← Magyarország

Kfv.37642/2020/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet felülvizsgálatra alkalmatlan, amennyiben a másodfokú bíróság által helybenhagyott elsőfokú ítélet olyan jogszabályi rendelkezésen alapult, amely a követeléssel érintett 38 hónapos időtartamból csupán 8 hónapnyi időre volt hatályban. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.642/2020/

  1. A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke . Bérces Nóra előadó bíró . Farkas Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet ügyintéző: ...kamarai jogtanácsos Az alperes: ... Megyei Rendőr-főkapitányság Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.422/2019/
  2. Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.021/2019/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.422/2019/
  4. számú ítéletét a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.021/2019/
  5. számú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a felperes felülvizsgálati eljárási költséget 20.000 (húszezer) forintban, a felülvizsgálati eljárás illetékét 25.000 (huszonötezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Tényállás A szolgálati jogviszonyban álló felperes
  6. január 1-től ... technikusként a ... Rendőrkapitányság ... osztályán teljesít szolgálatot, szolgálati helye a ... Rendőrőrs, munkakörének megnevezése technikus. A .... számú munkaköri leírás szerint a felperes szakmai feladatai között sorolta fel az
  7. pontban a nyomozati tevékenységet, a
  8. pontban az ismeretlen tettes elleni nyomozást. A
  9. pont szerint a felperes eljár a részére feladatként meghatározott ügyekben bűnügy, szabálysértési eljárás, közigazgatási eljárás, megkeresés, panaszbejelentés - a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával. A
  10. és
  11. pontok alapján [2] [3] [4] feladata eljárni a rendkívüli halálesetekben, körözési feladatokban. A
  12. pont értelmében készenléti szolgálatának ideje alatt, ezen túl külön utasításnak megfelelően köteles helyszínes bűncselekmények helyszíni szemléje során a technikusi feladatok végrehajtására. A felperes a ... osztályon ténylegesen ellátta a technikusi feladatait, ezen belül szemlebizottság tagjaként bűnesetekhez vonult ki, ahol feladata volt a nyomrögzítés, fényképfelvétel készítése, nyomkutatás, forrónyom-követés, a helyszínelést követően a ... jegyzék, nyomjegyzék elkészítése, egyéb adatrögzítési tevékenységek foganatosítása. Beosztásához kapcsolódóan ellátott egyéb „rabosítási” feladatokat (tenyér-, ujjlenyomatvétel, DNS mintavétel, fényképfelvétel). A
  13. január 1-től
  14. február 28-ig terjedő időszakban a ... Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozóan négy ... technikus dolgozott. A felperes ebben az időszakban a ... Rendőrőrsön 146 rabosítást, míg a ... Rendőrkapitányságon 85 rabosítást hajtott végre. A felperes ... technikusi feladatai (helyszíni szemle, halottszemle, boncolásnál részvétel, egyéb kriminalisztikai tevékenység)
  15. évben 25 esetben,
  16. évben 18 esetben,
  17. évben 12 esetben,
  18. január 1-től
  19. május 9-ig 4 esetben merültek fel. A felperes a ... technikusi feladatain kívül főként vizsgálói feladatokat és néhány esetben nyomozási feladatokat látott el. Ezen felül a perbeli időszakban a ... szakterülethez tartozó általános jellegű feladatai is voltak, ezen belül eljárt a rendkívüli halálesetes és körözéses ügyekben. A rendkívüli halálesetes ügyekben ő, vagy a készenlétes kollégája vette fel a technikusi jegyzéket, készítette el a fényképfelvételeket, rendelte el a hatósági boncolást. Az irodai feladatok minden esetben a felperesre hárultak. Ennek keretében feljegyzést készített az eljárás megindításáról, az ügyfelet értesítette erről, háziorvostól szerzett be iratokat, tanúk, ügyfelek meghallgatását is elvégezte - ha erre a helyszínen nem került sor -, a szakértői díj megállapításáról döntött és meghozta az eljárást befejező határozatot. A körözéses ügyekben főként fiatalkorúak körözése volt a feladata, amelyből a nagyobb szám azért adódott, mert a helybeli lakásotthonos fiatalkorúak határidőn túli távolmaradása okán nagy számban kérelmezték a körözés elrendelését. Ezek azonban rutinszerű cselekmények voltak, és csak a 3 napon túli eltűnéseknél kellett megkeresni a bejelentett fiatalkorú gyámját, az osztályfőnököt, ekkor végig kellett telefonálni a mentőket, kórházakat, az ismert tartózkodási helyeket fel kellett kutatni, illetve ellenőriztetni, mely több órát elvett a munkaidejéből. A felperest a technikusi feladatain kívül eső munkájának az ellátása nem akadályozta a ... technikusi feladatainak ellátásában, mivel munkáltatója a ... technikusi feladatok elsődlegességét biztosította. [5] [6] [7] [8] A felperes havonta általában 7-8 készenlétet adott, míg a nyomozó és a vizsgáló kollégái 4-5 készenlétet. A készenlét ideje alatt nem kizárólagosan ... technikusi tevékenység ellátására került behívásra. Minden esetben egy ... technikus vizsgálóval vagy nyomozóval adott készenlétet, és minden olyan esetben be kellett mennie, amikor vizsgálói, vagy nyomozói feladat is felmerült. A korábbi szabályozás szerint ... technikusi feladatai ellátásáért pótszabadságban részesült, valamint nyomozói pótlékot is kapott. Az új szabályozás során a nyomozói pótlék a rendszeres illetményébe beépítésre került, a ... technikusi munkája után azonban pótszabadságot nem kapott. A felperes
  20. január
  21. napján nyújtott be szolgálati panaszt a ... Rendőrkapitányság vezetőjéhez megbízási díj megfizetése iránt arra alapítottan, hogy a ... technikusi beosztásához nem tartozó feladatot rendszeresen ellát, önálló vizsgálói munkát végez, részt vesz nyomozásban, megkereséseket foganatosít, rendkívüli halálesetekben és körözéseknél jár el. Álláspontja szerint mindez megalapozza a megbízási díj iránti igényét, mivel az adott munkakörre nézve a feladatok kógensen kerültek meghatározásra, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, azok nem bővíthetőek, a többletfeladatok ellátásáért pedig ellentételezést kell fizetnie. A ... Rendőrkapitányság vezetője a panaszt nem találta megalapozottnak, ezért azt a alperes nevevezetője részére felterjesztette. A felperes szolgálati panaszát a megyei rendőrfőkapitány a
  22. február
  23. napján kelt ... számú határozatával elutasította. A határozat szerint a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a ... technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló 13/
  24. (VII.30.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás) a helyszínen lefolytatandó szemle szakszerű végrehajtása érdekében került megalkotásra, a ... technikusi tevékenység egységes szabályozásáról rendelkezik. A normaalkotó célja nem a technikusi beosztáshoz tartozó feladatkörök teljes körű szabályozása volt, így az ORFK utasítás nem tartalmaz olyan utalást sem, hogy a technikus a felsorolt feladatokon kívül mással nem bízható meg. Nincs olyan jogi szabályozás, amely kizárná a kifogásolt feladatok ... technikus által történő elvégzését, melyek egyébként többletterhet nem jelentenek. A felperes keresete és az alperes védirata [9] A felperes keresetében
  25. január 1-től
  26. február 28-ig számítottan a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  27. §

(1)bekezdés c) pontja és
(5)bekezdése alapján az illetményalap 50%-os mértékű, havi 19.325 forint összegű megbízási díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest, melyet mindösszesen 792.325 forintban jelölt meg. Ezen összeg után a
  1. július
  2. napjától kezdődő késedelmi kamat és perköltsége megfizetését is kérte. [10] A felperes szerint az ORFK utasítás kimerítően tartalmazza a ... technikusi feladatokat, melyek között nem szerepelnek nyomozási, járőrözési, körözési feladatok. A ... technikusi feladatok a munkájának kb. 40%-át tették ki, emellett ugyanannyi ... kiosztást kapott, mint egy nyomozó vagy vizsgáló, és kétszer annyi készenlétet adott, mint ezek a munkatársai. Több munkakört kellett ellátnia, több, a beosztásához nem tartozó készenlétet is kellett adnia, mindez részére többletterhet okozott. A szolgálati jogviszonyban egy adott beosztáshoz egy adott munkakör tartozhat egy adott illetménnyel. Amennyiben a beosztásán kívül más feladattal is megbízzák, azután megbízási díjat kell a munkáltatónak fizetnie. [11] Az alperes védiratában a kereset elutasítását és a felperesnek perköltsége megfizetésére kötelezését kérte. A határozatában foglaltakat fenntartva hivatkozott arra, hogy nem kizárólagosan az ORFK utasítás tartalmazza a ... technikus feladatait, azt más normák [a 33/
  3. (XI.16.) ORFK utasítás
  4. pont da) alpontja, valamint a 12/
  5. (V.4.) BM rendelet
  6. pontja] is rögzítik. Ugyanakkor kérte hangsúlyozottan értékelni az ORFK utasítás 6/D. pontját, mely azt mondja ki, hogy a ... szolgálati ág feladatrendszeréhez kapcsolódó más tevékenység elvégzése mellett a ... technikusi feladatok ellátása elsődlegességét kell biztosítani. Ez a szabály értelmetlenné és kiüresedetté válna, ha az ORFK utasításban foglaltakon túl más ... jellegű feladatot nem végezhetne a ... technikus. Kiemelte, hogy a felperes a feladatait munkaköri feladatként és nem többletfeladatként végezte. Előadta azt is, hogy a felperes
  7. június 30-ig a havi illetményével együtt hivatásos nyomozói pótlékban is részesült, amely a munkaköréből eredő feladat ellátására tekintettel illette meg a korábbi szabályozásnak megfelelően. Az új illetményébe ez a pótlék beépítésre került, mindezekből kifolyólag a ... technikusi feladatokon kívül eső, egyéb ... jellegű feladatok elvégzése ellentételezésre került
  8. július
  9. napját követően is. A munkaköri leírásban meghatározott, a ... szakághoz tartozó feladatok ellátása a felperestől elvárható volt, azok a munkaidejében elvégezhetőek voltak, többletfeladatként nem értékelhetőek, így megbízási díj sem jár értük. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [12] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek megbízási díj címén 792.325 forintot és annak a
  10. július
  11. napjától kezdődően járó késedelmi kamatát. Rendelkezett továbbá a perköltség és az illeték viseléséről is. [13] Megállapította, hogy az ORFK utasítás a ... technikusi tevékenység szakmai szabályait foglalja össze, azt, hogy miként kell lefolytatni a szemlét, és hogy ezalatt a szemlebizottságnak, illetve tagjainak mi a feladata. Emellett azonban sem az ORFK utasítás, sem más norma nem zárja ki, hogy a ... technikus egyéb feladatot végezzen. Ezt támasztotta alá az ORFK utasítás
  12. november 19-én hatályba lépő 6/D. pontja, melyben egyértelműen meghatározásra került, hogy a ... technikus a technikusi feladatok ellátása mellett más feladatokat is elláthat akkor, ha azok a ... szolgálati ág feladatrendszeréhez kapcsolódnak, azokat a munkaköri leírásban rögzítik, és a ... technikusi feladatok ellátásának elsődlegességét biztosítják. Ezért a felperes a ... szolgálati ág feladatrendszeréhez tartozó más tevékenységeket is jogszerűen elláthatott. Ehhez a szolgálati ághoz szorosan tartoznak a nyomozati, vizsgálói, illetve az egyéb feladatok (megkeresések és az általános ügyek) intézése is. [14] Az elsőfokú bíróság a Hszt.
  13. §
(1)bekezdés c) pontja alapján Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.406/2018/
  1. számú ítéletére is hivatkozással - azt vizsgálta, hogy az ott megjelölt két konjuktív feltétel együttesen fennállt-e, azaz a felperes más beosztáshoz tartozó feladatkört látott-e el, és emellett az többletfeladatként merül-e fel. [15] A felperes beosztása ... technikus volt, aki a saját beosztása mellett más beosztásba tartozó, de a munkaköri leírásban rögzített és a ... szakághoz köthető feladatot elláthatott külön megbízási díj nélkül. Ugyanakkor, ha a beosztásán kívüli feladat többletfeladatot jelentett, azt a Hszt.
  2. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltak alapján megbízásnak kell tekinteni. Mivel többletfeladatról akkor lehet beszélni, ha a feladat ellátása a végzettséghez, képességhez, a feladatok mennyiségéhez képest nagyobb megterhelést, nagyobb felelősséget jelent, a felperes munkáját a vizsgálókkal és a nyomozókkal hasonlította össze, és - a felperes által csatolt okirati bizonyítékok, statisztikai adatok tükrében - megállapította, hogy a ... ügyszakban végzett, beosztásán kívüli munkája közel azonos volt a tiszthelyettes, egyéb beosztású kollégáival, akiknek csak a saját beosztásuk szerinti munkát kellett elvégezniük. [16] A tanúként meghallgatott ... ... osztályvezető és ... kapitányságvezető nyilatkozataival szemben - melyek szerint a felperes munkaterhe a többiekével egyező volt, mivel az általános ügyek kisebb horderejűek voltak - az elsőfokú bíróság az okirati bizonyítékként becsatolt számadatokat értékelve ellentétes megállapításra jutott. Megállapította, hogy a felperes által intézett általános ügyek oly mértékben magasabb arányt képviseltek, amellyel kompenzálták azt, hogy bűnügyekből a teljes perbeli időszakban átlagosan 34 üggyel - azaz havi 0,85 üggyel - kevesebb volt a felperesre szignálva. Ekképp a perbeli adatok alátámasztották azt, hogy a felperes beosztásán kívüli feladatai amelyeket a ... technikusi feladatai mellett végzett - a nyomozó és a vizsgáló kollégáival hasonló mértékűek és nehézségűek voltak. [17] A felperes beosztásához tartozó feladatokat illetően az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a vizsgáló és a nyomozó kollégáinál 20-25 %-kal több munkát végzett azzal, hogy a saját beosztásán kívül egyéb beosztás szerinti feladatokat is ellátott. Kiemelte azt is, hogy míg a felperes havi 7-8 készenlétet adott, a nyomozó és vizsgáló beosztást ellátó kollégái 4-5 készenlétet egy hónapban, a több készenlét nyújtását ezért szintén többletfeladatként értékelte. [18] Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy minden ügyben egyedileg kell elbírálni a kérelmező helyzetét, körülményeit, feladatellátását. A felperes a perben bizonyítani tudta, hogy a ... technikusi munka és a beosztásához nem tartozó munka együttes ellátása számára többletfeladatot, nagyobb leterheltséget jelentett. Mindezek alapján a felperes által hivatkozott jogszabályi feltétel fennállt, mely a megbízási díj fizetését megalapozta, erre tekintettel a bíróság a keresetnek helyt adott. [19] Az alperes által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 109. §
(1)bekezdése alapján - helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. [20] Kiemelte, hogy a Hszt. 13. §
(1)bekezdése szerint a felek között egy sajátos, különleges közszolgálati jogviszony áll fenn, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A felperesnek a szolgálatteljesítése során a munkaköri leírása szerint egyrészt ... technikusi beosztásához tartozó, továbbá az attól eltérő nyomozói, vizsgálói, valamint a ... szakterülethez tartozó általános jellegű feladatokat is végre kellett hajtania. A munkaköri leírás, a felperes személyes nyilatkozata és a tanúvallomások alapján fel lehetett tárni a felperes által ténylegesen ellátott feladatokat, az alperes azt maga sem tette vitássá, hogy azok a ... technikusi beosztáshoz kapcsolódó feladatoktól eltérőek voltak, melyeket a felperes ténylegesen el is végzett. Ez utóbbi feladatok nem tekinthetőek a felperes ... technikusi beosztásához tartozóaknak, függetlenül attól, hogy a munkaköri leírása alapján köteles volt azokat végrehajtani. Ezzel összefüggésben a másodfokú bíróság a BH 2018.
  1. számon közzétett eseti döntésre, valamint a Kúria Mfv.II.10.304/2017/
  2. és Mfv.I.10.751/2016/
  3. számú ítéleteire utalt. [21] Az ORFK utasítás
  4. g) pontja szerint a ... technikusok az utasításban a ... technikus részére meghatározott feladatokat végzik, vagyis pontosan meghatározható az utasítás alapján, hogy mi tartozik a ... technikusok munkakörébe. Az ORFK utasítás meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak pedig korlátlanul nem bővíthetőek. A munkáltatónak lehetősége van a hivatásos állomány tagjának kihasználatlan munkaidejét tartalommal kitölteni, azonban ha a beosztásához nem tartozó feladat ellátását írja elő, úgy megbízási díjat köteles annak ellentételezéseként fizetni. [22] A másodfokú bíróság érvelése szerint a módosított ORFK utasítás sem adott alapot a ... technikusi feladatkör korlátlan bővítésére, ugyanis az ORFK utasítás alapján sem jogosult a munkáltató arra, hogy más beosztáshoz tartozó feladatok ellátását írja elő a munkaidő nagy részében, nagyobb felelősség mellett, többletfeladatként, ugyanakkor ellentételezés nélkül. Mindez kiüresítené az illetmény megállapítására és a szolgálati beosztásokra vonatkozó szabályozást. [23] Végül a másodfokú bíróság alaptalannak találta az alperes fellebbezésében a bizonyítékok nem megfelelő mérlegelésére vonatkozó hivatkozást is, mert az elsőfokú bíróság a peres felek nyilatkozatait, a csatolt okirati bizonyítékokat és tanúvallomásokat a Kp.
  5. §
(2)bekezdése szerint egyenként és összességükben, okszerűen, ellentmondásoktól mentesen értékelte, és ennek eredményeként helyesen állapította meg, hogy a felperes a perben bizonyította, miszerint a ... technikusi munka és a beosztásához nem tartozó feladatok együttes ellátása számára többletfeladatot, nagyobb leterheltséget jelentett, ami megalapozta a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a megbízási díjra való jogosultságát. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [24] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatállyal, és az első fokon eljáró bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezését a Kp. 121. §
(1)bekezdése alapján. [25] Az alperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság által hivatkozott a Kúria által hozott eseti döntések közül csak az Mfv.I.10.751/2016/4. számú ítélete vonatkozik kifejezetten a ... technikusi feladatellátásra, abban azonban az igényérvényesítési időszak korábbi a jelen perben megjelölt időszaknál. Ennek azért van jelentősége, mert időközben változott az irányadó jogi szabályozás. 2017. november 19. napján hatályát vesztette ugyanis az ORFK utasítás 2.
  1. g)pontja, valamint 14. pontja, amelyek a ... technikus feladatait rögzítették. A legfontosabb változás azonban az volt, hogy 2018. július 1. napján hatályba lépett az ORFK utasítás 6/D. pontja, amely kimondja, hogy a rendőrkapitányságon technikus beosztásba kinevezett személy munkaköri leírása alapján a ... szolgálati ág feladatrendszeréhez kapcsolódó más tevékenységeket is elláthat a ... technikusi feladatai mellett. A kereset elbírálása során a megváltozott jogi szabályozást is figyelembe kellett volna venni. A hivatkozott kúriai döntések az ORFK utasítás 6/D. pontját - annak későbbi hatályba lépése miatt nem vizsgálták. [26] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva hagyta helyben, melyből az következne, hogy osztotta az elsőfokú bíróság által az ORFK utasítás 6/D. pontjával kapcsolatban kifejtetteket, ugyanakkor a jogerős ítélet a [4] és [5] bekezdésében mégis azzal ellentétes álláspontot fogalmazott meg. [27] A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően az ORFK utasítás 1.
  2. g)pontjára hivatkozással rögzítette a [6] bekezdésben, hogy pontosan meghatározható, mi tartozik a ... technikusok munkakörébe. Az ORFK utasításának azonban egyrészt nem volt 1.
  3. g)pontja, az a két pont pedig - így a 2.
  4. g)pont, valamint a 14. pont - amelyik a ... technikusok által ellátható feladatokról rendelkezett, hatályát vesztette 2017. november 19-én, ezáltal jogalapját vesztette az a másodfokú bíróság által tett megállapítás, amely szerint az ORFK utasítás pontosan meghatározza a ... technikus által ellátandó feladatok körét. [28] A jogerős ítélet [7] bekezdésében a másodfokú bíróság a módosítás konkrét megjelölése nélkül állapította meg, hogy a módosított ORFK utasítás sem adott alapot a ... technikusi feladatkör korlátlan bővítésére. Az ORFK utasításból azonban egyrészt hatályukat vesztették a ... technikusi feladatokat konkrétan megjelölő rendelkezések [2.
  5. g)pont és 14. pont], másrészt az ORFK utasításba beépítésre került új rendelkezésként a 6/D. pont. Az ORFK utasítás tehát több különböző időpontban, több szempontból is módosult. A jogerős ítélet indokolatlanul utalt a ... technikusi feladatok korlátlan bővítésére, a felperes ugyanis kizárólag a ... szolgálati ághoz tartozó nyomozati és vizsgálói feladatokat, illetve egyéb, szintén a ... tevékenységet érintő feladatokat látott el. [29] Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az irányadó jogszabályi rendelkezéseket nem megfelelően értelmezte, az e körben tett megállapításai több esetben ellentétesek az elsőfokú bíróság jogértelmezésével. [30] Az alperes érvelése szerint a másodfokú bíróság ítélete túlzottan általános és nem kellően részletes a fellebbezésben megjelölt, a Kp. 78. §
(2)bekezdésében előírt okszerű ellentmondásoktól mentes értékelés sérelmével összefüggésben. Abból nem derül ki, hogy a felperes vagy a tanú k által elmondottakkal kapcsolatos, illetve a tényállás hiányos voltára irányuló alperesi észrevételeket a másodfokú bíróság miért nem osztotta, milyen indokok alapján tekintette helytállónak az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét a rendelkezésre álló bizonyítékokkal kapcsolatban. Mindezzel sérült a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 278. §
(1)bekezdése, valamint a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdése is. [31] Az eljárt bíróságok megsértették a Pp. 278. §
(1)bekezdésében, valamint 346. §
(5)bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy a bizonyítékokat nem értékelte kellően, illetve az irányadó jogszabályi rendelkezéseket nem megfelelően értelmezte, ezáltal helytelen következtetést vont le a kereseti követelés jogalapja tekintetében. Tévedtek az eljárt bíróságok annak megállapításával, hogy a felperes a perben bizonyította, miszerint a ... technikusi munka és a beosztásához nem tartozó feladatok együttes ellátása számára nagyobb leterheltséget jelentett, ami megalapozza a megbízási díjra való jogosultságát. [32] A ... technikusi feladatokon kívül eső egyéb ... jellegű feladatok többletfeladatként történő értékelésével kapcsolatban az elsőfokú bíróság a tényállást döntő részben a felperes által előadottakra és okirati bizonyítékokra alapította, a tanúk által előadottakat részben mellőzve, illetve nem teljes körűen véve azokat figyelembe. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítható lett volna, hogy a felperes által elvégzett feladatkör a beosztása szerinti ... technikusi feladatokból, illetve a beosztásán kívüli, de a ... szolgálati ághoz tartozó egyéb feladatokból tevődött össze. Ez utóbbi kategórián belül a felperes ellátott konkrét bűncselekményeket érintő vizsgálati tevékenységet, a ... szolgálati ág körébe tartozó további felperesi feladat volt még a rendkívüli halálesetek vizsgálata, illetve a körözések elvégzése (általános ügyek). Az elsőfokú bíróság elfogadta a tanúk vallomását a tekintetben, hogy a ... technikusi feladatok a felperes munkaidejének 20-25%-át teszik csak ki, de figyelmen kívül hagyta a tanúk - különösen ... - arra vonatkozó előadását, hogy a munkaidejének fennmaradó részében a felperes számára nem jelentett megterhelést az egyéb feladatok elvégzése. [33] A rendkívüli halálesetek vonatkozásában megállapított tényállást is kizárólag a felperes által a tárgyaláson elmondottakra alapította az elsőfokú bíróság, és indokolatlanul mellőzte a ... és ... tanúk által elmondottakat. A körözések vonatkozásában is megállapítható, hogy az ügyek nagy része gyorsan lezárható volt, mert a fiatalkorúak rövid időn belül megkerültek, az ítélet tényállási részében azonban ez sem jelenik meg. Erre figyelemmel a körözési ügyekkel kapcsolatban sem lehet azt kijelenteni, hogy az azokhoz kapcsolódó feladatok ellátása jelentős megterhelést jelentett volna. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a felperesi előadásból és a statisztikai adatok alapján, a tanúvallomások figyelmen kívül hagyásával azt állapította meg, hogy a felperesre kiosztott bűnügyek száma kevesebb volt a kollégáihoz viszonyítva, azonban ezt esetében kompenzálta az általános ügyek magas száma. A tanúvallomásokból ugyanis egyértelműen kitűnik, hogy a körözések és a rendkívüli halálesetek egy büntető ügyhöz viszonyítva egyszerűbb megítélésűnek minősültek. [34] A készenléti szolgálatokkal kapcsolatban az elsőfokú bíróság tényállásként rögzítette, hogy számszaki szempontból a felperes által teljesített készenlétek száma kétszerese a kollégái által teljesített készenléteknek, azonban a több készenlét nyújtását tévesen értékelte a megbízási díjat megalapozó többletfeladatként. A felperes a szolgálati feladatokkal kapcsolatban a készenlét ideje alatt készenléti díjat, a készenlétről behívás esetén pedig túlóradíjat kapott. Amennyiben a készenléti szolgálatokkal kapcsolatban megbízási díjban is részesülne, akkor ugyanaz a feladat kétszeresen kerülne ellentételezésre. [35] Kérte értékelni, hogy a felperes korábban nyomozói pótlékot is kapott, amely rendszeres illetményként az új szabályozás szerint is megillette, ezért sem jogosult megbízási díjra. [36] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte és az alperes marasztalását a csatolt költségjegyzék szerinti 20.000 forint perköltségben. [37] Mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az alperesi vitatás a perben jelentősen formálódott. Az elsőfokú eljárásban az alperes még azt is vitatta, hogy a felperes a ... technikusi beosztását meghaladó nyomozói, vizsgálói feladatokat látott volna el, a perben ezt már kifejezetten elismerte, de mentesülésként arra hivatkozott, hogy azok a ... szolgálati ág feladatrendszerét nem lépték túl, többletterhet nem jelentettek. A felülvizsgálati kérelem a teljes peresített időszakot támadja, de jogi indokolásában csak az ORFK utasítás 2017. november 19. napját és 2018. július 1-jét követő módosítását vette alapul, az azzal kapcsolatos jogi érvelését fejtette ki. [38] A felperes álláspontja szerint a hivatásos állomány tagjának munkaköréhez (beosztásához) kell meghatározni a munkaköri leírásban a ténylegesen végzendő feladatokat, melyek nem fedhetnek le több másik beosztást is. Ellenkező esetben ugyanis teljesen kiüresedne a besorolásra és az illetményre vonatkozó szabályozás a Hszt. 71. §-a alapján. A rendőrség csak egy adott beosztáson belül határozhatja meg a munkaköri feladatokat, a jogszabály által szabályozott besoroláshoz és illetményhez kötve van. Elfogadható az a munkáltatói érdek, hogy amennyiben a klasszikus ... technikusi munka (nyomkutatás, nyomrögzítés, ... nyilvántartásba vétel) nem tölti ki a ... technikus teljes munkaidejét, úgy a munkakörébe nem tartozó feladatokat is ellásson, ebben az esetben azonban részére megbízási díj jár. Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem állít kevesebbet, mint azt, hogy a ... technikus megbízási díj nélkül köteles ellátni a ... szolgálati ág valamennyi feladatát. [39] A felperes szerint az ORFK utasítás módosítását követő időszakra is megalapozott a kereset, mivel az utasítás módosítása nem adhatott általános és korlátlan felhatalmazást a munkáltató számára ahhoz, hogy a ... szolgálati ágon belül bármely feladat ellátását a ... technikus beosztáshoz tartozó feladatként végeztesse el. Amennyiben az alperesi álláspont helyes volna, az azt jelentené, hogy a rendőrségen belül az 5 szolgálati ágnak (bűnügy, közrend-, közlekedés-, igazgatás- és határrendészet) megfelelően elegendő lenne 5 beosztás nevesítése és megkülönböztetése, illetőleg a Hszt. 71. §-ának akként történő módosítása, hogy a szolgálati ágba nem tartozó feladat ellátása esetén jár a megbízási díj. Hasonló tényállás alapján folyamatban volt ügyben a Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.405/2018/8., 7.Kf.650.406/2018/8. és 7.Kf.650.407/2018/8. számú jogerős ítéletei a keresetnek teljes körűen helyt adtak, tehát arra az időszakra is, amikor az ORFK utasítást már módosították. [40] A felperes kiemelte, hogy az alperes a bírósági eljárásban elsőként a fellebbezésében hivatkozott arra, hogy a kifogásolt feladatok fokozott, vagy jelentős megterhelést nem jelentettek a felperes számára, így a fellebbezés e körben sértette a Kp. 100. §
(3)bekezdését, így az a felülvizsgálati eljárás tárgya nem lehet. [41] A felperes érvelése szerint a kereset jogalapjaként megjelölt Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladatnak tulajdonít jelentőséget, de nem jogszabályi követelmény, hogy az fokozott vagy jelentős megterhelést is jelentsen, a feltétel csupán a többletfeladat ellátása. Vitatta a felperes azt is, hogy ne jelentett volna számára többletfeladatot, többletterhet, fokozott megterhelést a beosztásán kívüli feladatok ellátása. A túlszolgálat és a készenlét eltérő jogcímük miatt nem vehetők figyelembe, azokban az esetekben ugyanis a díjazás alapja éppen az, hogy a rendes munkaidőt meghaladóan rendelkezésre áll a hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítésre, vagy a rendes munkaidőt meghaladóan teljesít szolgálatot. [42] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kifogásolta a bírói mérlegelést a többletteher fennállása körében, azonban kirívó okszerűtlenségre nem hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [43] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint. [44] A Kúria a jogerős ítéletet a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem által meghatározott keretek között vizsgálta felül. [45] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának jogsértő értelmezését egyrészt azért állította, mert az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták az ORFK utasítás perbeli időszakban bekövetkezett módosításait, másrészt azért, mert a tényállás megállapítása során a Kp. 78. §
(2)bekezdését és a Kp. 78. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 278. §
(1)bekezdését nem alkalmazták helyesen, és az ítéletek jogi indokolása sem felelt meg a Pp. 346. §
(5)bekezdésének. [46] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. A Hszt. 71. §
(5)bekezdése értelmében, ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult. Ebből következően a megbízási díj megfizetésére irányuló szolgálati panaszt elutasító alperesi határozat jogszerűsége kapcsán indult közszolgálati jogvitában az volt vizsgálandó, hogy a felperes végzett-e olyan többletfeladatokat, amelyek nem tartoztak a ... technikusi beosztásához. [47] Ennek megítélése során az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy az ORFK utasítás foglalja össze a ... technikusi tevékenység szakmai szabályait, emellett azonban semmi nem zárja ki, hogy a ... technikus egyéb feladatot végezzen. Ezt az értelmezést támasztotta alá az ORFK utasítás 2017. november 19-én hatályba lépő 6/D. pontjával, és így jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a ... szolgálati ág feladatrendszeréhez tartozó más tevékenységeket is jogszerűen elláthatott. Ugyanakkor a másodfokú bíróság a felperes ... technikusi feladataitól eltérő tevékenységekről azt állapította meg, hogy azok nem tekinthetőek a beosztásához tartozóaknak, azokat a ... technikusi tevékenysége mellett végezte. Ezt abból vezette le, hogy az ORFK utasítás „1. g)” - helyesen 2.
  1. g)- pontja szerint a ... technikusok az utasításban meghatározott feladatokat végzik, vagyis pontosan meghatározható az utasítás alapján, hogy mi tartozik a munkakörükbe, és az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetőek. A másodfokú bíróság megjegyezte, hogy a módosított ORFK utasítás alapján sem jogosult a munkáltató arra, hogy más beosztáshoz tartozó feladatok ellátását írja elő a munkaidő nagy részében, nagyobb felelősség mellett, ellentételezés nélkül. [48] Mindebből megállapítható, hogy az alperes helyesen hivatkozott az ítéletek indokolásának ellentmondásaira. Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a felperes keresetével érintett időszak a 2016. január 1-től 2019. február 28-ig terjedő időtartam, amely alatt az ORFK utasítás három alkalommal is módosult: 2017. január 1. napjától a 38/2016. (XII.29.) ORFK utasítással; 2017. november 19-től a 33/2017. (XI.16.) ORFK utasítással; végül 2018. július 28tól a 29/2018. (VI. 21.) ORFK utasítással. Ezek közül a két utóbbi érintette a ... technikusi tevékenység tartalmát, mivel 2017. november 19-től került hatályon kívül helyezésre a 2.
  2. g)pont, amely kimondta, hogy ... technikus a rendőrség olyan, technikus, főtechnikus, vagy kiemelt főtechnikus beosztású tagja, valamint ezek vezetői, akik a beosztás betöltéséhez külön normában meghatározott képesítéssel rendelkeznek, és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint a jelen utasításban a ... technikus részére meghatározott feladatokat végzik; majd 2018. július 1-től került beiktatásra a 6/D. pont, amely szerint a rendőrkapitányságon segédtechnikus, technikus, technikus tiszt, főtechnikus, kiemelt főtechnikus beosztásba kinevezett személy feladatellátása során az érintett által munkaköri leírása alapján a ... szolgálati ág feladatrendszeréhez kapcsolódó más tevékenységek végzése mellett a ... technikusi feladatok ellátásának elsődlegességét kell biztosítani. Az elsőfokú bíróság az ORFK utasításnak a 2018. július 1-je előtti szabályait teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, és úgy vont le következtetést a felperesi követeléssel érintett teljes időszakra. A másodfokú bíróság ugyanakkor annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta, és a Kp. 111. §
(2)bekezdése szerint egyszerűsített ítéletet hozott, az elsőfokú bíróságétól eltérő következtetéssel állapította meg a felperes megbízási díjra jogosultságát, és nem oldotta fel a két szabályozási időállapot miatt fennálló ellentmondást. [49] A fentebb kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet felülvizsgálatra alkalmatlannak bizonyult, tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság által helybenhagyott elsőfokú ítélet olyan jogszabályi rendelkezésen alapult, amely a követeléssel érintett 38 hónapos időtartam egy részére - 8 hónapot érintően - volt csupán irányadó. [50] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [51] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy az ORFK utasítás a perrel érintett időszakban - azaz
  1. január 1-től
  2. február 28-ig - több alkalommal is módosításra került, és a felperes megbízási díj iránti igényét az egyes időszakokban hatályos ORFK utasítás szem előtt tartásával kell elbírálnia. [52] Az új eljárásban figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Hszt.
  3. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a ... technikusi beosztáshoz tartozó feladatkört látott-e el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a ... technikusi beosztáshoz tartozónak tekinthető-e, vagy sem. Amennyiben ugyanis nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz a rendszeresen elvégzett további tevékenység, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. Záró rész [53] A felperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült, jogtanácsosi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 110. §
(3)bekezdésének megfelelően csupán megállapította, annak viseléséről az eljárást befejező határozatában az első fokon eljáró bíróság dönt. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban sem költségigényt, sem költségjegyzéket nem terjesztett elő, ezért a Kúria az alperes vonatkozásában mellőzte a határozathozatalt [Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdése]. [54] A felülvizsgálati eljárás illetékét a Kúria szintén csak megállapította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése alapján, annak viseléséről a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint irányadó Kp. 110. §
(3)bekezdése értelmében az eljárást befejező határozatában az új határozatot hozó bíróság dönt. [55] A felülvizsgálati kérelem elleni további jogorvoslat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [56] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.