A határozat elvi tartalma: Az engedély nélküli gépjárművek behajtását akadályozó süllyedő oszlop üzemeltetése nem minősül fokozott veszéllyel járó tevékenységnek, az ezzel kapcsolatban elszenvedett baleset elbírálására az általános kártérítési felelősség szabályai irányadóak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.22.006/2018/
- szám A tanács tagjai: . Döme Attila a tanács elnöke Salamonné dr. Piltz Judit előadó bíró . Zumbók Péter bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: Ujvári és Báji-Patay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Báji-Patay Gergely ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: . Nyitrai Judit ügyvéd A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Környéki Törvényszék 2.Pf.20.434/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: áci Járásbíróság 2.P.20.015/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-száz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 231.200 (kétszázharmincegyezer-kétszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- április 28-án kerékpárral haladva, bokatöréssel járó balesetet szenvedett. A felperes egy „Mindkét irányból behajtani tilos!" táblával és „Kivéve engedéllyel" kiegészítő táblával ellátott utcába kanyarodott be, amikor az alperes üzemeltetésében álló süllyedő oszlop kiemelkedett, ezáltal a felperes elesett. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] [4] [5] A felperes keresetében 1.111.600 forint vagyoni kár és 1.200.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-át és 6:
- §
(1)bekezdését jelölte meg. Álláspontja szerint az alperes által üzemeltetett süllyedő oszlop fokozott veszéllyel járó tevékenység, amellyel kapcsolatban a kára bekövetkezett. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatva annak jogalapját és összegszerűségét. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A süllyedő oszlop üzemeltetését a Ptk. 6:
- §-a alapján fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősítette. A felperes részéről a „behajtani tilos" jelzés figyelmen kívül hagyása miatt KRESZ [1/
- (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet] szabályszegést állapított meg, amelyet a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívüli elháríthatatlan oknak minősített, ezért az alperes felelősségét nem találta megállapíthatónak. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [9] Ítélete indokolásában - az elsőfokú bíróságtól eltérően - az alperes által üzemeltetett oszlop működését nem minősítette fokozott veszéllyel járó tevékenységnek, mert álláspontja szerint nem valósulnak meg azok a kritériumok, amelyek a bírói gyakorlat alapján a veszélyes üzemi felelősség megállapításához vezethetnek. Erre tekintettel a jogvita elbírálására a Ptk. 6:
- §-ában írt általános kártérítési felelősség szabályait alkalmazta. [10] Helytállónak találta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a felperes a KRESZ rendelkezésével ellentétesen hajtott be kerékpárral a perbeli útszakaszra. Meglátása szerint a felperes nem bizonyította, hogy a perbeli időpontban a süllyedő-emelkedő oszlop nem üzemszerűen működött. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az alperes megfelelően gondoskodott arról, hogy a perbeli útszakaszon a „behajtani tilos" táblával összhangban a módosított közlekedési rendre a figyelmet felhívja. [11] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytálló érdemi döntését részben eltérő jogi indokolással hagyta helyben. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát. [13] Megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdését, valamint a Ptk. 6:535. §
(1)bekezdését jelölte meg. [14] A felperes felülvizsgálati kérelmét és annak érvrendszerét arra alapította, hogy álláspontja szerint a másodfokú bíróság az oszlop üzemben tartását helytelenül nem minősítette fokozott veszéllyel járó tevékenységnek. Álláspontja szerint a veszélyes üzemi jelleget maga az alperes sem vitatta, a másodfokú bíróság pedig megsértette az indokolási kötelezettségét, mert nem adta indokát a felperes álláspontjától eltérő minősítésnek. [15] Hivatkozott annak bizonyítottságára, hogy a süllyedő oszlop miatt esett el. Álláspontja szerint - a veszélyes üzemi jellegre tekintettel - neki a kár bekövetkeztét és annak mértékét kellett bizonyítania, ezt követően az alperesre hárult a bizonyítási teher a kimentéssel, illetve a közrehatással kapcsolatban. Érvelése szerint magatartása, illetve az azzal megvalósított KRESZ szabálysértés sem elháríthatatlan, sem a veszélyes üzemi tevékenység szempontjából külső oknak nem minősíthető. Továbbra is állította, hogy az oszlop nem működött üzemszerűen, illetve a bíróságok álláspontjával ellentétben sem az iskolai végzettségének, sem helyismeretének nincs relevanciája a jogvita szempontjából. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, annak helyes indokai alapján. [17] Álláspontja szerint a süllyedő oszlop működtetése nem minősül fokozott veszéllyel járó tevékenységnek. Kiemelte, hogy erre már az elsőfokú eljárásban is hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [19] A Pp. 270. §
(2)bekezdésének és a Pp. 275. §
(3), illetve
(4)bekezdéseinek együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja lehet valamely anyagi jogi vagy eljárási szabálysértés, utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása van. [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében mind anyagi, mind eljárási szabálysértésre hivatkozással támadta a jogerős ítéletet. [21] A felperes felülvizsgálati kérelmét és annak érvelését arra alapította, hogy álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytelenül foglalt állást akként, hogy a felperes által üzemeltetett süllyedő oszlop nem minősül fokozott veszéllyel járó tevékenységnek, ebből az okból támadta a bizonyítékok mérlegelését is. [22] Utalt a Kúria arra, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység fogalma, illetve a veszélyes üzemi felelősség köre jogszabályban nincs definiálva. Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy minden esetben egyedileg kell elbírálni, hogy az adott tevékenység fokozott veszéllyel jár-e. A bírói gyakorlat általában ide sorolja a gépi erővel, vagy a természeti törvények felhasználásával működtetett berendezéseket, amelyeknél csekély hiba is komoly károsodáshoz vezethet. [23] A Legfelsőbb Bíróság BH
- számú eseti döntésében rámutatott, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység fogalmához tartozó kör a technika fejlődésével bővül, ezért a bíróságnak egyedileg kell eldöntenie, hogy az adott ügyben vizsgált tevékenység fokozott veszéllyel jár-e. [24] A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a perbeli baleset helyszínén két utca kereszteződésénél a süllyedő oszlop azért van elhelyezve, hogy a sétáló utcába járművel történő behajtást illetéktelenek számára megakadályozza. Lesüllyesztett helyzetben felső síkja egybeesik az útburkolat síkjával, átmérője 275 milliméter, teljes magasságában az útburkolat síkjából 600 milliméterrel emelkedik ki, palástjának felső részén fénytörő ragasztószalag és villogó led-sor van. [25] Egyetértett a Kúria a másodfokú bírósággal abban, hogy az alperes üzemeltetésében álló oszlop működtetése nem minősül fokozott veszéllyel járó tevékenységnek, nem valósulnak meg a bírói gyakorlat által kidolgozott azon feltételek, amelyek a veszélyes üzemi felelősség megállapítását megalapoznák. Erre tekintettel a másodfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli jogvita elbírálására a Ptk. 6:
- §-ának általános kártérítési felelősséget szabályozó rendelkezései irányadóak. [26] Alaptalanul hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a másodfokú bíróság a jogerős ítéletben nem indokolta jogi álláspontját az oszlop veszélyes üzemi jellegét illetően. A felperes állításával ellentétben a jogerős ítélet
- oldalának utolsó bekezdésében a másodfokú bíróság részletesen kifejtette, hogy mely esetben minősíthető egy tevékenység fokozott veszéllyel járónak, miként kell állást foglalni a veszélyes üzemi felelősséget illetően, illetve indokát adta annak is, hogy a perbeli oszlop működését, üzemeltetését miért nem lehet fokozott veszéllyel járó tevékenységnek tekinteni. Mindezek alapján megállapítható, hogy a másodfokú bíróság - a felperes állításával ellentétben - eleget tett a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének. [27] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 270. §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések tekintetében vizsgálhatta. [28] Mivel a másodfokú bíróság a Ptk. 6:535. §
(1)bekezdésének megfelelő alkalmazásával foglalt állást úgy, hogy az oszlop üzemeltetése nem minősül fokozott veszéllyel járó tevékenységnek, ezért a felperes érvelése alapján nem állapítható meg az, hogy a veszélyes üzemi felelősségre tekintettel helytelenül telepítették volna az ügyben eljárt bíróságok a bizonyítási terhet, illetve a jogerős ítélet a bizonyítékok Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltaknak meg nem felelő mérlegelésén alapulna. A felperes felülvizsgálati kérelmének minden egyes hivatkozása azon alapul, hogy a jogvita elbírálására a veszélyes üzemi felelősség szabályai irányadók. Az általános kártérítési felelősségi alakzatra tekintettel a felperes felülvizsgálati kérelmében előadott érvelése tehát alaptalan, a jogerős ítélet nem sérti a felperes által megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. [29] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mert az megfelelt a felülvizsgálati kérelem tárgyává tett jogszabályoknak. Záró rész [30] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes részére a jogi képviseletével összefüggésben felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján, a
(6)bekezdés alkalmazásával számított felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [31] A felperes illetékmentességre kiterjedő részleges költségmentessége folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése alapján számított felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes pervesztessége folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/
- (III. 31.) Kormányrendelet
- §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- május
- Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM