← Magyarország

Mf.31089/2020/10 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.089/2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a dr. Janklovics Tibor egyéni ügyvéd (felperesi képviselő címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek a dr. Fekete Norbert egyéni ügyvéd (alperesi képvielő címe.) által képviselt alperes neve. (alperes címe.) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  2. október
  3. napján kelt 56.M.1577/2016/
  4. sorszámú ítélete ellen a felperes által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 385.040 (háromszáznyolcvanötezer-negyven) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a felperes már korábban is állt munkaviszonyban az alperessel,
  6. márciusától júliusáig angliai munkavégzés keretén belül kőműves munkakörben. Az angliai munkavégzés vonatkozásában a felek a helyi, tehát az angol jogi szabályozást kötötték ki. Az angliai munkavégzést követően a felek ismételten külföldi munkavégzés céljából
  7. szeptember 28-án munkaszerződést kötöttek. [2] A
  8. szeptember 25-én napján kelt munkaszerződés
  9. pontja akként rendelkezett, hogy: „Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szabadságra vonatkozóan a ...r Munka Törvénykönyve, az egyéb adózásra és munkaidő, valamint túlórára vonatkozóan a ... adójogszabályok rendelkezései az irányadóak, illetve a ...országba kerül kiküldésre, ebben az esetben kizárólag a ... törvények és munkaügyi előírások érvényesek a ...országi munkavégzés időtartamára.". [3] A munkáltató, a ... fővállalkozó alvállalkozójaként egy külső fal burkolásának elvégzését vállalta az ... által a munkakezdésre már felállított állványzaton. A külföldi munkavégzés az épület külső szigetelését foglalta magába, a rendelkezésre álló állványzat igénybevételével. A felperes további három munkavállalóval indult ...országba, a munkavégzés helyére, velük tolmács nem utazott. Az alperesi törvényes képviselő közlése szerint a munkavégzési helyen a munka irányítója ... volt, az ő utasításait kellett követni. [4] A többemeletes épület körül emelt állványzat az egyik homlokzaton kb. 20 méter hosszúságú, a másik homlokzaton 12 méter hosszúságú volt. A tetőszerkezet okán az állványzat akként került felépítésre, hogy annak a tetőn túlnyúló része nem illeszkedett teljes egészében a falhoz. Azért volt szükséges ennek ily módon való felépítése, hogy a külső szigetelő téglákat a ház falára lehessen illeszteni. Az állványzat ezen okból a ház falától bizonyos távolságra helyezkedett el, ez a távoság azonban utóbb semmilyen módon nem volt meghatározható. A munkavállalók az állványzaton való munkavégzés során a leesés elleni védelemhez szükséges karabinert, kötélrendszert, egyéb eszközt nem kaptak, így ilyet a munkavégzés során nem is használtak. Amennyiben ... a munka minőségével nem volt megelégedve, úgy a ...munkavállalókat annak ismételt elvégzésére utasította. [5] A munka
  10. szeptember
  11. napján kezdődött meg a ...országi munkavégzési helyen. Az alperesi törvényes képviselő a munka megkezdése előtt, a munkavállalók útra bocsátását megelőzően az oktatási napló vonatkozó lapját a dolgozókkal aláíratta, részükre egy általános munkavédelemi, balesetvédelmi tájékoztatást nyújtott. Az alperesi törvényes képviselő, a munkáltatói jogkör gyakorlója az állványozási munkákkal érintett munkavégzési helyet nem látta, a kapcsolatot a dolgozókkal kizárólag telefonon tartotta. A munkavállalók a munkáltatói jogkör gyakorlóját az állványzat jellegéről, álláspontjuk szerinti a biztonságos munkavégzésre kiható hibájáról, hiányosságáról nem tájékoztatták. [6] A felperes
  12. október
  13. napján a munkavégzése során a négyszintes állványzat negyedik szintjéről kísérelt meg visszamászni a két szint között a 45 cm-rel lejjebb elhelyezkedő 25 cm-es pallón keresztül, amikor megcsúszott és ezen pallóról már nem tudott lejjebb lépni. A felperes esését B.I. akadályozta meg, azzal, hogy a felperes után nyúlt, ennek köszönhető, hogy a felperes nem zuhant le több méteres magasságból az állvány és a fal közé. Felperes az állványzat egy részénél megszorult és egy rossz lépés és az esés következtében a jobb lábán combnyaktörést szenvedett. A sérülést követően a felperest ...országban kórházba szállították, ahol meg is műtötték. A balesetet követően a ... munkavállalókat ... először a szálláshelyükre, majd pedig ...ra küldte. Az alperesi törvényes képviselő csupán a balesetet követően utazott ki ...országba. A ... munkavállalók október 3-án munkát végezni már nem tudtak, az alperesi törvényes képviselő munkavégzési helyre való megérkezésekor már az állványzat sem volt megtalálható, azt visszabontották. Az alperesi gazdasági társaság és az ... által vezetett ... vállalkozás közötti vállalkozási szerződés ilyen módon nem ment teljesedésbe. ... a négynapi munkavégzés ellenértékét sem fizette meg az alperesi gazdasági társaságnak. A felperes a bekövetkezett sérülése okán ...országban igényt nem érvényesített. Az alperesi felelősség-biztosítás alapján felperes részére a biztosító társaság 2015-ben 80.000 forintot, majd további 105.000 forintot, így összesen 185.000 forintot fizetett meg. [7] A felperes ...országrara való hazautazását követően munkát nem végzett,
  14. október 2-től
  15. november
  16. napjáig táppénzes állományban volt. A további munkavégzés körében folytatott egyeztetések a felek között eredményre nem vezettek. Az alperes
  17. december 14-én a felperes távollétére tekintettel a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a ... Kft. részéről SZ.L. vette fel és ő intézkedett a hatóságok számára annak megküldéséről. A felperesi baleset kapcsán ...on hatósági eljárás nem folyt, az alperessel szemben munkabiztonsági szabályszegést nem állapítottak meg, semmilyen bírság kiszabására nem került sor. A felperes kérelme, az alperes ellenkérelme [8] A felperes a
  18. június 8-án előterjesztett keresetében a baleset kapcsán felmerülő kárai megtérítésére kérte kötelezni az alperest. Ennek körében
  19. április 1-től havi 60.000 forint véghatáridő nélküli keresetpótló járadékot és késedelmi kamatát, valamint 4.000.000 forint sérelemdíjat jelölt meg. Emellett 93.000 forint gondozói segítséggel felmerülő költsége is a kereseti kérelmét képezte
  20. november
  21. és
  22. január 28-ig terjedő időszak vonatkozásában. A jogalap tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló
  23. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.)
  24. §-ára, valamint a munkavédelemről szóló
  25. évi XCIII. törvény (a továbbiakban munkavédelmi törvény)
  26. §, 28.§ és
  27. §-ára hivatkozott. Keresetében kérte az igazságügyi orvosszakértő, valamint a munkavédelmi szakértő kirendelését is. [9] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását, felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a baleset bekövetkezése kizárólag a felperes magatartására vezethető vissza. Ennek megállapíthatósága hiányában kérte értékelni felperes felróható közrehatását, ilyen módon kármegosztásra hivatkozott. Legfőbb érve, hogy a munkavállalók - köztük felperes - a munka megkezdése előtt, illetőleg a munkavégzés során a munkáltatói jogkör gyakorlóját semmilyen módon nem tájékoztatták azon tényről, miszerint megítélésük szerint az állványzat nem biztonságos. A biztonságos munkavégzés feltételeit a munkát megrendelő fővállalkozónak, azaz ...nek kellett volna biztosítania. Az alperes a bizonyítási eljárás egy bizonyos szakaszában arra is hivatkozott, hogy a munkaszerződés
  28. pontja értelmében, valamint a nemzetközi magánjogról szóló
  29. évi XXVII. törvény rendelkezései alapján a ... jog alkalmazása szükségszerű. [10] Felperes a ... jog alkalmazását kategórikusan ellenezte, megítélése szerint a ...jog szabályai az irányadóak. Álláspontját a 883/
  30. EK rendelettel és a kiküldetés jogintézményével támasztotta alá. Az elsőfokú bíróság határozata [11] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest alperes részére történő 200.000 forint perköltség megfizetésére. Ezen felül akként rendelkezett, hogy a 288.800 forint eljárási illeték, a 13.770 forint eljárás során, valamint a 75.345 forint tolmácsolással felmerült költség az állam terhén marad. [12] Az elsőfokú bíróság elsősorban abban foglalt állást, hogy az 593/
  31. EK rendelet - Róma I. rendelet - szabályai értelmében a joghatóság esetén melyik ország joga alkalmazandó. Vizsgálta továbbá azt is, hogy ha a felek éltek a jogválasztás szabadságával, azt korlátozhatja-e bármi, ami miatt a felek által kikötött külföldi joggal szemben a kikötés helyett mégis a ...r anyagi jogi szabályok alkalmazása lenne irányadó. Ebben a körben akként foglalt állást, hogy nem annak volt döntő szerepe, hogy a felperes kiküldetés keretében vagy tartós külföldi munkavégzés során látta-e el a munkakörét. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes kizárólag ...országban végzett munkát, és - a tanúvallomás által is alátámasztottan - a külföldi munkavégzés befejeztével a felek között a munkaviszony nem folytatódott volna ...on. Kiküldetés szabályai kizárólag az átmeneti jelleggel, rövidebb időtartamban való külföldi munkavégzés esetén lettek volna irányadóak. Jelen perbeli esetben azonban a tartós külföldi munkavégzés körülményei okán a Róma I. rendelet rendelkezései értelmében azon jog az irányadó a felek munkaviszonyára, amely az adott munkaviszonyhoz és a munkavégzés helyéhez szorosabban kötődött. Kiemelte továbbá a munkaszerződés
  32. pontjában foglaltakat. Mindezek alapján a Róma I. rendelet
  33. cikkének

(1)bekezdése szerint arra a meggyőződésre jutott, hogy a felek között a választott jog, vagyis a ... jog az irányadó. Ennek érdekében a Londoni Egyezmény a külföldi jogról való tájékoztatásról szóló 140/
  1. (X.20.) Korm.rendelet alapján a ... jog szabályait az Igazságügyi Minisztériumon keresztül beszerezte, az alkalmazandó ... jogi anyagi jogi szabályok alapján pedig a felperes keresetét elutasította. Hangsúlyozta, hogy az irányadó ... jogi szabályozás szerint - a Sozialgesetzbuch VII. kötetében foglalt rendelkezések alapján - a felperes a ...országban bekövetkezett munkabalesete okán a biztosítóval szemben érvényesíthet igényt a munkáltató, és a ...országi fővállalkozó felelősségének kizárása mellett. Rámutatott arra is, hogy az elsőfokú bíróságnak nem volt sem feladata, sem lehetősége állást foglalni abban a kérdésben, hogy a ..., ... és a vezetőjeként megjelenő ..., mint gazdasági társaság élén álló személy a jogszabályban megkövetelt bejelentési kötelezettségének eleget tett-e. Ennek hiányában ...országi igényérvényesítés kapcsán az általános hatáskörű polgári bíróság előtti, közvetlenül ...kel vagy a gazdasági társaságával szembeni kártérítési eljárásnak lehet helye. Amennyiben pedig ... ezen bejelentési kötelezettségének eleget tett, abban az esetben a biztosítóval szembeni igényérvényesítés útján juthat a felperes a
  2. október 2-á történt baleset következtében előterjesztett kereseti kérelmében megfogalmazott összeghez, illetve sérelemdíjhoz. Kitért arra is, hogy az semmilyen módon nem nyert igazolást, hogy a felperessel történt balesetet akár ..., mint ... gazdasági társaság, akár az alperesi gazdasági társaság szándékosan okozta volna, így nem volt arra utaló körülmény, hogy a Sozialgesetzbuch VII. kötetében foglalt rendelkezések figyelmen kívül hagyhatóak lettek volna. Mindezekre tekintettel a felperes keresetét elutasította. Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [13] Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Másodlagos kérelme az alperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalására irányult. A perköltségigényét az IM rendelet alapján kérte megállapítani azzal, hogy nem tartozik ÁFA körbe. [14] Álláspontja szerint a munkabaleset következményeként a felperesnél bekövetkezett tartós egészségkárosodás miatt a kártérítés megfizetésére az alperes köteles. Hivatkozása szerint a munkaszerződés egyértelműen kiküldetésről beszél. Amennyiben a munkavállaló felperes ...r munkaszerződéssel rendelkezik, alapvetően ...on dolgozik, azonban átmeneti időre a munkáltató ...országba küldi meghatározott feladat elvégzésére, kizárólag kiküldetésről beszélhetünk. A külföldi munkavégzés alapja a két vállalkozás között létrejött szerződés volt. Hivatkozott továbbá a felek között létrejött munkaszerződés
  3. pontjára, miszerint az alperes a dolgozó részére a ...országi munkavégzés idejére csoportos balesetbiztosítást köt. Hangsúlyozta továbbá, hogy a ...országi munkabalesetről ...on munkabaleseti jegyzőkönyv készült, amely alapján az illetékes kormányhivatal
  4. márciusában .... számú határozatával a balesetet üzemi balesetnek elismerte a jobb láb combnyaktörés egészségkárosító következménnyel. A bizonyítási eljárás során tanúként került meghallgatásra a munkabaleseti jegyzőkönyvet készítő SZ.L. István, aki megerősítette, hogy a per tárgyát képező esetben kiküldetésről volt szó. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság MK.
  5. számú állásfoglalására is, miszerint a munkáltató működési köre nem korlátozódik a munkáltató telephelyére, és különleges esetként kerül megemlítésre a munkájukat a munkáltató telephelyén kívül végző munkavállalók, akik a munkavégzés során a munka jellege és a munkavégzés körülményei folytán a balesetveszélynek rajtuk kívül eső okból vannak kitéve. [15] Álláspontja szerint a felperest ért üzemi baleset miatti kártérítési kötelezettség megítélésénél a szociális biztonsági rendszerek közösségen belüli koordinációjáról szóló 1408/71/EGK rendelet szabályait kell alkalmazni. A hivatkozott rendelet
  6. cikk
(2)bekezdése, valamint 14. cikk
(1)bekezdés a) pontja értelmében a jelen perbeli esetre a ... munkajog szabályai irányadóak. [16] Az alperes fellebbezést nem terjesztett elő. Fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az felperes késedelmesen, a fellebbezési határidő elteltét követően nyújtotta be a fellebbezését. Az ügy érdemére vonatkozóan pedig kiemelte, hogy a munkaszerződés alapján felperes kizárólag külföldön végzett munkát az alperesi gazdasági társaság számára, és a baleset is e munkavégzés közben, ...országban következett be. ...on a felek jogviszonya folytán egyetlen egy alkalommal sem került sor munkavégzésre. Hangsúlyozta, hogy a munkaszerződés 19. pontja ételmében egyértelmű rendelkezések kerültek megfogalmazásra. Álláspontja szerint az Mt. 3. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó nemzetközi magánjogról szóló
  1. évi XXVIII. törvény
  2. § rendelkezése alapján a szerződésre a felek által választott jog alkalmazandó különös tekintettel arra, hogy a felek részéről a munkaszerződésben foglalt egyételmű és kógens rendelkezéssel szemben eltérő nyilatkozatot nem tettek. A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai [17] A fellebbezés nem alapos. [18] A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel, döntését a peradatok okszerű mérlegelésével, a logika szabályainak megfelelő, helytálló következtetéssel, a helyes jogszabályok alkalmazásával hozta meg és a szükséges tartalommal, terjedelemben indokolta. Döntésével, annak indokaival egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett körben a Polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.)
  4. §
(2)bekezdése - a 254. §
(3)bekezdésének alkalmazásával helyes indokainál fogva hagyta helyben. [19] A fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutat rá a másodfokú bíróság: [20] Mindenekelőtt azt rögzíti a másodfokú bíróság, hogy a felperes fellebbezése az alábbiak szerint határidőben érkezett. A felperesi képviselő részére a tárgyalásról szóló jegyzőkönyvet az elsőfokú bíróság
  1. október 17-én küldte meg. A jogi képviselő azonban jelezte, hogy ekkor számára kizárólag csak a jegyzőkönyv került megküldésre, az ítélet azonban nem. Az elsőfokú bíróság 89-I. sorszám alatt
  2. november
  3. napján intézkedett az ítélet elektronikus kapcsolattartás szerinti megküldéséről. A letöltési igazolás szerint a letöltés időpontja november
  4. napja volt. Ezzel kapcsolatosan azonban a felperes azt jelezte, hogy az számára sajnos olyan formátumban került megküldésre, amelyet megnyitni nem tudott. Ennek okán az elsőfokú bíróság a 91-I. számú intézkedésével
  5. november 18-án ismételten intézkedett az ítélet felperesi képviselő részére való megküldéséről. A letöltési igazolás tanúsága szerint a felperes az ítéletet
  6. november
  7. napján vette kézhez. A Pp.
  8. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap. Az iratok tanúsága szerint az elektronikus úton megküldött ítélet a felperes részére november
  1. napján vált hozzáférhetővé, megismerhetővé, így a fellebbezési határidő ettől számolandó, ehhez képest a felperes
  2. november 27-én benyújtott fellebbezése a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően határidőben érkezett. [21] Helyesen jutott az elsőfokú bíróság ítéletében arra a következtetésre, hogy a felperes kizárólag ...országban végzett munkát, a munkaviszony kizárólag külföldi munkavégzés teljesítésére jött létre, ennek befejeztével a munkaviszony a felek között nem folytatódott volna, ...országi munkavégzésről nem volt szó. E körben helyesen tulajdonított jelentőséget az elsőfokú bíróság a felperes előadásának, a meghallgatott tanú vallomásának, valamint a korábbi foglalkoztatási jogviszony körülményeinek is. [22] Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelvének
  3. cikk
(1)bekezdése a fogalommeghatározások között rögzíti, hogy „Ennek az irányelvnek az alkalmazásában „kiküldetésben lévő munkavállaló" az a munkavállaló, aki munkáját korlátozott ideig egy, a szokásos munkavégzése szerinti tagállamon kívüli tagállam területén végzi." Ahogy a kiküldetési irányelv fogalommeghatározása is egyértelműen rögzíti, ahhoz, hogy ezen jogszabály alkalmazandó legyen a felek közötti jogviszonyban, két alapvető kritériumnak kell megfelelni. Az egyik, hogy az adott munkavállaló a munkáját a szokásos munkavégzés szerinti tagállam területén kívül végezze és ez a tevékenység korlátozott ideig történjen. Ahogy arra az elsőfokú bíróság helytállóan rámutatott, a felperesi munkavégzés jelen jogviszony tekintetében nem a szokásos munkavégzés szerinti tagállamon kívüli tagállam területére jött létre, hiszen a feleknek nem volt szándéka, hogy a felperes bármikor is ... területén végezzen munkát, a szándék egyértelműen és kizárólagosan a ...országi munkavégzésre jött létre. [23] A tartós külföldi munkavégzés folytán pedig az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (Róma I. rendelet) volt az irányadó, amelyet az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálása során helytállóan alkalmazott. Rámutat a másodfokú bíróság arra, hogy a felek által kötött munkaszerződés 19. pontjában megfogalmazottak szerint megállapítható volt, hogy a felek a ...országi munkavégzés esetében kizárólag a ... törvényeket és munkaügyi előírásokat kívánták alkalmazni a ...országi munkavégzés időtartamára. Összhangban a jogválasztás szabadságával, a felek tehát kikötötték a ...országi munkavégzés idejére a ... jogszabályok kötelező és kizárólagos alkalmazhatóságát. Ezzel összefüggésben a Róma I. rendelet 8. cikke érdemel még figyelmet, vagyis, hogy a jogválasztás szabadságát korlátozhatja-e bármi, ami miatt a felek által kikötött külföldi joggal szemben a kikötés helyett mégis a ...r anyagi jogi szabályok lennének az irányadóak. A 8. cikkely
(2)bekezdése szerint amennyiben a felek nem a ... jogot választották volna, kötötték volna ki a munkaszerződésükben, akkor azon ország joga lenne az irányadó, ahol a szerződés teljesítéseként a munkáját a munkavállaló rendszeresen végzi. Ezen az sem változtat, hogyha ideiglenesen egy másik országban foglalkoztatják. Ebben az esetben tehát az elsőfokú bíróság által feltárt körülményekből eredően amennyiben a felek nem a ... jogot választották volna, akkor is a munkavégzés helyéhez szorosabban kötődő, vagyis a ... jog lett volna irányadó. [24] Az alperes által a fellebbezésében hivatkozott, a szociális biztonsági rendszerek közösségén belüli koordinációról szóló 1408/71/EGK rendelet szabályainak alkalmazása vonatkozásában a másodfokú bíróság megjegyzi, hogy ezen szabályok a szociális alapon járó juttatások körében fogalmaznak meg rendelkezéseket, amelyek jelen perben relevanciával nem bírtak. Szintén megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a tanúként meghallgatott SZ.L. István nyilatkozata abban a körben, hogy az adott jogviszony kiküldetésnek tekinthető-e, nem lehet releváns, hiszen a tanú meghallgatása kizárólag tényekre vonatkozhat, az adott körülmények jogi megítélése a bíróság feladata. Tekintettel arra, hogy a fellebbezés a ... anyagi jog helytállóságát nem vitatta, így a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaihoz való kötöttség okán azt nem is vizsgálta. [25] Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy bár az alkalmazandó ... joganyag az iratok között kizárólag ... nyelven került becsatolásra, a felek annak hivatalos ...r nyelvű fordítását nem kérték, az elsőfokú bíróság a ... nyelvet értette, így nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, mikor annak ... nyelvű fordításáról nem gondoskodott. A külföldi jog tartalmának megállapítása ugyanis a bíróság kötelezettsége, melynek bizonyítását illetően a bírónak szabad mozgástere van. [26] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás helyes megállapításával, a bizonyítékok helytálló mérlegelésével, az abból levont okszerű következtetéssel megalapozott döntést hozott. Záró rendelkezések [27] A felperesi fellebbezés sikertelenségére tekintettel a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles viselni az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét, melynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, valamint az
(5)és
(6)bekezdésének alkalmazásával állapított meg a másodfokú bíróság. A perköltség összegének megállapításánál arra volt figyelemmel a másodfokú bíróság, hogy az alperes egy rövidebb tartamú beadványt készített és a tárgyalás tartására sem került sor. A fellebbezett érték 4.813.000 forint volt. [28] A felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságára tekintettel a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § és 14. §-a alapján az állam terhén marad. Az illeték mértéke - a fellebbezett értékre tekintettel - az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(2)bekezdése és a 46. §
(1)bekezdése szerint került megállapításra. [29] Az ítélet elleni fellebbezést a Pp. 233/A. §-a zárja ki. [30] A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálására a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja és
(4)bekezdése alapján került sor. Budapest,
  1. október
  2. dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke dr. Mihalics Klaudia s.k. előadó bíró dr. Kovács Edit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.