← Magyarország

Kfv.37472/2019/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kp.

  1. §-a szerinti mintaperben hozott ítélet, a mintapertől jogi és ténybeli szempontból nem különböző közigazgatási perben, a bíróságot - fő szabály szerint - köti. A földhasználó mezőgazdasági szövetkezetnek nincs kereshetőségi joga a részarány-tulajdonosok tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelő határozat vonatkozásában. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.472/2019/
  2. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete előadó bíró Dr. Figula Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: Petia Ügyvédi Iroda Az alperes: Fejér Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: (...) kamarai jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.362/2018/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.362/2018/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg alperesnek 15 napon belül 30.000,- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatala, mint elsőfokú földművelésügyi hatóság a 137-10/1998 - 137-75/
  5. számú határozataiban a felperes működési területén lévő földterületek, ún. maradványföldek részarány-földtulajdonosok részére történő kiadásáról rendelkezett. A földkiadás érintette a (...) külterület (...) hrsz.-ú ingatlant is. A másodfokú hatóság - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Fővárosi és Pest Megyei Földművelésügyi Hivatala - az
  6. április
  7. napján kelt 290/
  8. számú határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A határozat bírósági felülvizsgálata iránti felperesi keresetet a Fejér Megyei Bíróság a Kp.21.319/1999/
  9. számú ítéletével elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelmére a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.38.2017/2000/
  10. számú ítéletével a Fejér Megyei Bíróság ítéletét és az alperes határozatát az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A felperes a Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján polgári pereket indított, amelynek eredményeképpen az érintett földterületek - köztük a (...) hrsz.-ú ingatlan - tekintetében a felperes földhasználati jogát visszajegyezték. [2] A részarány-tulajdonosok 2012-ben előterjesztett földkiadási kérelmét elutasító másodfokú döntés bírósági felülvizsgálata eredményeként a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  11. június
  12. napján meghozott 13.K.27.488/2013/
  13. számú ítéletével az alperesi határozatokat hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [3] Az új eljárásban eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága elsőfokú hatóságként a
  14. október 9-én meghozott FECH/1694-15/
  15. számú határozatával a részaránytulajdonosok földkiadási kérelmét elutasította. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)
  16. május 29-én kelt 04.3/2410-2/
  17. számú végzésével az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. Előírta, hogy a földkiadási eljárást le kell folytatni, mivel a felperes a termőföldek fölött rendelkezési joggal nem bír. [4] Ezen eljárásokban meghozott döntések a jelen perben nem álló, de a megelőző hatósági eljárásban ügyfélként szereplő és ekként a perben ismert érdekeltnek minősülő ingatlantulajdonos, G.P. földjét is érintették, mivel valamennyi részarány-földtulajdonos tulajdonában lévő földet érintettek. [5] Ezt követően a Fejér Megyei Kormányhivatal
  18. november
  19. napjára - a korábbi eredménytelen sorsolást követően - újabb (második) nyilvános sorsolást tűzött ki a felperes használatában álló földek kiadása céljából. A sorsolás megkezdését megelőzően a részaránytulajdonosok teljes körű egyezségi megállapodást csatoltak be. A Fejér Megyei Kormányhivatal
  20. november
  21. napján kelt FEH01/1143-57/
  22. számú sorsolási jegyzőkönyvében rögzítette, hogy a felperes külön lapjain nyilvántartott részarány-tulajdon fedezetéül szolgáló földrészletekre vonatkozóan a részarány-tulajdonosok teljes körű egyezséget kötöttek. [6] A sorsolási jegyzőkönyv ellen a felperes kifogással élt, melynek folytán a NÉBIH
  23. március
  24. napján kelt 04.3/2016-1/
  25. számú határozatával a sorsolás eredményét helybenhagyta. [7] A másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát a felperes kezdeményezte, a perben a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  26. szeptember
  27. napján meghozott 13.K.27.262/2016/
  28. számú ítéletével a keresetet elutasította. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a Kfv.VI.38.078/2017/
  29. számú
  30. november 7-én kelt ítéletével - a felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárva - az ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria ítéletének indokolásában megállapította, hogy a területek a felperes mérlegében vagyonként nem szerepelnek, a területekre a felperesnek tulajdonjoga nincs. Ebből következik, hogy a felperes a tulajdonost megillető jogosítványokat nem gyakorolhatja. [8] Időközben a második meghirdetett sorsolást követően és a felperesi kifogást elbíráló NÉBIH határozat meghozatalát megelőzően a Fejér Megyei Kormányhivatal
  31. december
  32. napján meghozott FEH/01/1143-61/
  33. - FEH/01/1143-120/
  34. számú földkiadási határozataival a részarány-tulajdonosok egyezsége alapján rendelkezett a földek kiadásáról. [9] A földkiadást elrendelő elsőfokú döntés ellen a felperes
  35. december 22-én fellebbezést nyújtott be. A NÉBIH
  36. szeptember
  37. napján meghozott végzésével a fellebbezési eljárást felfüggesztette, a sorsolás tárgyában hozott döntés folytán indult bírósági per jogerős befejezéséig. Végül a fellebbezést a NÉBIH jogutódja, a Pest Megyei Kormányhivatal bírálta el,
  38. március
  39. napján meghozott PE/FE/490-1/
  40. számú másodfokú határozatával helybenhagyta az elsőfokú földkiadási határozatokat. [10] A felperes a döntés bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A közigazgatási perben a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  41. január 15-én kelt 7.K.27.883/2018/
  42. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság az ítéletében megállapította, hogy a felperes által hivatkozott érdemi kifogások alaptalanok voltak és az ügy érdemi elbírálására kiható lényeges eljárási jogszabálysértés nem történt. [11] A földkiadási határozat jogerőre emelkedését megelőzően a Fejér Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Főosztálya megkereste a Fejér Megyei Kormányhivatal Sárbogárdi Járási Hivatalát, hogy földkiadás jogcímen jegyezze be a részarány-tulajdonosok tulajdonjogát. [12] A Fejér Megyei Kormányhivatal Sárbogárdi Járási Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság)
  43. május 25-én kelt 33637/2016.05.12 számú határozatával G.P. tulajdonjogát földkiadás jogcímén átvezette a (...) külterület (...) hrsz.-ú ingatlan 4264/274682 eszmei tulajdoni hányadára. Egyidejűleg az elsőfokú hatóság a felperes földhasználati jogát törölte az ingatlan tulajdoni lapjáról. [13] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  44. november 16-án kelt 30.661/
  45. számú határozatával az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. Indokolása szerint a Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Földművelésügyi Osztályának megvolt a törvényi felhatalmazása, hogy jogerős döntésével a sorsolási jegyzőkönyv alapján megkeresse az ingatlanügyi hatóságot és a tulajdonjog bejegyzését kérje. A megkeresés a bejegyzéshez szükséges összes adatot tartalmazza, ezért bejegyzés alapjául szolgálhatott. A határozat indokolásában az alperes hivatkozott az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  46. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6.§

(1)bekezdésére, 26.§
(1)bekezdésére, valamint 34.§
(1)bekezdésére, továbbá a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/C §
(4)bekezdésére. A felperes kereseti kérelme és az alperes védekezése [14] A felperes keresetében az alperes 30.661/2017. számú határozatát a Kp. 92. §
(1)bekezdés a)-b) pontjában foglaltak alapján visszamenőleges hatállyal kérte megsemmisíteni az eredeti állapot helyreállítása és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezése mellett, akként, hogy a (...) külterületi (...) hrsz-ú ingatlan vonatkozásában G.P. nevére és javára az ingatlan-nyilvántartásban a támadott határozattal 4264/274682 arányban bejegyzett tulajdonjoga törlésre, míg a felperes törölt földhasználati joga visszajegyzésre kerüljön. [15] Álláspontja szerint a határozat jogsértő, mert az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés nem jogerős földkiadást elrendelő határozaton alapult, ezzel sérült a Ket. 2. §
(3)bekezdése, 3. §
(2)bekezdés b) pontja,
  1. §-a,
  2. §
(1)bekezdése. [16] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban volt mintaper [17] A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a felperes 59 ügyben kezdeményezte az ingatlanügyi határozatok felülvizsgálatát azonos ténybeli és jogi alapon. A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a perek egyikét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  2. §-a alapján mintaperben döntötte el. A jelen ügyben kezdeményezett közigazgatási per a mintaperre - 7.K.27.088/2018 - tekintettel felfüggesztésre került a 7.K.27.176/2018/
  3. számú végzéssel. [18] A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  4. április 23-án kelt 7.K.27.088/2018/
  5. számú mintaperben hozott ítéletével az alperes, mint ingatlanügyi hatóság felperes földhasználati jogának törléséről, és a részarány-tulajdonos magánszemély tulajdonjogának földkiadási jogcímén ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelő elsőfokú határozatot helybenhagyó másodfokú határozatnak megsemmisítéséről döntött és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [19] A mintaperben hozott ítélet indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartási hatóság a jogerős földkiadási határozat hiányában földkiadás jogcímén tulajdonjog bejegyzését nem rendelhette volna el, figyelemmel az Inytv.
  6. §
(8)bekezdésére, mely a tulajdonjog bejegyzésére kizárólag végrehajtható határozat alapján ad lehetőséget. [20] A mintaperben ítélet új eljárásra adott iránymutatása szerint az alperesnek meg kell vizsgálni az Inytv. 28. §
(8)bekezdésére tekintettel, hogy "a tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgáló földkiadási határozat milyen módon és mikor emelkedett jogerőre, meg kell állapítani, hogy a bejegyzés alapjául megjelölt földkiadási határozat végrehajtható-e, és az Inytv. 28. §
(8)bekezdésében foglalt feltételek fennállnak-e. Majd ennek megfelelően kell a tulajdonjog bejegyzésének időpontját meghatározni, és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést elrendelni. A mintaper utáni közigazgatási per [21] A mintaper meghozatalát követően a közigazgatási bíróság folytatta a pert. A perben az alperes csatolta a
  1. június 7-én kelt 30.195/
  2. számú határozatát, melyben a 30.661/
  3. számú alperesi határozat indokolását a földkiadási határozat véglegessé válásának időpontja tekintetében módosította. [22] A felperes a keresetét kiterjesztette az alperes 30.195/
  4. számú módosító határozatára is, és kérte annak Kp.
  5. §
(1)bekezdése alapján történő megsemmisítését, az eredeti állapot helyreállítását és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. [23] Állítása szerint változatlanul nem lett feltárva a tényállás abban a kérdésben, hogy az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló határozat végrehajtható-e, vagy sem. [24] Hangsúlyozta, hogy jelen ügyben az alperes nem vizsgálta, hogy a bejegyzés alapját képező, a Pest Megyei Kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a PE/FE/490-1/
  1. számú határozata végrehajtható-e, különös tekintettel arra, hogy a felperes e határozattal szemben keresetet terjesztett elő, melyben a határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet is előterjesztett. [25] Álláspontja szerint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelme elbírálásáig az alperes nem hozhatott volna határozatot. [26] Az alperes védirat kiegészítésében a felperes kiterjesztett keresetének elutasítását kérte. Állítása szerint a hatóság orvosolta a jogsérelmet, hiszen a felperes által az eredeti keresetben megjelölt jogszabálysértésként meghatározott azon tény, hogy a földkiadási határozat még nem jogerős (nem végleges) már nem áll fenn, mely a másodfokú határozat módosításában is rögzítésre került. A jogerős ítélet [27] A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [28] Mindenek előtt rögzítette, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés során egymástól jól elkülöníthető két döntés született, egyrészt a G.P. tulajdonjogának bejegyzéséről szóló döntés, másrészt a felperes termelőszövetkezet földhasználati jogának törlésére vonatkozó döntés. [29] Indokai szerint a részarány-tulajdonos vonatkozásában a tulajdonjog bejegyzéséhez kapcsolódóan a felperesnek nem volt kereshetőségi joga. Érvelése szerint az ingatlan-nyilvántartásba kizárólag tsz. földhasználati joga volt bejegyezve - amely, jogszabály erejénél fogva már korábban megszűnt amelyből következően nem tartozik a felperes közvetlen érdekkörébe a tulajdonjog bejegyzése. A földhasználatra jogosultnak ugyanis nincs joga arra, hogy perben vitathassa a tulajdonos tulajdonjogának a bejegyzését. Az a körülmény, hogy a felperes földhasználati jogát ugyanakkor törölték, amikor G.P. tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, pusztán időbeli egybeesés, az intézkedés sem jogilag, sem tartalmilag nem kapcsolódik egymáshoz. A hatóság ugyanis a földhasználati jogot korábban is törölhette volna, mivel az a jogszabály erejénél fogva megszűnt. Ebből következően a felperes földhasználati jogának törlésére nem azért került sor, mert a tulajdonos tulajdonjogát bejegyezték, ebből következően a tulajdonjog bejegyzéséhez kapcsolódóan a felperesnek nincs kereshetőségi joga, így a bíróság nem vizsgálta érdemben a G.P. tulajdonjoga bejegyzéséhez kapcsolódó határozat jogszerűségének kérdését. [30] Az ítélet a földhasználati jog törlésére vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kapcsán a felperes kereshetőségi jogát elismerte. Az indokolás szerint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló
  2. évi II. törvény
  3. §
(1)bekezdése alapján a szövetkezet földhasználati joga a részarány földtulajdon helyének meghatározása esetén a kijelöléssel szűnik meg, és a szövetkezet a haszonbérlő jogosítványait gyakorolja a gazdasági év végéig. E törvény 14. §
(2)bekezdése szerint a föld kiadása esetén a szövetkezet földhasználati joga legkésőbb a kiadáskori gazdasági év végével szűnik meg, kivéve, ha a felek korábbi határidőben állapodtak meg. [31] Az ítélet érvelése szerint a termelőszövetkezet tagjai vonatkozásában a földek helyrajzi szám szerinti elkülönítése az 1990-es évek elején megtörtént, a földek helyrajzi szám szerinti meghatározása az ingatlan-nyilvántartásban is szerepel. Mivel a részarány földtulajdonosok földjei helyének meghatározása megtörtént, ezért a felperes esetére az 1993. évi II. törvény 14. §
(1)bekezdését kell alkalmazni, mely szerint a szövetkezet földhasználati joga a kijelöléssel megszűnt, ebből következően az alperes döntése a felperes földhasználati jogának törléséről jogszerű volt, ezért a bíróságnak a felperes keresetét mint alaptalant el kellett utasítani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [32] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben elsődlegesen a jogerős ítéletnek - az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedő hatályú - hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmében hivatkozott az ingatlan-nyilvántartási törvény 6. §
(1)bekezdésében szereplő kérelemhez kötöttség elvének megsértésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
  2. § okirati elv szabályai megsértésére. Állította, hogy a földhasználati jog törlése és tulajdonjog bejegyzése szükségszerűen ugyanazon eljárásban került lefolytatásra, és a hatóság aktusának két részcselekménye nem választható külön, az csak egy határozatban történhetett meg. Állította, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóság eljárása kérelemhez kötött, és nincs lehetőség arra, hogy az ingatlanügyi hatóság a felperes földhasználati jogát törölje, mint ahogy történt ez a megelőző eljárásban is, és a mezőgazdasági igazgatási szerv nem jogerős és nem végrehajtható határozat alapján törölje a felperes földhasználati jogát a tulajdonosok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg. [33] Sérelmezte, hogy a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta a Kúria 997/
  3. számú közigazgatási elvi határozatát, amely szerint a mezőgazdasági szövetkezetek a használatukban álló földrészletek vonatkozásában tulajdonosi jogosítványokat gyakoroltak, ezért rendelkezési joguk az ingatlanok elidegenítésére vonatkozóan fennállt. Állította, hogy a tsz. földhasználati jog a tulajdonjoggal közös vonásokat mutat, amelynek része a rendelkezési jog is. [34] Hivatkozott a Kúria 18/
  4. (XI.8.) KK véleményére, ennek kapcsán arra, hogy bejegyzéshez fűződő joghatály a bejegyzési kérelem iktatásának időpontjával következik be az Inytv.
  5. §
(1)bekezdése szerint, ezért a perbeli ingatlan-nyilvántartási határozatok bejegyzésének hatálya időpontját módosítani nem lehet, azaz a bejegyzést el kellett volna utasítani. Sérelmezte, hogy az alperes bejegyzést elrendelő, illetve földhasználati jogot törlő határozat indokolását módosító határozat a tulajdonjog bejegyzésének időpontját
  1. június 1-jében jelölte meg, az ingatlannyilvántartásban azonban mind a törlés, mind a tulajdonjog bejegyzése dátumaként az elsőfokú határozat által megadott törlési és bejegyzési dátum szerepel. [35] Rámutatott arra, hogy a jogerős ítélet a termelőszövetkezet földhasználati jog tartalmát tévesen értelmezte, nem vette figyelembe a szövetkezetesítés idején hatályban volt földről szóló
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdését, mely szerint a termelőszövetkezetet a használatában levő föld tekintetében megilleti a birtoklás használati és hasznok szedésének joga, továbbá a rendelkezési jog. [36] Álláspontja szerint több földforgalmi tárgyú jogszabályt sértett az ítélet, így az Alaptörvény P) cikkét, a Ptk. 5:30. §
(2)bekezdését, a termőföld védelméről szóló
  1. évi CXXIX. törvény
  2. §
(1)bekezdését, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  1. évi CXXII. törvény
  2. §át, melyek közös jellemzője, hogy előírják a termőföld hasznosítására vonatkozó kötelezettségek teljesítését. [37] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását, és a felperes felülvizsgálati perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet - a módosított alperesi határozatban foglaltakkal egyezően - helyesen értelmezte és alkalmazta a tulajdonjog bejegyzésére és földhasználati jog törlésére vonatkozó jogszabályokat. A Kúria döntése és jogi indokai [38] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [39] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetéseket vont le, azokat a Kúria megismételni nem kívánja, pusztán a felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben az alábbiakra mutat rá, illetve a mintaper követésével kapcsolatos hivatalból vizsgálandó szempontokat rögzíti. [40] A Kp.
  3. §-ában szabályozott mintaper a közigazgatási perjog új jogintézménye. [41] A Kúria vizsgálta, hogy a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügy Bíróság mintaperben hozott 7.K.27.088/2018/
  4. számú - ítéletének volt-e, és mennyiben kötőereje a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező közigazgatási perre. [42] A Kp. a mintaperben hozott ítélet kötőerejéről kifejezetten nem rendelkezik. A Kúria álláspontja szerint a Kp.
  5. §
(2)bekezdésében szereplő rendelkezésből, mely szerint amennyiben a mintaperhez képest tény- és jogbeli azonosság áll fenn a mintaper befejezését követően elbírálásra kerülő jogvitánál, a közigazgatási bíróság azt a mintaper eredménye szerint tárgyaláson kívül bírálhatja el az következik, hogy a mintaperben hozott ítélet fő szabály szerint - tény- és jogbeli azonosság esetén - a közigazgatási perben eljáró bíróságot köti. A mintaper, mint jogintézmény célja is aligha fogható meg másban, mint hogy mintául szolgál az azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyek eldöntésében. Amennyiben a mintaper eredménye a tény- és jogbeli azonosság esetén nem volna kötelező általában az eljáró bíróságra, akkor a mintaper intézményének nem volna pergazdaságossági, célszerűségi, vagy bármilyen más perjogi haszna, értelme, hanem csak üres, tartalom nélküli jogintézmény volna. [43] Amennyiben pedig a jelen ügyben felülvizsgált ítéletet hozó bíróságnak követnie kellett a mintaper eredményét, akkor attól, ezen ítélet jogszerűségét vizsgáló Kúria sem térhet el még akkor sem, ha a mintaper eredményét felülvizsgálattal a Kúrián nem támadták, és ekként a mintaperben hozott ítélet törvényességéről a Kúria nem foglalhatott állást. [44] A felülvizsgálattal érintett jogerős ítélet azonban olyan jogi kérdésen, a kereshetőségi jog megítélésén alapult, amely a mintaperben kifejezetten eldöntésre nem került, a Kúria megítélése szerint a kereshetőségi jog elismerése önmagában nem teremt kötelező jogi alapot annak követésére még mintaper esetén sem. [45] Egy mintaper kereshetőségi jogra vonatkozó „mintaítéletének" jogerejéből következő „mintahatás" csak akkor érvényesül a mintaper felein túlmenően, ha az a mintaperben kifejezetten vitatott volt, és arra a „mintaítélet" indokolása kitér, azaz kifejezett döntést tartalmaz, továbbá a mintaperben az érintett félnek - bármilyen minőségben - módja volt a mintaper által eldöntött jogkérdésben álláspontját előterjeszteni a tisztességes eljáráshoz való jog keretei között, vagy az általa felvetett érvek részvétele nélkül is eldöntésre kerültek, és az a mintaper ítéletének indokolásából kitűnik. [46] Mindezért jelen ügyben a bíróság alapíthatta ítéletét a kereshetőségi jog hiányára, mert a mintaperben nem került megvizsgálásra a felperesnek a részarány-tulajdonosok tulajdonjoga bejegyzéséhez kapcsolódó kereshetőségi joga, így ebben a tekintetben a mintaper kötőerejéről nem beszélhetünk. A felperesi felülvizsgálati kérelem ezt nem is kérdőjelezte meg, hanem azt érdemben vitatta. [47] Töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy a közigazgatási perben a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia a felperes kereshetőségi jogát, és hogy az ügyféli jogállás nem eredményez automatikusan kereshetőségi jogot (Kfv.IV.29.357/1996/6; Kfv.II.38.029/2018/3.). A közigazgatási hatósági aktus megtámadhatóságához kapcsolódó igényérvényesítési jogosultsága fennállásának megállapítása a jogvita érdemére tartozó kérdés, és igényérvényesítési jogosultság hiányában a kereset elutasításának van helye (Kfv.IV.38.039/2016/4.). [48] A Kúria a Kfv.IV.37.287/2007. számú ügyben hozott ítéletében kifejezetten a földhasználó mezőgazdasági szövetkezet kereshetőségi jogát vizsgálta a földkiadó bizottsági határozatok bírósági felülvizsgálatával összefüggésben, és megállapította, hogy e körben a szövetkezetnek kereshetőségi joga nincs. Ezért a Kúria a jogerős ítéletnek a részarány-tulajdonosok tulajdonjoga bejegyzéséhez kapcsolódó felperesi kereshetőségi jog hiánya tekintetében kifejtett jogi érvelésével mindenben egyet értett. [49] A felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a szövetkezeti földhasználati jog törlése, és a részarány-tulajdonosok tulajdonjogának a bejegyzése csak egy határozatban és egyszerre történhetett meg, ugyanis, ahogy arra a jogerős ítélet helyesen utal - a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 14. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a felperes földhasználati joga törvény erejénél fogva megszűnt, és csak technikai kérdés, hogy az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanügyi hatóság a földhasználati jog törlését mikor jegyzi be. [50] Alaptalan a felülvizsgálati kérelem azon hivatkozása is, hogy a tsz. földhasználati joga a tulajdoni joggal közös vonásokat mutat, továbbá, hogy annak lényeges része a rendelkezési jog is - ugyanis a Kúria a 997/
  1. számú határozat megszületéséhez képesti megváltozott és e perben is alkalmazandó jogszabályi környezet figyelembevételével a Kfv.VI.38.068/2017/
  2. számú ítéletével kifejezetten a felperes földhasználati jogával összefüggésben - egyértelműen megállapította, hogy a felperesnek nincs tulajdonjoga, tulajdonosi jogosítványokat nem gyakorolhat. [51] Mindebből következően a felperes alaptalanul kifogásolta felülvizsgálati kérelmében, hogy a jogerős ítélet a termelőszövetkezet földhasználati joga tartalmát tévesen értelmezte. [52] Figyelemmel arra, hogy a felperes földhasználati joga a fent idézett
  3. évi II. törvény
  4. §
(1)és
(2)bekezdése alapján törvény erejénél fogva megszűnt, a földhasználati jog ingatlannyilvántartásból való törlése pusztán deklaratív aktus, továbbá, mivel a felperesnek a részaránytulajdonosok tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez kapcsolódóan kereshetőségi joga nincs, az eljárt bíróság helyesen mellőzte annak érdemi vizsgálatát, hogy a tulajdonjog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi XLVI. törvény 26. §
(8)bekezdésében rögzített végrehajtható határozat alapján került-e sor. Szükséges megjegyezni, hogy mindezért jelen ügyben az ügy előzményének tekinthető mintaper nem volt irányadó, ezt a felperes sem állította. [53] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, és a termőföld hasznosításának kötelezettségét előíró jogszabályi rendelkezéseknek nincs kapcsolata sem a felperes részéről kereshetőségi jog hiányában is hivatkozott részarány-földtulajdonosok tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, illetőleg nincs kapcsolata a felperes földhasználati joga törlésével sem. Kereshetőségi jog hiányában sem a jogerős ítéletnek, sem a Kúriának nem kellett és nem is lehetett állást foglalnia abban, hogy a széljegyzés időpontjától eltérő tulajdonszerzési időpontot megállapító határozat, amely a határozat rendelkező részében egyébként nem jelenik meg, bármilyen szempontból jogszerű-e. [54] Mindezekre tekintettel a Kúria a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [55] A Kp.
  1. §-a szerinti mintaperben hozott ítélet, a mintapertől jogi és ténybeli szempontból nem különböző közigazgatási perben, a bíróságot - fő szabály szerint - köti. [56] A földhasználó mezőgazdasági szövetkezetnek nincs kereshetőségi joga a részarány-tulajdonosok tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelő határozat vonatkozásában. Záró rész [57] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárási intézkedésekről szóló 74/
  2. (III.31.) Korm.rendelet
  3. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és a 41. §
(5)bekezdése alapján ítéletét tárgyaláson kívül hozta meg. [58] A Kúria a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(5)bekezdésének megfelelően költségjegyzék előterjesztésével felszámított alperes javára járó perköltség megfizetésére a felperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte, amelynek összege megállapítása során a Kúria mérlegelte az alperesi jogi képviselőnek ügyben kifejtett munkáját, figyelembe véve, hogy a perbelivel azonos ténybeli alapú és jogi megítélésű ügyekben azonos tartalmú felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő. E körülményt is figyelembe mérlegelve a Kúria az alperes felülvizsgálati eljárási költségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3 §
(6)bekezdése alapján a költségjegyzékben igényelt 50.000 forint összegtől eltérően, mérsékelt (30.000 forint) összegben állapította meg. [59] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(5)bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján a felperes köteles megfizetni. [60] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.