Balassagyarmati Törvényszék 9.B.120/2019/
- szám A Balassagyarmati Törvényszék mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a
- augusztus
- napján tartott nyilvános előkészítő ülés, valamint a
- október 10., november 14., december
- és a
- május
- napjain tartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta és kihirdette a következő í t é l e t e t: A
- szeptember
- napjának 21 óra 30 percétől bűnügyi őrizetben,
- szeptember
- napjától letartóztatásban lévő ... vádlott - aki ...-en, … napján született, anyja neve: ..., magyar állampolgár, szig. száma: …, … szám alatti lakos, tényleges tartózkodási helye: … bűnös - testi sértés bűntettében, mint erőszakos többszörös visszaeső [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés I. fordulat]; - személyi szabadság megsértésének bűntettében, mint erőszakos többszörös visszaeső [Btk. 194. §
(1)bekezdés]; - zaklatás vétségében, mint többszörös visszaeső [Btk. 222. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt a bíróság - halmazati büntetésül - 10 (tíz) év szabadságvesztésre és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. A törvényszék a
- szeptember
- napjától őrizetben,
- szeptember
- napjától
- május
- napjáig letartóztatásban töltött időt beszámítja. A vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Az eljárás során lefoglalt és a Balassagyarmati Törvényszéken Bj.83/2019/
- számon bűnjelként kezelt kés lefoglalását megszünteti és ...-nak kiadni rendeli. Az eljárás során felmerült 169.190.- (egyszázhatvankilencezer-egyszázkilencven) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles megfizetni az állam javára a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására. Indokolás [1] A Nógrád Megyei Főügyészség B.506/2018/
- BTÖ. számon emelt vádat a vádlottal szemben a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és
(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő és büntetendő életveszélyt okozó testi sértés bűntette, a Btk. 194. §
(1)bekezdése szerinti személyi szabadság megsértésnek bűntette miatt, mely cselekményeket erőszakos többszörös visszaesőként követte el és Btk. 222. §
(1)bekezdésébe ütköző
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő személy elleni erőszakos cselkeménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége miatt, melyet mint többszörös visszaeső követett el. [2] A lefolytatott bizonyítási eljárás során a bíróság az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincsen, az általános iskola 8 osztályát végezte el, alkalmi munkából havi jövedelme nyilatkozata szerint 140.000.- forint volt. Büntetett előéletű: - a Pásztói Városi Bíróság B.63/1995/
- számú
- november hó
- napján jogerős határozatával erőszakos közösülés bűntette és személyi szabadság megsértésének bűntette miatt, mint különös visszaesőt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette; - a Nógrád Megyei Bíróság B.417/1999/
- számú ítéletével - mely
- május hó
- napján vált jogerőssé - emberölés bűntettének kísérlete miatt 7 év börtönbüntetésre ítélte, egyúttal elrendelte a korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását; - a Nógrád Megyei Bíróság 12.B.170/2009/
- számú határozatával - mely a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.129/2011/
- számú határozatával
- február hó
- napján vált jogerőssé - erőszakos közösülés bűntette és maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette miatt 9 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, mint visszaesőt. A vádlott a szabadságvesztés büntetést
- április hó
- napján töltötte le. [3] 1./... vádlott
- júniusában megismerkedett ... sértettel. Abban állapodtak meg, hogy a vádlott elvégzi ..., ... út .... szám alatti lakóháza körüli teendőket, kertet, állatokat gondozza, ennek fejében ... lakhatást biztosított a vádlottnak, illetve mosást, főzést is végzett neki. A vádlott és sértett között a megismerkedésüktől és a vádbeli eseményekig között többször volt veszekedés, vita. [4]
- július 12-én 9 óra 30 perc körüli időben ittas állapotban érkezett a ..., ... út .... szám alatti lakóházhoz, ahová az éppen ott tartózkodó ... - a sértett fia -engedte be. A házban ... vádlott és ... sértett között vita, veszekedés alakult ki, amelynek eredményeként ... telefonon felhívta ...t és arra kérte, hogy jöjjön el és vigye el az ingatlanból az ittas állapotban lévő vádlottat. Miután ... megérkezett a sértett megpróbálta a szobában tartózkodó vádlottat távozásra bírni. Ezalatt a szobán kívül várakozott ..., de hallotta, hogy tovább folyt a veszekedés a vádlott és sértett között, és a sértett azt kiáltotta, hogy „ megütött!". Ezért ... is a beszaladt a szobába, felszólította a vádlottat, hogy igyekezzen, mert nem tud sokáig várni. ... ezalatt az ingatlan udvarára ment, ahol ott tartózkodott fia ..., valamint utána ment a vádlott és tovább folytatta az udvaron a veszekedést és egy követ dobott a sértett felé. ... úgy döntött, hogy az ingatlan elé megy és ott várja meg a vádlottat. Ezalatt a vádlottól félő ... a saját ingatlanához tartozó kertet elhagyva a szomszédos ingatlanon keresztül próbált a vádlott elől elmenekülni. Mindeközben a vádlott egy kést magához véve követte a sértettet a szomszédos ingatlanra és ebben a sértett fia nem tudta megakadályozni. [5] ... a ..., ... út .... szám alatti lakóház kerítésén keresztül átmászva próbált az ingatlanról kimenekülni, de eközben az azt határoló kerítés tetején lévő kb. 2,5 cm-es tüskéken fennakadt. Az őt követő ... vádlott ezen ingatlan nagykapuját nyitotta ki és úgy lépett ki az utcára, majd a kerítés tetején lévő sértetthez ment. Itt továbbra is szidalmazta és a kezében lévő késsel, - aminek kb. 7 cm a pengehosszúsága - többször a sértett felé szúrt. ... sértett a szúrások elé tartotta a kezét, így az egyik szúrás elérte a tenyerét. Ezt követően a vádlott a hajánál fogva ... sértettet a kerítésről a földre rántotta, amelynek eredményeként a sértett arccal, fejjel a földre leesett. A földön fekvő sértettbe a vádlott legalább egy alkalommal belerúgott. Ezt az eseménysort a ház elé érő ... is észlelte és ... vádlottat megfogta és autójához kísérve a helyszínről elvitte. [6] ... sértett a bántalmazás következtében a nyaki I-II. csigolyák törését, a bal tenyér 33 mm-es szúrt sérülését, mellkas és bal boka zúzódását szenvedte el. A csigolya törések és a szúrt sérülés 8 napon túli gyógytartamúak voltak, a mellkas és boka zúzódásai 8 napon belül gyógyulóak. A csigolya törések tényleges gyógytartama 4-6 hónapra tehető és a többszörös elmozdulással idegrendszeri bénulásos tünetekben is megnyilvánuló sérülései közvetett életveszélyes sérülés jelentettek. A gyógyulási és rehabilitációs folyamat végére az elszenvedett sérülések következményeként összesen 51 %-os össz-szervezeti egészségkárosodás maradt vissza, ami maradandó fogyatékoságként értékelhető. [7] 2./Az
- tényállási pontban részletezett cselekményt észlelő ... értesítette a rendőrséget
- július 12-én. Emiatt ... az ezt követő időszakban napi rendszerességgel, személyes találkozásaik alkalmával ...át azzal fenyegette, hogy megöli, megcsúfítja, elvágja a torkát, megszurkálja. Egy alkalommal a ...i kocsma előtti útszakaszon hangosan azt kiabálta „Ma a ...ét fogom megszurkálni az ... helyett." Mindezeken túl más személyeken keresztül is üzent a vádlott ...ának oly módon, hogy az üzenetek tartalma a sértettben félelmet keltettek. Valamennyi fenyegetés alkalmas volt arra, hogy a sértettben félelmet keltsenek. ... joghatályos magánindítványt terjesztett elő. [8] 3./ ... vádlott
- szeptember 21-én ismételten megjelent ittas állapotban 21 óra körüli időben a sértett által lakott ... ... út .... szám alatti lakóháznál. Ekkor a redőnyt verte a kezével és ordítva azt követelte, hogy ... menjen ki hozzá beszélni. ... ez időben már pihenni tért, ezért köntösben ment ki a ház elé, ahol a vádlott megragadta a köntösénél fogva és őt akarata ellenére arra kényszerítette, hogy elmenjen vele ...ék ..., ... út ... szám alatti lakóházba. [9] A bíróság a fenti tényállást a vádlott vallomása, a bűnügyi nyilvántartás adatai, ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ..., ... tanúk vallomása, szakértői vélemények és a nyomozati iratoknál található egyéb okiratok alapján állapította meg. [10] ... vádlott a tényállásban írtakat részben ismerte el, de bűnösségét tagadta. A
- július 12-én történtekről a különböző vallomásaiban úgy nyilatkozott, hogy elismerte azt, hogy a helyszínen tartózkodott, hogy vita volt a sértett és közötte és hogy ennek a vitának a végén ... a szomszédos ingatlan kerítésén fennakadt. Azonban azt, hogy késsel megszúrta volna, a kerítés tetejéről lerántotta volna, vagy a sértettbe belerúgott volna, nem ismerte el. Védekezése, különösen a bírósági eljárás során, leginkább arra terjedt ki, hogy a sértettel fennálló kapcsolata milyen jellegű volt, nevezhető-e élettársi kapcsolatnak vagy sem. Az eseményeket követő első meghallgatásakor
- július 12-én (nyom. iratok
- old.) ... elismerte azt, hogy követ dobott a sértett felé az udvaron, amely azonban nem találta el. Elismerte azt is, hogy utána ment a szomszédos ingatlanba és ott annak kerítésén a sértett fennakadt, ő pedig a nagy kapun ment ki és a sértettnek segíteni akart abban, hogy a kerítésről le tudjon jönni. Azt is elismerte, hogy volt nála ekkor kés, de az azért volt nála, mert ő vette el a sértettől a vita közben. Azt vallotta, hogy a sértettet nem rúgta meg és valószínűleg azért esett le a kerítésről, mert szerencsétlenül nyúlt hozzá. Ezen vallomását követően a vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyalási szakban tett vallomásaiban a sértett korábbi életére, magatartására, vele szemben tanúsított magatartására, illetve kapcsolatuk jellegére koncentrált. Arra hivatkozott, hogy a sértett által elszenvedett korábbi esetek okozták azt az állapotot, amelyről az orvosszakértő véleményt adott. [11] A
- tényállási pont kapcsán
- szeptember 22-én (nyom. iratok
- old.) a vádlott elismerte azt, hogy elment a sértett által lakott ingatlanhoz, de azt állította, hogy a sértett volt az, aki azt javasolta, hogy menjenek el a ...ék által lakott ..., ... ... szám alá és ott beszélgessenek, nem kényszerítette erre a sértettet. [12] A
- tényállási pont vonatkozásában a vádlott a nyomozás során (nyom. iratok
- old.) részben tett beismerő nyilatkozatot és bocsánatát kérte a sértettnek. Ezt azonban a tárgyaláson a sértett meghallgatását követően megváltoztatta és tagadta a cselekmény elkövetését, de egy eset miatt, mivel úgy érezte nem viselkedett helyesen és ezért bocsánatot is kért a sértettől. A többszörös fenyegetést továbbra sem ismerte el. [13] A vádlott védekezését a bíróság nem fogadta el az alábbi módon értékelt bizonyítékok alapján: Az
- tényállási pontban írt cselekmény esetében ..., ... és ... tanúk vallomása abban a tekintetben egybecsengett a vádlott események napján tett vallomásával, hogy kiknek a jelenlétében, mikor és hol történt a vita, veszekedés, amelynek végén ... sértett a ..., ... út .... szám alatti ingatlan kerítésének tetején, az azon lévő tüskéken fennakadt. Az ezt követő vádlotti magatartást illetően azonban eltérő nyilatkozatok születtek a vádlott és a tanúk között. ... sértett az büntető eljárás során következetesen azt állította, hogy a vádlott késsel hadonászott feléje és eközben sérült meg a keze, majd a vádlott hajánál fogva rántotta le a földre. Ezt a szituációt ..., ... és ... tanúk is észlelték. ... és ... tanúk mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson egyöntetűen azt vallották, hogy a vádlott rántotta le a hajánál fogva a sértettet a kerítésről, aki ennek következtében arccal a földre esett. ... tanú a nyomozás során azt állította, hogy 10-15 méterről azt látta, hogy a vádlott nyúlt a sértett irányába, aki a kerítésen volt és azt is látta, hogy ezt követően hirtelen lezuhant a kerítés tetejéről a földre és fejre esett a sértett. De azt, hogy ezt a vádlott okozta-e, azt nem látta. A tárgyaláson történt meghallgatásakor lényegében a vallomását fenntartotta, vagyis, hogy nem látta, hogy lerántotta volna a vádlott a sértettet, de ekkor azt vallotta, hogy kb.1 méterre állt tőlük. A tanú nem tudott magyarázatot adni arra, hogy a nyomozás során miért 10-15 méterben jelölte meg azt a távolságot, amely közte és a sértett, illetve vádlott között volt, szemben a tárgyaláson megjelölt 1 méterrel. A bíróság álláspontja az volt, hogy a tanú az eseményekhez közelebb megtett vallomásában pontosabban emlékezhetett a történtekre, ezért a nyomozati vallomását fogadta el. [14] A sértett tanú vallomását támasztja alá ... tanú, aki már a nyomozás során is határozottan állította, hogy a vádlott a sértettet a hajánál fogva rántotta le a kerítés tetejéről, melynek következtében ... a földre leesett, mégpedig oly módon, hogy oda fejjel érkezett. ... tanú pedig e nyilatkozata alapján vált a vádlott célpontjává és kapta tőle a fenyegetéseket, hiszen a vallomása a vádlottra nézve terhelő volt. ... tanú vallomása is a sértett vallomását támasztja alá, mert azt vallotta, hogy látta, hogy a vádlott kezében volt a kés, valamint, hogy a hajánál fogva rántotta le a földre. Az egyes tanúvallomásokban fellelhető kisebb eltéréseket a bíróság úgy értékelte, hogy azok éppen arra utalnak, hogy nem előre egyeztetett vallomásokról van szó, hanem arról, hogy a szóban forgó eseményt kisebb részleteiben az egyes személyek, attól függően látják másként, hogy milyen szereplői az eseményeknek, mennyire ijednek meg az adott helyzetben. Abban a lényeges momentumban azonban határozottak voltak, hogy a vádlott rántotta le a sértettet a kerítésről. Ennek nem mond ellent ... tanú vallomása sem, mert csak annyi az eltérés, hogy minden alkalommal úgy nyilatkozott nem látta pontosan milyen ráhatásra került a sértett a földre. A sértett vallomását a késsel való sérülés okozásáról, alátámasztotta ... tanú vallomása, valamint az orvos szakértői vélemény, mely tartalmazza a sértett bal tenyerének szúrt sérülését. [15] A vádlotti tagadással szemben ... sértett tanú (2.tényállás) vallomását a különösen védett tanú és ..., ... tanúk vallomása is alátámasztotta, így a vádlott védekezését a bíróság ez esetben sem fogadta el. [16] A
- tényállási pont vonatkozásában a vádlott tagadásával szemben a sértett és ..., ... és ... tanúvallomása alapján állapította meg. ... sértett azt állította, hogy a vádlott kényszerítette arra, hogy elmenjen vele a háza elől a ..., ... u. .... szám alá. ... és ... tanúk bár konkrét fizikai erőszakot nem láttak, azonban észlelték, hogy ... sírt amikor náluk voltak. Azt vallották, hogy nem volt szoros kapcsolat a sértett és közöttük, ritkán találkozta. Ezért is volt számukra furcsa a tényállásbeli „látogatás", de mivel nem túl sokáig voltak náluk ezért nem tulajdonítottak az eseménynek jelentőséget. Mindez arra utal, hogy ...-nak nem lehetett szándéka, akarata arra nézve, hogy a vádlottal együtt a ..., ... utca … szám alá menjen 21 óra körüli időben. A sértett nyugtalan, riadt állapotát a renderő jelentés is alátámasztja. [17] A további tanúk vallomásai (..., ..., ..., ..., ..., ...) a vádiratban a vádlott terhére írt cselekményekkel kapcsolatban érdemi információval nem szolgáltak. A vádlott a tanúk vallomására hivatkozva állította a sértett vallomásával szemben, hogy közöttük élettársi kapcsolat állt fenn. Ezek a tanúvallomások azonban nem voltak alkalmasak a sértett szavahihetőségének meg döntésére sem a vádlott sértett kapcsolata, sem a vádbeli cselekmények kapcsán (s ezért utasította el a bíróság további tanúk meghallgatását ebben a körben) mert a sértett vallomását a fentiekben részletezett egyéb bizonyítékok alátámasztották. Annak pedig a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítása szempontjából nincsen jelentősége, hogy ténylegesen élettársak voltak-e a vádlott és a sértett. [18] ... sértett sérüléseit és állapotát az orvosszakértői vélemény rögzítette, s az nem cáfolta a sértetti vallomást. (kéz vágott sérülése, nyaki gerinc sérülése). A nyaki gerinccsigolya (C-I és II.) törésével kapcsolatban régebbi keletkezés az orvosi dokumentáció alapján nem merülhet fel. Az orvosi okirat (133.old) bal tenyéren szúrt seb, jobb belboka felett 1 cm-es livid elszíneződés sérülést rögzít, a sebeket ellátták. Az iratok között található a sértettről a kórházban készült fényképfelvétel (nyom. iratok
- old.) és az orvosi vélemény (nyom. iratok
- old.), amely rögzíti a mellkas és a belboka zúzódását, amely arra utal, hogy a vádlott legalább egy alkalommal megrúgta a sértettet. [19] A fent leírtak alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az
- tényállási pontban rögzített cselekményével ... vádlott a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértést követte el. E cselekményét a személyi részben rögzített, korábbi elítéléseit figyelembe véve a Btk. 459. §
(1)bekezdés 31/c. pontja szerinti erőszakos többszörös visszaesőként követte el. A
- tényállási pontban rögzített cselekménye a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségét valósította meg. E cselekmény tekintetében a vádlott többszörös visszaeső. A tényállás 3. pontjában rögzítettek elkövetésével ... a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző személyi szabadság megsértésének bűntettét követte el. E cselekmény tekintetében a vádlott erőszakos többszörös visszaesőnek minősül. [20] Miután a bíróság a vádlott bűnösségét a fentiek szerint megállapította, a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként az időmúlást vette figyelembe, míg súlyosító körülményként a többszörös bűnhalmazatot, azt, hogy a vádlott ittas állapotban követte el a cselekményt, valamint azt, hogy a testi sértés büntetőjogi minősítésén túl ... sértett maradandó fogyatékosságot szenvedett. [21] Mindezeket figyelembe véve a törvényszék a Btk. 33. §
(1)bekezdés a) pontja, 36. §, 37. §
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján a vádlottat 10 év szabadságvesztésre ítélte, melyet fegyházban kell letölteni. A Btk. 33. §
(2)bekezdés és
- § alapján a közügyek gyakorlásától is eltiltotta a vádlottat az általa elkövetett cselekmény miatt, ugyanis arra méltatlanná vált. A Btk.
- §-a alapján előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította és megállapította, hogy a Btk.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. [22] A bűnjelek vonatkozásában egyrészt a Be. 320. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a lefoglalást megszüntette és a Be. 321. §
(1)bekezdése alapján kiadni rendelte ... tanúnak (Bj.83/
- bűnjelszám). Az eljárás során 169.190.- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére a bíróság a Be.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat. [23] A fellebbezési jog a Be. 579. §
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
- május
- Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. bíró