói önkormányzat jogi segítségnyújtását, a jogorvoslati kérelem előterjeszthetőségét és az oktatási jogok biztosához fordulás jogát. E jogokat az Nftv. 8. §
(3)bekezdése terjeszti ki a felsőoktatási intézménybe jelentkező és a megszűnt hallgatói jogviszonnyal rendelkezett hallgatót érintő döntésekre és mulasztásokra. A bíróságnak a megismételt eljárásban a kérelmet a régi Pp. XX. fejezete szerinti peres eljárásban keresetként kell minősíteni, el kell végeznie a keresetlevél vizsgálatát és dönteni kell az esetleges pergátló akadályokról. Amennyiben nincs pergátló akadály, akkor a tájékoztató érdemi felülvizsgálatát kell elvégezni. A bíróságnak a megismételt eljárásra a régi Pp. 2017. december 31-ig hatályban volt szabályait kell alkalmaznia. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes a 2018. november 05. napján a bíróságon érkeztetett, ismételten benyújtott keresetlevelében az alperest kérte kötelezni a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására az Nftv. 50. §
(3)és
(5)bekezdésére, az 1. §
(2)bekezdésére, valamint a HKR. 81. §
(3)-
(7)bekezdés, és a 239. §
(2)bekezdésére hivatkozással. [9] Az alperes ellenkérelmében a régi Pp. 330. §
(6)bekezdése alapján a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül kérte elutasítani a bíróságtól. Hivatkozott arra, hogy a felperes a
- március
- napján kelt határozatot nem fellebbezte meg, tehát elfogadta, újabb megadott lehetőség után további vizsgaalkalmak nincsenek, így az Nftv.
- §
(3)bekezdése szerint a jogorvoslati kérelem tárgyában taxatív felsorolásban foglaltakon túl, további határozathozatalra alperesnek törvényi lehetősége nincs. Az elsőfokú ítélet [10] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április 9én kelt 16.K.33.406/2018/
- számú ítélete szerint a felperes keresete nem megalapozott. [11] A bíróság az alperes nyilatkozatával egyezően fogadta el, hogy felperes
- június
- napján Polgári jog tárgyból negyedik alkalommal záróvizsgát tett. Ebből következően az a felperesi állítás, hogy felperesnek
- június
- napján a NEPTUN rendszerben biztosítva volt egy záróvizsga alkalom, jelentősége nincs, mert az (ELTE) ÁJK/791
(2015)számú jogerős határozat
- június
- napján kiüresedett azzal, hogy felperes élt a negyedik vizsgaalkalommal. Felperesnek
- június 16-án a HKR szabályzat alapján nem volt joga záróvizsgát tenni. [12] A bíróság a felperes kérelmét, melyben az alperest kérte kötelezni közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására nem találta alaposnak, mert a Tanulmányi Hivatal megfelelően intézkedett az Nftv.
- §
(1)bekezdése és a HKR 138. §
(1)bekezdése alapján, amikor felperes részére megadta a teljes körű, pontos tájékoztatást, felperes számára hozzáférhető formában. Ezen túlmenően a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság
- szeptember
- napján kelt ELTE/8186/3/
- ügyiratszámú alaki formában meghozott határozatában a felperes ötödszöri Polgári Jog záróvizsga biztosítására utasítás iránti kérelmét jogszabályi lehetőség hiányában elutasította. Az alperes a
- július
- napján kelt ELTE/9308/2
(2017)iktatószámú keresettel támadott levelében szintén tájékoztatta felperest, hogy záróvizsga megismétlési lehetőségére felperesnek 2015-ben volt utoljára lehetősége. [13] A felperes az elsőfokú bíróság szerint az eljárás során sem az Nft. 57. §-ában, sem a Ket. 12. §
(1)bekezdés a) pontjában, sem a HKR 144. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján nem tudta igazolni és bizonyítani sem, hogy kereseti kérelme az alperessel szemben olyan, még elbírálatlan jog-, vagy kötelesség megállapítására, vagy jogosultság igazolására vonatkozik, amelyet az alperes határozatban lenne köteles elbírálni. [14] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az sem intézkedési, sem határozathozatali kötelezettsége nem állt fenn alperesnek a felperessel szemben, a felperesi kereseti kérelem teljesítésére jogszerű lehetőség nem áll fenn, az alperes olyan eljárási szabálysértést sem követett el, amelyre figyelemmel új eljárásra kötelezésének lenne helye, ezért a felperes keresete elutasításra került. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [15] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és bíróság új eljárásra utasítását. Másodlagosan kérte az ítélet megváltoztatását úgy, hogy a Kúria az alperes határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Harmadlagosan az ítélet megváltoztatását kérte az alperes határozata kérelmének megfelelő megváltoztatása útján. [16] A felperes szerint a bíróság a jelen eljárást jóval megelőző, 2015. évi alperesi határozatok meglétére alapítja azon indokát, hogy felperes 2016. szeptemberi vizsgajelentkezése nem minősül közigazgatási ügynek. Az Nftv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely darabszámhoz, számossági alkalomhoz kötné a záróvizsga letételét. Ilyen jogszabályra az alperes nem tudott hivatkozni, a jelen ügyben három alkalommal eljárt elsőfokú bíróság sem tudott a számossági kérdésekben jogszabályi rendelkezést felmutatni. Az Nftv. ugyanakkor időbeli korlátot szab a záróvizsga letételére a 112. §
(1)bekezdésében. [17] A felperes szerint a bíróság súlyos jogszabálysértést követett el azzal, hogy a Ket. 12. §
(2)bekezdését rendeli alkalmazni az ügyre, amely jogszabály egyrészt nem más, mint a Ket. tárgyi hatálya, másrészt a Ket. ezen jogszabályhelyét az Nftv. nem engedi alkalmazni sem a záróvizsgára jelentkezés (Nftv.
- §) sem a jogorvoslati eljárás (Nftv. 57-
- §§) során. A felperes záróvizsga letételére jogosult volt hallgatónak minősül az elbírálás időszakában, így ebben az ügyben a Ket.
- §
(2)nem alkalmazható. A felperesnek a jelen perben támadott, az ELTE/9308/2
(2017)iktatószámú levéllel elvitatott jogát nem érinthette a
- április
- napján jogerőssé vált alperesi határozat [(ELTE) ÁJK/791
(2015)számú határozat]. Az utóbbi ugyanis dékáni döntés, amelyik méltányosságot gyakorol, ami nem minősül közigazgatási határozatnak, mert erre vonatkozó határköre a dékánnak nincsen. [18] Az alperes részéről eszerint nincs olyan döntés, mely mind alakjában, mind tartalmában rendelkezne a záróvizsga lehetőségekről, ahogyan a perbeli 2016/17 őszi záróvizsga jelentkezés tárgyában sem született semmilyen döntés, holott a felperes záróvizsgájával egyetemnek. kapcsolatban döntenie kellett volna az [19] A felperes hivatkozik ELTE/8186/3/2015. számú határozatát felülvizsgáló 16.K.31.561/2016/7/7. számú ítéletre, aminek jogszabálysértéseit kérelmében részletesen kifejti. [20] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. Hivatkozott az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésére a Ket., illetve az Nftv. alkalmazását illetően. Az Nftv. 112. §
(1)bekezdését illetően az alperes kifejtette, hogy az nem vonatkozik a felperesre, mivel ő végbizonyítványt szerzett és záróvizsgákat már tett. Az alperes rámutatott, hogy a felperes nem tartozik az Nftv. személyi hatálya alá. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.33.406/2018/15. számú ítéletét hatályában fenntartja az alábbiak szerint. [22] A Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp. 272. §
(2)és 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelmek keretei között, az azokban megjelölt jogszabályi rendelkezések körében vizsgálta felül. [23] Jelen peres eljárásban a Kúriának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az alperesnek az Nftv. 57. §
(1)bekezdés c) pontja és az 58. §
(3)bekezdés c) pontja alapján a felperessel szembeni eljárási kötelezettsége fennállt-e. [24] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének tényállás-megállapításában szereplő ELTE/8186/3/
- számú határozatát felülvizsgáló, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.31.561/2016/7/
- számú jogerős ítéletére akként hivatkozik, mint amelyiknek nincs jelentősége a jelen ügyben, aminek jogszabálysértéseit azonban kérelmében részletesen kifejti. A Kúria egyetért azzal, hogy ez a határozat jelen ügynek nem tárgya. Ítélt dologként viszont nem is vitatható [régi Pp.
- §
(1)bekezdés]. [25] A Kúria Kfv.VI.37.506/2017/
- számú döntésében kifejtette, hogy a nagyfokú autonómiával rendelkező felsőoktatási intézmények nem hatóságok, eljárásukat, döntéseiket az Nftv. és belső szabályzatuk tartalmazza, így a felsőoktatási intézmények döntéseivel, vagy intézkedéseivel szemben az Nftv.
- §
(3)bekezdése alapján biztosított a jogorvoslathoz való jog. [26] Az ügyben tehát a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között az Nftv., a Ket. és az ELTE HKR szabályai alkalmazása szükséges a jogorvoslathoz való jog fennállásával összefüggésben. Az Nftv. speciális szabályai megelőzik a Ket.-et, az utóbbi szubszidiárius alkalmazása mellett, kivéve amikor az Nftv. kifejezetten a Ket.-et rendeli alkalmazni. Az Nftv. 57. §
(3)bekezdése alapján a hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy [27] intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. A felperes az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt hallgatójaként záróvizsgára való [28] jelentkezéssel összefüggésben terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a bíróságon közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása érdekében, valamint kérte, hogy a bíróság alaki határozat meghozatalára kötelezze alperest. Az Nftv. 58. §
(3)bekezdés c) pontja alapján a korábbi eljárások során megállapítást nyert, hogy a felperes jogosult volt bírósághoz fordulni a felperest érintő hallgatói jogok megsértésére irányuló alperesi intézkedéssel, illetve intézkedés mulasztásával szemben, mert a joggyakorlás, bírósághoz fordulás joga megilleti. [29] Az Nftv. 57. §
(6)bekezdése szerint a Ket. rendelkezéseit alkalmazni kell a jogorvoslati eljárásban hozott határozat alakjára, tartalmára és közlésére. [30] A HKR 138. §
(1)bekezdés alapján a hallgatói ügy minden olyan ügy, amelyben a hallgatói jogviszonnyal összefüggésben, a hallgató jogait, illetve kötelességeit érintő kérdésben a HKR Szabályzat 139. §
(1)bekezdésben meghatározott személy, illetve testület jár el (intézkedik, dönt). A 139. §
(1)bekezdés alapján az Egyetemen hallgatói ügyekben első fokon a dékán, a dékánhelyettes, a Tanulmányi Hivatal vezetője, továbbá a HKR Szabályzatban meghatározott személyek, testületek és szervezeti egységek járnak el, így különösen: a) a Tanulmányi Hivatal, b) a tanulmányi bizottság, stb. [31] Az eljárás megindítása: a HKR 144. §
(1)bekezdése alapján hallgatói ügyben az eljárás hivatalból vagy a hallgató kérelmére indulhat. A
(2)bekezdés alapján hivatalból indul az eljárás, ha arra az Egyetemet jogszabály vagy a HKR Szabályzat kötelezi, valamint akkor is, ha jogszabály vagy a HKR Szabályzat alapján az Egyetemnek valamennyi hallgatóval, vagy azok egy részével közölt felhívására a hallgató jelentkezik (pl. pályázati felhívás stb.). A
(3)bekezdés alapján a hallgató kérelmére akkor indul eljárás, ha jogszabály vagy a HKR Szabályzat rendelkezése alapján a hallgató az eljárás megindítására jogosult. [32] A HKR 240. §
(3)bekezdése alapján, ha a záróvizsgázó kimerítette a 82. §
(5)bekezdésében szabályozott ismételt záróvizsgák keretét, a tanulmányi bizottság kivételesen újabb, negyedik záróvizsgát engedélyezhet az adott képzésen, az adott szemeszter legalacsonyabb önköltségével egyenlő díj megfizetésére kötelezve a jelöltet. [33] Az Nftv. 43. §
(1)bekezdése alapján a hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön. A
(2)bekezdés alapján a hallgató kötelessége, hogy megtartsa a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat. A Ket. 12. §
(2)bekezdés a pontja alapján közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: [34] hatósági ügy): minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez. [35] A Ket. 30. §
- b)és
- e)pontja alapján a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, illetve a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki. [36] A régi Pp. 229. §
(1)bekezdése szerint a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). Az Nftv. 1. §
(2)bekezdés hatálya a felsőoktatás tevékenységében és irányításában részt [37] vevő valamennyi személyre terjed ki. Felperes hallgatói jogviszonya 2011. február 4. napján megszűnt. [38] A felperes kérelmére a Kar dékánja a HKR 240. §
(3)bekezdése alapján méltányossági eljárásban
- március
- napján (ELTE) ÁJK/791
(2015)számú határozatban engedélyezte felperesnek negyedik alkalommal a Polgári jog részzáróvizsga teljesítését azzal, hogy esetleges sikertelenség esetén újabb kérelem beadása szükségtelen, mivel a HKR szabályzat értelmében újabb engedély, és további vizsgaalkalom megadására nincs lehetőség. A felperes a határozatot elfogadta - így kerülhetett sor a
- június
- napján letett záróvizsgára - mely határozat
- április
- napján jogerőre emelkedett. A felperes
- június
- napján Polgári jog záróvizsga tárgyból negyedik alkalommal sikertelen vizsgát tett. [39] Megállapítható, hogy az (ELTE) ÁJK/791
(2015)számú határozat tekintetében a HKR rendelkezéseit kell alkalmazni. A HKR rendelkezései szerint volt lehetősége a felperesnek méltányossági vizsgalehetőséget kérnie. A felülvizsgálati kérelem szerint a dékánnak nincs ilyen jogköre, ezért a határozatnak jogi relevanciája nincsen. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.31.561/2016/7/
- számú jogerős ítélete szerint azonban ez a határozat jogszerű, ami a fentiek szerint ebben az eljárásban már nem vitatható. [40] A HKR szerint a felperes ezzel kimerítette záróvizsgatételi lehetőségeit. A felperes jogállására nézve mindez a következőt jelenti. Egyrészt hallgatói jogviszonya a hivatkozott időben korábban megszűnt. Másrészt mint időközben megszűnt hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatót az Nftv.
- §
(3)bekezdés c) pontja alapján megillető Nftv. 57. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti további, más későbbi, a záróvizsgával kapcsolatos intézményi aktusokkal szembeni jogorvoslati lehetősége sem lehet, hiszen záróvizsgatételi lehetősége a továbbiakban már nem volt. Az Nftv. 58. §-ában szereplő 57. §
(1)bekezdése „megfelelően alkalmazni kell (…) az időközben megszűnt hallgatói jogviszonnyal rendelkezett hallgatót érintő döntésekre" fordulata csakis azt jelentheti, hogy akinek a megszűnt hallgatói jogviszonyával kapcsolatos jogai érvényesítése kérdéses. A felperes esetében ez azonban már nem volt kérdéses, tekintettel a hivatkozott ítélt dolognak minősülő jogerős ítéletre. Ezáltal a megszűnt hallgatói jogviszonyával összefüggő záróvizsga letételével kapcsolatos jogszerű igénye a továbbiakban már nem lehetett. Következésképp újabb ilyen igényének a felsőoktatási intézmény által való kezelése tekintetében volt hallgatói jogviszonyára hivatkozással már nem léphet fel, figyelemmel arra, hogy ebben a tekintetben már nem tartozott az Nftv. hatálya alá. [41] Mindezt a HKR akként tartalmazza 144. §
(3)bekezdésében, hogy a hallgató kérelmére akkor indulhat eljárás, ha jogszabály vagy a HKR szabályzat rendelkezése alapján a hallgató az eljárás megindítására jogosult. A régi Pp. 229. §
(1)bekezdés alapján ehhez hozzáértendő, hogy a jogosultság megkérdőjelezése végső soron addig tehető jogszerűen vita tárgyává, ameddig bírósági ítélet folytán a jogosultság hiányának megállapítása anyagi jogerőre nem tesz szert. Jelen ügyben ez történt. [42] A Kúria mindezek alapján az elsőfokú bírósággal egyezően állapította meg, hogy az alperesnek sem intézkedési, sem határozathozatali kötelezettsége nem állt fenn a felperes most vitatott ügyében, mert a felperesi kérelem teljesítésére jogszerű lehetőség nem volt. [43] A felülvizsgálat kérelem további érve szerint az Nftv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely darabszámhoz, számossági alkalomhoz kötné a záróvizsga letételét. A fentiek szerint az Nftv.-ben nincs ilyen, mivel ennek a viszonynak a szabályozása a HKR-ben történik. [44] A felülvizsgálati kérelem hivatkozza továbbá az Nftv. 112. §
(1)bekezdését. Eszerint a felsőoktatásról szóló
- évi LXXX. törvény (régi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket - folyamatos képzésben -
- szeptember 1-jéig lehet változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni. (…). Azok a volt hallgatók, akik
- szeptember 1-jéig végbizonyítványt szereztek,
- szeptember 1-jéig tehetnek záróvizsgát. (…)". Ez a rendelkezés az Nftv. ún. felmenő rendszerben történő bevezetését szolgálja. Azokra vonatkozik, és tartalmaz átmeneti szabályt e rendelkezés, akik folyamatos képzésben az Nftv. hatályba lépése előtt megkezdett tanulmányaikat az Nftv. hatályba lépése után fejezik be. A felperes esetében a határidőnek önmagában nincs jelentősége, mert neki a HKR rá vonatkozó, hivatkozott szabályainak való megfelelés volt a kötelezettsége, ami nemcsak határidőt, hanem egyéb tartalmakat (egyebek között vizsgapróbálkozási számot) is hordoz. [45] Összességében a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a régi Pp.
- §
(3)bekezdése alapján, a fentiek szerinti indokolással, a Kúria hatályában fenntartotta. Záró rész [46] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [47] Szervezeti képviselet folytán költséget nem kellett megállapítani. az Pp. alperesnél 274. §
(1)felmerülően [48] Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése szerinti le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 75. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a pervesztesnek minősülő felperes viseli. [49] A további felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró