Bfv.264/2020/5 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés d) pont]. Ezért az I. rendű terheltet 8 év szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. rendű terheltet emberölés bűntettének kísérlete miatt mint bűnsegédet [Btk. 160. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés d) pont] 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Mindkét terhelt esetében a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy a terheltek legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad része kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyakról, a sértett polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, és rendelkezett a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a

1. szeptember
2. napján jogerős 1.Bf.294/2018/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy az I. rendű terhelt esetében a közügyektől eltiltás mellékbüntetés mértékét 8 évre, a II. rendű terhelt szabadságvesztés büntetését 3 év 8 hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetését 4 évre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű és a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - a Be.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára és a
3. b)pont
4. ba)alpontjára alapítottan - elsődlegesen a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, másodlagosan a határozat megváltoztatása érdekében. [4] Indokai szerint az eljárt bíróság által megállapított tényállás súlyos mértékben hiányos, mivel az nem tartalmazza a terheltek és a sértett fizikai jellemzőinek leírását, hiányzik a sértett sérüléseinek teljes körű megállapítása, valamint a terheltek tudattartalmára vonatkozó ténymegállapítások is hiányosak. Álláspontja szerint a meghatározott tényállás alapján nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a II. rendű terhelt pontosan milyen mechanizmus során, mikor, hol és milyen sérüléseket szenvedett el, továbbá a sértett által elszenvedett sérülések milyen erőbehatás eredményeként keletkeztek. Az elkövetés konkrét helyszínei és mozzanatai egymás után való rögzítésének, továbbá a sértett gázpisztollyal összefüggő tudattartalmának leírása hiányában abban a kérdésben sem lehet ítéleti bizonyossággal állást foglalni, hogy a sértett jogos védelmi helyzetben volt-e, avagy jogtalan támadóként cselekedett. Ezen hiányosságok alapján nem dönthető el egyértelműen az indítványozó szerint, hogy a terheltek vagy a sértett volt-e jogos védelmi helyzetben, avagy kölcsönös verekedés zajlott, szemben a jogerős ítélet azon megállapításával, hogy a sértett volt védekező helyzetben. Az indítvány szerint tévesen került sor a különös kegyetlenséggel elkövetés minősítő körülmény megállapítására, mivel a terheltek cselekménye legfeljebb a Btk. 160. §

(1)bekezdése szerinti emberölés bűntette kísérletének minősülhet. Hivatkozott arra, hogy a cselekmény rövid ideig tartott, a sértett a nála lévő eszközzel védekezett, azzal a terhelteknek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket is okozott, mindezek alapján a különös kegyetlenséggel elkövetésre jogi következtetést levonni nem lehet. Elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan a megtámadott határozat megváltoztatását, a törvénynek megfelelő minősítés és büntetés kiszabását indítványozta. [5] A Legfőbb Ügyészség BF.252/2020/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Az ügyészi álláspont szerint a felülvizsgálati indítványnak a jogerős határozat irányadó tényállását - a cselekmény jogi minősítésén keresztül is - támadó része törvényben kizárt. Nem tartotta alaposnak az ügyész a cselekmény minősítését érintő kifogást sem. Hivatkozott arra, hogy az I. rendű terhelt cselekvőségét, miszerint az előre hajolt testhelyzetű sértettet a 9 cm pengehosszúságú késsel tizenhétszer direkt módon a nyakán, fején és felsőtestén megszúrta úgy, hogy a koponyasérülést okozó szúrás nagy erejű, a gégeporcok sérülését eredményező szúrás közepes erejűt meghaladó, míg a többi sérülést okozó szúrás közepes erejű volt, az eljárt bíróságok az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, törvényesen minősítették különös kegyetlenséggel elkövetettnek. Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. III. [6] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [7] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. A Be.
2. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [8] Kétségtelen, hogy a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor; a 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja pedig lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [9] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében [Btk. 160. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés d) pont], a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét emberölés bűntettének kísérletében mint bűnsegéd [Btk. 160. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés d) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [10] A Btk. 160. §

(1)bekezdése szerint, aki mást megöl bűntette miatt 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; a

(2)bekezdés d) pontja szerint a büntetés 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést különös kegyetlenséggel követték el. [11] A Btk. 10. §

(1)bekezdése alapján kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. [12] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket. - Az I. rendű és a II. rendű terhelt élettársak, 2005 óta családi házban éltek. A sértett és családja, akik egyebek mellett lótartással is foglalkoztak a szám alatti házukban laktak. A terheltek és a sértett családja között már korábban megromlott a kapcsolat, a terheltek nehezményezték, hogy a sértett és hozzátartozói a házuk előtt lovagolnak, illetve a sértett állatai kárt tettek a kertjükben. -

1. május
2. napján a sértettek lovaglása miatt velük a terheltek ismét összetűzésbe keveredtek, a terheltek a rendőrséget is értesítették. - Másnap,
3. május
4. napján a terheltek dél körüli időben ebédért indultak. Ezt megelőzően az I. rendű terhelt két kést tett a zsebébe, míg a II. rendű terhelt magához vette és az általa vitt reklámszatyorba tette a tulajdonát képező Le Petit RG590 típusú, 9 mm Knall kaliberű, ötlövetű gáz-riasztófegyvert. - Amikor a terheltek a sértett házához értek, az I. rendű terhelt bekiabált a házban tartózkodó a sértettnek, hogy jöjjön ki a házból. Ennek a lakásában éppen kávézó sértett eleget is tett, és kiment ingatlana kapujába, ahol vita alakult ki közte és a terheltek között. - Ekkor a II. rendű terhelt elővette gáz-riasztófegyverét, amelyet két kézzel tartott, és azzal fenyegette a sértettet. - A sértett a pisztoly láttán - amiről azt hitte, hogy éles lőfegyver - egy esztergált asztallábat vett el a kapuja mellől, és azt a jobb kezében tartva, a fegyverre ütve kiverte azt a II. rendű terhelt kezéből. - A sértett ezt követően lehajolt, hogy felvegye a pisztolyt a földről, amikor az I. rendű terhelt elővette a 20 cm hosszú, 9 cm pengehosszúságú kését, és azzal a sértettet közepest meghaladó erővel nyakon szúrta. Az első szúrást követően a még mindig előrehajoló sértettet egy alkalommal nagy erővel megszúrta a fején, majd ezután még legalább 15-ször közepes erővel fejen és felsőtesten szúrta. - A sértett bal kezével befogta a gégesérülését, majd bal kézzel védekezni is próbált, míg a jobb kezében tartott bottal is védekezett a támadás ellen, ennek során két ízben fejen ütötte az I. rendű terheltet. - Eközben a II. rendű terhelt felkapta a földön lévő riasztófegyvert és azzal a súlyos sérülései miatt görnyedt állapotban lévő sértett háta mögé lépett, majd kb. 20-30 cm távolságról, két alkalommal rálőtt a fejére. - A lövéseket követően a fegyvert átadta élettársának, akit - eltávolodva tőlük - azzal biztatott, hogy „Öld meg a köcsögöt! Lődd le! Lődd le!". - Az I. rendű terhelt a pisztolyt átvéve, azt az erősen vérző sértett fejéhez tartva egy lövést adott le rá. - A szomszédok utcán való megjelenése miatt a terheltek felhagytak cselekményük folytatásával, és a szemmel láthatóan súlyos állapotban lévő sértettet hátrahagyva otthonukba távoztak. - A sértett ezt követően a háza közelében összeesett. A mentők az Országos Baleseti Intézetbe szállították, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta. - A sértett 17 rendbeli erőbehatásra kialakult sérülést szenvedett el az I. rendű terhelt általi szúrások következtében. A koponya-, agysérülés, a gégeporcok sérülésének, valamint a bal kézhát feszítő ina sérülésének gyógytartama 8 napon túli, a további sérülések büntetőjogi gyógytartama 8 napon belüli. A koponyasérülés és koponyaűri vérzés, illetve a gége üregét megnyitó és mellüregi levegőgyülemet okozó sérülések közvetlen életveszélyes állapotot alakítottak ki, a sértett életét kizárólag az idő- és szakszerű orvosi ellátás mentette meg. - A dulakodás során az I. rendű és a II. rendű terhelt is 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. [13] Az indítvány valójában a megállapított tényekből való jogkövetkeztetés helyességét vitatja. Ennek kapcsán a Kúria rámutat a következőkre. [14] Az elkövető tudatának tartalma törvényi tényállási elem, az úgynevezett alanyi okozatosság: a tárgyi oldal elemeinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) külvilágban való megnyilvánulása, ténybelisége és az elkövető ahhoz való akarati viszonyulása. [15] Ez a viszonyulás az elkövetőn belüli, a külvilágtól elzárt. Ezért az elkövetési magatartásról (eredményről) való, a tudatban előzetesen, illetve egyidejűleg meglévő képzet mindig csak valamely, külvilágban megjelenő, illetve fizikai mérhető tényből következtetéssel ragadható meg, s mint ilyen, ténykérdés. Ebből a szándékosságra, gondatlanságra, illetve annak mikéntjére, s a bűnösségre vont következtetés jogi értékelés, ami jogkérdés. [16] A tudati - és más tények - megállapításától el kell különíteni a megállapított tények jogi értékelését, ami a valónak már elfogadott fizikai és tudati tények jogi normával történő egybevetése, a törvény szövegének való megfeleltetése. Ennek eredménye pedig már jogi fogalmak formájában jelenik meg. A kettő közti kapcsolatot az teremti meg, hogy ha az irányadó tényállás valamelyik külvilágból megjelenő tényt és abból vont ténybeli következtetést egyaránt rögzíti, és utóbbi helyes, akkor a jogi értékelésnek, s ekként a törvényi tényállás adott eleme megállapításának alapja van. [17] Jelen ügyben pedig ez a helyzet. [18] A tényállás ugyanis egyértelműen tartalmazza, miszerint az I. rendű és a II. rendű terhelt a tényállásban megjelölt napon, dél körüli időben, amikor ebédért indultak, eleve úgy jöttek el otthonról, hogy az I. rendű terhelt kést tett a zsebébe, míg a II. rendű terhelt magához vette ötlövetű gáz-riasztófegyverét. Amikor a terheltek a sértett házához értek az I. rendű terhelt kiabált be azért a sértettnek, hogy a sértett jöjjön ki a házból, amikor a sértett ennek eleget és vita alakult ki, a II. rendű terhelt vette elő gáz-riasztófegyverét. [19] A tényállás egyértelműen leírja azt is, hogy a lehajolt (előre hajolt) testhelyzetű sértettet az I. rendű terhelt a magával vitt 20 cm nagyságú, 9 cm pengehosszúságú késsel ezt követően 17-szer megszúrta úgy, hogy közepest meghaladó erővel nyakon szúrta, majd egy alkalommal nagy erővel fejen szúrta, majd ezután még legalább tizenötször közepes erővel fejen és felsőtesten szúrta. A tényállás egyértelműen tartalmazza azt is, hogy a koponyasérülést okozó szúrás nagy erejű, a gégeporc sérülést eredményező szúrás közepes erejűt meghaladó, míg a többi szúrás is közepes erejű volt. [20] A II. rendű terhelt cselekvőségét érintően a tényállás rögzíti, hogy a már hivatkozott súlyos sérülések (köztük koponya- és gégesérülések) miatt görnyedt állapotban lévő sértett esetében az I. rendű terheltet azzal biztatta, hogy hogy „Öld meg a köcsögöt! Lődd le! Lődd le!". [21] A testi erővel történt bántalmazás elkövetési magatartásai között nyilvánvaló különbség van az egyes bántalmazási módokat illetően, a támadott testtájék és az alkalmazott erő nagysága tekintetében. Jelen esetben az alkalmazott erő nagyobb erő, illetve közepes és közepest meghaladó erő volt, a támadott testtájék pedig egyértelműen a sértett feje, nyaktájéka (gége területe) és felsőteste, amelyet a sértett még a koponya- és gégesérülés elszenvedését követően is mindkét kezével védeni igyekezett, eközben okozta az I. rendű terhelt a további, ugyanezen testtájékot legalább 15 további erőbehatással - kitartóan támadva létrejött sérüléseit. [22] Az I. rendű terhelt által használt eszköz egy 20 cm nagyságú, 9 cm pengehosszúságú kés, amely az emberi élet kioltására nyilvánvalóan alkalmas. [23] A II. rendű terhelt szándékát félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, amikor az I. rendű terheltet a már súlyos sérüléseket elszenvedett, görnyedt testtartásban lévő sértett megölésére szólította fel. Jelenléte testközeli, magatartása nyilvánvalóan bátorító. [24] A Kúria szerint a felsorolt alanyi és tárgyi tényezők - az elkövető tudatára vonatkozó konkrét tények - együttes, egymással összefüggő elemzése révén megalapozott jogi következtetés vonható le arra nézve, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt tudatának tartalma, a szándéka nem csupán testi sértés okozására, hanem a sértett életének kioltására irányult, vagyis a terhelteket ölési szándék vezette. A sértett halála kizárólag az idő- és szakszerű orvosi ellátás következtében maradt el. [25] Az I. rendű terhelt a sértett halála bekövetkezésének lehetőségébe nem csupán belenyugodott, hanem azt kifejezetten kívánva, vagyis egyenes szándékkal cselekedett (Btk.
5. § II. fordulat), a II. rendű terhelt pedig ehhez szándékosan segítséget nyújtott [Btk.
6. §

(2)bekezdés]. [26] A védelem vitatta a terheltek terhére rótt emberölés bűntette esetében a különös kegyetlenséggel elkövetés minősítő körülmény megállapíthatóságát. [27] Rámutat a Kúria, hogy a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés esetében e körülmény megítélése során elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók. Az emberölés akkor minősül ily módon elkövetettnek, ha a cselekmény végrehajtása az élet kioltásához rendszerint szükséges kegyetlenséget meghaladó rendkívüli embertelenséggel történik, és a cselekmény a sértettnek olyan testi szenvedést, vagy lelki gyötrelmet okoz, amely az emberi élet kioltásával általában együtt járó szenvedést, gyötrelmet is lényegesen meghaladja. [28] Azonban nem csupán a fizikai ráhatással járó fájdalomérzetnek van jelentősége, hanem annak a lelkiállapotnak is, amibe az elkövetés folytán a sértett kerül. Az ölés rossz, viszont nyilvánvaló többletgyötrelmet jelent az olyan ölési magatartás, ami szakadatlansága folytán teljes reménytelenségbe űzi a sértettet, aki ennélfogva saját halála szörnyűségét nem csak fizikailag elszenvedi, hanem azt átéli (EBH 2013.B.7.). [29] Jelen ügyben erről van szó. [30] Az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt a lehajoló, majd görnyedt testhelyzetben lévő sértettet 9 cm-es pengehosszúságú késsel 17-szer nyakán, fején, felsőtestén nagy, illetve a közepest meghaladó erővel megszúrta. Ennek során a sértett olyan koponyacsonttörést és agysérülést szenvedett, amely során a szúrcsatorna 5 cm-re behatolt a koponyaüregbe, a nyak területét ért mély szúrás során gégeporc, pajzs és gyűrűporc sérülés is bekövetkezett, melyből kilégzéskor levegőbuborékok távoztak. A sértett védekezése során bal kezével befogta gégesérülését, jobb és bal kezével egyaránt védekezni próbált a folyamatosan rázúduló további szúrásokkal szemben. A sértettet emellett szakadatlanul még legalább 15 szúrás érte. [31] Mindezek nyilvánvalóan olyan többletgyötrelmet jelentettek a sértett számára, amely a különös kegyetlenséggel elkövetés minősítő körülménye megállapítását megalapozza. [32] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor az I. rendű és a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét emberölés bűntette kísérletében [Btk. 160. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés d) pont], az I. rendű terhelt tettes, a II. rendű terhelt mint bűnsegéd megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [33] A büntetés (intézkedés) törvényessége esetében a felülvizsgálat oka a Btk. - adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjára, valamint a nemére, mértékre vonatkozó - mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése. [34] Konkrét ügyben a büntetés (intézkedés) anyagi jogi alapja - részint a helyes minősítést meghatározó, - részint az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), valamint nemére, mértékére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés. [35] A Btk. 10. §

(2)bekezdése szerint a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. [36] A terheltek terhére rótt emberölés bűntettének kísérlete esetén a törvény 10 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztés büntetés, illetve életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. Mindkét terhelt esetében az eljárt bíróság enyhítő szakasz alkalmazásával szabta ki a büntetést, amelynek alapja egyfelől a cselekmény kísérleti szakban maradása, másfelől a II. rendű terhelt bűnsegédi elkövetői minősége, és mindkét terhelt vonatkozásában a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát is eggyel enyhébb fokozatban állapította meg. [37] Erre tekintettel a terheltekkel szemben kiszabott 8 év, illetve 3 év 8 hónap szabadságvesztés miként a közügyektől eltiltás alkalmazása - nem törvénysértő. [38] A védelem érvelése szerint az eljárt bíróság által megállapított tényállás hiányosságai folytán nem dönthető el, hogy a sértett, avagy a terheltek léptek fel támadólag, így az sem, hogy a terheltek javára jogos védelmi helyzet fennállt-e. [39] A Be. 659. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [40] Az indítvány bár jogi érvet vet fel, valójában az irányadó tényállás kifogásolásán keresztül, az eljárt bíróság bizonyítékértékelési tevékenységét támadva, eltérő tényállás megállapítását szorgalmazza. Erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs mód. [41] A tényállás - az indítványban foglaltakkal ellentétben - egyértelműen rögzíti, hogy - a terheltek úgy indultak el otthonról, hogy mindketten eszközt - az I. rendű terhelt egy 20 cm-es kést, II. rendű terhelt gáz-riasztófegyvert - vettek magukhoz; - a cselekményt a II. rendű terhelt kezdeményezte, amikor gáz- és riasztófegyverét elővette, amelyről a sértett azt hitte, hogy éles fegyver, ezért annak irányába hárító mozdulatot tett; - ezt követően a lehajolt testtartásban lévő sértettet szúrta meg először fej-nyaktájékon az I. rendű terhelt. [42] A kifejtettek alapján az irányadó tényállásból kétségtelenül eldönthető, hogy a terheltek javára jogos védelmi helyzet nem állapítható meg, erre utaló ténybeli alap nincs, de nem is hiányzik a tényállásból. [43] A Kúria a Be. 649. §

(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [44] Ekként a Kúria az I. rendű és a II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [45] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [46] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. november
2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró