← Magyarország

Kfv.38082/2018/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelező bírósági ítélet útmutatása az érintett konkrét ügy vonatkozásában bír kötőerővel. Egy szolgáltató cég saját üzletszabályzata magára nézve állapít meg kötelezettséget. Abból, hogy a villamos energia kikapcsolását - a díjhátralék helyszíni teljes kiegyenlítése esetén - az üzletszabályzat tiltja, nem következik, hogy a mellőzésnek ne lehetne más esete is, pl. a kikapcsolásra vonatkozó megrendelés kereskedő általi visszavonása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.38.082/2018/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró Dr. Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: Dr. Kalló Ügyvédi Iroda Az alperes: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos Alperesi beavatkozó: (...) A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 9.Kf.650.061/2018/
  2. számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.32.021/2017/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 9.Kf.650.061/2018/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A (...) szám alatti ingatlan (a továbbiakban: felhasználási hely) tulajdonosa a (...) (a továbbiakban: alperesi beavatkozó), aki
  5. március 1-jétől a felmondásig hatályos közüzemi szerződést kötött a (...) Rt.-vel, mint az (...) Nyrt. (a továbbiakban: engedélyes/szolgáltató/kereskedő) és az (...) Kft. (a [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] továbbiakban: felperes) jogelődjével az ingatlan áramellátására. Az alperesi beavatkozó az ingatlant bérbe adta a (...) Kft. (továbbiakban: bérlő) részére, így
  6. november 15-től a bérlő, mint "eltérő fizető", míg az alperesi beavatkozó, mint "szerződő fél" volt nyilvántartva. A felperes a számlákat, továbbá a díjhátralékokról, illetve szerződés felmondásról szóló küldeményeket a felhasználói hely szerinti címre a bérlő részére küldte. Így
  7. július 17-én fizetési felszólítás és kikapcsolási értesítőt küldött a bérlőnek 101.118 Ft tartozás fennállásáról, majd ezt követően
  8. július
  9. napján 17 óra 30 perckor jelent meg a helyszínen a megbízott külső vállalkozó a tartozás miatti kikapcsolásra. A kikapcsolási lap szerint a hátralék összege 192.590 Ft volt, ugyanakkor a kapcsolási lap „egyéb" rovatában "fizetett" megjegyzés szerepelt. A kikapcsolás ebben az időpontban ténylegesen nem történt meg. A felhasználási helyre vonatkozóan
  10. szeptember 16-án ismételten tartozás miatti kikapcsolást rendelt meg az (...) Nyrt. A kikapcsolásra
  11. október 18-án már sor került. A felhasználási helyen fennálló tartozás tekintetében az (...) Nyrt. fizetési meghagyást kért kibocsátani az alperesi beavatkozóval szemben, ami ellentmondás hiányában jogerőre is emelkedett. Az alperesi beavatkozó
  12. április
  13. napján érkeztetett panaszt terjesztett elő az alperesnél, amelyben többek között kifogásolta, hogy az (...) a fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően a bérlővel szemben a szokásos felszólításon kívül semmilyen más eljárásban nem kísérelte meg a követelés érvényesítését. Az (...)
  14. június 17-én fizetési felszólítás és kikapcsolási értesítő címmel levelet küldött a bérlő részére, amely szerint a felhasználási helyen 101.118 Ft összegű tartozása állt fenn. Az értesítőben a kikapcsolás időpontjaként
  15. július 15-
  16. közötti időszak került megjelölésre. Az alperesi beavatkozó annak megállapítását kérte az alperestől, hogy az engedélyes ettől az időponttól kezdődően kizárólag a saját kockázatára és költségére tartotta fenn a villamosenergia szolgáltatást a felhasználási helyen, és ezzel a 806.801 Ft összegű tartozás felhalmozódását lehetővé tette. Kifogásolta, hogy az engedélyes - erről szóló értesítés hiányában - a felperessel szemben kívánja érvényesíteni a követelést anélkül, hogy annak bérlővel szembeni érvényesítését megkísérelte volna. Kérte annak megállapítását, hogy a szolgáltató elmulasztotta őt értesíteni a bérlő által felhalmozott tartozásról. Az alperes a
  17. június
  18. napján kelt FVFO-2015/1624-l
  19. számú határozatában a felhasználási helyre vonatkozóan a panasznak részben adott helyt, azt a vitatott szerződéses jogviszonyon alapuló számlakifogás tekintetében elutasította, a
  20. április 30-i hatályú szerződés-megszüntetés mérlegköri kijelentés tekintetében pedig annak helyt adott. Megállapította, hogy az alperesi beavatkozó elismerte a villamosenergia-vételezést, valamint a számlafizetés tényét a felhasználási helyen, továbbá a
  21. április 30-ig történő folyamatos vételezést az engedélyes nyilatkozatában megjelölt mérőállások is igazolják, a villamos energia szolgáltatás felhasználási helyen történő igénybevétele fizetési kötelezettséget alapoz meg az írásbeli szerződéstől függetlenül is. A határozatban rögzítette, hogy a felhasználási hely kikapcsolására
  22. október
  23. napján került sor. Idézte az (...) Nyrt. érintett időszakban hatályos Egyetemes Szolgáltatási Üzletszabályzatának 11.7.
  24. pontja
  25. bekezdését. A határozat szerint a kikapcsolás megrendelésének időpontjában állt fenn 22 napot meghaladó lejáratú követelése az (...) Nyrt.-nek a felhasználási hely vonatkozásában, így jogszerűen rendelte meg a felhasználási hely kikapcsolását az (...) Kft.-nél. Az (...) Nyrt. Üzletszabályzatának fent idézett pontja a nem lakossági felhasználók esetén a kikapcsolás jogszerűségének követelményeként csak a 22 napot meghaladó tartozást támasztja, szemben a lakossági fogyasztókra vonatkozó értesítési szabályokkal. A nem lakossági felhasználók esetén semmilyen előzetes értesítéshez nem köti a kikapcsolás megrendelését. Megállapította, hogy az (...) Nyrt. jogszerűen mondta fel a felhasználási helyre vonatkozó villamosenergia-vásárlási szerződést
  26. április 30-i hatállyal, arra tekintettel, hogy a felhasználási helyen felhalmozott tartozás kiegyenlítése csak
  27. május 25-én kezdődött meg az (...) Nyrt. nyilatkozatához mellékelt kimutatás alapján. Rögzítette, hogy
  28. július 20-án megkísérelt kikapcsolás alkalmával a tartozás a helyszínen kiegyenlítésre került, emiatt nem történt meg a felhasználási hely kikapcsolása a felperes érintett időszakban hatályos Üzletszabályzatának 9.3.
  29. pontja
  30. bekezdése alapján. A felperes nyilatkozatához mellékelt (...) azonosítójú kikapcsolási lapon a kikapcsolás módja rovatban "fizetett" megjegyzés került feltüntetésre. A felperes az üzletszabályzatban foglalt rendelkezéseknek megfelelően biztosította a helyszínen történő tartozás kiegyenlítési lehetőségét. Fentiek alapján a felperes a felhasználási hely kikapcsolását jogszerűen nem hajtotta végre
  31. július 20-án. [10] Az alperes a határozatát egy alkalommal az FVFO-2016/2188-l
  32. számú határozatával részben módosította, melyben egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a hivatal megállapította, hogy a panaszos által a kikapcsolással kapcsolatban megfogalmazott kifogás a kikapcsolás elmaradására irányult, a kikapcsolás pedig a teljesítések megtörténtének a helyszínen történő igazolása okán maradt el. [11] Az alperesi beavatkozó keresettel fordult a bírósághoz, melynek nyomán a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4 K.32.853/2015/17-es számú ítéletében az alperes módosított határozatát a panaszt elutasító részében hatályon kívül helyezte és e körben az alperest új eljárásra kötelezte. Az ítéletében rámutatott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokra tekintettel megállapította, mely szerint a tényállás tisztázatlan, lényeges körülmények feltárása hiányozik ahhoz, hogy megalapozottan állást lehessen foglalni arról, hogy a kikapcsolás
  33. július 20-i elmaradása megfelelt-e az egyetemes szolgáltató eljárására irányuló jogszabályoknak. Az új eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az alperesnek az (...) Nyrt.-től és az (...) Kft.-től adatokat kell bekérnie arra vonatkozóan, hogy
  34. július 20-i kikapcsolási kísérlet alkalmával a kikapcsolás mekkora összegű tartozás tekintetében lett megrendelve és, hogy pontosan milyen összeg került kiegyenlítésre a bérlő által. A tényállás fentiek szerinti tisztázását követően kerül abba a helyzetbe az alperes, hogy megalapozottan dönthessen a kikapcsolás elmaradásának jogszerűségét érintő panasz tárgyában. [12] Az ítélet alapján az alperes a
  35. július 20-i kikapcsolás elmaradásának jogszerűségével kapcsolatosan részben hivatalból eljárást folytatott le, részben pedig a
  36. december 14-én az alperesi beavatkozó által benyújtott újabb panaszbeadványban foglaltak alapján is eljárt, mivel az alperesi beavatkozó kiegészítette korábbi panaszát. Az alperes a kiegészítésben nevesített időpontokra (
  37. december 28.,
  38. június 10.,
  39. július
  40. és
  41. október 18.) kiterjedően is vizsgálta a kikapcsolás elmaradásának jogszerűségét. [13] Az alperes által lefolytatott új eljárásban beszerzett bizonyítékok alapján megállapította, hogy a
  42. június 10-i kikapcsolási kísérlet alkalmával a helyszínen a hátralék egy részletét, 101.636 Ft összeget teljesítettek, a
  43. július 20-i kikapcsolási kísérlet alkalmával történt fizetés összegéről a felperes már nem rendelkezik információval, az engedélyes irattárában nem lelhető fel iratanyag a (...) számú nyugtáról, mivel az az általános irattári megőrzési határidőn túli időszakból származó dokumentum, a
  44. október 18-i kikapcsoláskor pedig nem történt helyszíni fizetés vagy befizetés igazolás. [14] A felperes az új eljárásban benyújtott nyilatkozatában kitért arra is, hogy a kikapcsolási kísérletek alkalmával munkatársai a helyszíni fizetési szándék esetén mindenkor egyeztettek az (...) Nyrtv.-vel, hogy a kikapcsolási megrendelés teljesítésétől milyen feltételekkel állnak el, és
  45. június 10-én és július 20-án helyszíni befizetés történt, amely kapcsán az (...) Nyrt. kikapcsolási megrendelését telefonos egyeztetés során visszavonta. [15] Az alperes az új eljárásban meghozott
  46. május
  47. napján kelt FVFO-2017/514-
  48. számú határozatában rámutatott arra, hogy az (...) Nyrt.-vel, mint egyetemes szolgáltatóval szemben eljárás lefolytatására, döntés meghozatalára már nem rendelkezik hatáskörrel, mivel az (...) Nyrt. villamosenergia egyetemes szolgáltatói működési engedélyét
  49. december 1-jei hatállyal visszavonta, és a villamosenergiáról szóló
  50. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.)
  51. §

(5)bekezdés
  1. pontja az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében dönt, így az (...) Nyrt.-vel szemben hatáskör hiányában nem indított eljárást. A
  2. június 10-i kikapcsolási kísérlettel kapcsolatban megállapította, hogy a (...) számú nyugta szerint fizetett részlet a kikapcsolási lap „megjegyzés" rovata szerint 101.696 Ft, azaz nem teljesült az Üzletszabályzat 9.3.
  3. pont
  4. bekezdésének azon követelménye, hogy a tartozás maradéktalanul kiegyenlítésre került, ezáltal a
  5. június 10-i kikapcsolás elmaradásával kapcsolatos panaszrésznek az alperes helyt adott. A
  6. július 20-i kikapcsolás alkalmával történt helyszíni befizetéssel kapcsolatban megállapította, hogy a fizetett összeg nem rekonstruálható, azonban a kikapcsolási lap részteljesítésre utaló megjegyzést nem tartalmaz, így a fizetett összeg a tartozással azonosnak tekintendő, azaz a tartozás maradéktalanul kiegyenlítésre került. Erre figyelemmel a
  7. július 20i kikapcsolás jogszerűen nem került végrehajtásra, így az erre vonatkozó panaszrészt az alperes elutasította. [16]
  8. december 28-i időpontra vonatkozó kikapcsolási eljárással kapcsolatos megállapítások megtételét az alperes mellőzte, mert erre már adat nem lelhető fel. A
  9. október 18-i kikapcsolás tekintetében pedig megállapította, hogy a felhasználási hely kikapcsolása megtörtént, helyszíni teljesítésre ekkor nem került sor. Mindezek alapján az alperes a panasznak a
  10. június 10-i kikapcsolási kísérlet tekintetében adott helyt, mivel a felperes a kikapcsolási kísérlet alkalmával megsértette az Üzletszabályzat 9.3.
  11. pontjának
  12. bekezdése előírásait. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [17] A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatását, ezáltal a panasz teljes egészében elutasítását, másodlagos kérelme a határozat hatályon kívül helyezésére és az alperes új eljárásra kötelezésére irányult. Indokként előadta, hogy az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  13. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  14. §
(1)és
(4)bekezdésében, valamint
  1. §-ában foglaltakat. [18] Előadta, hogy az alperesi beavatkozó nem is a felperessel szemben élt panasszal, a felperes az ügyben nem követett el jogszabálysértést, a hivatkozott elosztói Üzletszabályzat 9.3.4 pontja annyiban köti a felperest, hogy amennyiben a felhasználó a kikapcsolás napján a helyszínen hitelt érdemlően igazolja a hátralék maradéktalan rendezését, úgy a kikapcsolásra nem kerülhet sor. Hangsúlyozta, hogy a panasz nem a felperes, hanem az (...) Nyrt. ellen irányult, és mivel az (...) Nyrt. a
  2. június 10-i eset kapcsán a kikapcsolási megrendelését telefonos egyeztetés során visszavonta, így a kereskedő utasítására tekintettel a felperesen nem kérhető számon az Üzletszabályzat 9.3.
  3. pontjának teljesülése. Kifogásolta, hogy az alperes a határozat meghozatala során nem vette figyelembe a Vet.
  4. §
(7)bekezdésében foglaltakat, mely szerint a lakossági fogyasztó kikapcsolását fizetési késedelem esetén a villamosenergia-kereskedő jogosult kezdeményezni az érintett elosztónál. A felperes álláspontja szerint az Üzletszabályzat 7.8.
  1. g) pontjának megsértése sem állapítható meg vele szemben, így nem helytálló a határozat azon kijelentése sem, hogy a panaszos a felperessel léphetne fel kárigénnyel. A felperes szerint érintettsége nem igazolt, és az a körülmény, hogy az egyetemes szolgáltató szankcionálhatósága nem áll fenn, nem jelenti azt, hogy a felperesnek kellene helytállni annak a tevékenységével kapcsolatban is. [19] Az alperes érdemi nyilatkozatában a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes érvelése megalapozatlan. Hangsúlyozta, hogy a bíróság ítélete szerinti iránymutatás az elosztói Üzletszabályzat 9.3.
  2. pontja
  3. bekezdése tekintetében előírta, hogy a tényállás ilyen irányú tisztázása azért elengedhetetlen, mert a hátralék maradéktalan rendezése esetén lehet eltekinteni a kikapcsolástól. Az ítéleti iránymutatás továbbra is fennáll, az alperes szerint az egyért(...) ítéleti rendelkezést a nyilvánvalóan más időpontban történő kikapcsolási kísérlet esetén is figyelembe kell venni. [20] Az alperesi beavatkozó kérte az alperesi határozat helybenhagyását, mivel nézete szerint a felperes belső szabályzati kötelezettségének nem tett eleget akkor, amikor az elrendelt kikapcsolást nem hajtotta végre. Az elsőfokú ítélet [21] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Hivatkozott a Ket.
  4. §
(4)bekezdésére és ezzel összefüggésben arra, hogy a megismételt eljárásban hozott alperesi határozat jogszerűsége abban a körben értékelhető, hogy a hatóság a korábbi bírósági ítélet iránymutatásának megfelelően járt-e el. Idézte a Ket. 50. §
(1)és
(4)bekezdését,
  1. §-át, valamint utalt a Vet.
  2. §
(7)bekezdésére és a felperesnek az érintett időszakban hatályos Üzletszabályzata 9.3.4. pontja 4. bekezdésére, mely szerint ha a felhasználó a kikapcsolás napján a helyszínen hitelt érdemlően igazolja a hátralék maradéktalan rendezését, úgy a kikapcsolásra nem kerül sor. A felperes üzletszabályzata 7.8.1.
  1. g)pontja szerint a felperes részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha a fentieken kívül a jogszabályokban, a hálózathasználati szerződésben, az Általános Szerződési Feltételekben, illetve az Üzletszabályzatban, a hivatalnak az
  2. e)pont hatálya alá nem tartozó határozataiban foglaltakat egyébként megsérti. [22] A bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes az alapeljárásban hozott ítéletben előírt iránymutatás betartásával folytatta le az új eljárást, az iránymutatásra figyelemmel a tényállás tisztázása során részletesen vizsgálta, hogy a felperes Üzletszabályzata 9.3.4. pontjában foglaltak szerint a hátralék rendezése megtörtént-e, mivel ez esetben, azaz a hátralék maradéktalan rendezése esetén lehet eltekinteni a kikapcsolástól. Ennek megállapítása érdekében a felperest nyilatkozattételre hívta fel. A felperes azon hivatkozása, hogy a panaszt az (...) Nyrt. ellen nyújtották be, és hogy a bíróság új eljárást elrendelő ítéletéből sem olvasható ki a felperes érintettsége, nem alapos. Az ítéleti iránymutatás alapján egyért(...), hogy az alperesnek a tényállás tisztázása érdekében az (...) Nyrt.-től és a felperestől kell adatokat bekérni, azaz mindkét szerv irányában fennállt az eljárási kötelezettség. Az (...) Nyrt. irányában az ítéleti iránymutatásból fakadó eljárási kötelezettségének az alperes a vonatkozó jogszabályi rendelkezések által biztosított körben, azaz a hatáskör hiánya megállapítására kiterjedően eleget tett, a hatáskör hiányát pedig helytállóan minősítette az alperes olyan körülménynek, amely akadályozza az (...) Nyrt.-vel szemben az eljárás megindítását. [23] A bíróság a felperes azon hivatkozásával összefüggésben, hogy az alperesi beavatkozó a panaszt az (...) Nyrt.-vel szemben nyújtotta be, rámutat arra, hogy a panaszbeadvány önmagában nem támasztja alá, hogy az alperes nem folytathatott eljárást a felperessel szemben, sőt éppen azt igazolja, hogy a panaszbeadvány olyan tárgyköröket is érint, amely vonatkozásában indokolt a felperessel szembeni eljárás, továbbá az alapügyben hozott ítéletből következően is helye volt a felperessel szembeni eljárásnak. [24] A bíróság nem adott helyt a Ket. 50. §
(1)és
(4)bekezdésben foglalt rendelkezések megsértésének sem. Az új eljárást elrendelő ítélet iránymutatása a bizonyítás módjára is kiterjedően meghatározta a tényállás-tisztázási kötelezettség irányát. Az új eljárásban az alperes a bizonyítási eljárást és a tényállás tisztázását erre figyelemmel folytatta le, az alapítéletben tisztázandóként nevesített tények tekintetében nyilatkozattételre hívta fel a felperest, a felperes írásbeli nyilatkozatát és annak mellékleteként csatolt írásbeli dokumentumokat értékelte, ez alapján hozta meg a határozatát az új eljárásban. A bíróság a Ket.
  1. §-ában foglalt rendelkezésre alapított hivatkozás tekintetében megjegyezte, hogy a felperes nem fejtette ki az indokolási kötelezettség megsértésének mibenlétét, ezzel szemben az alperes határozatából megállapítható, hogy indokolása a Ket. szerinti tartalmi elemeket magában foglalja. Az a körülmény, hogy a felperes nyilatkozatának egyes elemeit a felperes az alperes álláspontjától eltérően értelmezett, nem eredményez téves jogszabályi értelmezést, sem azt, hogy az alperes ne vette volna figyelembe a nyilatkozatban foglaltakat. [25] Az alperes a feltárt tényekből okszerű következtetést levonva állapította meg, hogy a
  2. június 10-i kikapcsolási kísérlet tekintetében a panasz megalapozott, mivel a kikapcsolás annak ellenére elmaradt, hogy a hátralék maradéktalan rendezése nem történt meg. A tényállás ilyen irányú tisztázását az alapügyben hozott ítéletben a bíróság írta elő azzal, hogy a hátralék maradéktalan rendezése esetén lehet eltekinteni a kikapcsolástól. A kikapcsolástól eltekintés ezen feltétele, tehát a hátralék maradéktalan rendezése, a
  3. június 10-i kikapcsolási kísérlet alkalmával nem állt fenn, így a felperesi jogsértés megállapítása, ezáltal a panasznak részben történő helyt adás megalapozott. [26] A felperes nem támasztotta alá, hogy a felhasználási helyen lakossági fogyasztóval állt fenn közüzemi szerződés, ilyen körülményre nem is hivatkozott, a nem lakossági fogyasztókra pedig a Vet.
  4. §
(7)bekezdése szerinti feltételrendszer nem érvényesül. A felperesi Üzletszabályzat rendelkezései betartása tekintetében az alperes a tényállást tisztázta, a Vet. 47. §
(7)bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az Üzletszabályzat 9.3.
  1. pontja
  2. bekezdésében foglaltaktól további lehetőséget ad a kikapcsolás mellőzésére. [27] A bíróság nem fogadta el a felperes azon érvelését, amely szerint nem helytálló az a határozati kijelentés, hogy az alperesi beavatkozó a felperessel léphetne fel kárigénnyel. Az alperes által az Üzletszabályzatból hivatkozott 7.8.
  3. g) pont a szerződésszegésre vonatkozik, amely szerződésszegések jogkövetkezménye a kártérítés. A
  4. június 10-i kikapcsolási kísérlet alkalmával a felperes az Üzletszabályzat 9.3.
  5. pontját megsértette, amely megvalósíthat olyan szerződésszegést, amelynek következménye a kártérítés, ezáltal az igények érvényesítése bírósági úton megkísérelhető. A felperesnek nem az egyetemes szolgáltató szankcionálhatóságának hiányában kell helytállnia annak tevékenységével kapcsolatban, hanem saját az Üzletszabályzat rendelkezésébe ütköző magatartása következményeit kell viselnie. A fellebbezés és az ellenkérelem [28] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet és az alperesi határozat megváltoztatásával a panasz teljes egészében történő elutasítását kérte. Másodlagosan az ítélet megváltoztatásával az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését indítványozta. Harmadsorban az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében terjesztett elő kérelmet. Perköltséget igényelt. [29] Sérelmezte, hogy az alperes úgy indított eljárást ellene, hogy arra a bíróság nem utasította, az ítélet csak az adatszolgáltatás körében utalt rá, nem tartalmazott olyan utasítást, mely szerint a felelősségét vizsgálni kellene. Az alapperben eljáró bíróság az egyetemes szolgáltatói engedélyes felelősségének megállapítása körében vizsgálódott és rendelt el megismételt eljárást, amelyen mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett. Nézete szerint az alperes akkor járt volna el jogszerűen, ha a megismételt eljárást - tekintettel hatáskörének az egyetemes szolgáltatói engedélyes működési engedélyének visszavonása miatti hiányára - megszünteti. A panaszkiegészítés tekintetében hozott alperesi döntést vitatva azzal érvelt, hogy az elosztói Üzletszabályzat 9.3.
  6. pont
  7. bekezdése annyiban köti őt, hogy ha a teljes tartozást rendezik, akkor nem végezheti el a kikapcsolást. A vitatott perbeli időpontban nem történt kikapcsolás, így szóba sem kerülhet e szabály megsértése. Az ügy ura az egyetemes szolgáltatói engedélyes, akinek az utasításához a kikapcsolás elvégzése tekintetében kötve van, azt mindössze végrehajtja. Utalt a Vet.
  8. §
(7)és
(10)bekezdésére, valamint a Vet. 47/A. §
(1)és
(4)bekezdéseire, melyekből az következik, hogy ha a kereskedő adott jogszerűtlen utasítást a kikapcsolás végre nem hajtására, akkor az ebből eredő kárigények is a kereskedővel szemben érvényesíthetők. [30] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Kiemelte, hogy az egyetemes szolgáltatói engedélyes működési engedélyének visszavonása nem eredményezhette a felperessel szembeni eljárás megszüntetését. Az új eljárásra kötelező ítélet alapján az volt tisztázandó kérdés, hogy a hátralék maradéktalan rendezése megtörtént-e. A
  1. június 10-i kikapcsolási lapon megjelölt hátraléknak megközelítőleg a felét fizették meg a helyszínen. [31] Az alperesi beavatkozó észrevételt nem tett. A másodfokú ítélet [32] A másodfokú bíróság a fellebbezést részben alaposnak találta. Rámutatott, hogy a fellebbezés alapján elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy lehetősége volt-e az alperesnek a megismételt közigazgatási eljárás felperessel szembeni lefolytatására. A másodfokú bíróság e jogkérdésben az indokolás részbeni módosításával, de érdemben az elsőfokú bírósággal egyező jogi álláspontra jutott. A bíróság által elrendelt megismételt közigazgatási eljárás az alap közigazgatási eljárással egységet képez. Az alap és megismételt közigazgatási eljárás ügyfelei - a jogutódlás vagy az eljárás megszüntetésére okot adó körülmény hiányában - azonosak. Mivel a felperes ügyfele volt az alap közigazgatási eljárásnak, őt a megismételt közigazgatási eljárás ügyfelének kellett tekinteni. A felperes megismételt közigazgatási eljárásbeli ügyféli minőségét nem érinti az egyetemes szolgáltató engedélyessel szembeni megismételt közigazgatási eljárásban fennálló eljárási akadály, az ügyféli minőség fennállásának feltételei személyenként külön-külön vizsgálandók. [33] Mindezek alapján az alperes helyesen folytatta le a megismételt közigazgatási eljárást a felperessel szemben, eljárási jogosultsága azonban nem az alapügyben hozott ítéletnek az új eljárásra adott iránymutatásának tartalmából következett, hanem a felperes alapeljárásbeli ügyféli jogállásából. Ennélfogva nem volt akadálya az alperesi határozat érdemi vizsgálatának, és az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatának. Ennek során a másodfokú bíróság az elosztói Üzletszabályzat 9.3.
  2. pont
  3. bekezdését az alperesétől és az elsőfokú bíróságtól eltérően értelmezte, és ennélfogva az alperesi határozat panasznak helyt adó rendelkezésének jogszerűsége tekintetében is eltérő jogi álláspontra jutott. [34] Rámutatott a másodfokú bíróság, hogy a
  4. június 10-i kikapcsolás elmaradását érintő panasz nem volt az alap közigazgatási eljárás része, ennélfogva e kérdésben az alapítélet sem eljárásjogi, sem anyagi jogi szempontból nem foglalt állást. Az alperes ezért tévesen érvelt azzal, hogy az új eljárásra adott iránymutatásból eredt a határozati jogértelmezése, attól nem térhetett el. [35] Az egyetemes szolgáltatói engedélyes kezdeményezte a felhasználási hely vonatkozásában a nem lakossági fogyasztó kikapcsolását a felperesnél, amelyre az Üzletszabályzatának 11.7.
  5. pontja alapján volt jogosult. Az alperes maga állapította meg az alap határozatában, hogy a kikapcsolás időpontjában, illetve az azt megelőző időszakban a hatályos jogszabályok nem tartalmaztak a nem lakossági felhasználó kikapcsolására vonatkozó előírásokat, így e tekintetben az egyetemes szolgáltatói engedélyes Üzletszabályzatának rendelkezései az irányadóak. Ezt megerősíti a felperes által hivatkozott Vet.
  6. §
(7)és
(10)bekezdése, amely rendelkezések - a kikapcsolás lehetősége tekintetében - kizárólag a lakossági fogyasztókra irányadóak. A felperes által ugyancsak felhívott 47/A. §
(1)és
(4)bekezdései azonban csak
  1. július 1-jétől léptek hatályba, azaz a vitatott kikapcsolás jogszerűségének vizsgálatát erre alapítottan elvégezni nem lehetett. [36] A megismételt eljárásban hozott határozat nem utal az egyetemes szolgáltatói engedélyes Üzletszabályzatára. Kétségtelen, hogy annak 11.7.
  2. pontja akként fogalmaz, hogy "amennyiben a fogyasztó maradéktalanul nem rendezi az (...) Nyrt.-vel szemben fennálló tartozást", úgy függetlenül a kikapcsolás bekövetkeztétől az egyetemes szolgáltatói engedélyes jogosult - tehát nem köteles - a villamosenergia szerződést felmondani. A felperes elosztói Üzletszabályzatának 3.
  3. pontja pedig az egyetemes szolgáltatóval való együttműködést szabályozza, annak 3.6.
  4. pontja kimondja, hogy a felperes bármely rendszerhasználókkal kapcsolatos kérdésben együttműködik a felhasználót ellátó kereskedővel. [37] Ténykérdés, hogy
  5. június 10-i kikapcsolási lapon megjelölt hátraléknak megközelítőleg a felét fizették meg a helyszínen és ekkor a kikapcsolásra nem került sor. Ehhez képest kellett értelmezni az elosztói Üzletszabályzat 9.3.
  6. pont
  7. bekezdését, amely szerint, ha a felhasználó a kikapcsolás napján a helyszínen hitelt érdemlően igazolja a hátralék maradéktalan rendezését, úgy a kikapcsolásra nem kerül sor. Kétségtelen, hogy a kikapcsolást a felperes hajtja végre, azonban az egyetemes szolgáltatói engedélyes kezdeményezésére (a kikapcsolási lapon is az egyetemes szolgáltatói engedélyes szerepelt, illetőleg azt a megbízott külső vállalkozó írta alá). A perben nem vitatott tényállás szerint az egyetemes szolgáltatói engedélyes rövid úton a kikapcsolás megrendelését visszavonta (alperesi határozat
  8. oldal
  9. bekezdése). Az alperes olyan rendelkezést nem tudott sem a határozatában sem a peres eljárás során megjelölni, amelyből az következne, hogy az egyetemes szolgáltatói engedélyes ne lenne jogosult a kikapcsolás megrendelését visszavonni, és olyat sem, hogy a felperesnek akkor is el kell végezni a kikapcsolás, ha attól az egyetemes szolgáltatói engedélyes kifejezett nyilatkozattal eltekint. Ugyancsak az alperes érvelt a módosító határozatában azzal, hogy az egyetemes szolgáltatói engedélyes Üzletszabályzatának nincs olyan rendelkezése, hogy csak a felhasználási hely tekintetében fennálló teljes tartozás vonatkozásában rendelhető meg a felhasználási hely kikapcsolása felperesnél. [38] Az elosztói Üzletszabályzat 9.
  10. pontja a rendelkezésre állás szüneteltetése címet viseli, ennek egyik esete a díjtartozás miatti szüneteltetés. A 9.3.5 és a 9.3.6 pontjai tartalmazzák a felhasználó hálózat hozzáférésének, a más engedélyes kérésére történő szüneteltetésének szabályait és eljárási rendjét, ezek között szerepel, hogy a felperes nem jogosult a szüneteltetés kezdeményezésének jog- és okszerűségét vizsgálni, a felhasználót érő károsodásért a szüneteltetést kérő engedélyest terheli felelősség a felhasználó irányában. [39] Mindezek figyelembevételével értelmezte a másodfokú hatóság az elosztói üzletszabályzat
  11. 3.
  12. pont
  13. bekezdését. E pont nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra az esetre, ha a hátraléknak csak egy része kerül rendezésre. Kizárólag a teljes hátralék rendezés esetére szabályozza az elosztói engedélyes eljárását. A szabályozásból nem levezethető az, hogy ha nem kerül sor a hátralék maradéktalan rendezésére, és a kereskedő értesítést küld az elosztói engedélyesnek arról, hogy a kikapcsolást ne hajtsa végre, úgy az ne tekinthetne el a szolgáltatás kikapcsolásától. Ezért dönthetett a perbeli esetben felperes is jogszabálysértés nélkül arról, hogy a kikapcsolást nem hajtja végre, a
  14. június 10-i kikapcsolása kísérlet kapcsán ezért a terhére jogsértést megállapítani nem lehetett. [40] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
  15. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.)
  16. §
(2)bekezdés alapján megváltoztatta és a Pp. 340. §
(2)alapján az alperesi határozatot megváltoztatva a panaszt teljes mértékben elutasította. Mivel a peres felek egyenlő arányban lettek pervesztesek és pernyertesek, ezért úgy rendelkezett, hogy a költségeiket a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján maguk viselik. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [41] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen kérte a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét teljes egészében elutasítva az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartását, erre vonatkozóan új határozat hozatalát. Másodlagosan amennyiben a döntéshez szükséges tények a Kúria álláspontja szerint nem állapíthatók meg, akkor kérte az ítéletet hatályon kívül helyezni és a Fővárosi Törvényszéket új eljárás lefolytatására új határozat meghozatalára kötelezni. Kérte a felperes perköltségben marasztalását az IM rendeletben foglaltak szerint. [42] Előzményként rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes következtetést vont le. Az eljárás során a legfontosabb és figyelmen kívül nem hagyható az a tény, hogy a perbeli határozat megismételt eljárás keretében került meghozatalra és annak alapja az alapperben hozott jogerős bírósági ítélet volt. Az elsőfokú bíróság is nyomatékosan kiemelte, hogy a hivatalt a megismételt eljárásban köti a bíróság jogerős ítélete, azt a bíróság útmutatása szerint kell lefolytatni. [43] Az volt tehát a tisztázandó kérdés, hogy a felperes Üzletszabályzatának 9.3.
  1. pont
  2. bekezdése szerinti hátralék rendezése megtörtént-e. Azaz a felperes eljárásának a megfelelőségét kellett tisztázni saját üzletszabályzati rendelkezése alapján. A felperes Üzletszabályzata a felperes eljárását szabályozza és nem az (...) Nyrt.-ét. Idézte az Üzletszabályzat említett szövegét és rögzítette, hogy a megismételt eljárás során csak az a tény volt megállapítható, hogy a felperes
  3. június 10-i kikapcsolási eljárása során nem teljesült az Üzletszabályzat szóban forgó követelménye, azaz, hogy a tartozás maradéktalanul kiegyenlítésre került. [44] Rámutatott az alperes, hogy az ügyben azért fordult a Kúriához, mert a Hivatal előtt nagy számban előforduló panaszügyekben fontos lenne annak egyért(...) tisztázása, hogy megismételt eljárásban a jogerős döntés kötőereje mire terjed ki. Jelen esetben ugyanazon felek között ugyanazon ténybeli alapból eredő két időpontban bekövetkezett cselekmény felülvizsgálatáról lehet beszélni, melyek jogszerűségének elbírálásához ugyanazon időszakban hatályos változatlan szövegezésű üzletszabályzati rendelkezés értelmezése szükséges. A
  4. július 20-i esemény kapcsán a jogerős ítélet egyért(...) jogértelmezést adott a felperesi Üzletszabályzat 9.3.
  5. pontja tekintetében, eszerint a hátralék maradéktalan rendezése esetén lehet eltekinteni a kikapcsolástól. [45] A megismételt eljárást követően meghozott új elsőfokú bírósági ítélet is egyetértett fentiekkel. Az elsőfokú bíróság számára is egyért(...) volt tehát, hogy ugyanazon időszakban hatályos üzletszabályzati rendelkezés jogerős ítéletben kimondott értelmezése köti a hivatalt és a bíróságot is, a másik -
  6. június 10-i - cselekmény tekintetében is. A Törvényszék ítélete a fentiekkel ellentétben azt mondja ki, hogy igaz, hogy ugyanazon üzletszabályzati rendelkezés volt hatályban, és azt is kellett alkalmazni, de mivel több időpontban voltak a kikapcsolási kísérletek és az alapeljárásban a
  7. június 10-i esemény konkrétan nem volt vizsgálva, így nem köti a Törvényszéket a korábbi ítélet, ezért eltérő értelmezéssel is elláthatja ugyanazt a rendelkezést. [46] Ezen álláspont ugyanakkor jogbizonytalanságot eredményezhet, hiszen ezen eszmefuttatást követve, ugyanazon szöveggel hatályban lévő üzletszabályzati rendelkezés annyiféle tartalommal tölthető meg szélsőséges esetben, ahány időpontban bekövetkezett kikapcsolási kísérlet miatt bírósági felülvizsgálat következik be. [47] A Törvényszék azon álláspontjának elfogadása esetén, ha a jogerős alapítélet nem foglal állást a
  8. június 10-i eseményre vonatkozó jogértelmezés kapcsán, akkor viszont az alperes álláspontja szerint a Törvényszék értelmezése az Üzletszabályzat vitatott pontját értékeli tévesen. A fenti üzletszabályzati rendelkezés a magyar nyelv szerinti értelmezés szabályai alapján azt jelenti, hogy ha a felhasználó maradéktalanul rendezte a tartozást akkor kikapcsolásra nem kerül sor. Ebből pedig az következik, hogy abban az esetben, ha nem maradéktalanul történik a hátralék rendezése, akkor sor kerül kikapcsolásra. A vitatott felperesi üzletszabályzati rendelkezés kötelező a felperesre, annak betartása nem az egyetemes szolgáltatói engedélyestől függ. A kikapcsolás megrendelése valóban az egyetemes szolgáltatói engedélyes feladata, azonban a végrehajtás már a felperesé, mégpedig az erre vonatkozó kötelező erejű üzletszabályzati rendelkezések alapján. Téves tehát a Törvényszék e körben kifejtett értelmezése. [48] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [49] A felülvizsgálati kérelem az alábbiakra tekintettel nem alapos. [50] A Pp.
  9. §
(1)és
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között dönt. A felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet jogszerűségének megítélése. [51] A Ket. 109. §
(4)bekezdése szerint a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el. [52] A Pp. 229. §
(1)bekezdése szerint a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indítsanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). [53] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból nem jogszabálysértő. [54] A Kúria a másodfokú bíróság jogi érvelését teljes körűen osztotta, annak ismétlése nélkül a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá: [55] Az ügyben jelentőséggel bíró tényállási elem, illetve körülmény, hogy az alapügyben az elsőfokú bíróság az alap határozatot csak a panaszt elutasító részében helyezte hatályon kívül, és erre rendelt el új eljárást. Az új eljárás a
  1. július 20-i kikapcsolás elmaradásának körülményei tisztázására folyt. A bíróság erre adott útmutatást, azaz meg kellett vizsgálni, hogy a helyszínen kiegyenlítésre került-e a teljes tartozás maradéktalanul vagy ha nem, akkor pontosan mekkora összeg került megfizetésre. [56] A panasz ezt követően utóbb történt kiegészítése miatt azonban az új eljárás során vizsgálatba további időpontokat is bevont az alperes. Az új eljárás végeredménye az lett, hogy az eredetileg vitás július 20-i hálózati kikötés elmaradást már a hatóság nem tekintette jogszerűtlennek, az iratok szerint ugyanis úgy látszott, hogy akkor a teljes összeg kiegyenlítésre került, viszont a panasz kiegészítésben szereplő további időpontok közül a június 10-i kikötés elmaradását jogellenesnek minősítette, mert az adatok szerint akkor csak részteljesítés történt. A megismételt közigazgatási eljárásban tehát a panasz részbeni elutasítására (július 20.) és annak részbeni elfogadására (június 10.) került sor. A határozatot a panaszos nem támadta. A részbeni helyt adás miatt a június 10-i időpont tekintetében csak a felperesi (...) Kft. támadta keresettel a határozatot. [57] Az elsőfokú bíróság szerint a június 10-i kikapcsolást nem lehetett volna mellőzni, ugyanis erre az esetre is vonatkozott az alapítélet iránymutatása. Az elsőfokú bíróság az iránymutatást az alperessel egyezően úgy értelmezte, hogy a felperesi Üzletszabályzat kizárólag a teljes hátralék kiegyenlítése esetén teszi lehetővé a kikapcsolás mellőzését, nincs más rendelkezés e körben, a Vet.
  2. §
(7)bekezdéséből sem következik további lehetőség a kikapcsolás mellőzésére. [58] A fellebbezés az ítélet megváltoztatását, azaz az alperesi határozat teljes körű hatályon kívül helyezését és a panasz elutasítását két indokkal is kérte, egyfelől a felperes felelőssége nem is volt vizsgálható, másfelől a felperes kötve volt a kereskedő megrendeléséhez, illetőleg utasításához. Utóbbit találta a másodfokú bíróság alaposnak, melyet viszont az alperes vitatott markánsan a felülvizsgálati kérelmében, utalva arra, hogy az alapügyben hozott ítélet kötőereje figyelmen kívül hagyása sérti a jogbiztonságot, de amennyiben a kötőerő nem érvényesülne is, a másodfokú bíróság akkor is rosszul értelmezi a jogi helyzetet. [59] Mindebből összefoglaltan látható, hogy a felülvizsgálati eljárásra (az alperes felülvizsgálati kérelméből adódóan) már csupán az a kérdés maradt nyitva, hogy az alapügyben hozott ítéleti iránymutatás kiterjed-e - a „kötőerő folytán" automatikusan - arra a kikapcsolási kísérletre is, ami nem volt tárgya az alapügynek. Erre a felvetésre határozott választ adott a másodfokú ítélet, mely szerint a jelen per tárgyát képező június 10-ére vonatkozó panasz nem volt része az alap közigazgatási eljárásnak, ennélfogva arról a bíróság sem eljárási, sem anyagi jogi szempontból nem foglalt még állást, ily módon ebből (ítéleti iránymutatásból) nem is eredhetett az alperes jogi érvelése. Ezen az alapon vizsgálta, vizsgálhatta érdemben a másodfokú bíróság a felperes jogi érvelését, ami az Üzletszabályzata 9.3.
  1. pont
  2. bekezdésének értelmezését kívánta meg. [60] A Kúria rögzíti, hogy helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy annak megítéléséhez azonban, hogy a felperes jogszerűen járt-e el nem volt elég az Üzletszabályzat e felhívott pontjának önmagában való tartalmi, nyelvtani értelmezése, emellett szükséges volt a kikapcsolások megrendelésére jogosult egyetemes szolgáltató és a felperes kapcsolatrendszerének feltárása is. Ennek - a kettejük között fennálló kvázi „hatáskörmegosztásnak" - a bemutatása és értékelése révén jutott el a jogerős ítélet arra a megállapításra, hogy a felperesi Üzletszabályzat helyes értelme az, hogy a teljes hátralék helyszíni megfizetése esetén a felperes nem kapcsolja, nem kapcsolhatja ki az áramszolgáltatást, de ebből ennek a fordítottja nem következik. Nem jelenthető ki, hogy a csupán részleges teljesítés esetén minden körülmények között a kikapcsolást végre kell hajtania, még akkor is, ha attól maga a megrendelő tekint el, és ezt ki is nyilvánítja. [61] Utal arra a Kúria, hogy ez utóbbit (a minden körülmények közötti kikapcsolás kötelezettségét) az alapeljárásban sem mondta ki a bíróság. Az alapeljárásban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a július 20-i kikapcsolási kísérlet körülményei nem tisztázottak, ellentétes nyilatkozatok voltak a kiegyenlítés megtörténtéről, ezért további bizonyítás, tényállásfeltárás volt szükséges. Ezzel összefüggésben rögzítette a bíróság azt - az alperes által többször is idézett mondatot - a felperes Üzletszabályzatával összefüggésben, hogy "a tényállás tisztázása azért elengedhetetlen, mert a hátralék maradéktalan rendezése esetén lehet eltekinteni a kikapcsolástól". Az Üzletszabályzat kétségtelenül így interpretált rendelkezéséből azonban nem következik, hogy más esetben más tényállás mellett soha ne lehetne a kikapcsolást mellőzni. Ezt a mondatot az alapügy alaptényállásába, az ott vizsgált kérdés kontextusába kellett (kellett volna) illeszteni, miáltal az nem nyerhetett olyan kiterjesztő értelmet, ami az Üzletszabályzat 9.3.
  3. pontjából nem következik. Ez a szabályozás annyit rögzít, hogy "tilos" a kikapcsolás, ha a hátralék maradéktalanul kiegyenlítésre kerül, de hogy lehet-e még a kikapcsolást máskor és más okból is mellőzni, erről nem szól. [62] Jelen immáron második ügyben, egyébiránt részben más perbeli felállás mellett folyó ügyben a felperes vezető érve az volt, hogy a kikapcsolásnál az ügy ura a megrendelő, ő diszponál afelett, hogy mely ügyben legyen végrehajtva a kikapcsolás és mely ügyben nem. Ezt a hivatkozást helyesen tette vizsgálat tárgyává a fellebbezés nyomán eljáró másodfokú bíróság, és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem járt el jogsértően (nem szegte meg úgymond a saját Üzletszabályzatát) akkor, amikor a megrendelő "telefonos lemondásának" eleget téve, annak ellenére sem kapcsolta ki a szolgáltatást, hogy a teljes hátralék a helyszínen nem került kiegyenlítésre. [63] Alappal mutatott rá a felperes arra, hogy az alperes nem tudott olyan rendelkezést meghivatkozni, amiből le lehetne vezetni, hogy a kikapcsolást megrendelő egyetemes szolgáltató ne vonhatná vissza a megrendelését. A felperest a saját Üzletszabályzatában foglaltak annyiban kötik, hogy a felperes a hátralék helyszíni kiegyenlítése esetén nem kapcsolhatja ki a villanyt. [64] Rámutat a Kúria, hogy arra elvileg alappal utalt az alperes, hogy teljesen azonos tényeken alapuló azonos jogkérdés esetén nem lehet a jogi helyzetet kétféleképpen értelmezni, mert ez valóban jogbizonytalanságot eredményezhetne, de jelen esetben erről nem volt szó. Jelen ügyben ugyanis a másodfokú bíróság a formális kötőerő hiányában a felperes által felvetett érveket érdemben vizsgálva feltárta a felperes eljárásának tényleges gyakorlatát, annak jogi hátterét, és ennek eredményeképpen vont le az alperes és az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérő következtetést. [65] E jogi következtetéssel a Kúria egyetértett, ezért a jogerős másodfokú ítéletet a Pp.
  4. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [66] A közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelező bírósági ítélet útmutatása az érintett konkrét ügy vonatkozásában bír kötőerővel. [67] Egy szolgáltató cég saját üzletszabályzata magára nézve állapít meg kötelezettséget. Abból, hogy a villamos energia kikapcsolását - a díjhátralék helyszíni teljes kiegyenlítése esetén - az üzletszabályzat tiltja, nem következik, hogy a mellőzésnek ne lehetne más esete is, pl. a kikapcsolásra vonatkozó megrendelés kereskedő általi visszavonása. Záró rész [68] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [69] A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdésére tekintettel a felperes részéről felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére az alperest kötelezte. [70] Az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán a költségmentességről szóló 6/
  1. (VI.26) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. [71] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp.
  3. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.