← Magyarország

Bfv.273/2020/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A korábbi Be. 606/B. §

(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja éppen azt tartalmazza, hogy a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként, illetve az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bírót érintő, 2017. április 19. napján hatályba lépett kizárási ok, azaz a korábbi Be. 21. §
(3)bekezdésének a) pontja a
  1. november
  2. napján folyamatban lévő eljárásokban nem, csupán a
  3. november
  4. napja után indult büntetőeljárások esetében minősül kizárási oknak. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.273/2020/
  5. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Soós László, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  6. november
  7. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt: I. rendű Első fok: Másodfok: Miskolci Járásbíróság, 29.B.218/2016/74., ítélet, tárgyalás,
  8. október
  9. Miskolci Törvényszék, 14.Bf.125/2018/6., ítélet, nyilvános ülés,
  10. június
  11. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt, védője útján Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terheltnek a védője útján előterjesztett felülvizsgálati indítványát elbírálva a Miskolci Törvényszék 14.Bf.125/2018/
  12. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Miskolci Járásbíróság a
  13. október
  14. napján kihirdetett 29.B.218/2016/
  15. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  16. §
(1)bekezdés], 8 rendbeli kerítés bűntettében [Btk. 200. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés] és kitartottság bűntettében (Btk.
  1. §), ezért őt halmazati büntetésül hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az I. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Vele szemben 4.301.250 forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt. A kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Miskolci Törvényszék a
  2. június
  3. napján meghozott 14.Bf.125/2018/
  4. számú ítéletével e terhelt tekintetében az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeit egységesen prostitúció elősegítése bűntettének [Btk.
  5. §
(3)bekezdés] minősítette, halmazati büntetését öt év szabadságvesztésre enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet vonatkozásában helybenhagyta. II. [3] A másodfokú jogerős határozat ellen az I. rendű terhelt védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a másodfokú ítélet meghozatalában kizárt bírák vettek részt. [4] Indokai szerint a vádirat benyújtását megelőzően,
  1. december
  2. napján a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság 14.Bnyf.415/2015/
  3. számú végzése meghozatalában, majd
  4. április
  5. napján a 14.Bnyf.135/2016/
  6. számú végzése meghozatalában a másodfokú tanács tagjaként járt el az a két bíró, aki a törvényszék érdemi másodfokú ítéletekor a tanács elnökeként és egyik tagjaként is eljárt. [5] Hivatkozott arra, hogy a másodfokú ítélet meghozatalakor hatályban volt
  7. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
  8. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva az a bíró, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [6] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság alapügyben eljárt tanácsa ezért a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen került megalakításra, mert e bírák nem vehettek volna részt az érdemi ítélet meghozatalában. [7] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Miskolci Törvényszék 14.Bf.125/2018/6. számú ítéletét helyezze hatályon kívül, és másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. [8] A Legfőbb Ügyészség a BF.265/2020/2. számú, a Be. 657. §
(2)bekezdése alapján tett nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványban előadottakat tényszerűnek, magát az indítványt azonban alaptalannak tartotta. [9] Kifejtette: a felülvizsgálati indítványban hivatkozott kizárási szabály alapjául szolgáló 21/
  1. (XI. 30.) AB határozatot
  2. november
  3. napján tették közzé, melyet követett a korábbi Be.
  4. XXIX. törvény szerinti kiegészítése, amely azt írta elő, hogy a korábbi Be.
  5. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti kizárási szabály alapján a bíró a
  1. november 30-a után indult ügyekben minősül kizártnak. [10] Jelen ügyben a nyomozás elrendelésére
  2. november 30-át megelőzően került sor, a másodfokú bíróság ezért nem követte el a felülvizsgálati indítványban hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést. [11] Ezért a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a Miskolci Törvényszék 14.Bf.125/2018/
  3. számú ítéletét hatályában tartsa fenn. [12] A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki. III. [13] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [14] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [15] A 608. §
(1)bekezdés b) pontja szerint pedig a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [16] A 659. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati indítványt - a jelen ügyben nem releváns kivételekkel - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [17] A felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott másodfokú határozatot a Miskolci Törvényszék 2018. június 27. napján hozta meg; ebben az időpontban a korábbi Be. volt hatályban. [18] A korábbi Be. felülvizsgálati indítványban hivatkozott 21. §
(3)bekezdés a) pontját az Alkotmánybíróság 21/
  1. (XI. 30.) AB határozatát követően az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
  2. évi XXIX. törvény
  3. §-a állapította meg a következő szöveggel: „a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt.". [19] A
  4. évi XXIX. törvény
  5. §-a ugyanakkor a korábbi Be.-t kiegészítette a 606/B. §-al, amelynek
(1)bekezdés b) pontja alapján a
  1. évi XXIX. törvénnyel megállapított
  2. §
(3)bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárásokban és a jogerős ítélettel elbírált ügyek tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a 215. §
(3)bekezdése alapján eljáró bíró a
  1. november
  2. után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak. [20] Mindemellett az Alkotmánybíróság vizsgálta a korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjának alaptörvény-ellenességét is, a rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló kezdeményezéseket ugyanakkor elutasította [25/2017. (X. 17.) AB határozat]. [21] Ekként a korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdésére továbbra is irányadó a Kúria (BH 2018.70.) közzétett eseti döntése, melynek lényege - a jelen ügyhöz hasonlóan - az, miszerint a (korábbi) Be. 606/B. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja éppen azt tartalmazza, hogy a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként, illetve az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bírót érintő, 2017. április 19. napján hatályba lépett kizárási ok, azaz a (korábbi) Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja a
  1. november
  2. napján folyamatban lévő eljárásokban nem, csupán a
  3. november
  4. napja után indult büntetőeljárások esetében minősül kizárási oknak. [22] Jelen ügyben az ügyiratok alapján az alábbiak állapíthatók meg: [23] A Miskolci Törvényszék 14.Bf.125/2018/
  5. számú, a Miskolci Járásbíróság 29.B.218/2016/
  6. számú ítéletét felülbíráló határozatának meghozatalában a tanács elnökeként és a tanács tagjaként részt vett egyik bíró korábban részt vett - a Miskolci Törvényszék
  7. április
  8. napján meghozott 14.Bnyf.135/2016/
  9. számú, a Miskolci Járásbíróság 33.Bny.221/2016/
  10. számú végzését felülbíráló végzésének és - a Miskolci Törvényszék
  11. december
  12. napján meghozott 14.Bnyf.415/2015/
  13. számú, a Miskolci Járásbíróság 33.Bny.795/2015/
  14. számú végzését felülbíráló végzésének meghozatalában. [24] Ezen kívül az érdemi másodfokú ítélet meghozatalában bíróként részt vett egyik bíró részt vett a Miskolci Törvényszék
  15. július
  16. napján meghozott 14.Bnyf.241/2015/
  17. számú, a Miskolci Járásbíróság 33.Bny.438/2015/
  18. számú végzését felülbíráló végzésének meghozatalában. [25] A törvényszék mindhárom végzését a korábbi Be.
  19. §
(3)bekezdése szerinti eljárásban hozta meg. [26] Az ügyben a büntetőeljárás
  1. június
  2. napján indult meg. [27] Következésképpen jelen ügyre a korábbi Be. 606/B. §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazható, amely szerint a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a 215. §
(3)bekezdése alapján eljáró bíró a
  1. november
  2. után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak. [28] Ebből következően sem a korábbi Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pontja, sem a jelenleg hatályos eljárási törvény 608. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. [29] Ekként a Kúria - a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, miután a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéseket sem észlelt - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [30] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a 458. §
(3)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.