← Magyarország

Kf.39038/2020/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a bizonyítékok értékelése egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve történt, jogszabálysértés nem állapítható meg. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VII.39.038/2020/

  1. A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke Deutschné dr. Kupusz Ildikó előadó bíró . Farkas Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet ügyintéző: ...kamarai jogtanácsos Az alperes: ... Megyei Rendőr-főkapitányság Az alperes képviselője:... kamarai jogtanácsos A per tárgya: illetmény-különbözet megfizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes A fellebbezni kért határozat: ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.27.182/2018/
  2. Rendelkező rész A Kúria a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.27.182/2018/
  3. számú ítéletét helybenhagyja azzal a pontosítással, hogy az alperest terhelő fizetési kötelezettség jogcíme illetmény-különbözet. Az alperes köteles 15 napon belül megfizetni a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési eljárás illetékét a magyar állam viseli. Az ítélet ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] A felperes
  4. évtől kezdődően létesített szolgálati jogviszonyt az alperessel.
  5. január 1-től a ... Rendőrkapitányság ... Osztály ... Alosztály vizsgálói beosztásába nevezték ki. Vizsgálói munkakörében a felperes általános és büntető ügyeket intézett, megkereséseket teljesített, közlekedési balesetek és közlekedési bűncselekmények esetén helyszínelők által elkészített iratanyag alapján vizsgálatokat folyatott, amelynek keretében tanúkat hallgatott ki, iratokat szerzett be, szakértőt rendelt ki, meghallgatásokat tartott és tájékoztatást nyújtott a felek részére. A ... Rendőrkapitányság vezetője a felperest vizsgálói beosztása mellett
  6. február
  7. napjától [3] [4]
  8. január
  9. napjáig határozott időre, majd
  10. február
  11. napjától határozatlan időre alosztályvezetői részfeladatok ellátásával bízta meg, amelyért a megbízási idő tartamára az illetményalap 30%-ában megállapított megbízási díjban részesült. Az alperes a felperes megbízását
  12. június
  13. napjával megszüntette, majd
  14. július
  15. napjától az - határozatlan időre - újra alosztályvezetői részfeladatok ellátásával bízta meg. A feladat elvégzéséért ettől az időponttól kezdődően
  16. május
  17. napjáig az illetményalap 50%-ában meghatározott megbízási díjban részesült. A felperes
  18. augusztus
  19. napján kelt panaszában
  20. július
  21. napjától
  22. május
  23. napjáig terjedő időszakban elsődlegesen elmaradt illetmény-különbözet, másodlagosan kártérítés címén 1.499.934 forint és járulékai megfizetését kérte. Előadta, hogy az alperesi megbízás teljes időtartama alatt eredeti beosztása helyett, a Hszt.
  24. §

(3)bekezdésébe ütközően négy és fél évig teljes körűen ellátta az alosztályvezetői feladatokat, amelyért az alosztályvezetői besorolás szerinti illetmény illette volna meg. Az alperes a felperes szolgálati panaszát a .... számú határozatával a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 71. §
(1)bekezdés c) pontja,
(3)és
(5)bekezdése felhívásával elutasította. Kiemelte, hogy a felperes a megbízás teljes időtartama alatt az alosztályvezetői feladatok mellett a vizsgálói beosztáshoz tartozó feladatokat is ellátott, továbbá az alosztályvezetői beosztáshoz tartozó feladatkör ellátásával történő megbízás a beleegyezésével történt, ezért a Hszt. 71. §
(3)bekezdése szerinti egy éves időkorlát a felperesre nem vonatkozott. A felperes keresete és az alperes védirata [5] [6] [7] A felperes kereseti kérelmében 1.499.934 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen illetmény-különbözet, másodlagosan kártérítés címén annak járulékaival együtt a Hszt. 71. §
(2)bekezdésének sérelmét állítva. Előadta, hogy a vitatott időszakban a vizsgálói beosztását nem látta el, kizárólag az alosztályvezetői beosztáshoz tartozó feladatokat teljesítette. A megbízásokat folyamatosan meghosszabbította az alperes, alosztályvezetőnek azonban annak ellenére sem nevezte ki a felperest, hogy az alosztályvezetői beosztásra jellemző feladatokat beosztottak irányítása, általános és büntető ügyek szignálása, közlekedési bűncselekmények iratainak ellenőrzése, nyomozati iratok ellenőrzése, kiadmányozás, iktatási feladatok, szolgálat vezénylési feladatok, bűnügyek kivezetése és elektronikus postázása - továbbra is ellátta. A BH 2012.
  1. számú jogeset felhívásával előadta, hogy az eredeti beosztása alóli mentesítés hiányában is a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény illeti meg, amennyiben a korábbi feladataitól eltérően döntően és túlnyomórészt a magasabb beosztás szerinti feladatokat látja el. A kártérítési igényével összefüggésben kiemelte, hogy megbízása a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  2. évi XLIII. törvény (régi Hszt.)
  3. §
(1)bekezdése szerint a
(2)bekezdésben meghatározott egy éves időtartamot nem haladhatta meg, a felperes esetében a megbízás négy és fél évig tartott, ezért az alperes eljárása a régi Hszt. 50. §
(2)bekezdésébe ütközően semmis. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a felperes munkaidejének jelentős részében vizsgálói beosztáshoz tartozó feladatokat látott el, valamint megbízása a régi Hszt. 50. §
(1)bekezdésének
  1. fordulata, továbbá a Hszt.
  2. §
(1)bekezdés c) pontja alapján történt, ezért a régi Hszt. 50. §
(2)bekezdése és a Hszt. 71. §
(3)bekezdésének időkorlátozással érintett szabályozását a felperes esetében figyelmen kívül kell hagyni. A másodlagos kereseti kérelem megalapozatlanságát az alperes a jogellenesség hiányában állította. A felperesi követelést összegszerűségében nem vitatta. A bíróság ítélete A bíróság kötelezte az alperest a felperes javára 1.499.934 forint és járulékai megfizetésére a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a)-c) pontjai,
(2)és
(4)bekezdése felhívásával. Az alosztályvezetői beosztás feladatainak vizsgálata során a bíróság ... osztályvezető és ... alosztályvezető tanúvallomása, a két beosztáshoz tartozó munkaköri leírás alapján elhatárolta a két beosztás feladatait. Megállapította, hogy a helyszínelés és a vizsgálók szakmai irányítása, a napi feladatok kiosztása, a vizsgálók munkájának ellenőrzése, a baleseti anyagok átolvasása, javítása, az ügyek szignálása, a statisztikai feladatok ellátása, az általános ellenőrzési feladatok végzése és az osztályvezető helyettesítése alosztályvezetői feladatokat a felperes - az alperes által sem vitatottan - elvégezte. Az alosztályvezetői feladatokhoz tartozó teljesítményértékelés végzése, a szolgálatszervezés, a vezénylés elkészítése és hóközi zárás körében megállapította, hogy a szolgálatszervezés és vezénylés elkészítését ... osztályvezető folyamatosan magának tartotta fenn, a hóközi zárás elkészítését az osztályvezető az osztályos titkárnővel egy kiemelt főelőadó segítségével végezte, a teljesítményértékelés készítése és elektronikus rögzítése pedig a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/
  1. (VI.26.) BM rendelet (BMr.) szerint
  2. és
  3. között osztályvezetői feladat volt, ezért ezeket a feladatokat a felperes nem végezhette. ... tanú megerősítette, hogy a felperes a teljesítményértékelések készítésében részt vett, azok ismertetésénél, átadásánál jelen volt. Az alperes által állított, az általános ügyek felperesre szignált nagy száma körében ... tanúvallomása, [9] a felek nyilatkozata és a perbeli iratanyag alapján a bíróság azt állapította meg, hogy a felperes által bevezetett szignálási gyakorlat volt az oka a felperesre kiosztott közel 400 darab ügyszámnak, ezekben az ügyekben vizsgálói feladatokat nem végzett, és 2017-től kezdődően - a szignálási módszer megszüntetésére tekintettel - az ügyek száma is lényegesen csökkent. ... jelenlegi alosztályvezető tanúvallomásából a bíróság arra következtetett, hogy az osztályvezető több alosztályvezetői feladatot magához vont, a felperes az egyébként általa elvégezhető kevesebb számú alosztályvezetői feladatokat teljes körűen elvégezte, ezért okirat hiányában is megállapítható, hogy az alperes a felperest az eredeti beosztásának ellátása alól mentesítette, amely a Hszt.
  4. §
(4)bekezdésében meghatározottak szerinti illetmény-különbözet iránti igényét megalapozza. [10] A Roborzsaru rendszer adatait - annak hiányosságaira tekintettel - a bizonyítékok értékelése során a bíróság nem vette figyelembe. [8] A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 109. §
(2)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte a Kp. 82. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. §
(5)bekezdésének bíróság általi megsértése miatt. [12] Az alperes érvelése szerint az elsőfokú bíróság indokolatlanul helyezett nagy hangsúlyt ... alosztályvezető tanúvallomására, ahhoz képest kevésbé jelentősnek értékelte ... osztályvezető tanúvallomását. Kifogásolta ... tanúvallomásának figyelmen kívül hagyását arra vonatkozóan, hogy a felperes munkaidejének az 1/3-ad részét végezte vizsgálói feladatokból adódóan és 2/3-ad részét az alosztályvezetői teendőit illetően. Ez az arány a bírói gyakorlat által kialakított 25-75%-os aránypárnak alatta marad. Sérelmezte, hogy a bíróság a felperesre szignált ügyek mennyiségéből helytelenül következtetett arra, hogy az összes ügyiratban ténylegesen előadóként dolgozni tudott [11] volna, az alperes kizárólag azt állította, hogy vizsgálói részfeladatokat látott el a felperes bennük. [13] Érvelése szerint a Robotzsaru rendszerben fellelhető hiányosság és szabálytalanság nem az informatikai rendszer hiányosságán, hanem az abban dolgozó munkatársak mulasztásán, hanyagságán alapul, ezért az elektronikus irat és ügykezelési rendszer adatainak értékelése az alperes terhére nem történhet. [14] Kifogásolta, hogy ... meghallgatására - időhiány miatt - nem ... osztályvezető meghallgatásának napján került sor, ezért a felperes alosztályvezetői feladatellátása színvonalát nem volt lehetőség tisztázni. [15] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítási eljárás eredményeként tárta fel a tényállást, a per valamennyi adatát egyenként és összességében értékelte, abból helyes jogi következtetést levonva döntötte el a jogvitát. A Kúria döntése és jogi indokai [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] A fellebbezés nem megalapozott az alábbiak szerint. A Kúria az elsőfokú ítéletet kizárólag a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül [Kp. 108. §
(1)bekezdés]. Az alperes fellebbezésében a Kp.
  1. §-a szerint alkalmazandó Pp.
  2. §
(5)bekezdését sérelmezve állította, hogy az első fokon eljáró bíróság a tényállást hiányosan, illetve tévesen állapította meg és a bizonyítékok helytelen értékelésével téves következtetésre jutott. Az alperes a Pp. 346. §
(5)bekezdése megsértésére vonatkozó indokot, érvelést nem adott elő. A Pp. 346. §
(4)-
(5)bekezdései szerint az ítélet indokolása a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalást, továbbá a jogi indokolást tartalmazza, abban az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogalkotó által meghatározott tartalmi elemek logikai láncolatban követik egymást, hogy a rendelkezés megalapozott indokolással ellátott legyen. Az ítélet indokolása a Pp. 346. §
(4)-
(5)bekezdéseiben foglalt követelményeknek megfelelt. A bíróság ismertette az általa megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát, amelyekre reflektálva az indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és azok értelmezését. Az alperes a fellebbezésében - tartalmát tekintve - a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 78. §
(2)bekezdés megsértését állította és a bizonyítékok mérlegelését kifogásolta. A Kp. 2. §
(4)bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és nyilatkozatok keretei között bírálja el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe, ezért a Kúria vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése körében a Kp. 78. §
(2)bekezdését megsértette-e. A Kp. 78. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékeli. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet akkor támadható, ha a bizonyítékok egyenként és összességében nem alkalmasak a megállapított tények igazolására, vagy azok köre olyan mértékben hiányos, hogy abból megalapozott következtetés nem vonható le, illetve, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes. A közigazgatási per sajátosságára tekintettel a bizonyítékok mérlegelése akkor helytálló, ha azokat a bíróság nemcsak a törvényi tényállással, hanem a megelőző eljárásban megállapított [23] [24] [25] [26] [27] tényállással is összeveti és ezután vonja le a döntéshez szükséges következtetéseket. A Kúria a bizonyítékok mérlegelése körében az ítélet hatályon kívül helyezésére alapot adó okot a fellebbezéssel érintett körben nem talált, azokat az elsőfokú bíróság helytállóan mérlegelte. Az alperes a fellebbezésében nem állított iratellenességet és okszerűtlenséget, kizárólag a perben meghallgatott ... és ... tanúk vallomásainak összevetését, mérlegelését sérelmezte, kiemelve, hogy a bíróság nagyobb súllyal értékelte ... tanúvallomását. A peradatok alapján megállapítható, hogy a bíróság a két tanú vallomását egyenként és összességükben értékelte, összevetette az okirati bizonyítékokkal és a felek nyilatkozataival. A felperes által végzett alosztályvezetői feladatokat összehasonlította a tanú, ... által végzett alosztályvezetői feladatokkal, értékelte a felek perben elhangzott nyilatkozatait és ... tanúvallomásában foglaltakat is. A bíróság a tanúvallomásokon kívül az alperes 16. számú iratában foglaltakat összességében értékelve helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes által kifogásolt alosztályvezetői feladatok ellátásának hiánya nem róható a felperes terhére, mert azokat így a szolgálatszervezési, vezénylés készítési feladatokat - 2014. évtől kezdődően ... osztályvezető magának tartotta fenn. A bíróság a teljesítményértékelést érintő feladatok ellátása körében azt állapította meg, hogy a BMr. rendelkezéseiben foglalt keretek szerinti felperesi közreműködést ... tanúvallomása alátámasztotta. A peradatok szerint az alperes képviselője mindkét tanú meghallgatásán jelen volt, azonban a tanúkhoz kérdést nem intézett, a tanúvallomások valóságtartalmát nem vitatta, észrevételt nem tett, nem kérte a tanúk szembesítését és együttes meghallgatását sem. A felperes által elvégzett többletfeladat teljesítését ... és ... tanúvallomását is alátámasztotta. Mindezekre tekintettel a Kp. 78. §
(2)bekezdés megsértése sem volt megállapítható. A Kúria észlelte, hogy az elsőfokon eljárt bíróság az alperest terhelő fizetési kötelezettség jogcímét az ítélet rendelkező részében nem jelölte meg, ezért azt a Kúria azt a rendelkező részben írtak szerint pontosította és a Pp. 109. §
(1)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rész Az alperes a másodfokú bírósági eljárásban költségfelszámítással érvényesített felperesi költség megfizetésére - a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a és 4. §
(1)-
(2)bekezdései alapján - a felperesi képviseleti tevékenységgel arányban álló összegben köteles. [29] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján teljes személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárás illetékét a magyar állam viseli. [30] Az ítélet elleni további perorvoslat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. [31] A Kúria a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdés utaló szabálya szerint a Kp. 77. §
(1)bekezdés alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [28] Budapest,
  1. október
  2. . Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Deutschné dr. Kupusz Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.