A határozat elvi tartalma: A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálja. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.X.10.063/2020/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke . Hajdu Edit előadó bíró . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Berecz Zsolt ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: . Hock Jenő ügyvéd A per tárgya: azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezménye A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.185/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.66/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.185/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt - 70.000 (hetvenezer) forint és 18.900 (tizennyolcezer-kilencszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 292.000 (kettőszázkilencvenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes
- november 13-ától munkaügyi osztályvezetőként dolgozott az alperesnél, havi távolléti díja 365.000 forint volt. Feladatát képezte a munkáltatói jogkör gyakorló utasítása alapján a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése és felmondás esetén fizetendő járandóság kiszámítása, amelyet közös megegyezéskor vállalt az alperes a munkavállalóknak megfizetni. H... L..., N... M... és F... J... létszámleépítéssel érintett dolgozók esetében a felperes több járandóság kifizetéséről intézkedett azzal a céllal, hogy e munkavállalók visszajuttassanak a részére különböző összegeket annak fejében, hogy részükre többlet fizetésre került sor. H... L... 100.000 forintot adott át személyesen a felperesnek azt követően, hogy részére 362.758 forinttal több járandóságot fizettek ki a jogszerűtől. N... M... 50.000 forintot fizetett a felperesnek, aki telefonon felhívta azzal, hogy a leszámolásához hozza magával ezt az összeget. F... J... 80.000 forintot kivett a bankszámlájáról, és P... Z...nak adta át azzal, hogy továbbítsa a felperesnek. F... J...nek 299.982 forinttal több kifizetés történt a jogszerűen járótól. Alperes
- április 6-án azonnali hatályú felmondással szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Az indokolás szerint a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésével összefüggő kifizetések során arra hívta fel az érintetteket, hogy a részükre kifizetett járandóságok meghatározott összegét juttassák vissza neki. H... L..., N... M... és F... J... meghallgatása alapján megállapítható, hogy e munkavállalók különböző összegeket adtak át a felperesnek, melyeket ő nem juttatott vissza az alperes részére, hanem saját céljaira fordította. Ezzel a felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, jelentős mértékben megszegte, saját anyagi haszna érdekében követelt vissza pénzösszegeket volt munkavállalóktól. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] [5] [6] A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenessége címén 90 nap felmondási időre járó távolléti díjat és 5 havi végkielégítést igényelt, melyek összege 2.920.000 forint. Hivatkozása szerint nem szegte meg kötelezettségeit, mert a létszámleépítéssel érintettek munkaviszonyának megszüntetéséhez kapcsolódó előkészítő feladatok ellátására volt köteles. A kifizetéseket jutalom címén kellett elszámolnia, melynek megállapítása a munkáltatói jogkörgyakorló hatásköre volt. A jutalom összegét egyeztette a vezérigazgatóval, akinek jóváhagyását követően történt a kifizetés. Alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Szerinte felperes humánpolitikai feladatai során önálló érdemi ügyintézésre volt jogosult. Munkakörével és beosztásával visszaélt azért, hogy a volt munkavállalók több járandóságot kapjanak a jogosultnál annak érdekében, hogy abból részére visszajuttassanak pénzösszegeket. Felperes szándékos kötelezettségszegéssel anyagi ellenszolgáltatást kért és kapott a munkavállalóktól. Az első- és a másodfokú ítélet [7] A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.66/2018/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, megállapítva, hogy a kereseti illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli. Kötelezte a felperest az alperes javára perköltség megfizetésére. [8] Az elsőfokú bíróság a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(1)bekezdés alapján megalapozottnak találta a felmondást azzal, hogy az Mt. 78. §
(2)bekezdésben foglalt szubjektív határidőben került sor annak közlésére. [9] A perben beszerzett bizonyítékok (alperes által készített meghallgatási jegyzőkönyvek, perbeli tanúvallomások, okiratok, pénzügyi bizonylatok) alapján a felmondásban hivatkozott kötelezettségszegést a felperes szándékosan valósította meg. [10] Az azonnali hatályú felmondásban nevesített munkavállalók úgy nyilatkoztak, hogy adtak a felperesnek pénzt az ő kérésére a munkáltató által kifizetett összegekből. E munkavállalóknak több járandóságot számfejtettek és fizettek ki, mint ami járt volna végkielégítés és felmondási időre járó távolléti díj címén. Felperes az alperes kifizetési kötelezettségéhez tartozóan számolt többet, ezt a többletet az érintett dolgozók megkapták, és ebből osztottak vissza a felperesnek. Alperes a perben bizonyította, hogy a felperes azért számolt többet a munkavállalóknak, hogy abból visszakaphasson (H... L..., F... J..., tanú 3vallomása, M... Á... munkáltatói jogkörgyakorló büntető eljárásban tett tanúvallomása). Megállapítható, hogy a felperes nem dönthette el a kifizetendő összegek mértékét, a törvény szerint járó összegekre kellett javaslatot tennie. [11] A felperes az Mt. 52. §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt kötelezettségeit megszegte: nem az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezte munkáját, továbbá a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül fogadott el díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel harmadik személytől. [12] A személyesen eljáró felperes határidőben benyújtott fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetnek megfelelő döntés meghozatalát kérte arra hivatkozással, hogy az azonnali hatályú felmondás indokai nem valósak, nem bizonyítottak és idő előttiek. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelésének nem adta megfelelő indokát. [13] A felperes a fellebbviteli tárgyalás kitűzését követően meghatalmazott jogi képviselője útján további beadványokban egészítette ki a fellebbezését.
- november 21-én kelt előkészítő iratában a teljes nyomozati iratanyag beszerzését indítványozta a valós tényállás felderítése érdekében, és panaszolta az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás hiányosságait hivatkozva a vallomások ellentmondásaira. [14] A
- november 22-én keltezett újabb előkészítő iratában a nyomozati iratanyagra történő hivatkozáson túl sérelmezte a munkáltató vizsgálatának szabálytalanságait, továbbá előadta, hogy jogszabálysértő vezetői utasítás végrehajtása keretében volt kénytelen eljárni. Hivatkozott továbbá arra, hogy az azonnali hatályú felmondás közlésekor a korábban megkötött megállapodásra tekintettel már nem volt munkavállalója az alperesnek. Szerinte ezen megállapodás érvénytelen. [15] A
- november 25-ei beadványában kifejtette, hogy a tényleges kifizetés összegszerűségéről a vezérigazgató volt jogosult dönteni. [16] A Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.185/2019/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kötelezte a felperest az alperes másodfokú perköltsége megfizetésére megállapítva, hogy a fellebbezési illeték az állam terhén marad. [17] A törvényszék a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése, 373. §
(1)-
(3)bekezdése alapján megállapította, hogy az első fokú ítélet felülbírálata csak a felperes által törvényes határidőn belül személyesen előterjesztett jogorvoslati kérelem keretei között történhet. Ebben a felperes az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelésre vonatkozó jogsértésére, téves jogalkalmazásra hivatkozott. A jogorvoslati igény tehát az anyagi felülbírálat talaján állt a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja alapján. [18] A jogi képviselő útján kiegészített jogorvoslati kérelem a korábbiakhoz képest további anyagi jogszabálysértésekre hivatkozott (a joggyakorlási határidőre vonatkozó Mt. rendelkezés megsértése, terhére rótt kötelezettségszegés körében irányadó munkajogi szabályok téves értelmezése), majd a kereseti kérelem kimerítetlensége körében panaszolta a jogviszonyt megszüntető megállapodáson alapuló igény elbírálásának hiányát, továbbá a bizonyítás elégtelenségét kifogásolta, tehát ezzel eljárásjogi felülbírálatot igényelt. A Pp. 375. §
(1)bekezdés alapján azonban a fellebbezés ilyen irányú megváltoztatására főszabály szerint nincs lehetőség a kivételt jelentő
(2)bekezdés szerinti esetkör fennálltának hiányában. [19] A törvényszék megállapította, hogy a felperes perfelvételi szakban rögzült keresete az azonnali hatályú munkáltatói felmondást támadta, az alperessel kötött megállapodással összefüggésben követelése nem volt. Az előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság tehát elbírálta. [20] A törvényszék szerint a jogorvoslati kérelem csak a megengedhetőség körén kívül eső kiegészített részében tartalmazott a bizonyítás hiányosságával, egyes indítványok indokolatlan mellőzésével kapcsolatos érveket, így a másodfokú bíróság ezzel összefüggésben csak utalt a bizonyítékokra és annak értékelésére. Ebben a körben arra, hogy az alperes indítványozta a nyomozati eljárás egyes iratainak beszerzését. Felperesnek a keresetlevél előterjesztése és a perfelvételi tárgyalás során sem volt bizonyítási indítványa tanúmeghallgatásra. A bűnügyi iratok beszerzését a perfelvétel lezárását követően indítványozta, melyre a Pp. 220. §
(1)bekezdés alapján - figyelemmel a
(2)bekezdésre is már nem volt lehetősége. Az elsőfokú bíróság ugyan az indítványozott utólagos bizonyításról nem rendelkezett, és a mellőzés indokait sem adta határozatában, megállapítható azonban, hogy a megengedhetőség eljárás- jogi kritériumai nem teljesültek. [21] Nem volt mód a vezérigazgató rendőrhatósági meghallgatásának peranyagává tételére sem a Pp. 373. §
(2)és
(3)bekezdésében foglalt feltételek hiányában, mivel bár a meghallgatási jegyzőkönyv az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően keletkezett, de ehhez kapcsolódóan a felperes nem nyilatkozott az utólagos bizonyítás Pp. 373. §
(2),
(3)bekezdés szerinti feltételei teljesüléséről. [22] A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló nyilatkozatok, tanúvallomások, okirati bizonyítékok helytálló értékelésével vont le jogszerű következtetést az azonnali hatályú felmondás megalapozottságáról. [23] A törvényszék arra is rámutatott, hogy a felperes által hivatkozott
- április 4-ei keltezésű megállapodás valós volta esetén a felperes munkaviszonya ebben az időpontban megszűnt, ezért az azonnali hatályú felmondás hatálytalan lenne, így ezen munkáltatói intézkedés jogellenességére alapított igények elutasításának lenne helye. A felperes felülvizsgálati kérelme, alperes felülvizsgálati ellenkérelme [24] A felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, mivel szerinte a felülvizsgálati érték a Pp.
- §
(1)bekezdésben foglalt összeghatárt nem érte el, ezért hivatkozott a Pp. 410. §
(2)bekezdés ca) pontjában foglaltak fennálltára. [25] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a keresetének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértésként a Pp. 110. §
(2),
(1)bekezdését,
(6)bekezdését, 194. §
(2)bekezdését, 203. §
(2),
(3)bekezdését, 220. §
(1)bekezdés a), b), d) pontját, 224. §
(1)bekezdését, 233. §
(3)bekezdését, 237. §
(1)-
(4)bekezdését, 263. §
(1)bekezdését, 265. §
(1)bekezdését, 276. §
(1)bekezdését,
(4)bekezdés a) pontját,
(5)bekezdését, 279. §
(1)bekezdését, 346. §
(5)bekezdését, 373. §
(3)bekezdését sorolta fel. [26] Álláspontja szerint a fellebbezés kiegészítéseiben részletesen kifejtette azokat az ellentmondásokat, amelyek a nyomozati eljárásban, illetve a bíróság előtt tett vallomások között fellelhetőek. Indítványozta továbbá azon tanúk meghallgatását, akik szerinte tételesen és tényszerűen cáfolták az elsőfokú ítélet alapjául szolgáló F... J..., N... M..., H... L..., M... Á... tanúvallomásait. [27] Hivatkozott arra, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság tájékoztatta volna a jogi képviselő nélkül eljáró felperest arról, hogy a perfelvételi eljárás lezárását megelőzően kell tanúbizonyítási, okiratbeszerzési indítványait megtenni, mert erre később már nem lesz lehetősége, akkor a Pp. 194. §
(2)bekezdésére figyelemmel a Pp. 183. §
(1)és
(6)bekezdés alapján megteszi ezeket az indítványokat. Továbbá, ha tájékoztatják, hogy a Pp. 237. §
(2)bekezdés alapján az általa indítványozott tanúk meghallgatásának elmulasztása, vagy rendőrségi vallomásuk jegyzőkönyvének be nem csatolása a felperes terhére esik, akkor teljes körű előadást tett volna ezekre vonatkozóan, ezért az elsőfokú eljárásban csorbult a Pp. 237. §
(3)bekezdésben foglalt nyilatkozattételi joga, és ezért nem tudott a
(4)bekezdés szerinti eljárási kötelezettségének eleget tenni. [28] A másodfokú bíróság tévesen minősítette a Pp.
- § alapján utólagos bizonyításnak a fellebbezési eljárásban tett nyilatkozatokat és becsatolt bizonyítékokat, mert az elsőfokú ítélet indokolásából vált számára felismerhetővé, hogy a hivatkozott személyek bírósági meghallgatása szükséges, ezért fennállt a Pp.
- § d) pontjában foglalt lehetőség. [29] Nem kapott továbbá tájékoztatást a Pp.
- §
(1)bekezdés,
(6)bekezdés alapján arról, hogy a perfelvétel lezárását követően nincs lehetősége később indítványozni tanúk meghallgatását. Ezen tanúk (L... Gy..., P... L..., T... G..., A... S..., B... K..., I... M..., P... Z...) vallomásai nélkül az elsőfokú bíróság a Pp. 263. §
(1)bekezdése alapján nem került olyan helyzetbe, hogy a tényállást megállapíthassa. Az elsőfokú bíróság számára ugyanakkor a Pp. 265. §
(1)bekezdése előírja, hogy jelentős tényekről oktassa ki a jogi képviselő nélkül eljáró felet. [30] Az elsőfokú bíróság a Pp. 346. §
(5)bekezdését megsértve nem adta indokát annak, hogy mi alapján mellőzte a felperes tanúbizonyításra és rendőrségi iratkérésre vonatkozó indítványai teljesítését. [31] A törvényszék jogszabálysértően, a Pp. 373. §
(3)bekezdésébe ütközően járt el, amikor nem tekintette felperes önhibáján kívüli oknak a fellebbezési eljárásban történő iratcsatolást. Ugyanakkor a törvényszék is megállapította, hogy a fellebbezés kiegészítésében foglalt ellentmondások az ügy lényegére kihatnak. [32] Alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Álláspontja szerint a felperes fellebbezése alkalmatlan volt az elsőfokú ítélet megváltoztatására, mert a Pp.
- §-ban foglaltaktól eltérően konkrétumokat egyáltalán nem tartalmazott. [33] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott tanúk vallomásai az ügy megítélése és elbírálása szempontjából nem jelentősek. Az azonnali hatályú felmondásban foglalt indokokkal nincsenek okozati összefüggésben, és nem tudják cáfolni, hogy a felperes kérésének megfelelően adott át a három munkavállaló olyan összegeket a részére, amelyeket saját céljára használt fel. A Kúria döntése és jogi indokai [34] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [35] A Kúria megállapította, hogy a munkaügyi perekre vonatkozó speciális szabályok szerint (Pp.
- §
(1)bekezdés) a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték (2.920.000 forint) alapján helye volt felülvizsgálatnak, a felülvizsgálati kérelem befogadására vonatkozóan engedélyezési eljárásnak erre tekintettel nem volt helye. [36] A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet (végzés) jogszabálysértő voltát (Pp. 423. §
(1)bekezdés). [37] A Pp. 413. §
(1)bekezdés
- a)-
- c)pontjai rögzítik, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell: a felülvizsgálni kívánt ítélet számát; a jogszabálysértés pontos megnevezésével a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi jogszabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja; a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartamú döntés meghozatalát kívánja. [38] Az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatályba lépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/2017. polgári jogegységi határozat szerint a Pp. alkalmazása körében megfelelően irányadó az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény, amelynek 3. pontja értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. [39] A felperes felülvizsgálati kérelmében előadott érvelés annyiban volt vizsgálat tárgyává tehető, amennyiben e fenti követelményeknek megfelelt. Nem tesz ennek eleget ezeknek az a fél, aki a megsértett jogszabályhelyet egy helyen, felsorolásszerűen rögzíti felülvizsgálati kérelmében. A Kúria csak azon jogszabálysértésekkel foglalkozhatott, amelyekre a felperes a megsértett jogszabályhely megjelölése mellet a jogszabálysértés mibenlétének egyidejű körülírásával hivatkozott. [40] A felperes felülvizsgálati kérelmében a munkáltatóval munkaviszonya megszüntetése körében született megállapodással összefüggő jogerős ítéleti álláspontot nem támadta, így a Kúria ezzel nem foglalkozhatott. [41] A törvényszék döntésében a felülbírálat kereteit a Pp. 375. §
(1)bekezdés alapján a felperes által személyesen határidőben előterjesztett fellebbezés alapján vonta meg azzal, hogy a jogorvoslati igény az anyagi felülbírálat talaján állt a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja alapján. A felperes a felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként nem hivatkozott a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja, 374. §
(1)bekezdés
- c)és
- d)pontja, valamint 375. §
(1),
(2)bekezdése rendelkezéseinek a megsértésére, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek az elsőfokú ítélet eljárásjogi felülbírálata hiányosságaira vonatkozó érvelésével érdemben nem foglalkozhatott. [42] A másodfokú ítélet (... oldal ... bekezdésében) tartalmazza, hogy a nem megengedett fellebbezés kiegészítésben tartalmaz csak a jogorvoslati kérelem a bizonyítás hiányosságával, egyes indítványok indokolatlan mellőzésével kapcsolatos érvelést, és a bizonyítással összefüggésben utalásszerűen tesz csak megállapításokat a törvényszék. A megengedhetőség körében tett jogerős ítéleti álláspont jogszabályhellyel alátámasztott felülvizsgálati támadása hiányában a bizonyítás, az arra vonatkozó elsőfokú bíróságot terhelő tájékoztatási kötelezettség megsértésére vonatkozó felülvizsgálati érvelés nem volt vizsgálható különös tekintettel arra, hogy a jogi képviselő nélkül első fokon eljáró fél tájékoztatására vonatkozó jogszabályhely fenti követelményeknek megfelelő megjelölése is elmaradt a felperes részéről (Pp. 111. §, 191. §, 253. §). [43] Megalapozatlanul hivatkozott a felperes az elsőfokú bíróság részéről az indokolási kötelezettség megszegésére vonatkozó eljárási szabálysértés jogsértő törvényszéki értékelésére. A törvényszék ezzel összefüggésben megállapította az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértését (Pp. 346. §
(5)bekezdés), de ezt jogszerűen nem ítélte az ügy érdemére kihatóan jogsértőnek, mivel a bizonyítási indítvány elkésettségét jogszerűen állapította meg a Pp. 220. § rendelkezései alapján. A törvényszék jogszabálysértés nélkül értékelte a Pp. 373. §
(3)bekezdésében foglaltakat megállapítva, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát követően keletkezett bizonyíték értékelésére a Pp. 373. §
(2),
(3)bekezdésben foglalt feltételek hiányában az előterjesztés formai, illetve tartalmi követelmények megléte nélkül nem kerülhetett sor. [44] Az előzőekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [45] A felperes a felülvizsgálati eljárásban pervesztes lett, ezért az alperes felülvizsgálati eljárási költségét viselni tartozik a Pp. 80. §, 81. §
(1)-
(5)bekezdése, 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2),
(5)bekezdése alapján. [46] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperest megillető munkavállalói költségkedvezmény folytán az állam viseli az ügyben még irányadó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdés f) pontja,
- §-a alapján. [47] A Kúria a jogerős ítéletet tárgyaláson kívül bírálta felül. [48] A Kúria ítélete ellen a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak. ,
- szeptember
- . Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Hajdu Edit s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró