A határozat elvi tartalma: Az orvosszakértő kirendelése a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perekben sem mellőzhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.21.655/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit a tanács elnöke Nyírőné dr. Kiss Ildikó előadó bíró . Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Filipinyi Józsefné dr. ügyvéd, ügygondnok (fél címe 1) Az alperes: alperes neve (alperes neve ügyintéző: Zsigmondné dr. Benke Éva ügyész, fél címe 2) A per tárgya: Gondnokság alá helyezés megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: B.csabai Járásbíróság 4.P.20.320/2017/
- A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 17.Pf.25.339/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperest képviselő ügygondnok munkadíját 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forintban állapítja meg, amelyet az állam visel. Felhívja a Kúria Költségvetési és Ellátási Főosztályát, hogy az ügygondnoki munkadíjat a számla bemutatását követően Filipinyi Józsefné dr. ügyvéd (fél címe 1) részére fizesse ki. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperest a Gyulai Járásbíróság a Gyulai Törvényszék 17.Pf.25.027/2016/
- számú ítélete folytán
- január hó
- napján jogerőre emelkedett 12.P.20.025/2015/
- számú ítéletével cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondokság alá helyezte az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása, a hivatalos eljárások kezdeményezése, bírósági, ügyészségi és más hatósági eljárásokban nyilatkozatok megtétele körében és az alperest a választójogból kizárta. A Kúria a
- február
- napján hozott Pfv.II.20.940/2017/
- számú ítéletével a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta: a felperes választójog gyakorlásából történő kizárására irányuló keresetet elutasította. Ezt meghaladóan a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta. A jogerős ítélet meghozatala óta a felperes pszichiátriai betegségében és élethelyzetében nem következtek be lényeges változások.
- évben daganatos betegséget állapítottak meg nála és 2017 tavaszán megműtötték, ami miatt össz-szervezeti egészségkárosodását 80%-ban állapították [3] [4] [5] meg. Havi 50.000 forint körüli rokkantsági ellátásban részesül, amelyet 15.850 forint letiltás terhel. Továbbra is őstermelő, de ténylegesen már nem foglalkozik állattartással. A daganatos betegsége miatt előírt vizsgálatokon mindig pontosan megjelent, a havi rendszerességgel adott injekciós hormonkészítményt felvette, gyógyszereit szedte, az orvosi utasításoknak eleget tett. Pszichiátriai megbetegedése miatt a S.-i Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központot egy-háromhavi időközönként felkereste, ahol gyógyszer szedését írták elő számára. A felperes tudata jelenleg tiszta, éber. Térben és időben orientált, megjelenése ápolt, rendezett. Magatartása konvencionális, merev. Beszéde folyamatos, kellően hangsúlyozott, nyelvtanilag helyes, de indulatteli, amikor a tanyájukhoz kapcsolódó eseményekről beszél. Felfogása ép, figyelme felkelthető, terelhető, rögzíthető. Gondolkodása alakilag ép, rendszerré szerveződött, üldöztetéses téveszmének imponáló gondolati tartalmak, vonatkoztatások vannak jelen, amelyek a tanyájukhoz és az ahhoz kapcsolódó ingatlan ügyeivel kapcsolatban álló személyekhez, hatóságokhoz kötődnek. Életének egyéb területeire nem kimutathatóak téveszmék vagy paranoid, szenzitív beállítódás, vonatkoztatási készenlét, kóros jelentőségátadás. Érzékcsalódásai nincsenek. Hangulata irritábilis, affektíve telített. Érzelmileg igénybe vehető. Szorongás, belső feszültség nincs. Indulati kontrollja megtartott, morális és etikai fékrendszere kialakult, akarati élete megtartott, aktív, tevékeny. Pszichomotorium tempója átlagos. Gesztusai, mimikái adekvátak, kellően kifejezőek. Emlékezeti kincsét az üldöztetéses gondolati tartalmak és vonatkoztatások átszínezik. Intellektusa iskolázottságának és életkorának megfelelő. A felperes a korábban megindított hivatali és bírósági eljárásokat igyekszik folytatni és a per megindításáig hozzávetőlegesen további tíz új eljárást indított. A kirendelt hivatásos gondnokot nem fogadja el, az eljárások megindításához szükséges gondnoki hozzájárulásra történő hatósági felhívásokat a hatóságok hozzá nem értésének véli. Beadványai érzelmileg túlfűtöttek, sértő hangvételűek, tartalmukban a hatóságok ellene irányuló egyeztetett összeesküvését hangsúlyozzák. Életét jelenleg is a beadványok szerkesztése tölti ki. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] [8] [9] A felperes keresetében a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezése megszüntetését kérte. Keresetének alapjául előadta: megalapozatlan szakértői vélemények alapján, indokolatlanul helyezték gondnokság alá, annak feltételei nem állnak fenn. Valós támadások érik, amelyek ellen nem tud intézkedni. Hivatásos gondnoka nem törvényes képviselő, csak „álgondnok", így anyagi ügyeinek intézése, az édesapjáról való gondoskodás a gondnokság alá helyezés miatt ellehetetlenült. Gondnokság alá helyezése alapvető emberi jogait, személyhez fűződő jogait sérti. Nem szenved mentális zavarban, azok az események, amelyek miatt eljárásokat kezdeményez, valós, megtörtént események, nem paranoid elmezavar következményei. Az orvosi kezeléseket maradéktalanul igénybe veszi, képes átlátni és intézni. Onkológiai kezelését egyedül is el tudja látni, a pszichiátriai ambuláns rendeléseken is rendszeresen megjelenik. A felperes ügygondnoka a gondnokság alá helyezés megszüntetését kérte. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A bíróság a gondnokság alá helyezést csak akkor szüntetheti meg, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. A felperes a gondnokság alá helyezési per anyagához képest nem szolgáltatott olyan új bizonyítékot, ami arra engedne következtetni, hogy a gondnokság alá helyezés megszüntetése indokolt. A felperes továbbra is beadványok sokaságával árasztja el a különböző hivatalos szerveket, jelenleg is ez tölti ki mindennapjait. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Döntését a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
- §
(2)bekezdésére és a 2:30 §
(1)bekezdésére alapította. [11] Azt vizsgálta, hogy a felperes pszichés állapotában és ennek következtében az életvitelében a gondnokság alá helyezés óta történt-e olyan változás, ami indokolttá teszi a megszüntetését. Ennek megítélése olyan különleges szakértelmet igényel, ami a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 177. §
(1)bekezdése alapján szakértői bizonyítást indokol és ennek lefolytatása a régi Pp. 312. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 310. §
(2)bekezdése szerint a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perekben sem mellőzhető. [12] A perben a felperes kérelmére is kirendelt pszichiátriai szakértő előzetes igazságügyi elmeorvosi szakvéleményében kifejtette: a végleges szakvélemény elkészítéséhez a felperes strukturált pszichiátriai kivizsgálása szükséges, amelynek része a pszichodiagnosztika, azon belül a projektív tesztek elvégeztetése is. A diagnózis megállapítása érdekében a felperes elmemegfigyelése javasolt; betegsége és életkörülményei miatt amennyiben lehetséges, ambuláns formában. Végleges véleményt a megfigyelési és kivizsgálási adatok birtokában tud csak előterjeszteni. [13] Az elsőfokú bíróság a felperessel történt egyeztetés után végzésével elrendelte a fekvőbeteggyógyintézetben való elhelyezését azzal a feltétellel, hogy a vizsgálatok lehetőség szerint ambuláns módon történjenek. Az ebben való részvételt a felperes eredeti nyilatkozatában vállalta, majd véleményét megváltoztatva a végleges szakvélemény elkészítéséhez szükséges elmemegfigyelésnek nem vetette alá magát, határozottan visszautasította az ebben való részvételt ambuláns módon is. [14] Az elsőfokú bíróság a 2017. október hó 4. napján tartott tárgyaláson tájékoztatta a felperest, hogy a régi Pp.164. §
(1)bekezdése alapján neki kell bizonyítania: nem szenved mentális zavarban; illetve, ha szenved, ez a belátási képességére nincsen kihatással, ezért a cselekvőképességét részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezése is szükségtelen. Az elsőfokú bíróság arra is figyelmeztette a felperest: ha nem veti alá magát a vizsgálatnak, a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A felperes elutasította az elmemegfigyelésen való részvételt, így nem bizonyította azt az állítását, hogy már nem szenved mentális zavarban ezért a gondnokság alá helyezése szükségtelen. [15] A gondnokság alá helyezés óta a felperes egyéb életkörülményeiben sem következett be olyan változás, ami kereseti kérelmének teljesíthetőségét valószínűsítette volna. Eljár ugyan ambuláns pszichiátriai ellenőrzésekre, azonban ezek szükségességével nem ért egyet és édesapjának tanúvallomása szerint a vizsgálatokon csak azért vesz részt, hogy bizonyítható legyen az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása körében gondnokság alá helyezésének indokolatlansága. A felperes előadásából és a tanúk vallomásából is kitűnik, hogy nincs pszichiátriai betegségtudata. [16] A felperes előadása, az általa becsatolt okiratok és tanúvallomás szerint nem hagyott fel a hatósági, bírósági eljárások indításával sem, napjainak nagy részét a beadványszerkesztés tölti ki, kérelmei elutasítása miatt keletkezett perköltségtartozásai anyagi helyzetét is megingatják. [17] A felperes nem bizonyította a gondnokság alá helyezés megszüntetésének alapjául szolgáló feltételeket és egyéb körülményei is arra utalnak, hogy a gondnokság alá helyezésének fennmaradása az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása és a bírósági, ügyészségi, hatósági eljárások kezdeményezése, ott nyilatkozatok megtétele körében a felperes érdekei védelme céljából továbbra is szükséges. [18] A felperes és ügygondnoka fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, mert az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helyes mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a perben nem bizonyította a gondnokság alá helyezés feltételeinek megszűnését. [19] A gondnokság alá helyezés módosítása, megszüntetése, illetve felülvizsgálata iránti per tárgya a gondnokság alá helyezés iránti perével lényegében azonos: annak megállapítása, hogy az érintett személy belátási képességének csökkenése vagy hiánya a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezést tesz szükségessé. A gondnokság alá helyezés módosítása, illetve megszüntetése iránti perre ezért - ideértve a választójogból való kizárásra vagy a kizárás megszüntetésére vonatkozó eljárást is - a régi Pp. 312. §
(3)bekezdése értelmében a gondnokság alá helyezési per szabályait, a régi Pp. 304-
- § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, továbbá a régi Pp. általános rendelkezései közül azokat, melyeknek alkalmazását a XVIII. fejezet nem zárja ki, illetve amelyekkel kapcsolatban e fejezet nem állapít meg speciális rendelkezéseket. [20] Az elsőfokú bíróság fenti jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazásával tette vizsgálat tárgyává, hogy a felperes esetében továbbra is fennállnak-e a gondnokság alá helyezés feltételei, változtak-e a felperes körülményei. [21] Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárásban meghallgatta a felperest, feltárta az életkörülményeit, tanúbizonyítást folytatott. A régi Pp.
- §
(2)bekezdése szerint a bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára igazságügyi elmeorvos-szakértőt rendel ki. Az elmeorvos-szakértő kirendelése csak a 309. §
(3)bekezdésében meghatározott okból mellőzhető. Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelésére van szükség, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az alperes megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben való - legfeljebb harminc nap időtartamú elhelyezését. A régi Pp. 312. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó régi Pp. 310. §
(2)bekezdése szerint az orvosszakértő kirendelése a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perekben sem mellőzhető. [22] Az elsőfokú bíróság ezen jogszabályi rendelkezések alapján rendelt el pszichiátriai szakértői bizonyítást az ügyben. A szakértő indokoltnak tartotta a felperes elmemegfigyelését, amelynek nem vetette alá magát. Az elsőfokú bíróság ezért a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozta meg a határozatát, elfogadta e körben a kirendelt szakértő előzetes véleményét a felperesről, amely szerint a felperes mentális tüneteiben nem történt lényeges változás a gondnokság alá helyezés óta. A tanúk vallomása és a felperes személyes előadása alapján is az volt megállapítható, hogy a felperes életkörülményeiben sem következett be lényeges változás. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [23] A jogerős ítélettel szemben a felperes és ügygondnoka terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A jogerős ítélet sérti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 188. § b) pontját, a 192. §
(1)bekezdését és a 200. §
(1)bekezdését, továbbá a régi Pp. 310. §
(2)bekezdését. [24] A perben kirendelt szakértő a felperes elmemegfigyelését ambuláns formában kérte. A bíróság ennek ellenére a felperes fekvőbeteg-gyógyintézetben történő elhelyezését rendelte el, amelyre az Eütv. 200. §
(1)bekezdése alapján csak akkor lenne lehetőség, ha az a gyógykezelés elmaradása miatt kialakult veszélyeztető állapot miatt szükséges. A felperes nem valósította meg az Eütv.
- § b) pontjában szabályozott veszélyeztető magatartást. A felperes személyi körülményei nem tették lehetővé a fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálaton való részvételt, mert beteg édesapját el kellett látnia. [25] A jogerős ítélet azért is jogszabálysértő, mert az eljárt bíróságok által hivatkozott régi Pp.
- §
(2)bekezdése a gondnokság alá helyezési perekre irányadó. Adott ügyben azonban a felperes mint gondnokolt kérte a cselekvőképességét részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés megszüntetését, ezért a fekvőbeteg-gyógyintézetben való elhelyezésének elrendelése indokolatlan és jogszabálysértő. [26] A felperes szenved bizonyos mentális zavarban, szükséges annak vizsgálata, hogy a mentális zavara nincs kihatással a belátási képességére, kezelhető a betegsége és már nem áll fenn a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság elrendelésének oka. A szakértői vizsgálat ambuláns formában is elvégezhető, amelyhez nem szükséges a harminc napos fekvőbeteggyógyintézeti vizsgálat. A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a szakvélemény megismétlését indítványozta azzal, hogy a szükséges vizsgálatokat a szakértő ambulánsan végezze el. [27] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Az Eütv. szerinti intézeti gyógykezelésbe vétel; a sürgősségi vagy a kötelező intézeti gyógykezelés az Eütv. speciális, az érintettek személyi szabadságát korlátozó nemperes eljárás, amelynek alapja az Eütv. 188. § b) pontjában megjelölt veszélyeztető magatartás. A régi Pp. 310. §
(2)bekezdésében szabályozott, megfigyelési célból megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben való elhelyezés pedig a gondnokság alá helyezés iránti perekben előírt szakértői vizsgálathoz kapcsolódik. A két eljárás egymástól független. [28] Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával a mentális állapotot felmérő szakértői vizsgálatot rendelt el, azonban a felperes az előzetes igazságügyi elmeorvosi szakvéleményben javasolt megfigyelésnek nem vetette alá magát, azt határozottan visszautasította. A felperes a
- május
- napján tartott elsőfokú tárgyaláson megismerte az előzetes szakvéleményt, azzal egyetértett és elfogadta, hogy a végleges szakvélemény elkészítéséhez megfigyelése szükséges. Az elsőfokú bíróság az előzetes szakvéleménnyel összhangban, a jogszabály által biztosított keretek között rendelte el a felperes kórházban történő megfigyelését. A végzés a régi Pp.
- §
(2)bekezdésében elsőként megjelölt vagylagos feltételnek megfelelt, az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül rendelkezett a felperes fekvőbeteg-gyógyintézetben való elhelyezéséről. [29] Az észszerű mértéket többszörösen meghaladóan kezdeményezett bírósági peres eljárások sikertelensége nem az ügyben eljáró bíróságok felperes által állított törvénysértő magatartásával állnak oksági kapcsolatban, hanem annak következményei, hogy ezekben az ügyekben a felperes a betegsége folytán nem képes érdekei felismerésére és az annak megfelelő eljárásra. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp. 275. §
(2)bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. [31] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [32] A felperes felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul sérelmezte a régi Pp. 310. §
(2)bekezdés rendelkezéseinek az adott, gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perben történt alkalmazását. A másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül vezette le a jogerős ítéletben, hogy a régi Pp. 312. §
(3)bekezdésében foglalt utaló szabály alapján a régi Pp. 304-311. §-ok - így közöttük a 310. §
(2)bekezdés - rendelkezéseit a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perre is alkalmazni kell (jogerős ítélet
- oldal hetedik bekezdés). A Kúria maradéktalanul egyetért a másodfokú bíróság ebben a körben kifejtett érvelésével, annak megismétlését a régi Pp.
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 254. §
(3)bekezdése szerint mellőzi. [33] A felperes alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelemben arra, hogy az elsőfokú bíróság az Eütv. 200. §
(1)bekezdés megsértésével rendelte el a felperes fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezését, mert nem tanúsított az Eütv.
- § b) pontjában írt veszélyeztető magatartást, és nem álltak fenn a személyes szabadsága korlátozásának az Eütv.
- §
(1)bekezdésében írt feltételei sem. Az Eütv. 188-201/B. §-ai a pszichiátriai betegek gyógykezelésének és gondozásának szabályait; közöttük a veszélyeztető magatartást tanúsító pszichiátriai beteg kötelező gyógykezelése bíróság általi elrendelésének feltételeit tartalmazzák. A pszichiátriai beteg kötelező gyógykezelésének elrendelése önálló bírósági eljárás, nincs semmilyen kapcsolatban a gondnokság alá helyezési perekben a szakértői vizsgálat lefolytatása érdekében elrendelt fekvőbeteggyógyintézeti elhelyezéssel. Adott ügyben a pszichiátriai beteg kötelező gyógykezelése elrendelése szabályainak alkalmazása és ezáltal megsértésük fel sem merülhetett. [34] A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az elsőfokú eljárásban fennállt a fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezés régi Pp. 310. §
(2)bekezdésében foglalt azon feltétele, hogy a szakértői vizsgálattal kapcsolatban a felperes hosszabb ideig tartó megfigyelésére volt szükség. A felülvizsgálati kérelem érvelésével szemben ezt az elsőfokú bíróság a szakértő indítványának megfelelően a felperes betegségére és személyi körülményeire tekintettel ambulánsan rendelte el, amelyet a felperes sem ellenzett és a közreműködést is vállalta (
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal). Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság a megfigyelés lefolytatását a felperes által megjelölt egészségügyi intézményben, a B. Megyei Központi Kórházban rendelte el (
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal); továbbá arról is tájékoztatta, hogy egészségi állapotának romlása esetén észszerű mértékű halasztás engedélyezését is kérheti (
- sorszámú végzés). [35] Ezen intézkedésekből kitűnik, hogy az elsőfokú bíróság a fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezés elrendelésekor a felperes érdekeinek; továbbá az anyagi jogi jogszabályokban előírt, de az eljárásban is irányadó fokozatosság és arányosság feltételeinek figyelembevételével járt el, eljárása nem sértette a régi Pp.
- §
(2)bekezdését. [36] A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sérti, ezért azt a régi Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül bírálta el. [38] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban nem merült fel költsége. A felperest képviselő ügygondnok munkadíját a Kúria a 32/2003. (VIII.22) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdésére figyelemmel állapította meg, viseléséről pedig a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és a
- § alapján rendelkezett. [39] A felülvizsgálati eljárási illeték az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(3)bekezdés d) pontja és az 50. §
(1)bekezdése alapján 70.000 forint, amelyet a felek régi Pp. 311. §
(6)bekezdésével megállapított teljes költségmentessége folytán a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és a
- § alkalmazásával az állam visel. Budapest,
- június
- dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. a tanács elnöke, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. előadó bíró, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: