← Magyarország

Mfv.10650/2007/7 – Kúria

MfvK.IV.10.650/2007/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Vassné dr.Kemecsei Hedvig ügyvéd által képviselt K. Kft. felperesnek a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe a felperes pernyertessége érdekében a dr.Kokas Karolina ügyvéd által képviselt V. K. T. beavatkozott - a Nyíregyházi Munkaügyi Bírság

  1. március
  2. napján kelt 3.M.1255/2006/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Nyíregyházi Munkaügyi 3.M.1255/2006/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 10.000./azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S P. S. Z-né
  6. január
  7. napján este Nyíregyházán az Ö-n lévő F. J. téri óvodából - munkahelyéről - az L. út
  8. szám alatti lakására tartott. Mivel munkahelye és a lakása között nincs járda, ezért az F. J. téren, az úttesten közlekedett. Amikor a lakásához vezető L. utcai járdaszakaszra kívánt fellépni, az útpadka előtti részen a jeges úton megcsúszott, elesett, a bal keze zúzódást szenvedett. Az alperes
  9. október 24-ei fizetési meghagyásával a balesettel összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén 89.013.- Ft egészségbiztosítási ellátási költség, valamint kamatai megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes keresetében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését és fizetési kötelezettsége alóli mentesítését kérte. A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a nyíregyházi önkormányzati tulajdonú utak, járdák, parkolók és egyéb közterületek kezelői feladatait a V. K. T. /a továbbiakban: felperesi beavatkozó/ látja el. A felperesi beavatkozó és a felperes
  10. december
  11. napjától
  12. február
  13. napjáig terjedő időszakra hószolgálati szerződést kötött, amelynek értelmében a Nyíregyháza Ö-i lakótelep szervizútjainak, járdáinak és lépcsőinek, valamint a D-i út F. felé vezető szervizút és útforduló, és az E. felé vezető szervízút és járda téli hószolgálati, síkosságmentesítési és hóeltakarítási munkáit a felperes végzi el. A megállapodás kiterjedt a balesettel érintett L. utcára és F. J. térre is. Az F. J. tér IV.-es közútkezelési főszolgáltatási osztályba besorolt közút. A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004./I.28./ GKM rendelet /a továbbiakban: R./ 3.
  14. pontjában, illetve 3-
  15. táblázatában foglaltak alapján a munkaügyi bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperesnek, mint vállalkozónak 4-5 órán belül meg kellett volna kezdenie a szórási munkálatokat, és 24 órán belül a síkosságot meg kellett volna szüntetnie. Megállapította, hogy a felperes január
  16. napján reggel 5 óra 20 perctől 10 óra 10 percig végzett sózást és hótolást Ö-n, majd legközelebb január 20-án reggel 8 óra 35 perc és délután 13 óra 16 perc között végzett ismételten sózást. Az iratok között fellelhető meteorológiai szakvéleményből kitűnően január 18-án 3-8 mm hó esett, január 19-én a napi csapadék már nem volt számottevő, de erős viharos szél volt. A munkaügyi bíróság a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy a kötelező egészségbiztosítási ellátásairól szóló
  17. évi LXXXIII. törvény /a továbbiakban: Ebtv./
  18. §-a szerinti felelőssége a felperesnek megállapítható, ezért a balesetet szenvedett egészségbiztosítási ellátását köteles megtéríteni. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az R. 3.3.
  19. pontjában, továbbá Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/2004./XII.16./ KG számú rendelete /a továbbiakban: Önkr./
  20. § /1/ bekezdésébe, valamint a Polgári perrendtartásról szóló
  21. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  22. § /1/ bekezdésébe és
  23. § /1/ bekezdésébe ütközik. A felperes előadta, hogy a jogerős ítéleti megállapítással ellentétben szerződéses kötelezettségének eleget tett, azonban a
  24. január
  25. és 19-ei időjárás széllökésekre figyelemmel átlagosnak nem tekinthető. Állította, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Hangsúlyozta, hogy az alperes megtérítésre csak a közút kezelőjét kötelezheti, polgári jogi szerződés vizsgálata nem tartozhat a hatáskörébe. A felperesi beavatkozó beadványában a felülvizsgálati kérelemben előadottakhoz csatlakozott. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes a perbeli időszakban síkosságmentesítést nem végzett, a síkosságmentesítés szempontjából a széllökéseknek nincs jelentősége. Hangsúlyozta, hogy a közút tisztántartásáért a felperes volt felelős, ezért megtérítési kötelezettsége is a felperesnek áll fent. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az R. 3.3.
  26. pontja értelmében „Síkosság elleni védekezés" címszó alatt az alábbiakat tartalmazza: A téli út üzemeltetése során az I. és a II. közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolt közutakon az útellenőrző szolgálat mellett egymást kiegészítve az őrjáratos szórógépek vezetője végezhet téli útellenőrzést. A III-IV. és az V.-ös közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolt közutakon elsősorban az útellenőrző szolgálattal igény szerinti gyakorisággal végzendő a téli útellenőrzés. A síkosság elleni védekezés ajánlott szolgáltatási szintjeit a 3-
  27. táblázat tartalmazza. A táblázat adatai átlagos téli időjárásra vonatkoznak. Átlagos téli időjárásnak tekinthető, ha a hőmérséklet -8°C vagy annál magasabb, és a szél sebessége kisebb, mint 30 km/óra. Alacsonyabb hőmérséklet vagy nagyobb szélsebesség, továbbá ónos eső esetén a szórási munka észleléstől számított megkezdése eltolódhat, és elvégzésének időtartama meghosszabbodhat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hidak és egyéb műtárgyak síkosságmentesítésére. A 3-1.-es táblázat a „Síkosság elleni védekezés ajánlott szolgáltatási szintjei" cím alatt a 4-5.-ös közútkezelési szolgáltatási osztályba tartozó közutak esetében a szórási munka megkezdésének időpontját az észleléstől számítva 4-5 órában, a síkosság megszüntetésének határidejét 24 órában határozza meg. Az Önkr.
  28. § /1/ bekezdése kimondja, hogy átlagos téli időjárás esetén, ha a hőmérséklet -8°C vagy annál magasabb, és a szél sebessége kisebb, mint 30 km/óra, a síkosság elleni védekezés szolgáltatási szintje IV-V. közútkezelési szolgáltatási osztály esetében a síkosság megszüntetésének határideje 24 óra. A Polgári perrendtartásról szóló
  29. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  30. § /1/ bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A Pp.
  31. § /1/ bekezdése kimondja, hogy az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást, az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A Legfelsőbb Bíróság osztotta a munkaügyi bíróság jogerős ítéletében kifejtett azon álláspontot, hogy a felperes szerződésben vállalt kötelezettségének nem megfelelően tett eleget, ezért a baleset bekövetkezése miatt felelőssége fennáll. Az eljárt bíróság a szükséges bizonyítékok beszerzésével, azok okszerű mérlegelésével állapította meg, hogy a felperes nem tudta bizonyítani: az adott útszakasz tisztántartása vonatkozásában úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogerős ítéletben kifejtettek nem ellentétesek sem az R. 3.3.
  32. pontjában, sem az Önkr.
  33. § /1/ bekezdésében foglaltakkal. Az irányadó ítéleti tényállás szerint ugyanis a perbeli útszakaszon jó részt
  34. január 8-án alakult ki csúszós hóréteg, amelyet a felperes 24 órát meghaladó időtartam eltelte után sem szüntetett meg, ezért történhetett meg az, hogy a balesetet szenvedett
  35. január
  36. napján elcsúszott, és sérülést szenvedett. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a perbeli időszak átlag hőmérséklete átlagosnak, illetve inkább átlag felettinek tekinthető, míg a viharos széllökések a csúszós hóréteg kialakulásában nem játszhattak olyan szerepet, amely a síkosság elleni védekezés ajánlott szolgáltatási szintjétől való eltérést indokolhatta. A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy az Ebtv.
  37. § /2/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  38. § /1/ bekezdése alapján a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy legalább a személygépkocsival történő járhatóságot biztosította. E bizonyítási kötelezettségének azonban nem tudott eleget tenni, a csatolt menetlevelek, illetve Sz. P. L. A. tanú vallomása nem igazolja, hogy a felperes a szükséges csúszásmentesítést elvégezte. A fentiekre figyelemmel a munkaügyi bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, a jogerős ítélet nem ellentétes a Pp.
  39. § /1/ bekezdésében foglaltakkal, mert iratellenesség, nyilvánvaló logikai ellentmondás nem volt megállapítható. A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul sérelmezte az indokolási kötelezettség elmulasztását. A munkaügyi bíróság ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, azok megjelölése mellett helyes tényállást állapított meg, és ítéleti indokolása részletesen tartalmazza azokat a jogszabályokat is, amelyekre alapozva a felperes felelősségét megállapította. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  40. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  41. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  42. § /1/ bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. Budapest,
  43. június
  44. dr.Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, dr.Darák Péter sk. előadó bíró, dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.